Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-28 / 4. szám
1984. január 28.-SZABAD FÖLDMŰVES Harminc éves a KGST A szocialista országok gazdasági szervezete, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa e hónapban ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Az európai népi demokratikus országok — Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió képviselőinek 1940. január 15-i moszkvai gazdasági értekezletén létrehoztak egy új típusú gazdasági tömörülést, mely nevében is kifejezte hivatását és rendeltetését; ez pedig a Szovjetunió által felszabadított, majd a szocializmus felé vezető útra tért európai népi demokratikus országok gazdasági helyreállítása, majd megszilárdítása és fejlesztése volt, később pedig elvezetésük a szocializmus teljes felépítéséhez. Az új gazdasági tömörülés gerince és fő támasza érthetően a felszabadító Szovjetunió volt, mely önzetlenül a tagországok rendelkezésére bocsátotta a szocializmus építésében szerzett gazdag tapasztalatait, úttörő munkásságának eredményeit. A KGST a Szovjetunió vezető szerepével óriási munkát végzett a háború utáni népi demokratikus országok talpraállításában, a háborús dúlás ütötte sebek behegesztésében, az új élet megindításában, a kezdeti két- és hároméves, majd az első ötéves tervek kimunkálásában és megvalósításában. Ebben az időszakban elsőrendű jelentősége volt a Szovjetunió és egyes népi demokratikus országok közötti kölcsönös árucserének. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakulása után ez az együtt működés áj, tökéletesebb formákat öltött, az addig elsődleges árucsereforgalom helyébe a közös tervezés és építés, a törekvéseknek a fő problémákra való összpontosítása lépett. Az európai népi demokratikus országoknak a Szovjetunióval és egymás között folytatott együttműködését mély eszmeiség, a szocialista internacionalizmus alapelvei hatották át, ezen az alapon fejlődött ki ez az új gazdasági tömörülés, mely a világ legdinamikusabb közösségévé érett. Fejlődésének szakaszaira jellemző, hogy rövidesen túllépte kontinensünk kereteit,, 1962 óta tagja lett a szintén a szocializmus útjára tért Mongólia, csatlakozva az 1950 óta tagként szereplő NDK-hoz. Az ázsiai országok közül 1978 óta a szocialista Vietnam is belépett a KGST-tagállamainak sorába. A KGST fejlődésében tovább bontakozott ki, 1972-ben csatlakozott hozzá a latinamerikai földrész első szocialista országa a Kubai Köztársaság. A KGST-országok területe napjainkban elérte a 25 millió 426 ezer 513 négyzetkilométert, lakosságának száma pedig meghaladta a 439 milliót. Területe a világ területének 18,7 százalékát. lakossága pedig a v’lág lakosságának 10,1 százalékát teszi ki. A KGST tagállamai jelenleg a világ ipari ferme'ésének 30 százalékát adják és 30 százalékkal több villamos energiát termelnek, mint a Közös Piac-i országok. 180 százalékkal több a szén és gáztermelésük. 50 száza'ékkal több nyersvasat és acélt gyártanak, az olajki'ermelésben. a vasércfejtésben, a cukortermelésben és a műtrágyagyártásban már megelőzték az Egyesült Äľamokat és a Közös Piac-i országokat együttvéve. A KGST-országokban 1976 és 1980 közöt 12 millió lakás épült, vagyis a lakosság 13 százaléka új otthonokba költözhetett. A KGST-tagországok összefogással olyan hatalmas létesí'ményeket hoztak létre, mint az ötezer kilométer hosszú Barátság-olajvezeték és a 2750 kilométer hosszú Szövetség-gázvezeték. Az új társada'mi rendszer gazdasági előnyeit bizonyítja az is, hogy a Közös Piac i országokkal szemben szembetűnően gyarapodott nemzeti jövedelmünk, Illetve növekedésének üteme a kapitalista világban sohasem tapasztalt méreteket öltött. Mint már említettük, a KGST mint gazdasági közösség kiszélesítette kereteit és napjainkban interkontinentális jellegűvé vált. Említésit érdemelnek o'yan külföldi létesítményei, mint az indiai Bhilaiban épült kohókombinát, mongúliai