Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-02 / 22. szám
1984. Június 2. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Az energiagazdálkodás ésszerűsítésének programja * 7. »téves terv Időszakában Szlovákia mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatában összesen 10 ezer TJ értékű tüzelőanyagot és energiát kell megtakarítani. Ez a feladat „Az üzemanyag- és energia-fogyasztás és kihasználás ésszerűsítése “ elnevezésű 02-es számú állami célprogramból ered. A 7. ötéves tervidőszak első három évében ezt a feladatot 67,1 százalékra sikerült teljesítenünk, ami 6727,5 TJ értékű energia megtakarításának felel meg. Az említett időszakban a termelés energiaigényessége 8,8 százalékkal csökkent. Tavaly az ésszerűsítési intézkedések végrehajtásával a takarékossági tervet 125,4 százalékra teljesítettük, ami annyit jelent, hogy a tervezett 2034 TJ megtakarítással szemben 2530,3 TJ értékű energiát és tüzelőanyagot takarítottunk meg. Igaz, hogy az 1982-es évhez viszonyítva a tüzelőanyag és az energia globális fogyasztása növekedett — legszembetűnőbben a villanyenergia és a földgáz fogyasztásában —, ezzel szemben a termelés energiaigényessége két százalékkal csökkent, főleg a folyékony tüzelőanyagok fogyasztása tekintetében. / energiatakarékosságban kitűzött feladatokat tavaly a cukoripar, a Slovosivo, a Palma n. v. és a Banská Bystrica-i Kerületi Mező'gazdasági Igazgatóság teljesítette a legeredményesebben. ben a technológiai rendszerek széles körű alkalmazása 64 TJ üzemanyag megtakarítását teszi lehetővé. Az élelmiszeriparban megkezdődön a folyékony cukor gyártása, amely előnyösen alkalmazható a lizin és egyéb élelmiszeripari termék előállításában. Az új technológiák, mint például a kristályosítás alkalmazásával a mosószerek gyártásában is jelentős mennyiségű energia takarítható meg. A két újszerű megoldást csolásával, a traktorok segítségével végzett anyagszállítás csökkentésével — legalább 10 millió tonnával — az egységnyi teljesítményre számított üzemanyag-fogyasztás csökkentésével, a belüzemi szállítás jobb szervezésével, a szállítási igény csökkentésével, a tehergépkocsik két irányba történő kihasználásával, a szállítás átlagtávolságának lerövidítésével, a tárolási, anyagmozgatási és forgalmazási veszteségek kiküszöbölésével, az üzemanyag-fogyasztás nyilvántartásának pontosításával úgyszólván ezerháromszáz TJ kőolaj takarítható meg. Továbbra is érvényesíteni kell a kisebb méretű ésszerűsítési intézkedéseket, amelyek az égési folyamat hatékonyságának növelésében, a hővezetékek szigetelésében, a transzformátorok holt teljesítményének a kiegyenlítésében, a villanykörtés világításnak neonfényes világításával való felváltásában, a félvezetők és mik-Az újszerű energiaforrások közül egyre nagyobb az érdeklődés a napkollektorok iránt együttvéve úgyszólván 43 TJ értékű tüzelőanyag és energia takarítható meg. Az energiafogyasztás ésszerűsítése érdekében a pasztörizátorok tökéletes szigetelésével több mint 52 TJ értékű energia takarítható meg. A komplex gépsorok szállításával, a talajmflvelés során a gépek összekap-Fotó: -mériroelektronikai berendezések alkalmazásában, a termelési folyamatok során felszabadult hulladék hőenergia hasznosításában, valamint a gépek és berendezések műszaki állapotáról való fokozott gondoskodásban rejlenek. Az új energiaforrások hasznosítása szempontjából a tej hűtése során felszabadult hőenergia felfogására alkalmas kétszáz darab berendezés szállításával a mezőgazdasági üzemekben 258 TJ értékű energia takarítható meg. A tranzit gázvezeték kompresszorállomásai mellett létesített üvegházi gazdaságok hulladékhőenergia hasznosításán alapuló üzemeltetésén az üzemanyag- és energiafogyasztás 732 TJ értékkel csökkenthető. Napkollektor-rendszer építésével — egy rendszer 30 négyzetméternyi napkollektorból áll — főleg a sertés-, szarvasmarha- és baromfitelepeken, a borjúneveldék és szociális épületek mellett a napenergia segítségével történő vízmelegítéssel 42 TJ tüzelőanyag és energia takarítható meg. Továbbra is