Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-28 / 4. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1984. Jannár 28. 2 A család és a társadalom felelősséoe Hazánkban is évente többezer fiatal kerül összeütközésbe a törvénnyel. A fiatalkorúak és a fiatal felnőttek által elkövetett bűncselekmények száma tavaly nem növekedett számottevően, a bűncselekmények — lopás, betörés, garázdaság, vanda'izmus, személv ellen elkövetett erőszak — társadalmi súlyossága viszont arra figyelmeztet, hogy nem szabad lekicsinylőleg közelíteni a fiatalkori bűnüzésekhez. mert ez könnyen elmoshatja a társadalom felelősségét, s gyengítheti a fiatalok felelősségérzetét Is. A fiata'kort bűnözés okai között tallózva elsősorban a környezet közvetlen felelősségéről kell szólnunk. A szülők. az egészséetelen életmódot folytató család ngvanis melegágya az Ifjúkori botlásoknak. Ráadásul a felelősségrevonás elmaradása — sőt az alkalmankénti biztatás vasv késztetés —, a nem megfe'elő néldakén tnzftia a felnövekvő nemzedék személyiségét la. A kiegyensúlyozatlan, diszharmonikus életvi'elű családikból kerü'n°k ki leggvakrahban az ifiú bűnelkövetők, s a tanasata'atok arra vezetnek viszsza. hogy az úgynevezett csonka családokban élők között az átlagosnál nagyobb a hajlandóság a társadalom elleni cselekedetek végrehajtására: a felügyelet, az irányítás, a családi nevelés fogyatékosságai, a szülők egymással való gyakori torzsálkndása számtalanszor vezeti a gyermeket a bűnözés zsákutcáiéba. Persze tú'zás lenne azlt állítani, hogy az ifiúkorú bűnelkövetők csak a fentiekben említett családokból kerülnek ki. Sajnos nem lelentékteien a harmonikus családi körülmények között élő. de mégis bűncselekményekkel próbálkozó fiatalok száma is. A társadalom és a szőkébb környezet felelősségéről szólva, rá kell mutatnunk ennek bizonvos fajta hibás értelmezésére. A közfelfogás bizonvos torzulására mutált, hogy vannak akik félreértik, illetve egyoldalúan hangsúlyozzák a társadalom és a környezet felelősségét. Illetve kizárólag ezt he'vezik előtérbe. Ez a helytelen egyoldalúság azért veszélyes és azért rossz nedagógia. mert mindenekelőtt a szóban for»ó fiatalok tudatába énül be. s ennélfogva gyakran mentesítve érz;k manókat saját személyes felelősségük alól. Tetteiért a fiatalkorú Is olyan mértékű felelősséggel tartozik, amilyen mértékben azt törvényeink az életkori sajátosságok figyelembevételével megállapítják. Más persze a helyzet a kiskorúaknál, ahol a valódi felelősséget nem lehet megállapítani. Itt a felnőtt környezet felelős igazán a neveltetésért! A társadalom, a család, az iskola és a munkahelyi kollektíva felelőssége, mindenekelőtt abból áll, hogy személyes felelősségtudatra nevelje a fiatalokat, a személyes felelősségérzetet erősítse, ne pedig gyengítse. És ne csak a bűnelkövetés elkerülésében, hanem a pozitív értékek — munka, tanulás, a társada'mi együttélés normáinak betartása, a közösségi magatartás — felmutatásában is. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a rossz baráti társaság, az alacsony iskolázottság, a műveltség hiánya, az italozás, valamint a családi nevelés hiányosságai gyakran vezetnek a törvénysértéshez. Az iskolai és a munkahelyi nevelés szerepét sem szabad lebecsülni; az itteni nevelőmunka fogyatékosságai is hozzájárulhatnak a fiatalkori bűnözéshez. A felnőttek társadalma — példája és útmutatása —, valamint a kis közösségek mértékadó életvitele és fegyelmezési lehetőségei célravezetők lehetnek, ha kellő időben és módon parancsolnak megálljt az eltévelygőknek. A gyámhatóságok nyilvántartásai több ezer olyan gyermek kartonját tartalmazzák, akik veszélyeztetett környezetben élnek. Az oktatási intézmények, a gyámhatóságokkal, a nemzeti bizottságok közrendészeti albizottságaival és a bűnüldöző szervekkel rendszeresen együttműködnek a veszélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak felkutatásában, helyzetük ki• Prágában ülésezett a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának Elnöksége, melyen megvitatták és jóváhagyták a munkabiztonsággal és az egészségvédelemmel