nagyipari létesítmények, különféle kombinátnk, a kubai nikke'kohőmű, továbbá számos ipari létesítmény az afrikai Ghánában, Guineában, Etiópiában. Tanzániában stb., melyekkel a KGST döntő m don szovjet részvétellel segít a gyarmati sorból felszabadult országok nemzeti iparának megteremtésében, gazdasági önállóságának és nemzeti szuverenitásának szi'árdításában. A KGST államai ezzel fontos internacionalista forradalmi feladatuknak tesznek eleget. erősítik a szocializmus pozícióit és hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzeti szektor tért hódítson a tőke pozícióinak rovására. A KGST-országok a felszabadult népek önzetlen segítésével és egymás közötti új típusú, csak a szocializmusban lehetséges kapcsolataikkal is vonzó példát mutatnak a világ többi országainak, különösen az imperializmus politikáját elvető el nem kötelezeti országoknak, ezért a nyugati világ nem egy fejlett országa kezdett gazdasági együttműködést a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsával, mint például az olajban gazdag Mexikó és Venezuela. A KGST közösségének igen nagy szerepe van abban, hogy a fe'szabadult fejlődő országok méltányosan hasznosíthatják értékes ásványkincseiket, például az ólmot, bauxitot, rezet stb. A KGST országok életében igen nagy jelentőségű volt a szervezet 25. ülésszakán 1971. augusztusában elfogadott nagyszabású közös program. Az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagáilamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program, a hetvenes és nyolcvanas években a KGST kormányfői szinten megrendezett évi ülésszakain mindinkább előtérbe kerültek az ebből a komplex programból kiinduló célprogramok, melyek a fejlődés szükségleteit tekintetbe véve felölelik az ipar és más gazdasági ágak korszerűsítésének, követelményeit, az t hogy a szocialista országok gazdasága lépést tartson a világfejlödéssel. így az utóbbi években napirendre kerültek a közszükségleti cikkeket gyártó ipar, valamint az élelmiszeripar és a mezőgazdaság komplex fejlesztésének kérdései. A szocialista országok a KGST keretében e téren is segítik egymást az önellátás problémáinak kölcsönös megoldásában. Nem lenne teljes a szocialista országok gazdasági segítségének méltatása, ha kihagynánk az együttműködés egészen új formáját, ez például az interkozmosz-program keretében, a világűrben megvalósuló tudományos-műszaki együttműködés, melynek számos kihatása van a gazdasági életre, segíti az emberiség nemes célú törekvéseit. A szocialista országok valamennyi képviselője részt vett már közös űrrepülésen, amit a szovjet vendéglátók nagyvonalú segítsége tett lehetővé, sőt szovjet—francia közös űrrepülésre is sor került, s jelenleg indiai űrrepülő-jelölt készül fel nagy küldetésére. A KGST együttműködésének van még egy fontos vonása: azok a fejlődő országok, amelyek részesültek az együttműködés jótéteményében, maguk is tovább fejlesztik és ápoliák a nemzetközi szolidaritás és segítség szellemét, hasonlóképpen messzemenő segítségben részesítenek más rászoruló országokat. LÜRINCZ LÄSZL0 Jnrlj Andropov, az SZKP Központi Bizottságának, főititkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a minap, válaszolt a százak bizpttsága .francia: háborúellenes mozgalom üzenetére: ■ Nagy figyelemmel tanulmányoztam az Önök üzenetét, amely arról számol be, hogy a franciákat mélységesén aggasztja a nemzetközi helyzet komoly k'éleződése, és szándékuk a békeharc fokozása — jelentete ki Juri] Andropov. A Szovjetunióban ismerik az Önök mozgalmának tevékenységét, s tudják, hogy e mozgalomban különböző társadalmi és politikai körök képviselői, az ország tudományos és kulturális életének kimagasló személyiségei, a francia el enáiiásl mozgalom veteránjai vesznek részt. A nukleáris hábopú veszélye valóban növekszik annak következtében, hogy megkezdődött az új amerikai rakéták telepítése Európában. Önök