hasznosítjuk a hévizek energiáját. Továbbá felülvizsgáljuk a vízenergia kihasználásának lehetőségét is. Az anyagi-műszaki ellátás és a tüzelőanyag-alap átépítése tekintetében a két- és háromlépcsőzetes párologtató berendezéseket ötlépcsőzetesekkel váltjuk fel s ezáltal 880 TJ energiát takarítunk majd meg. A húrbanovói sörgyár, valamint a šalgovníkl baromfitelep katlanjainak korszerűsítésével 48 TJ értékű energiát és tüzelőanyagot takarítunk meg. Az új típusú fűszerpaprikaszárító-üzemek bevezetésével 80 TJ értékű energiát takaríthatunk meg. A termelés szakaszán csökkentjük a szárított cukorrépaszelet, valamint a forrélevegős szárítókban a takarmánylisztek gyártását. Ezáltal több mint 2400 TJ tüzelőanyagot takarítunk meg. Szénatárolők, silók és szenázsvermek építésével biztosítjuk majd a tömegtakarmányok tárolását. Felülvizsgáljuk főleg a takarmányozási célokra szánt tejporgyártás csökkentésének lehetőségét. A szállítás területén elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek területi szállítását korlátozzuk. A felsorolt intézkedések megvalósításának jelentős mértékben hozzá kell majd járulnia az ésszerű energiagazdálkodásra Irányuló állami célprogram valóra váltáséhoz. A tavaly végzett felmérések arra utalnak, hogy az energiaprogram megvalósítása tekintetében megtörténtek az első lépések. Igazolják ezt a múlt évi eredmények. JURAJ HAMAS mérnök, a MÉM energetikai osztályának vezetője Az 1760 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó nagymagyari (Zlaté Klasy) szövetkezet termőhelyi adottságai nem mondhatók éppen kedvezőnek. Felső- Csallóköznek ezen a táján hullik évente a legkevesebb csapadék, éghajlata a legmelegebb, s ráadásul a talajok túlnyomó hányada kavicsos, homokos. Ilyen mostoha adottságok mellett is mind a termelési, mind a gazdasági mutatókban elérik vagy felülmúlják a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás átlagát. Miben is rejlik a titka annak, hogy a járás kedvezőbb adottságú gazdaságaival is képesek felvenni a versenyt? — Termőhelyi feltételeink között öntözés nélkül aligha boldogulnánk — mondotta Dudík Ervin növénytermesztési főágazatvezető. — A múltban a hektárhozamok bizony nagyon ingadoztak az időjárástól, de főleg a csapadékviszonyoktól függően. A tavalyihoz hasonló évjáratban azelőtt szinte alig takarítottunk be valamicske termést. Az utóbbi években viszont, amiéta áttértünk az öntözéses gazdálkodásra, ha nem is kimondottan csúcshozamokat, de az évjárattél függetlenül évente jó közepes, stabil hozamokat értünk e). A szövetkezetben nem sajnálták a pénzt az öntözőberendezések építésére. Az öntözhető területet évről évre bővítették, az öntözőrendszert pedig szüntelenül korszerűsítik. Ma az öntözőberendezések a gazdaság egész mezőgazdasági területét behálózzák. Jelenleg pedig sorra került a régi csővezetékes öntözőberendezéseknek korszerűekkel, nagy teljesítményűekkel való felváltása. A PZT-75-ös típusú sávos öntözőberendezésekből tavaly húszat, az idén pedig tíz darabot vásároltak. A közelmúltban a két Druzsba típusú öntözőberendezés —, amely kiválóan bevált a lucernásokban, — további két darabbal szaporodott. A kukoricatáblákon felbecsülhetetlen szolgálatot tesz a két Fregatt öntözőberendezés. Mindez persze nem olcsó mulatság, de a gazdaság vezetői nemcsak búsásan megtérülő befektetésnek, hanem egyszerűen létkérdésnek tekintik. — Bár minden növénykultúrát öntözünk, a legnagyobb figyelmet mégis a takarmánynövények öntözésére összpontosítjuk. Az utóbbi években ennek következtében az állattenyésztés számára elegendő mennyiségű, kiegyensúlyozott takarmányalapot biztosítottunk. A kiadós takarmányozásnak kedvező hatását az állattenyésztés eredményei igazolják a legjobban. Hosszadalmas részletezés helyett elég, ha megemlítem, hogy tavaly járási viszonylatban a tejtermelésben a másodlkok lettünk — jegyezte meg jogos büszkeséggel a növénytermesztő. De nézzük meg közelebbről, mit is Jelentenek az átlagos szintű, kiegyensúlyozott hozamok? Egyebek között azt, hogy gabonafélékből például elérik az