Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-02 / 22. szám
A közelmúltban a Bratislava-vidéki {Bratislava vidiek) járásban is lezajlott a Szlovákiai Kisállattenyészők Szövetségének járási konferenciája. A főbeszámolót Tibor Repta, az SZKSZ járási bizottságának elnöke tartotta. Kritikusan elemezte a helyi szervezetek munkáját, mert az eddig elért eredményekkel korántsem elégedettek. Ugyanis a kisállattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseket nem sikerült teljes mértékben megvalósítaniuk. Bár a kedvtelésből folytatott háztáji állattartáson kívül nagy Ügyeimet szentelitek a lakosság ellátásával összefüggő feladatok teljesítésének is, a szervezői aktivitás azonban még nem kielégítő. A járási bizottság tevékenysége az utóbbi konferencia óta tervszerű, rendszeres és céltudatos volt. Az elnökség rendszeresen ülésezett, de mindez nem hozta meg a várt eredményt. Pedig a szövetség a III. kongresszus óta szem előtt tartja a gazdaságpolitikai irányelvek valóra váltását, s fokozott erővel népszerűsíti a háztáji állattartást. Egyre több állampolgárt igyekeznek megnyerni a tervszerű munkának, a szervezet tagjait pedig részben fajtatiszta állattartásra, másrészt szerződéses háztáji állattartásra ösztönzik. A buzdító szó, a kritika nem minden esetben talál kedvező visszhangra. A taglétszám lassú növekedése nagyobb részt az idokolatian közönnyel magyarázható. A járási bizottság elnöke nyílt levélben fordult a járás 52 községének helyi vezetőségéhez és a Nemzeti Front városi bizottságához, és kérte az említett szerveket, hogy értékeljék és segítsék a szövet ség helyi szervezeteinek tevékenységét. Sajnos a levélre sem a szervek, sem a helyi szervezetek tisztségviselői nem reagáltak. A kimutatások szerint napjainkban 40 helyi szervezel dolgozik a járásban, viszont csak 29 szervezetben fizették be határidőre a tagdíjat. A taglétszám 1308, ebből 162 a fiatal tenyésztő, akik öt szakkörben tevékenyekednek. Az FŐ FELADAT a szervezeti élet megszilárdítása Bohák József a Szlovákiai Kertészkedök kuetnát IKóty/ alapszervezetének egyik alapító tagja. Hetvennégyig a Stürovói Állami Gazdaság kameníni (Kéménd) részlegének tehenészetében dolgozott, ahol szorgalmas munkával négy elismerő oklevelet szerzett és elnyerte az üzem példás dolgozója címet is. Nyugdíjasként kilenc évig az Oroszkai (Pohr. Ftuskov) Cukorgyárban dolgozott. Szabadidejét a kertészkedésnek és a kisállattenyésztésnek szenteli. Huszonöt áras kertjéből tavaly 500 kg uborkát, 400 kg paradicsomot, 300 kg cseresznyepaprikát meg 100 kg (Bj) zöldbabot értékesített, ezzel is enyhítve a konzervgyár nyersanyag-gondjait. Ügy tervezi, hogy az idén már némi szőlőt is tud megvételre kínálni. Mint kisállattenyésztő, elsősorban nyulakat, valamint — a feleségével közösen — baromfit tart. Bárha mindenki ilyen szorgalmasan töltené a napjait 70 éves korában! * kW'PW"*---cycutCfuJz — Ä jó szakkönyv, még ha nem Is kimondottan a kistermelők részére íródott, általában jelentősen hozzájárul a kertészkédők néha bizony elég hiányos szakismereteinek gyarapításához, önellátási vagy árutermelési céllal folytatott, termelői tevékenységének eredményesebbé tételéhez. Ebből kiindulva, az alábbiakban három értékes könyvet szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani a Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat legfrissebb kiadványai közül. A kiadó Naša záhradka sorozatában nemrég megjelent Bedrna: Pôda című könyv a kertészkedök részére íródott. Beszerzését és tanulmányozását mindenekelőtt azoknak javasoljuk, akik kellő alapismeretek nélkül láttak munkához a konyhakertben vagy az újonnan létrehozott, kerttelepi kiskertben. Ugyanis a szeraő részletesen ismerteti a talajtípusok jelentőségét, összetételét és alaptulajdonságait, begyéi a kultúrnövények talajigényéről,’ és azt is elmondja, hogyan lehet és kell felkészíteni a talajt a kertészeti termeléshez. A további fejezetekben a talaj felszínének kiegyenlítéséről, a teraszok kialakításáról, a talajjavításról, a mulcsolásról és a talajtakarásról, illetve a lecsapolásról, öntözésről, porhanyításról, levegőztetésről stb. olvashatunk. Ezek a kérdések, valamint a talaj minőségének javítását, a gyomtalanítás, a talajfertőtlenítés, a meszezés, a tápanyagpótlás és a talajuntság elleni harc lehetőségeit és módját tárgyaló fejezetek joggal tarthatnak igényt a haladó kertészkedök érdeklődésére Is. Azoknak a kertészkedőknek, akik szőlőt is termelnek vagy szeretnének termelni a kertjükben, javasoljuk, hogy lapozzák és tanulmányozzák át Vereš és munkaközösségének Réz a vedenie viniča című könyvét. A főiskolai kézikönyvnek szánt kiadványban a hivatásos szőlészeken kívül a kertészkedök is sok értékes információt találnak, elsősorban a szőlő igényeire, telepítésére, tápanyagpótlására, metszésére és a tőkék alakítására vonatkozóan. Végezetül — elsősorban, de nem kizárólag — a gyengébb nem képviselőinek szeretnénk ajánlani egy, hazánkban eddig párját ritkító kiadványt. A Hlava—Starý—Pospíšil: Rastliny v kozmetike című könyvről van szó. Természetes emberi kívánság, hogy egész életünkben megőrizzük egészségünket, frisseségünket és fiatalos külsőnket. A nők még ennél is többre vágynak: szépek és vonzóak szeretnének maradni. Különféle szépítőszereket, melyeknek nagy hányada növényi eredetű, ősidők óta használ az emberiség. A színes ábrákkal gazdagon illusztrált könyv, melyet most a figyelmükbe ajánlunk, egyebek között arról szól, mely növények tartalmaznak legtöbb értékes hatóanyagot, mikor és hogyan kell gyűjteni. Illetve hogyan lehet házilag szépítőszerként hasznosítani ezeket a növényeket. (kr) *z ismert és nagyon veszélyes sarka vírus — szaknyelven inkább szilvahimlöként emlegetik — az utóbbi néhány évben nagyon elterjedt. Az eredetileg csak szilván előforduló vírus a kajszi- és őszibarackra is átterjedt, ezért kajszi-himlőnek is nevezik. Mivel azonban soktápnövényű vírusról van szó, helyesebbnek tartjuk a sarka elnevezés' használatát. Ugyanis a szabad természetben megtalálható még a kökényen és más Prunus fajokon is. Gazdasági jelentősége eddig a szilván, ringlón, a kajszi- és őszibarackon van. A sarka tüneteit a fertőzött gyümölcsfák levelein és gyümölcsén találjuk. A leveleken a tünetek nagyon eltérőek lehetnek. Néha az ereken szabálytalanul elosztó, halványabb foltokat vagy tölgylevélszerü mintázatot okoz, de gyakrabban olajszerű foltok vagy gyűrűk formájában jelentkezik. A beteg szilvafák gyümölcsén gyűrűk vagy szabálytalan alakú vonalak jelennek meg és olyan hatást keltenek, mintha ki