kapcsolatos' felülvizsgálat eredményeiről és a szövetkezeti földművesekről való komplex gondoskodás feladatainak teljesítéséről szóló Jelenvizsgálásában és a megoldás kimunkálásában. A gondoskodásban elsősorban a megelőzést kell előtérbe helyezni, a tevékenység viszont nem összpontosulhat csupán erre. Nagy figyelmet kell fordítani azokra a fiatalkorúakra is, akik már összeütközésbe kerültek a törvénnyel. Okét a visszaeséstől kell óvni. A társadalom segítségére, a családi közösségek, a munkahelyi kollektívák, a közrendészeti alosztályok és a szocialista brigádok támogatására szükség van a szabadságvesztésből szabadultak visszailleszkedésének megkönnyítéséhez is. Az utógondozásról elsősorban az állami intézmények gondoskodnak, a tapasztalatok viszont arra utalnak, hogy a kívánt eredmény itt sem nélkülözheti a társadalmi öszszefogást. Az utógondozási rendelet elsősorban a szabadultak támogatását tűzi ki célul. Ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozói, szocialista brigádtagok, pedagógusok, népi ülnökök végzik pártfogókként az utógondozást olyan szabaduló fiataloknál, akik újra veszélyeztetett környezetbe kerülnek vissza. Eredményes munkájukat mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy az utógondozásban részesülteknek csak kis hányada kerül ismét összeütközésbe a törvénnyel. Társadalmunk egészének akarása természetes és nyilvánvaló! Közös érdek. hogy a bűncselekmények száma csökkenjen. Ez azonban azt kívánja, hogy ne csak a társadalom, hanem a csa’ád is többet tegyen a megelőzés és az utógondozás területén. Konkrétan tehát arról van szó, hogy ideiében megálljt parancsoljunk a zsákutcába tévedőknek. —esi— tést, a közgazdasági propaganda 1984-re érvényes eegyséegs tervét, az idei évre szóló kulturális nevelő munka irányelveit és jóváhagyták az SZFSZ Központi, Csehországi és Szlovákiai Bizottságának 1984. évi költségvetését. • Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Bratislavában fogadta a csehszlovák-szovjet mikrobiológiai és biotechnológiai együttműködési tudományos-műszaki tanács tagjait. FELSZABADULÁSI EMLÉKÜNNEP Január 14-én múlt 39 esztendeje annak, hogy Losonc (Lučenec) két hetes nehéz, véres utcai harcok után felszabadult a fasizmus járma alól. A stratégiai jelentőségű városért folyó kemény harcokban több mint 400 szovjet katona áldozta életét. A város lakossága 39 évvel ezelőtt a sok szenvedés, üldöztetés után kitörő örömmel, szeretettel fogadta a felszabadító hősöket. Soha el nem múló szeretettel s hálával gondolnak erre a napra, s azokra a hősökre, akik keletről hosszú és véres harcok után hozták meg az annyira óhajtott szabadságot. Felszabadu'ásunk 39. évfordulója az idén egybeesik a SZNF 4(1. évfordulójával, megünneplésére ezért megkülönböztetett figyelmet íordítoMak a járás és a város vezetői. A nagy jelentőségű ünnepélyen — a szovjet katonák Herz Sándor utcában levő emlékművénél — 7 ezren vettek részt. A járási és a városi párt- és állami szervek és üzemek képviselői, valamint V. M. Sztyepanov a Szovjetunió bratislavai főkonzulja he’yezték el a hála és a kegyelet koszorúját. Az ünnepélyen részt vettek a hazánkban ideiglenesen tartózkodó, szovjet hadsereg tisztjei, katonái, V. S. Kazancev ezredes, hadosztályparancsnok vezetésével. A szovjet hősi emlékmű és a Lentnszobor megkoszorúzása után békemanifesztációra került sor. Felejthetetlen élményt nyújtott a szovjet katonák szakasza, amely eredeti 1945-ös frontöltözetben vonult végig a város főutcáján, karjukon a Bogorodíckl városnegyed 21 óvodás kislányával. A megható látvány örömkönnyet csalt ki az emberek szeméből, szimbolizál* * * va a 39 év előtti eseményeket. Az ünnepi nagygyűlés résztvevőit és a meghívott kedves vendégeket Milan Grnáč, a járási pártbizottság vezető titkára üdvözölte. Ünnepi beszédet a vnb elnöke Ladislav Jánošík mondott, aki méltatta a szovjet hadsereg hősi harci sikereit, a Szovjetunió önzetlen gazdasági és politikai segítségét, valamint Losonc 38 év alatt e’ért fejlődését. Jánošík elvtárs ebből az alkalomból a járási pártbizottság vezető titkárának