öt tonna körüli, vagy az ezt meghaladó átlagot, a belterjes gyepterületekről a tizennégy tonna, lucernából pedig a tíz tonna körüli szénatermést hektáronként. A tavalyi, különösen aszályos évet még az Intenzív öntözés sem volt képes ellensúlyozni, emiatt a termés ts a több éves átlagnál valamivel gyengébbnek bizonyult. Lucernából — szénában számítva — 8,7 tonnát gyűjtöttek be hektáronként. A kukorica és a cukorrépa hozama Is kedvezőtlenül alakult, de így is meghaladta a járási átlagot. — Tavaly öntözés nélkül lucernából csupán az első kaszálás termését gyüjthettük volna be, azután már semmit, -magyarázta az agronőmus. Tehát a további két kaszálást kimondottan az öntözésnek köszönthetjük. Az idei idény kezdetén uralkodó nagy szárazságra való tekintettel az öntözést már március utolsó hetében megkezdtük a lucernásokon és a gyepterületeken. Május derekáig az évelő takarmánynövényeket háromszor öntöztük 50 milliméteres adagban. Az ön-Öntözés nélkül nem boldogulnánk... tözés hatására jelentősen felgyorsult a takarmánynövények kora tavaszi fejlődése. Elsőként a 28 hektáron termesztett Perko repcefajtát kezdtük takarmányozni, amely 14 nappal korábban kaszálható volt, mint az egyéves füvek. Április végefelé megkezdhetjük a legeltetést is, május derekán pedig a lucerna első kaszálatának a begyűjtését. A kiadós zöldtakarmányozás következtében ugrásszerűen növekedett a tejtermelés, és már április végén 14 liter körüli volt a tehenek napi fejésl átlaga. A szövetkezetben igen Jó tapasztalatunk van az őszt búza öntözésével. Beváltnak bizonyult a növényzet kora tavaszt öntözése, amit az Idény kezdetén el ts végeztek. A tél vége felé a gazdaság búzatáblái eléggé reménytelenül festettek. Ugyanis a terület hatvan százalékán a szemes kukorica volt az elővetemény, s ez hatványozta az aszály által okozott károkat. A tavaszi növényápolás és az öntözés után a legyengült növényzet gyorsan regenerálódott, s jelenlegi állapotából ítélve minden remény megvan, hogy gabonafélékből az idei tervüket túlszárnyalják. — Az idén igényes feladatokkal nézünk szembe. Szemes kukoricából is el szeretnénk érni legalább a tervezett 8,5 tonnás hozamot, cukorrépából meghaladni a 38 tonnát hektáronként, de a borső és a napraforgó termesztésében Is felülmúlni a terv által megszabott hozamot — sorolta a gazdaság legfontosabb feladatait Dudík elvtárs. A szövetkezetben az öntözés adta lehetőségeket a szőlészetben és a gyümölcsösben is teljes mértékben kihasználják. A 84 hektárnyi szőlőültetvényben a csepegtető öntözést alkalmazzák. Minden bizonnyal a kielégítő vízellátás hatására Is tavaly első ízben sikerült elérniük a tíz tonnát meghaladó átlagtermést. A gyümölcsösnek Is több mint a felét — azaz 67 hektárt — öntözik, egyelőre a sávos öntözőberendezések segítségével, de távlatilag ott is a csepegtető .öntözés lehetőségével számolnak. Ugyanis tavaly, amikor az öntözést bevezették — a gyümölcsösükben Is rekordtermést értek eL Ezen tűlmenően nemcsak a termés volt kiváló, hanem a gyümölcs minősége is. Az idei terv összesen 2382 hektárnyi terület öntözését irányozza elő, ami annyit jelent, hogy az egész területet legalább másfélszer kell megöntözni. Ez pedig Igen jö munkaszervezést, az öntözőberendezések rendszeres és lelkiismeretesen végzett karbantartását, valamint maximális kihasználását igényli. Úgy tűnik, hogy a gazdaságban mind a három feltételt képesek biztosítani. Az öntözést Idényhez megfelelő műszaki, szakmai és szervezési felkészültséggel fogtak hozzá. Az öntözési idény kezdetétől május derekáig naponta 24 órát üzemeltették az öntözőberendezéseket. Az öntözőcsoportok tagjai 12 őrás nyújtott műszakban dolgoztak. Szükség esetén, amikor a szárazság veszélye fenyeget, más részlegekről is az öntözőberendezésekhez csoportosítják a traktorosokat. Igaz, az öntözésben részt vevő dolgozókat áldozatkész munkájukért megfelelő anyagi ösztönzésben részesítik, ezért szívesen vállalják a többletmunkát. A szövetkezet egyike azon kevés gazdaságoknak, ahol igen J61 gazdálkodnak az öntözésre fordított, nem