természetesen joggal teszik fel a kérdést, az európai nukleáris leszerelési probléma tárgyalásos megoldását gátló tényezők elhárításával kapcsolatban A Szovjetunió szintén amellett van, hogy sikerüljön ezeket az akadályokat elhárítani. A legfőbb akadály — s erről győz meg bennünket a genfi tárgyalások egész menete — az Egyesült Államoknak és szövetségesé nek a katonai fölény megszerzésére irányuló törekvése, az Egyesült Államok a genfi tárgyalásokat épp ezért vál-Jurij Andropov üzenete toztatta olyan spanyolfallá, amely mögött megvalósíthatja törekvéseit az elsőcsapásmérő nukleáris fegyverek mindenáron történő nyugat-európai telepítéséhez, S amikor az Egyesült Államok ..hozzálátott rakétái tényleges telep'téséhez, a tárgyalásokon való további részvétel egyet jelentett volna az európai és a vílágközvélemény megtévesztésével. Ezt minden, előítélettől, mentes ember megérti. A kialakult helyzet miatt a teljes felelősséget ily módon az Egyesült Államok és a NATO azon partnerei viselik, amelyek támogatják az új amerikai rakéták európai telepítését. Teljesen megértjük, hogy a franciák kontinensük jövője miatt fokozattan agódnak, ami kifejezésre Is jutott az Önök üzenetében. Nem titkolom, hogy a szovjet emberek legfőbb gondja ma a nukleáris háború veszélyének elhárítása. Mi azonban úgy vélekedünk, hogy a kialakult helyzet nem visszafordíthatatlan. A szovjet vezetés már teljesen világosan bejelentette: ha a NATO-tagországok részéről készséget tapasztalt az új amerikai középíiatótávo'ságú nukleáris rakéták telepítésének megkezdését megelőző Helyzethez való visszatérésre, a Szovjetunió ugyancsak kész erre. Ebben az esetben természetesen nem lenne^ többé szükség azokra a válaszlépésekre, amelyekre a Szovjetunió és szövetségesei' most kényszerülnek, s amelyek megfelelnek annak a veszélynek, amelyet az új amerikai rakéták országaink közvetlen közelében történő elhelyezése jelént. Változatlanul úgy véljük, hogy a nukleáris fegyverzet Keleten és Nyugaton egyaránt történő csökkentését szorgalmazó és az egyetlen valós állapot — az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján — álló tárgyalásokhoz való visszatérés egyetlen lehetőségét, egyetlen esélyét sem halaszthatluk el. Ebben egyre növekvő szerepet, kell játszaniuk az európai országok népeinek, társadalmunk széles rétegeinek. Szeretném, ha minden francia szilárdan hinné: a Szovjetunió továbbra is a békét, az enyhülést, a népek közötti barátságot célzó irányvonalat követ, erejét nem kímélve fog törekedni a fegyverkezési hajsza, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetésére — hangzik Jurij Andropov válasza. A békés jövő étjét keresi Stockholmban A nyugat eur pai rakétatelepí és folyásával egyidőben Reagan a békéhez, a leszereléshez való hűségét bizonygatja hallgatóinak és nézőinek (Kukrinyikszi rajza) A svéd fővárosban a múlt hét derekán a vendég’átó Olof Palme miniszterelnök beszédével megnyílt az európai biztonság- és bizalomerősítési értekezlet, amelyen 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről tárgyalnak. A madridi találkozón szeptemberben elfogadott záródokumentum alapján a stockholmi konferencia a katonai enyhülést, a szembenállás csökkentését, a békeidőben folyó jelentősebb katonai tevékenység helyes értelmezését hivatott előmozdítani. Palme miniszterelnök hnagsúlyozta, hogy kormánya igazolni kívánja azt a bizalmat, amelyet a konferencia megrendezésére vonatkozó megbízással nyilvánították ki iránta; Emlékeztetett rá. hogy az európai biztóftságttt több mint egy nemzedéken' keresztül áz „elrettentés“ eszközrendszerében keresték. amelynek ugyan volt bizonyos szerepe a béke fenntartásában, d,e távlatilag nem szolgálhat a béke, a stabilitás és az egyen’őség alapjául a nemzetközi társadalomban. Palme utalt a vezető nagyhatalmak „nyugodt és ésszerű ítéleteinek“ fontosságára, a nukleáris háború kérdéseiben és