lennének vésve. Ez a rajzolat a gyümölcshűsban is megtalálható. A szilva magján a tünetek ritkábban jelentkeznek mint a kajszi magján. A kajszinál viszont sokszor csak a magon található gyűrűk és mintázatok árulkodnak a sarka jelenlétéről, miközben a leveleken ritkán, a gyümölcs héján pedig csaknem egyáltalán nem találunk elváltozásokat. Az őszibarack levelén és magján is elég ritka, a fertőzésre utaló tünet. Itt inkább a gyümölcs felületén találjuk a jellegzetes gyűrűket és rajzolatokat. Legnagyobb károkat a sarka eddig a szilván okozott. Az erősen fertőzött gyümölcs Ízetlen, sem közvetlen fogyasztásra, sem befőzésre, de még pálinkafőzésre sem alkalmas. A sarka kétféle módon terjedhet. Az &n. passzív terjedés A sarka ismét terjed fertőzött szaporítóanyag (hajtás, szemek), az aktív terjedés pedig levéltetvek és kabócák segítségével történik. Fő terjesztői a levéltetvek közül a sárga szilva-levéltetű (Brachycatidus helichrysi) és a komlólevéltetü (Phorodon humuli). Nem terjed viszont mechanikai úton (pl. metszés) és maggal sem. A sarka a legveszedelmesebb gyümölcsfa-betegségek egyike. Főleg azért, mert a fertőzött fát nem lehet gyógyítani, de azért is, mert a terjedését csak különböző közvetett, illetve megelőző eljárásokkal tudjuk fékezni. A sarka veszélyességét az is bizonyltja, hogy egyes országok a legszigorúbb karantén rendszabályokkal igyekeznek gátat vetni a kórokozó behnrcolásának és hazai elterjedésének. Egy szigorú rendelet a CSSZK területére is vonatkozik. Itt a gyümölcsfa-tulajdonosok kötelesek a sarka által fertőzött gyümölcsfákat minél ■ввававвваавааавааааввввв előbb kivágni, hogy elejét vegyék a vírus terjedésének. Sajnos, Szlovákiában ilyen rendelet egyelőre nincsen, de reméljük, hogy a közeljövőben új, az ország egész területére kötelező rendelet lép életbe. Már említettük, hogy a sarka ellen nem lehet közvetlenül harcolni, csupán a megelőző intézkedések és beavatkozások jöhétnek számításba. A kértészkedők számára közülük az egészséges szaporítóanyag beszerzése, valamint a vírusterjesztők (levéltetvek. kabócák) elleni bare a járható ót. A levéltetvek elleni harc akkor eredményes, ha már a tél folyamán elpusztítjuk a fákon telelő tojásokat, fgy a lárvrk nem kelnek ki, nem szívogathatnak a leveleken. Viszont ha megvárjuk a levéltetű-kolóniák kialakulását és csak akkor permetezünk, akkor a betegség terjedése szempontjából már megkéstünk az óvintézkedéssel, mert a levéltetvek szívogatás közben megfertőzhetik a fát. Ami a szaporítóanyagot illeti, a faiskolákban a csemeték szigorú ellenőrzés alatt állnak, és nem csupán a sarkával, de a más vírussal fertőzött fácskákat is azonnal elpusztítják. Aki tehát faiskolában vásárol ültetőanyagot, annak általában nem kel) félnie a fertőzés behurcolásától. Aki saját maga készít oltványt vagy ismerőseitől vásárol facsemetét, annak számolnia kell azzal, hogy a felhasznált alany vagy oltóvessző esetleg fertőzött volt. tehát a fa is beteg. MATTAK GYÖRGY agrármérnök A bab antraknózisa A veszélyes betegség hazánkban mindenütt ismeretes, ahol babtermesztéssel foglalkoznak. A termés nagy hányadát — főleg a kistermelőknél — rendszeresen elpusztítja. Igaz, hogy az aszályos időjárás következtében az utóbbi években veszített a jelentőségéből, de ez ne