Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-28 / 4. szám

a .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. Január 28. A testmozgás itatása szervezetünkre A fizikai képességek között alapve­tő jelentőségű az izomerő, joggal mondhatjuk, hogy minden életmeg­nyilvánulásunk. amelyet a környezet észrevesz, erőkifejtéssel van egybe­kötve. Tevékenységünk ugyanis moz­gás nélkül nem képzelhető el, a moz­gás izomműködés, az izomműködés pedig erőkifejtéssel jár. Mindennapos tapasztalat, hogy a nehéz fizikai munkát végző dolgozók általában erősebbb csontrendszerűek, izmosabbak, mint az ülő foglalkozást végzők. Még feltűnőbb a különbség, ha olyan sportemberekre gondolunk, akik edzésük során erejüket fejlesz­tik. A súlyemelők, birkózók, a dobó­atléták feltűnően erőteljes felépítésű testalkattal és izomzattal rendelkez­nek. Ezek a sportágak tehát az izom­erőt közvetlenül és nagymértékben fejlesztik. A testnevelés általában fejleszti az izomerőt, gyorsaságot, ügyességet és az állóképességet. Ez a négy értékes tulajdonság nem vihető át minden to­vábbi nélkül a munkára, a minden­napi életre, jó alapot biztosítanak vi­szont más hasonló tulajdonságok megszerzésére. A munkában könnyeb­ben sajátitható el az a képesség, a­­melyet bizonyos sportágban elértünk. EDZETT SZÍV Az izommunka megkezdésekor egy­idejűleg élénkebbé válik a vérkerin­gés, a szív működése is. Szaporábban húzódik össze és ernyed el a szív izomzata, a vérkeringés pedig meg­gyorsul. Ha ez rendszeresen és tartó­san, kellő időközönként és megfelelő időn át Ismétlődik, úgy a szív Izom­zata éppen úgy megerősödik, mint testünk más izmai. Edzett szív alakul ki. Az edzatt szív nagyobb teljesít­ményre képes, vérellátása jobb, gaz­daságosabban dolgozik. Az ilyen szív nehezebben károsodik, s ezért beszé­lünk a testnevelés betegséget meg­előző hatásáról. A szívizomzat megerősödése követ­keztében az egész vérkeringési mun­ka is gazdaságosabbá válik. Ennek szerencsés következménye, hogy nem­csak a testnevelés alkalmával, hanem máskor is érvényesül ez a hatás. A munka, a házimunka, a séta, sőt még a pihenés idején is gazdaságosabb, eredményesebb a vérkeringés tevé­kenysége, kevesebb energiafelhaszná­lással jár. A szervezet nagyfokú változékony­sága, alkalmazkodóképessége azon­ban nemcsak pozitív irányban valósul meg. A jó erőnlét, ahogy a sportolók a fizikai teljesítőképességet nevez:k, csupán rendszeres testnevelés esetén ál! fenn. Ha abbahagyjuk, úgy a ked­vező hatás csökken és bizonyos idő után megszűnik. A csökkenés mérté­ke természetesen számos körülmény­től függ, részben azoktól, amelyek a teljesítőképesség fejlődésének fokát és terjedelmét is meghatározzák. ANYAGCSERE A rendszeres testmozgás hatására a légzésfolyamat, a gázanyagcsere ha­sonló módon változik, mint azt a vér­keringésnél mondtuk. Gazdaságosabbá válik a tevékenysége és így a fizikai munka is eredményesebb. Az anyag­csere élénkül, az emésztés kedvezően folyik le és így a közérzet is javul. Mindennek természetes előfeltétele a megfelelő életmód, a munka, a pihe­nés és a táplálkozás rendszeressége. Itt ki kell emelnünk azt a fontos szerepet is, amelyet a testnevelés a betegségek megelőzésében játszik. A légzőszervi és az anyagcsere bántal­­mak sokkal kisebb mértékben fordul­nak elő azoknál, akik rendszeresen sportolnak. IDEGRENDSZER Az izomműködésnél ismeretessé vál­tak az alapvető fizikai tulajdonságok: erő, gyorsaság, ügyesség, állóképes­ség. Ezek azonban mind az idegrend­szer működése folytán alakulnak ki. A központi idegrendszer tevékenysé­ge biztosítja a mozdulatok harmóniá­ját, az ún. beszabályozott izommun­kát, annak tartósságát, az állóképes­séget. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a gyakorlatokat kísérő emóciók­nak is. A mindennapi életben, a mun­kában, testnevelésben előforduló moz­gásokból szerkesztett szintetikus gya­korlatok — futás, labdarúgás, játékok síb. — rendszerint igen kedvező alap­hangulatot teremtenek. A pszichés té­nyezők szerepe azonban szervi beteg­ségekben sem hanyagolhatok el. Az asztmának, magas vérnyomásnak is jelentős idegrendszeri eredői vannak. Ezeknél is kimutatták a légzési és más tesígyakorlatok gyógyító hatását. A leírottakból látjuk, hogy milyen nagy szerepe van a testnevelésnek a betegségek megelőzésében. Ennek alapfeltétele az, hogy aktív pihenést passzív pihenés váltsa fel, és gondos­kodni kell az életmód megfelelő ren­dezéséről. BONCSEK LÁSZLÓ PÁLYÁK ÉS PÁLYÁZOK Ä rozsnyói (Rožňava) magyar tanítási nyelvű alap­iskola tizennyolc osztályát négyszáz tanuló látogatja. Ta­valy nyolcvanöt végzős növendéke volt az iskolának, közülük mind a 34 jelentkező felvételt nyert a válasz­tott középiskolába. Az idén hatvannégyen állnak a pá­lyaválasztás gondja előtt. 0 Hogyan segítik a pályaválasztókat a tudásSBintjük­­nek, érdeklődésüknek és alkatuknak leginkább megfele­lő életút megválasztásában? — teszem fel a kérdsst Kristóf Ernőnek, az iskola pályaválasztási tanáraÜBn­jának. — A gyerekek bizalmába kell férkőznünk, rendszere­sen és sokat kell velük foglalkozni. Erre a szerdai na-i pokon adódik a legnagyobb lehetőség, de az őrák közötti szünetekben is felkeresem őket, hogy egy-egy szakma szépségéről és fontosságáról elbeszélgessek velük. Ezen­kívül színes faliújságot szerkesztek, amely rálátást biz­tosít szinte valamennyi foglalkozási ágra. Az elképze­lések kikristályosodását diafílmekkel, üzemlátogatások­kal és szakelőadásokkal is segítjük. A tanulók érdeklő­dését a tanulmányi előmenetelükhöz és a társadalmi le­hetőségekhez mérten igyekszünk formálni. Az idén a végzősök tizenöt százaléka jelentkezhet gimnáziumba. Körülbelül az érdeklődés is ilyen arányú. A szakközép­­iskolákat a hatvannégy tanuló egynegyede pályázhatja meg. Itt már nagyobb a túljelentkezés, főleg az egész­ségügyi, a közgazdasági, az óvónőképző és az ipari is­kolák iránt érdeklődnek sokan. A nyolcadikosok hatvan­két százaléka jelentkezhet különféle szaktanintézetekbe. A fiúk általában a szolgáltatásokat nyújtó szakmák iránt érdeklődnek, a lányok többsége pedig elárusító és fod­rász akar lenni. Tavaly két tanulónk jelentkezett katonai középiskolá­ba, de a szülők később meggondolták magukat. — Ilyen nagy volna a szülök befolyása? — Igen. Azt szeretnék, ha csemetéjük mindig a sze­mük előtt maradna. Hiába tartunk rendkívüli szülőérte­kezleteket, hiába végzünk meggyőző munkát. Amivel kapcsolatban előítéleteik vannak, attól gyermekeiket is igyekeznek elidegeníteni. Így bizony sokszor sziszifuszi munkának tűnik tanácsadó ténykedésünk. Persze az is előfordul, hogy a szülők elképzelése megegyezik gyer­mekük érdeklődésével és a társadalmi igényekkel. Az iskola néhány tanulóját is megszólaltattam: az is­kolából kikerülve merre veszik útjukat, s milyen jövőt álmodtak meg maguknak? Kardos Tihamér vékonydongájú fiú: kedvtelése a vil­lanyszerelés. Szabadidejében szerel, barkácsol. Az Ostra­va! Bányászati Szaktanintézetbe adta be felvételi kérel­mét. JANUAR — FEBRUAR ] kelte nyugta kelte nyugta ó. p. ó. p. 6. p. 6. p. január 30 Hétfő MARTINA EMA i 7 14 16 41 5 52 14 01 január 31 Kedd MARCELLA EMIL J 7 13 16 43 6 40 14 57 Február 1 Szerda 1GNÄC TATIANA [ 7 12 16 44 7 20 15 59 Február 2 Csütörtök KAROLINA j 7 Ц 16 46 7 52 17 04 ERIKA ’ |i Február 3 Péntek BALÄZS s 7 09 16 47 8 18 18 10 BLAŽEJ ' Február 4 Szombat RÄHEL J 706 1649 8 39 19 14 VERONIKA \ Február 5 VasárnaD AGOTA > 7 06 16 51 8 59 20 19 