csekély befektetéssel, s igyekeznek teljes mértékben kihasználni a rendelkezésükre állő eszközöket. Az ésszerű vízgazdálkodás következtében a tekintélyes összegű költségek hatványozottan megtérülnek. KLAMARCSIK MÄRIÄ Az utóbbi években a legkorszerűbb öntözőberendezések beszerzését szorgalmazzák a nagymagyari szövetkezetben. Felvételünkön a szovjet Fregatt típusú öntözőberendezés láthatú- Fotő: CSTK Äz energiamegtakarítást a következő ésszerűsítési intézkedések megvalósítása tette lehetővé: a tömegtakarmányok feldolgozására szánt szárítóüzemek korszerűsítésére, a tranzit gázvezeték kompresszorállomásain keletkezett hőhulladék hasznosítása, a hévizek kihasználása, a másodlagos energiaforrások hasznosítása, továbbá a napenergia, valamint a tej hűtésével felszabadult hőenergia kihasználása. Ezen túlmenően hatékony intézkedések történtek az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére a belüzemi szállításban és az autóközlekedésben. A takarékos energiagazdálkodás feladatainak igényessége és sajátos jellege, valamint az egyes üzemek tevékenységének sokrétűsége következtében az energia- és tüzelőanyagfogyasztás kérdésének megoldása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt megkülönböztetett hozzáállást követel. Az utóbbi évek pozitív részeredményei ellenére is szükségessé vált az energiagazdálkodás területén is a terjedelmesebb és egyetemesebb fejlesztési program kidolgozása, a hazai és külföldi ismeretek, tapasztalatok érvényesítésével. Az energiaprogram megvalósítására irányuló intézkedések megkövetelik: a termelési folyamat, a belüzemi szállítás és a raktározás ésszerűsítésére hozott intézkedések következetes betartását, a pőtenergiaforrások feltárását és kihasználását, a felújítható természeti és újszerű másodlagos — a biológiai és technológiai folyamatok során felszabadult — energiaforrások kihasználását, a csökkentett energiafogyasztású gépi eszközök fejlesztéséhez és gyártásához szükséges feltételek megteremtését, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-műszaki alapjának részleges átszervezését, az energia és üzemanyag hatékony kihasználását, az energiagazdálkodás fokozatos átépítését, a kevésbé energiaigényes technológiai eljárások alkalmazását, a termelés szerkezetének módosítását az energiafogyasztás szempontjából kevésbé igényes termékek és melléktermékek gyártásának előnyben részesítésével. Szükséges lesz véghez vinni bizonyos változásokat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területi széthelyezése tekintetében. A mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozókat hatékonyabban kell majd ösztönözni az energia- és üzemanyag-fogyasztás észszerűsítésére. Továbbá az energia csökkenésével kapcsolatos gazdasági következmények megoldására kell összpontosítani a figyelmet. Az eddiginél nagyobb súlyt kell fordítani az energia- és üzemanyag-fogyasztás ésszerűsítése, valamint a felújítható forrósokból nyerhető energia hasznosítása kérdéseinek egyetemes, tudományos alapon történő megoldására. Az energiaprogram intézkedései öt témakörbe foglalhatók össze: A technológiai folyamatok területén a gyepterületek fütermésének energiaigényes begyűjtését és a széna betakarítás utáni kezelését egyre nagyobb arányban a szarvasmarhák legeltetésével helyettesítjük. A legeltetett állatok számát 1985-ig 210 ezerrel növeljük. Ezáltal 117 TJ értékű energiát takaríthatunk meg. Ha a több célú dobos szárítókra évente legalább húsz darab recilkulációs berendezést szerelünk, s egyidejűleg biztosítjuk a zöldanyag — tömörítéssel, fonnyasztással, előszárítással történő — megfelelő kezelését, akkor 95 TJ értékű tüzelőanyag és energia megtakarításával számolhatunk. Évi tízezer darab padlófűtésre alkalmas berendezés szállításával — a malacneveldék fűtésére— 1985-ig úgyszólván 47 TJ energia és tüzelőanyag takarítható meg. A nedveskukorica betakarítást és tárolási módszer kiterjesztésével — legalább 200 ezer hektárnyi területre — a megtakarított energia mennyisége meghaladhatja a 320 TJ értéket. A növénytermesztés
