Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-28 / 4. szám
ч Milyen a jó konyhákért? f 1» т em mindegy még a konyliakerlben sem, hogy fáradságos munkánk mekkora összeggel tehermentesíti a háztartást. Minél korábban szüretelhetjük az első terméseket, annál kevesebb a kiadásunk, hiszen egy két szem primörpaprika árán később lecsóravalönyit is vásárolhatunk. Nézzük tehát:, mi'yen szerintünk a jó konyhakert? Kora tavasszal adjon bőségesen zöldhagymát, retket és salátát. A későbbiekben elegendő paprikát, paradicsomot és uborkát, teremje meg egész évre a sárgarépát, petrezselymet. Sok minden lehet még benne, de ezek semmiképpen sem hiányolhatnak. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNY: a lehető legkisebb terület teremje meg a konyháravalót, hogy a kertben pihenésre is bőven jusson hely, a gyerekeknek is legyen hol játszani, s a virágoktól se kelljen sajná’ni egy két ágyast. A hagymaduggatásról, retekvetésről még korai lenne beszélnünk, de a palántaneveléshez már a tél folyamán hozzá kell kezdenünk, hogy június elejétől érett paprikát, paradicsomot szedhessünk róluk. Nem kell ehhez sem üveg- sem fóliaház, mert a kiültetést a szabadföldi ágyásokba az utolsó tavaszi fagyok után (május közepén) kezdjük. Csakhogy ekkor már nem hagyományos fejlettségű palántákat rakunk ki, hanem tenyészedényben (tejeszacskóban) előnevelt, jól fejlett töveket, amelyeken a kötődött terméskezdemények két-három héten belül szedésre éretté növekszenek. Módszerünk munkaigényesebb a hagyományosnál, de kis tételben nem számottevő ez a több’etmunka. Ugyanakkor viszont tiszta, esztétikus, pontosan tervezhetünk rá, mert minden tápkockából kész palántára számíthatunk. Ha a tejfölöspoharakba előcsíráztatott magot vetünk, egy sem foglalhatja a IVfllflBZHLUHK KÉRDÉS: Ismerősök biztatására hallgatva tavaly úgy határoztam, hogy a korábban merő kedvtelésből — jobban csak a gyerekek kedvéért — vásárolt hullámos papagájokat szaporítani fogom. A párzási hajlamot erősítő takarmányozás gyorsan meghozta a várt eredményt, s a csaknem másfél éves madarak „szerelmének“ nemsokára tojásrakás, költés lett a természetes következménye. Az egész család érdeklődéssel várta a „csodát“, de amikor elérkezett az öröm ideje, alig értünk rá megcsodálni a fészakhagyókat, máris elhullajtották a szárny- és faroktollaikat. Igaz, később Ismét tökéletesen kifejlődött a helyet üresen. Lényeges szempont, mert jobb híján egy déli fekvésű napsütötte ablakban neveljük fel a konyhakert öszszes palántáját, s a szűkös hellyel igen pontosan kell gazdálkodnunk. A KERTI MUNKA JANUÁRBAN KEZDŐDIK — A LAKÁSBAN Ilyenkor már jólesik a közelgő tavaszra készülődni. Első dolgunk a vetőmagvak előcsíráztatása. A paprika- és a parad:csommagvakat kis tányérba helyezett, tiszta vászondarabkára rakjuk ki egyenként, s 25 —30 fokos vízzel benedvesítjük, majd a háztartásban használatos hártyavékony fóliával borítjuk le. így az egy két centiméteres légtér alatt mindig magas a páratartalom, nem kell félnünk a kicsírázott növénykék kiszáradásától. Állandó (26—28 C-fokas) hőmérsékleten tartjuk. A magvak 3—4 nap alatt életre kelnek. A mozdulatlanokat csipesszel kiszedjük közülük, ne foglalják a helyet a többi elől. Még ekkor sem sietünk a vetéssel, megvárjuk a szikleveles állapot kezdetét, ezzel is több nap előnyt nyerünk a hagyományos neveléshez képest. Az apró növényeket innen tejfölöspohárba ültetjük át, így március elejére-közepére hagyományos fejlettségű, kész palántát nyerünk. Néhány hétig — az első bimbók megjelenéséig — szétrakással { 10X10 centiméteres kötésben) szépen gyarapodnak a tejfölöspohárban is. Ezután azonban már csak nagyubb termesztőközegben fejlődik tovább töretlenül. Ekkor félbevágott (üres fenekű!) tejeszacskóba ültetjük át, s a végleges kiültetésig