tévesszen meg bennünket. Ugyanis egy-egy kiadós zápor után vagy néhány napig tartó nedves, párás Idő hatására a betegség terjedése komoly 'méreteket ölthet. Azok járnak el okosan, akik már a bab termőhelyének megválasztásakor gondolnak a fertőzés elleni harcra. A nehéz, kötött talajba vetett, esetleg árnyékos helyen termesztett babot az antraknózis nagy valószínűséggel már a fejlődés első szakaszában megtámadja, viszont a könnyű, laza, gyorsan felszáradő talajokon általában nem várható komolyabb kártétel. Az antraknózis kártételét már a szikleveleken megfigyelhetjük, mégpedig kezdetben apró, lassan növekvő, csaknem szabályos kerek, pirosas-barnás foltok formájában. A gombafonalak mindig a szövetekben fejlődnek ki és a növény bármely részén előfordulhatnak. A fertőzött részek kissé felemelkednek, megbámulnák és fokozatosan elpusztulnak. A kórokozó terjedéséhez többek között a sűrű vetés is kedvező feltételeket teremt. A kártétel megelőzése érdekében ajánlatos alaposan ellenőrizni a vetőmag egészségi állapotát. A sárgásbarna foltokkal tarkított vagy nem elég fényes magot nem tanácsos elvetni. A termesztés során ügyeljünk a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyák szakszerű adagolására. Ezek hiánya ugyanis növeli a fertőzés veszélyét. A vegyszeres védekezést (Dithane 0,2%) már az első valódi levelek megjelenésekor ajánlatos megkezdeni. Később Kuprikolt is használhatunk, 0,4 százalékos töménységű permetlé formájában. A zöld fogyasztásra szánt babot csak virágzás kezdetéig szabad permetezni. Egyébként a kezelést 10 —14 naponként ajánlatos megismételni. Három permetezésnél többre nincsen szükség. -Szalai László ideje szigorúbban ellenőrzik ez elismert tenyészetekre és a keltetők üzemeltetésére vonatkozó előírások megtartását, a tenyésztők részére pedig szakelőadásokat rendeznek. Az állatbarátok tevékenységének másik fontos ágazata a nyáltenyésztés. Am a főbeszámolóból, de a vitafelszólalásokból is kiderült, hogy itt is akad még javítanivaló. A nyúltenyésztők szakbizottságát keopold Robinka, a szenei, helyi szervezet alelnöke vezeti. Áldozatkész munkája, főleg a helyi tisztségviselők magatartása miatt, nem hozott igazi eredményt. Bár az utóbbi időszakban 7 százalékkal nőtt a nyilvántartott nyulak száma, de még mindig ismétlődő hiányosságok mutatkoznak. A megfelelő törzsállomány kialakításában, a fajtatiszta állatok nevelésében a szenei nvúltenyésztök járnak az élen. Különösen Madarász elvtársnak a helyi szervezet elnökének tevékenysége kiváló, aki igen sokat tett a nyűltenyésztés fellendítése érdekében. A járásban jú ütemben fejlődik a juh- és kecsketenyésztés. A szakbizottság elnöke Jurík ján zootechnikus. A bizottság tagjai lelkes tenyésztők, tevékenységük hatékonysága állandóan nő. Kiemelhetjük a hamuliakovói, a malackyi. a šenkvicéi, a Nová Dedinka-i, a rovinkai. az Ivánka pri Dunaj-i szervezetek példás munkáját. Az ágazat fejlődését hátráltatja, hogy több hnb — a legfelsőbb szervek határozataival ellentétben — tiltja a kecsketenyésztést. A kisállattenyésztők Bratislava-vidéki járási konferenciája — küldetésének megfelelően — behatóan foglalkozott a mozgalom fejlődését befolyásoló problémákkal és fogyatékosságokkal. Minden jel arra utal, hogy a szövetség tagjai folytatni