hangsúlyozta, hogy nem lehet tényleges biztonság csupán az egyik fél számára. Rámutatott, hogy a nagyobb bizalom légköre termékeny alapot teremthet a politikai párbeszédhez és a létfontosságú eszmecseréhez. „Senki sem kívánja, hogy a népek szakítsanak ideológiai felfogásukkal és megváljanak azoktól az értékektől, amelyekben őszintén hisznek“.' A kormányfő kifejezte reményét, hogy a stockholmi találkozó elősegíti az őszinte párbeszédet, a félreértések és a téves értelmezések kiküszöbölését. az országok képességeit és szándékait illetően. Kijelentette, hogy a semleges és el nem kötelezett államok, amelyek a katonai szövetségeken kívül keresik biztonságukat, hozzájárulhatnak a jobb nemzetközi légkörhöz. Fordulópontot, új indulást jelent Stockholm, amelyben a népek a remény jelét látják, és amelytől konkrét eredményeket várnak. Palme hangoztatta, hogy a biztonsági problémák megoldása csak politikai akarattal és gyakorlati együttműködéssel lehetséges. A békét és a biztonságot a tárgyalóasztalnál kell keresni. A konferencia megnyitásának napján számos küldöttségvezető felszólalt. A konferencia első ü'ésének szónokai között volt Andrej Gromiko szovjet, Bohuslav Chűoupek csehszlovák és Oskar Fischer NDK-beli külügyminiszter. Andrej Gromikn felszólalásában kijelentette: jó, hogy a konferencia külügyminiszteri szinten kezdődik. Az általános európai folyamat Helsinkitői Madridig jelentős, bár nem könynyű utat tett meg. Néha úgy tűnt, hogy zsákutcába került, de végül mindig sikerült megoldani a nehézségeket. Az államok, amelyek annyira kü: lönböznek egymástól, történelmüket, nemzeti hagyományaikat és társadalmi rendszerüket tekintve, képesek voltak ide Stockholmba' is elhozni a Helsinkiben kigyúlt remény fényét. Ez is bizonyítja, hogy ma senki sem hagyhatja figyelmen kívül a népek béke- és együttműködési vágyát. A madridi találkozó a közelmúltban megmutatta, hogy az eltérő társadalmi rendszerű államok, ha valóban úgy kívánják, nagyon bonyolult nemzetközi feltételek közepette Is megállapodhatnak kölcsönösen elfogadható alapon. Az egyik regsürgetőbb’ feladat az országok közötti bizalom elmélyítése politikai és katonai területen. Éppen ezt követeli meg a jelenlegi1 feszült nemzetközi helyzet. Annak okait, hogy miért állt be ezen a téren rosszabb irányban történt gyors változás, egyértelműen megmagyarázták Jurij Andropov legutóbbi nyilatkozatai, melyek kifejtették a Szovjetunió lenini békeszerető politikáját. Az új amerikai rakéták telepítésének megkezdése az egyes nyugat-európai országokban nem erősíti a nemzetközi biztonságot, sem azoknak .az országoknak a biztonságát, amelyek vállalták a telepítéssel összefüggő , (kockázatot. Eljenkezőleg, ezek a rakéták aláássák a biztonságot bármit .is állítanak azok a nyugati politikusok, akik a népek félrevezetésére alapozzák politikájukat. Ezekkel a rakétákkal együtt Nyugat-Európába exportálják' a militarizmus; az- ellenségeskedés szellemét, a háborús pszichózist. Bohuslav Chűoupek, hazánk külügyminisztere felszólalásában rámutatott, hogy a rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdésével sokszorosára nőtt a békét fenyegető veszély. Síkraszálit az erőszak kizárásának nemzetközi jogi erejű rögzítése, az atomfegyverek elsőként történő alkalmazásáról való lemondás, az atomfegyver-men-’ tes övezetek témájának azonnali és céltudátos megvitatása mellett. NDK- beli kollégájával együtt érzékeltette, hogy nem mozdítható el a kölcsönös bizalom, ha egyesek a háttérben továbbra is a katonai erőfölény elérésére törekszenek. Chűoupek elvtárs annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a résztvevők képesek olyan eredmények elérésére vezetni az értekezletet, amelyeket az európai népek méltán elvárnak tőlük, ez'azonban azonos mértékű felelősséget követel a konferencia valamennyi résztvevőjétől. A csehszlovák küldöttség mindent megtesz azért, hogy a stockholmi