agáta У S#:. i :K . Л Щ : i „ ", iiiifflei V'í , ^ V.vJÍ W* Cví V-, Sikúr Péter Juhász Éva Drenko Róbert — Voltál már bányában? — próbálom megfejteni dön­tése valós indítékát. — Még nem, de azt tudom, hogy sok ott a gép. — Miért jelentkeztél éppen oda, hiszen Rozsnyón is van ilyen szakiskola. — Mert ott van uszoda, s barátaim is oda mennek. — Mennyire ismered a bányászok életét? — Nem sokat tudok róla, de a nyári tanulmányi ki­rándulás alkalmával talán egy bányába is ellátogatunk. — Milyen volt a bizonyítványod? — Csupán egy hármasom volt történelemből. — Mi érdekel még az elektrotechnikán kívül? — Az olvasás és a foci. — Hol dolgoznak a szüleid? — Anyukám a háztartást vezeti, apu pedig munkás. — Mit szóltak a döntésedhez? — Beleegyeztek! Juhász Éva falusi lány. Apja bányász, anyja háztartás­beli. Öten vannak testvérek. Éva szereti a növényeket, a kerti munkát, hobbija a rajzolás és a zenehallgatás. Régi óhaja, hogy egyszer botanikus kertben dolgozhas­son. Ezért jelentkezett a Nagykaposi (Veiké Kapušany) Mezőgazdasági Szakközépiskolába. Sikúr Péter, Drenko Róbert és lesek Erik szintén ezt az iskolát választották. Közülük csak Erik másodiknak választtota ezt az is­kolát, arra az eshetőségre, ha nem sikerül bejutnia a Kassal (Košice) Állatorvosi Középiskolába. Kézilabdá­zik, futballozik, asztaliteniszezik, cselgáncs tanfolyamra jár, lovagolni tanul a sajógömöri (Gemer) lovasklubban. A megkérdezett fiatalok jövőképe még eléggé homá­lyos. Sokat kell még tennie a szülőnek és a pedagógus­nak azért, hogy a válaszút elé állított tanulók a legmeg­felelőbb irányba indulhassanak, az önmegvalósítás tel­jes ígéretével és reményével. KORCSMÄROS bASZLÖ Mikor «((«■■i jöjjön haza? Kilencre titkon legyél! — veti oda apa, mintegy mellékesen, mikor új­ságolvasás közben látja, hogy Zsóka elmenni készül. A „kilenc" Zsókáéknál bűvös szám. De miért éppen kilencre? Mert apa egyszer így mondta. Es azóta ez a szentlrás. Nincs vita, nem érdemes könyörögni, kilencre itthon kell lenni, mert ez a rend, a szabály, a parancs. És akkor bármilyen érdekes lehet a beszélgetés, bármilyen vidám lehet a társaság, ott kell hagyni, haza kell menni. Talán nem kellene ezeket a szabá­lyokat mindig ilyen formálisan szigo­rúan venni. Lehetne a megállapodás lazább, alkalomhoz, egyedi helyzetek­hez simulább. Csak hát erre kizárólag akkor van mód, ha mindig tudjuk: Hol van a gyerek? Kikkel van együtt? Megbízhatunk-e a gyerekben? Es természetesen, hogy másnap mU kor kell felkelnie. Ilyen körülmények között előfordulhat, hogy bizony már kilenc óra előtt, de megeshet, hogy csak fél tízkor kell otthon lennie. * iERESZTREJTVÉRY 1 ---------1--------нетив Farkasdon (Vlöany) a polgári ügyek testületé a múlt évben ünnepelte fennállásának har­mincadik évfordulóját. A tizenöt tagú testület ma már fontos szerepet tölt be a lakosság tudományos világnézet­re való nevelésében, s hatékony tevé­kenységet fejt ki az eszmei-politikai nevelőmunkában. Ez azért van így, mert a testület tagjai arra törekedtek, hogy a polgári szertartások — házas­ságkötés, névadás, temetés és egyéb események — meghitt légkörben, ün­nepélyesen történjenek. Tavaly pél­dául a negyvenkét házasságkötésből csupán hétszer igényelték az egyházi esküvőt. Hasonló volt a helyzet az új­szülöttek névadásával kapcsolatban is. Ötvenkilenc született gyermekből har­mincötöt a helyi nemzeti bizottság dísztermében köszöntenek, s a hatvan­öt temetésből tizenhármat a püt ren­dezett. Rendkívül nagy érdeklődés kíséri az ezüst- és aranylakodalmakat. Mind­kettő megünneplésére sor került ta-i valy. Nem vitás: a polgári aktívák segítik a humánus emberi kapcsolatok kiala­kulását, a szocialista erkölcs megszi­lárdulását. Humánus