kívánják a háztáji állattartás fejlesztését szorgalmazó tevékenységet, hogy az eddiginél még nagyobb részt vállalhassanak a köz és az egyén javát egyformán szolgáló munkából. Nagy T. országos vándorzászióért folyó versenymozgalomba csak hat szervezet kapcsolódott be. Ebből a pár adatból is kitűnik, hogy a lakosságot nem sikerült teljes mértékben aktivizálni. Ezért az idén és a jövőben is folytatják a politikai-szakmai nevelő munkát, hogy minél több állatkedvelő kapcsolódjék be a mozgalomba. A járási binehézségek közé, mert rájöttek arra, hogy sok helyi szervezetben a nem fajtatiszta állatok részére is osztottak takarmányt, megsértve a szövetség irány- és alapelveit. Az említett nehézségekkel a közelgő IV. kongresszuson is szeretnének foglalkozni, hogy megoldják az évek óta fájó problémákat. zottság és az egyes szakbizottságok fő feladata továbbra is a taglétszám növelése, a szervezeti élet megszilárdítása. „Tisztségviselőink elsőrendű feladata ügy a járás, mint a helyi szervezetek szintjén, a fiatal kisállaítenyésztőkről való gondoskodás. Mert egy-egy szervezet csak akkor lehet erős és szilárd s jövője reményteljes, ha gondoskodik az utánpótlásról, az ifjúság neveléséről“ — hangsúlyozta beszámolójában a járási bizottság elnöke. Példaként említette a malackyi, a fúr pri Bratis)ave-i, a lozornói és a szenei (Senec) helyi szervezeteket, melyeknek keretében jól működnek az ifjúsági szakkörök. A mozgalom tevékenységére negatívan hat az a tény, hogy a szövetségnek nincsenek saját helyiségei, így az üléseket gyakran méltatlan feltételek között és kellemetlen környezetben kell megtartani. A járási bizottság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az építkezést, sőt felújítás vagy átalakítás révén sem tudnak olyan helyiséghez jutni, amely a rendszeres járási kiállításoknak is megfelelne. Ezért, már évtizedek óta, Jelentős kockázatot vállalva rendezik a kiállításokat a járási bizottság különböző, a célnak nem megfelelő helyiségeiben. Az elégtelen takarmányellátást nem sorolták az objektívna a szövetség tagjainak te vékenységét értékeljük, akko: mindenekelőtt az élenjáró szer vezetek és tagok munkáját kel méltányolni. Azokét, akik a faj tatiszta állomány kialakítása ban érdemeket szereztek, hi szén a kedvtelésből folytatót háztáji állattartásnak elsősor ban e2 a küldetése. Az alapszervezetek tagjai fő leg baromfit és nyuiat tenyész tenek, de juhot, kecskét, ga lambot és díszmadarakat h tartanak. Cjabban fellendülő ben van a szőrmés áiiaiol (nutria) tenyésztése. A szór galmas állattartók tojást, gyap jut, húst, gereznát, bőrt adna! el, a keltetők pedig fajtatisztt csibéket szállítanak a baromfi tartás iránt érdeklődőknek Például tavaly a fölvásáriók 61 kecskét, 183 juhot, 12 ezer 831 pecsenyenyulat, valamint 755' db nyúl-, juh-, kecske és mit riahőrt, továbbá 138 kg gyap jót kaptak a helyi szervezetei tagjaitól. A keltetők 25 ezei 378 naposcsibét szállítottak a: igénylőknek. A szövetségi munka legjelen tősebb területe a baromfite nyésztés. Kedvezően hat a he lyí szervezetek gazdasági hely zetére. A négytagú szakbizott Ságot Anna Zvarová, a zohor szervezet titkára vezeti. A szak bizottság jól dolgozik, de mun káját — főleg az őszi időszak ban — egyes tenyésztők fegyelmezetlensége zavarja. Eg)