értekezlet teljesítse a madridi találkozótól kapott megbízatását. Ez pedig következetes orientálódás a békére, a biztonságra, Európára és a világ népeinek együttműködésére. George Shultz amerikai külügyminiszter beszédében megpróbálta enyhfteni az enyhíthetetlent: arról próbálta meggyőzni hallgatóit, hogy kormánya állítólag mindent megtett a genfi tárgyalások sikeréért, s az általánosan ismert tényekkel ellentétben a Szovjetunióra akarta hárítani a felelősséget a tárgyalások kudarcáért: A stockholmi konferencia második napján került sor Andrej Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter találkozójára. A két külügyminiszter áttekintette a nemzetközi politika több lényeges kérdését és a' szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét. A szovjet fél a tárgyalásokat Jurij Andropov 1983. szeptember 28-i és. npvepiber 24-i nyilatkozatának szellemében folytatta. Andrej Gromiko konkrét tényeken mutatott rá, hogy a jelenlegi amerikai kormány külpolitikájára egyre jellemzőbb a militarizmus, a világuralmi törekvés, az, hogy nyilvánvalóan nincs tekintettel más népek törvényes érdekeire, társadalmi rendszerére és életmódjára, Az Egyesült Államok tevékenysége. a nemzetközi fórumokon tanúsított fellépése ellentétben van a világbékével és bonyolultabbá teszi az időszerű prob’émák megoldását. Gromiko figyelmeztette kollégáját arra a felelősségre, amely az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése megkezdésének veszélyes következményeiért hárul az Egyesült Államokra. Hangoztatta, hogy az előző genfi tárgyalásokat csak abban az esetben lehet felújítani, ha Washington hajlandónak mutatkozik visszatérni az amerikai rakéták európai telepítésének megkezdése előtti állapothoz, ebben az esetben a Szovjetunió Is hajlandó lesz erre. A Szovjetunió kész az olyan bizalom- és biztonságerősítő intézkedések támogatására, amelyek valóban hozzájárulnak a katonai konfrontáció reális csökkentéséhez. Ha azonban bárkinek szándékában állna a konferenciát arra kihasználni, hogy bármilyen egyoldalú előnyökhöz jusson, ezt határozottan elutasítjuk — hangoztatta Andrej Gromiko. Nő az árucsereforgalom Budapesten aláírták Csehszlovákia és Magyarország idei árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvét. Az árucsereforgalom várhatóan meghaladja a 1,4 milliárd rubeles nagyságrendet. A jegyzőkönyv 4 százalékos forgalomnövekedést irányoz elő. Ez nemcsak volumenében Jelentős, hanem árúösszetételében is hozzájárul mindkét ország népgazdasági szükségleteinek kielégítéséhez. A csehszlovák kivitelben jelentős helyet foglalnak el a szerszámgépek, tehergépkocsik, traktorok, az érős és gyengeáramú elektronikai termékek. A budapesti közlekedést több mint 100 új, csehszlovák gyártmányú villamos fogja javítani. A magyar fél a többi között építő-, útépítő gépeket, emelő-szállító berendezéseket, mérő- és szabályozástechnikát, mezőgazdasági gépeket, 450 autóbuszt szállít, éskukoricatermesztési rendszert ad át. A magyar ipar igényeinek kielégítéséhez a csehszlovák fél elsősorban kokszolható kőszén, koksz, tűzálló termékek, kohászati termékek, vegyi anyagok szállításával járul hozzá, a Csehszlovákiába irányuló magyar kivitelben fontos helyet foglak el a timföld, a bauxit, az étolaj, a hús és a gabona. Á fogyasztási1 cikkek piacának gazdagítása érdekében elektromos és elektronikus fogyasztási cikkeket, fémtömegcikkeket, sportszereket, konfekcióipari termékeket, kötöttárut, gyógyszereket, friss és konzervált zöldséget és gyümölcsöt, továbbá 140 ezer hektoliter bort szállít Magyarország hazánknak. A magyar lakosság ellátását olyan csehszlovák termékek segítik, mint például a textíliák, sportcipők, játékok, hangszerek, 50 ezer darab lemezjátszó, elektromos háztartási gépek, 20 ezer moped, Skoda-személygépkocs'k, bútorok, gyógyszerek. Magyarország a kedvelt sörfajtákból 1 millió hektolitert' vásárol.