Küldetésük ab­ban is megnyilvánul, hogy tagjaik rendszeresen látogatják az idős ál­lampolgárokat, ugyanakkor már ha­gyománnyá vált a 60., 70., 80., 85. tudat kovácsai életévüket beltöltők jubileumi kö­szöntése. De nemcsak köszöntik és ünnepük őket, hanem meg is ajándé­kozzák a hetven évnél idősebb embe­reket. Évente méltó keretek között bonyo­lítják le a személyi igazolvány átadá­sát, a bevonuló újoncok búcsúztatá­sát, a leszerelt katonák ünnepélyes fogadtatását, a kis elsősök köszönté­sét. Részt vesznek a szikra- és pionír­avatáson, az alapiskolát befejező ta­nulók búcsúztatásán. A megfelelő színvonalú polgári szertartások, ünnepségek hozzájárul­nak a lakosság tudatformálásához, a tudományos világnézet kialakulásá­hoz. A polgári ügyek testületének tagjai pedagógusok, kulturális és fizikai dol­gozók, valamint diákok. Egy-egy szín­vonalas polgári szertartás megszerve­zésében nagy szerepe van Anna Krom­­melová nyugalmazott pedagógusnak, a pút elnökének, Michal Varga szak­osztályvezetőnek és Danics Izabella kultűrfelelősnek. Jó munkájukat, aktív tevékenységüket a járási és a kerületi szervek is nagyra értékelték. A kerek évforduló alkalmából Anna Kromme­­lovát kerületi, Michal Vargát pedig járási kitüntetésben részesítették. Rajtuk kívül a többiek Is elismerést és dicséretet érdemelnek, mert haté­kony munkájukkal hozzájárulnak a szocialista emberi kapcsolatok, s a tudományos világnézet szilárdulásá­­hoz. 4+ Rejtvényünkben Edgar Allan POE amerikai költő, novellafrő négy novellá­ját rejtettük el a vízszintes 1. és 43., valamint a függőles 12. és 39. számú sorokban. VÍZSZINTES: 12. Város Törökország­ban. 13. Szőlőfaj­ta. 14. Albánia ki­rálya volt. 15. Kö­tőszó. 16. Azonos betűk. 17. Tova. 18. Ritkás. 20. Ige képző. 22. Határo­zói rag. 24. Irány. 25. Időmérő. 27. Einsteinium, oxi­gén. 28. Matek kö­zepe. 30. Időegység. 32. Menyasszony. 34. Z. SS. 37. A láb al­só felülete. 39. Kalcium, erbium. 40. Alá keverve. 41. Éppen hogy. 43. Folyó Szibériá­ban. 48. Turku finn város svéd neve.. 49. Kötőszó. 50. ... es-Salaam. 51. Kö­pet- ..., hegység Ázsiában. 53. Hogy­ishívják. 55. Terü­letegység. 56. Rag. 57. Ilyen futó is van. 59. Kronomé­terek. 62. Lantén. 63. És — latinul. 65. Határozószó. 66. Madár. 68. Tor­naszer, névelővel. 71. Tolózár. FÜGGŐLEGES: 1. Méter. 2. Fodor közepe. 3. Ilyen leves is van. 4. Anti­lopfajta. 5. Tufa azonos hangzói. 6. Felfedező. 7. Tér peremei. 8. Kétkere­kű, könnyű kocsi. 9. Kettős találat. 10. Római 2. 11. Átalakult kőzet. 15. Hek­tár. 18. Felsül. 19. Koszorú jelzője Is lehet. 21. Kötőszó. 23. Apa. 26. Indiai város. 29. Vissza: sovány lő. 31. Ami nem állandó. 33. Termet. 35. Szagló­­szerve. 36. Angol sarkkutató. 38. Ta­karó. 42. Folyó az NSZK-ban. 44. A kí­­monót összefogó selyemöv. 45. Gön­gyöleg. 47. Mali fővárosa. 52. Szelle­mes japán játék. 54. Aminek érése be-I z 3 t 12 14 к ~T~ 28-_\J 29 T ■*« s 43 46 47 48 51 52 ГГ 62 i ■ 63 68 _V, 69 i 64 X 6 7 a 9 10 11 N x h —J Г 16 17 19 25 26 г'1 S 31 iä 34 ss зЭТ Ľ7 42 40 45 > A ;.'á 49 50 Y 1 5$ 56 59 60 61 K 65 VI Тб TT 7.0 sz i fejeződött. 58, Házhoz tartozó telek. 60. Talmi. 61. Gyurma. 63. Vissza: gyil­kolt. 66. Farmermárka. 67. Angol drá­maíró. 69. Város a Kirgiz SZSZK-ban. 70. Dagály. 71. A radon vegyjele. Beküldendő a vízszintes 1., 43., va­lamint a függőleges 12., 39. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 1. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Nem attól hízik az ember, amit kará­csony és újév között eszik, hanem attól, amit újév és karácsony között. Nyertesek: Zrínyi Ilona. Csallóköz­­kürt (Ohrady), Hordôsi György Vár­­kony (Vrakúň), Chiapács Petronella, Nagysalló (Тек. Lužany).

Next

/
Oldalképek
Tartalom