abban nevelkedik. A 30— 40 százaléknyi, földdé érett istollazatuk és különösebb bajt azóta sem észleltünk, engem mégis érdekelne — mi okozta a fiatalkori tollhullást, valamilyen betegség vagy inkább tápanyaghiány? Z. Zs., P. VÁLASZUNK: A fiatal, egyébként egészséges és kifogástalanul fejlett papagájoknál bizony előfordul olykor-olykor, hogy 28—35 napos korukban — tehát közvetlenül fészakhagyás előtt vagy pár nappal azt követően — elhullajtják a nagy evező- és faroktollaikat. Ezt szaknyelven francia vedlésnek nevezik. A világszerte ismeretes jelenség a francia nagytenyészetekben jelentkezett először, innen származó az elnevezés. A hullámos papagájok tolliiitállótrágyával dúsított, porhanyós kértiföldben hamarosan begyökeresedik, s az ültetésig az első terméseit is néhány centiméter nagyságúra neveli. A palánták levelét soha i\e érje víz, áz öntözővizet mind!; alulról kapják A műanyag ládák aljába fólia bélést rakunk, hogy a vizét visszatartsa. Az ide öntött vizet vagy tápoldatot a növénykék akadálytalanul, gyorsan szívhatják fel, hiszen a poharak és a zacskók alja hiányzik. Noha e módszer révén a gombabetegségekkel kisebb a gondunk, a permetezéseket azonban így sem mellőzhetjük teljesen, mert a szokatlanul gyors termőrefordulás miatt a palántanevelés során kell felkészítenünk növényeinket a szabadföldi körülményekre (levéltetű, atka). Májusban ültetünk, amikor már túl vagyunk az utolsó fagyos éjszakákon. Az üresfenekű tejeszacskóval együtt is kiültethető a palánta — egyes termesztők tapasztalata szerint —, mi mégis inkább válasszuk le róla a fóliát, s úgy rakjuk be az előre elkészített ültetőgödörbe. A palánta helyét legegyszeűbb 10-es kályhacsővel kiemelni. így a furat éppen egy centiméternyivel nagyobb átmérőjű mint a palánta földhengere. A mélysége is pontosan megszabható, s ráadásul igen gyorsan haladhatunk az ültetéssel anélkül, hogy kézzel kellene a földben vájkálnunk. A földhenger körüli keskeny hézag az első beöntözés után beiszapolódik. Az így előnevelt tövek észre sem veszik a kiültetéat, terméskezdeményeiket 2—3 hét alatt (május végérejúnius elejére) szedésre éretté nevelik, június elejétől a 100 tőből álló paprikaágyásról he báját egyesek betegségnek mondják, mások fogyatékosságnak tartják. Annyi bizonyos, hogy nem degenerációs tünet, hiszen vadon befogott madarak utódain, sőt, igazoltan nem rokontenyésztésből származó madarak fiókáin is megfigyelték ezt a jelenséget. A tolihibás hullámos papagájokat két csoportra osztjuk. Az egyik csoportba azok tartoznak, melyeknek csak szárny- és farokhibája van, különben kifogástalan a tollazatuk. Ezek a madarak két-három hónapon belül tökéletesen betollasodnak és a korábban kihullott nagy evező- és farokfollaik — a rendes vedléssel járó tollváltást kivéve — soha többé nem hullanak ki. A második csoportba kerülnek azok a madarak, melyeknél a tolihiba az egész tente 10—12 kiló friss termést szedhetünk. A paradicsom szintén üres fenekű, de egészben hagyott tejeszacskóba kerül úgy, hogy a palánta szárából is betemetünk 10—15 centimóternyit. Az átültetésre kerülő palánta földlabdáját a konténer aljába he* lyezzük, a föld alá kerülő szárrész leveleit fölkopasztjuk. ta< lajjal körbeágyazzuk, csak a palánta csúcsa marad szabadon. Az eltemetett szárrész is végig begyökercsedik, a palán* ta erőteljes fejlődésnek indul az ültetés idejére, két-három virágfürtöt nevel, s az alsó fürtön már cseresznye nagyságú terméskezdeményeket hord z. Ahhoz, hogy a korán érő paprikához friss paradicsomot is tehessünk június elején az asztalra: a rövid (determinált nö* vekedésű) paradicsomfajták közül is érdemes annyi palántát nevelni, ; amennyi a lugasparadicsomok éréskezdetéig ellátja a családot. Rakhatjuk őket külön ágyásba is, vagy a lugaspareslicsom sorába ültetjük