és a jelenlévő szovjet főkonzulnak átnyújtotta a város lakosságának, üzemei dolgozóinak a felszabadulás 39. és az S7NF 40. évfordulója tiszteletére tett közel tízmillió korona értékű szocialista vállalását. Az ünnepi ülés gazdag kultúrműsorral ért véget, melyen az IPEĽ folklóregyüttes adott ünnepi műsort. CSAK ISTVÁN A párt vezető szerepének elmélyítése mindennapos szolgálatot jelent, s ugyanezzel a szóval határozhatjuk meg a párttagok elkötelezettségét is. Párttagnak lenni ugyanis szolgálatot jelent; a munkásosztály, a dolgozók, egész népünk legigazibb érdekeiért. E mindennapi szolgálat lényege változatlan: az évek során azonban, különösen a fejlett szocialista társadalom építésének bonyolult körülményei között, változnak a munka feltételei, egyre több hozzáértést kíván, egyre magasabbak a vele szemben támasztott politikai, erkölcsi követelmények. Az elmondottakkal összhangban pártunk és társadalmunk érdeke, hogy a mezőgazdaságban dolgozóknak is minél szélesebb áttekintésük legyen a nemzetközi és a hazai eseményekről, megértsék a társadalmi mozgás törvényeit, s így tevékenységük tudatos cselekvés legyen a munkahelyüköi és a közéletben egyaránt. A pártoktatás idei és Jövőbeni változatlan célja: felkészíteni, képessé tenni a párttagokat a XVI. pártkongresszuson meghatározott feladatok teljesítésére. Pártunk Központi Bizottságának 9. ülése megállapította, hogy adva vannak, g mezőgazdaságunkban is megteremthetők a feltételek a határozatok, bár nem könnyű, mégis sikeres végrehajtásához. E feltételek közé kell sorolnunk a politikai-ideológiai felkészültséget is. SOKRÉTŰ TEVÉKENYSÉG A 89 tagot és 4 tagjelöltet tömörítő dióspatonyi (Orechová Potôň) Barátság Efsz üzemi pártszervezete a helyi hagyományokat követve igyekszik megteremteni a hatékony, a nagyüzemi gazdálkodáshoz igazodó pártirányítás feltételeit. A helyi hagyományokhoz való igazodást azért hangsúlyozzuk, mert a nyugállományba vonult Kalmár János szövetkezeti és Viedermén József pártelnöktől a váltóbotot Tóth Zoltán agrármérnök, illetve Nagy Károly személyében két ifjú kommunista vette át. — Első zárszámadő közgyűlésünkre, illetve év eleji taggyűlésünkre készülünk. Indokolt tehát visszatekintenünk, hogy gazdasági vezetésünk és pártszervezetünk miképpen állt helyt az önként vállalt szocialista építőmunka ránk is kötelező feladatai közepette, s a közös célokért velünk hű társakként együtt küzdő szövetkezeti tagság milyen eredményeket ért el. E mérlegkészítés lényege azonban, hogy a megtett út kedvező és kedvezőtlen tapasztalatain egyaránt okulva, józan megfontoltsággal határozzuk meg további teendőinket. Örömmel tölt el bennünket, hogy a nehéz év után sem terheli mulasztás vállunkat. Bár ma még küszködünk, gyakran nehéz — főleg szubjektív körülményeket — kell legyűrni, ennek ellenére emelt fővel állhatunk az elkövetkező gazdasági és pártfórum elé — mondják szerényen, őszinte megfontoltságból eredő áttekintéssel. Szerénységük — a sikeres évzárás ismeretében — bizonyára abból fakad, hogy a gazdasági vezetés és a pártszervezet szemléletére nem a dicsekvés, hanem a szigorú mérce alapján született önbfrálat a jellemző. Az utóbbi szerintünk még ekkor is indokolt, ha mindeddig valóban felelősségtudattal foglalkoztak a szövetkezet egészét érintő problémákkal, amelyek felölelték a termelés, a gazdálkodás népgazdasági igényekhez történő Igazításának legfontosabb elemeit. Az üzemi pártszervezet úgyszólván mindegyik ágazat — az ágazatokat képviselő és irányító pártcsoport — munkáját elemezte, s részletekbe menően meghatározta a kulcspantokon dolgozó kommunisták személyes feladatait is. A feladatok teljesítésében a szocialista brigádok járnak az élen, s számunkra különös öröm, hogy a szocialista brigádvezetők többsége párttag. akik valóban kommunistákhoz méltóan szervezik és irányítják munkaközösségeik tevékenységét. Példamutatóan dolgoznak és elsők, amikor különösen nehéz feladatok vállalását kell megoldani. Az üzemi pártszervezet taggyűlésein — az elmondottak ellenére — rendszeresen visszaérő téma, hogy az anyagi érdekek