váltakozva: egy korai, egy lugas, 20 centiméteres tőtávolságra. Amikor a korai leérik, a töveket kihúzzuk, így a lugastő nagyobb életteret nyerve, később már bőven ontja a termését. Tízmé* ternyi hosszú, fél méter széles ágyás is e'egendö ily módon egy 4—5 tagú család bőséges ellátására, mert a 40—50 tőről heti 10—15 kg paradicsom szedhető. Az uborka és a sárgadinnye magvak csíráztatását csak már* cius derekán kezdjük. A szikleveleskori ültetéssel ezek gyorsabban, látványosabban fejlőd* nek mint az apró paprika- vagy paradicsomcsírák, s a kész pa* hinták még átültetés nélkül sem öregszenek el a májusi kiültetésig. Az uborkát és a diny* nyét is támrendszerre futtatjuk. mert így harmadnyi helyet sem foglalnak földön futó társaikhoz képest, a betegségek is kevésbé támadják a termések is tiszták maradnak, s a szedésük is kényelmesebb. SZÉKELY ZS. testre kiterjed és ráadásul testi hibák is jelentkeznek. Ezek a papagájok egész életükben degeneráltak maradnak, szaporításuk nem javasolható. Tehát a francia vedlést nem betegség okozza. Hogy ponto* san mi, azt ma még csak sejtjük. Szakvélemények szerint az első két hét takarmányozásában, illetve a szülők nyújtotta táplálék valamely fogyatékosságában kell keresni. Egvelőre az sem tisztázott, hogy a francia vedlés miért jelentkezik néha nagy számban, máskor viszont csak szórványosan. Következésképpen: szaporítsa bátran a madarait (a hibás testalkatúnkat kivéve), hiszen ezzel a tollhibával általában mindenki találkozik, aki hullámos papagájokat szaporít, csak nem mindenki vallja be. (kJ A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezeteiben kezdetét vette az évzáró tagyűlések időszaka. Kertészkedőink, ahogy jó gazdához illik, sikert és kudarcot egyaránt mérlegre helyezve summázzák a múlt évi szorgalom eredményeit. Pontosabban az utóbbi évekét, hiszen a szövetség immár IV. kongresszusára készül s bizony legfőbb ideje felmérni a legfelsőbb fórum tanácskozása óta megtett utat, hogy a még hátralevő csaknem égy évben kertészkedőink mindenütt azokra a feladatokra összpoptosíthassák figyelmüket, melyeknek teljesítésében egyelőre kisebb-nagyobb lemaradás tapasztalható. ‘ Vladimír Mosný elvtárssal, a szövetség központi bizottságának titkárával nemrég kertészkedőinknek a szövetség utóbbi kongresszusa óta kifejtett tevékenységéről, a még gyakran bosszantó gondokról, a kertbarátmozgalom és a háztáji árutermelés fejlesztési lehetőségeiről beszélgettünk. — Amikor a XVI. pártkongresszus jóváhagyta hazánk gazdasági és szociális fejlődésének ötéves programtervét, a nagyüzemek mellett az érdekvédelmi szövetségek legfontosabb feladatait is körvonalazta — hangsúlyozta többek között az SZKSZ KB titkára. — Mi, kertészkedűk azt a feladatot kaptuk, hogy lehetőségeink tökéletesebb kihasználásával, az irányított háztáji árutermelés fokozásával, illetve — ahogy azt a CSKP KB ülései is kifejezésre juttatták — a parlagföldek mie’őbbi művelésbe vételével járuljunk hozzá az élelmiszcr-önel’átottság hőn óhajtett megszilárdulásához. Nos, szövetségünk helyi szervezeteinek most éppen az a legfontosabb feladata, hogy a taggyűlések alkalmával összegezzék, mennyit voltunk képesek tenni eddig az országos gondok enyhítéséért és mire futja az erőnkből, meg a lehetőségeinkből az elkövetkező időszakban. ♦ ön szerint túlsúlyban vidám vagy inkább szomorkás hangulatú tanácskozásoknak nézünk elébe? — Azt hiszem túlzás nélkül állíthatom, hogy a jól működő, a körültekintő és hozzáértő vezetőség által irányított helyi szervezeteink zömében ezúttal is vidám és örömteli lesz a tanácskozás. Mi tagadás, az eredményeink jók, van mivel büszkélkednünk. Persze, ahogy az már lenni szokott, a sok vidám ember és szervezet között bizo-1 nyara akadnak majd bús'akodók is. No meg busszank-dók, persze, mert a megtermelt javak értékesítése sajnos még mindig nem gond nélküli, és a termelő számára nélkülözhetetlen kellékek beszerzése is bonyodalmakkal jár. ^ Egyelőre maradjunk az eredményeknél. Készíthetnénk egy gyors mérleget? — Semmi akadálya. Felméréseink igazolják, hogy a társadalom párthatározatokban rögzített elvárása) jogosak voltak, és szövetségünk is a valós fejlesztési lehetőségeknek megfelelően határozta meg annak idején a legfontosabb feladatokat. Önként és túlnyomó részt kedvtelésből vállalt kötelezettségeinknek eddig eleget tettünk. A központi bizottság mindenekelőtt a szervezett kertészkedők számának növelésében, a helyi szervezetek aktivitásának fellendítésében és az árutermelés szervezésében elért sikereket értékeli nagyra. A nem kis problémák ellenére komoly eredményt tudunk felmutatni az elfekvő földterületeken végzett keríteiep-építésében, a választási program teljesítését és a nagyüzemi mezőgazdaságot se gítő társadalmi munkában. Szövetségünk a szervezed tevékenység felendítésére szocialista versenyt hirdetett, melynek keretében tagjaink 1981- ben 3 millió 125 ezer óra, 1982- ben pedig 2 millió 967 ezer óra társadalmi munkával járultak hozzá a választási program mielőbbi teljesítéséhez. Ezen túlmenően kertészkedő'nk évente körülbelül 800 ezer óra társadalmi munkát végeznek a mezőgazdasági munkacsúcsok idején, és hozzávetőlegesen háromezer tonna szénát gyűjtenek a gépek számára megközelíthetetlen területeken. A gondozott parkok, a virágpompában úszó falusi vagy városi utcák is zömmel a kertészkedők szorgalmát dicsérik. ♦ És most beszéljünk a társadalmi szempontból legfontosabb kérdésről, a termelésben elért eredményekről. — A szlovákiai kertbarátmozgalom eredeti fejlesztési koncepciója értelmében szövetségünk úgy irányította a fejlesztést, hogy 1985-ben képesek legyünk megtermelni a háztájiban 101 ezer tonna gyümölcsöt és 99,6 ezer tonna zöldséget Ha ebből leszámítjuk a kertészkedők és hozzátartozóik szükségletét fedező mennyisé* get, akkor a tervidőszak utolsó évében 48,6 ezer tonna gyümölcsöt meg 38,8 ezer tonna zöldséget kellett volna kínálnunk a társadalmi alapok megteremtéséhez. Annak ellenére, hogy a kerttelepek építésére kiszemelt földterületnek eddig csak egy hányadát kaptuk meg, úgy szerveztük a munkát, hogy a termelési-értékesítési feladatainkat teljesíthessük. Kertészkedőink tavaly 73 ezer 387 tonna zöldséget és 32 ezer 142 tonna gyümölcsöt adtak át a felvásárlással megbízott szervezeteknek. ♦ Hogyan tovább? — A Szlovákiában felvásárlásra kerülő zöldségnek 34, a gyümölcsnek pedig 63 százalékát már eddig is a háztáji kertészkedők kínálták megvételre. Arról nem is beszélve, hogy a kertbarátmozgalom terebélyesedése immár az ország lakosságának 12 százalékát tette önellátóvá. Es további javulásra van kilátás, hiszen a legújabb fejlesztési e'képzelések szerint a kistermelőktől 1985-ben 72,8 ezer tonna zöldséget és 67,2 ezer tonna gyümölcsöt kellena felvásárolniuk a megbízott szervezeteknek. Ha ezt a színvona* lat sikerül elérni, akkor a növekvő fogyasztói igények kielégítéséhez szükséges alapok megteremtését valóban elsősorban hazai forrásokra alapozhatjuk. A kertbarátmozgalom eddigi eredményei igazolják, hogy szövetségünk a komolyabb fel* adatokat is képes teljesíteni. ф Milyen járható útjai van* nak a kistermelés tervezett üte* mű fejlesztésének? — A háztáji termelés növelé* séhez két út vezet. Az egyik, hogy egyre több házikerttel rendelkező kis'erme'őt nyer(Folytatás a 3. oldalon) A jól szervezett szakelőadások hatékonyan hozzájárulnak a kertbarátmozgalom fejlesztéséhez. Felvéte'ünkön Majerík Emil agrármérnök, a Zemianske Sady-i Középfokú Mezőgazdasági Szaktaniutézet tanára a szőlő zöldoltásának módját ismerteti Fotó: Matis P, A kongresszusi előkészületek jegyében