ésszerűbb hasznosítása mellett okosabban, hozzáértőbben kell gazdálkodni a munkaerővel is. Ebből a szempontból a pártve-Közelebb a sajátos feladatokhoz zetőeég törekvéseit további új elemzésekkel gazdagítják. Vizsgálják például a szövetkezetben dolgozók a rendelkezésre álló munkaeszközök és a munkatárgyak kölcsönhatását, ugyanakkor keresik a választ arra is, hogyan korszerűsíthető a termelés. De vajon miért vállalkoznak ilyen feladatokra egy aránylag kisebb méretű mezőgazdasági üzemben? Választ adó beszélgető partnereink szerint a pártmunka tértől és időtől független, s nem öncélú. Náluk ugyanis az a kommisták legfőbb feladata, hogy minden lehetséges módon segítsék a párt politikájának, a népgazdaság alapvető érdekeinek töretlen érvényesítését. E munka közepette természetesen Tóth ZoltáR agrármérnök (középen) a szövetkezet újítói között akadnak gondjaik is, melyek feloldásán a politikai munka eszközeivel igyekszenek segíteni. ÉRTENI ÉS KÉPVISELNI A szövetkezetben örvendetesen növekszik a kommunisták aktivitása: a készség pártunk politikájának hirdetésére, magyarázására, s ha kell megvédésére a vitákban. Konkrétan fogalmazva, erősödik a bátor kiállás, amelyet a pártkongresszus a korábbinál hangsúlyosabb követelményként foglalt bele a párt szervezeti szabályzatába is. A politika elvi alapja az ideológia, ezért a dióspatonyi szövetkezet kommunistái sem nélkülözhetik munkájukban az elméleti felkészültséget. A pártiággá válás, a politika megismerése, a vele való cselekvő azonosulás csak kiinduló pont a kommunista eszmei fejlődésében, ezt folyamatos és rendszeres ideológiai képzésnek és önképzésnek kell kövertnie. A dióspatonyi szövetkezetben e szempontból is megtalálták a legésszerűbb megoldásokat. A pártoktatást ugyanis úgy szervezik, hogy az ne rekedjen meg az ismeretszerzés puszta szintjén. A kellő színvonalú oktatás keretében ügyelnek arra, hogy az elmélet és a gyakorlat ne váljék ketté, s óvakodnak attól, hogy ne tévedjenek elvont elméletieskedésbe, s az elmélet szűk prakticizmusába. így válnak világossá számukra olyan fogalmak, mint a hatékonyság és a termelékenység, a tervszerűség és a gazdaságirányítás, a belső tartalékok feltárása és az észszerű takarékosság, az árak-bérek összefüggése, a népgazdasági egyensúly, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a termésszerkezet alakítása stb. A pártoktatás kapcsán tudatosították azt is, hogy a tudományos-műszaki haladás gyakorlati vívmányainak meghonosítása számos bonyolult gazdaságpolitikai, közgazdasági és műszaki feladvány megoldását állítja előtérbe, s ezzel egyidejűleg mindinkább előtérbe kerülnek a termelés emberi vonatkozásai. Az elmondottaknak köszönve a szövetkezetben végzett fizikai munka mindinkább szellemi tartalommal telítődik. Mindez a szükségletek minőségi átalakulásához vezet, mely pozitívan segíti azt. hogy a munkavégzésben, ne csupán a „birtoklás“ legyen-lehessen a tartalom, hanem a kiteljesedő tevékenységforma kerüljön előtérbe. Az újitómozgalomrói híres szövetkezetben az újért lelkesedő kommunistákat vetik csatasorba. Tánczos Dénes, Téth István kertészmérnök, Anda Lajos és a többi újító példája azt bizonyítja, hogy nem könnyű feladat, de politikai munka a javából megérteni: a tudományos eredmények, az új termelési eljárások bevezetése a termelésbe az ember hatalmát növeli a természet felett, gyorsítja közös céljaik megvalósítását. A felsorakoztatott eredmények mellett ebben a szövetkezetben is számtalan olyan forrás létezik, melyek feltárásával új lehetőségek nyílnak a pártmunka továbbfejlesztésére, a társadalmi igények szerinti haladásra. Ehhez alapot biztosít az a tény, hogy a fiatal vezetők elért eredményei szemé yes erőfeszítésből, munkájukból és magatartásukból, emberi vágyaikból és törekvéseikből, küzdelmes hétköznapjaikból és néha álmatlan éjszakáikból összegeződik. Ürömteli viszont, hogy ötvöződik az új vezetés eleven embersége. Nagy értékük a valóság talajából táplálkozó elemzőkészség, pártos elkötelezettség, ami a beszélgetés során szinte minden mondatukban érzékelhető volt CSIBA LÁSZLÓ
