Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-02 / 22. szám
1984. Június Z. .SZABAD FÖLDMŰVES 11 mezőgazdaságnak Gépek a %t 'Agrozet konszern vállalatai a inezogazdasági létesítmények és üzemek termelésének a hatékonyságát gépek és eszközök juttatásával segítik elő. Fontos szerepet töltenek be társadalmunk élelmezési programjának a megvalósításában. Hazánk is nagy fontosságot tulajdonit az általános gépipar és a mezőgazdaság együttműködésének, hiszen a növénytermesztés és az állattenyésztés anyagi-műszaki bázisának kialakításánál mindez nélkülözhetetlen. Bratislavában a CSSZSZK Általános Gépipari Minisztériuma, továbbá a brnói Agrozet konszern munkatársai arról számoltak be, hogy a tavalyi eszközellátás és kereskedelmi mérleg sikerei után mi mindent várhat tőlük idén a mezőgazdaság, hogy rugalmasan megvalósíthassa az igényes feladatokat. Rudolf Boháč mérnök, az általános gépipari tárca munkatársa szerint, az 1984—85. évben a mezőgazdaság részére mintegy 25 milliárd korona értékben gyártanak gépeket. 'A termelőktől érkezett visszajelzések sikerének könyvelhető el, hogy megkétszereződött hazánkban a vetögépek gyártása, valamint a hazai készítésű ekék forgalmazása. Hazánk gépipara természetesen nem foglalkozhat minden területtel. Ezért is szükségszerű, hogy az illetékesek eldöntsék, milyen gépek gyártására szakosítsanak, és a nemzetközi együttműködés keretében mi mindent szerezzenek be a testvéri szocialista országokból. Ehhez természetesen a KGST országaival jobban egyeztetni kell a gyártási programot. A gépipari tárca figyelemmel kíséri. hogy az Agrozet konszern vállalatai milyen mértékben elégítik ki a mezőgazdaság gépigényeit. A szállítás eddigi rugalmasságét és terjedelmét kielégítőnak ítélik. Dr. Bohumír Safrata, as Agrozet konszern kereskedelmi igazgatója kiemelte, ^hogy a mezőgazdaság részére mintegy 16 milliárd korona értékben juttatnak gépeket. Néhány korszerű traktortípust és mezőgépet ts forgalomba hoznak, természetesen ügyelve arra, hogy ezek a gépek a gyakorlatban sokrétűen hasznosíthatók, hatékonyak és kisebb üzemanyag-fogyasztással nagyobb teljesítményűek legyenek. Az idén mintegy 349 millió koronával fejezhető ki az az összeg, amelyet a múlt év valóságához képest többletként juttatnak mezőgazdaságunknak. Számolnak azzal, hogy a tervidőszakra előirányzott választékot júnins végéig átadják mezőgazdaságunknak. Vetőgépekből például 1645, ekékből pedig további 2660 darabot szállítanak a termelőknek, s ezzel az 1981. év eleje óta szállított ekék mennyisége túlhaladja a 8 ezret. Az öt évre megbatározott feladatot így 106,5 százalékra teljesíthetik. Tárcsás boronából ugyanakkor 506 darabbal kap többet mezőgazdaságunk, mint tavaly. A fentiekből Is látható, hogy az Agrozet konszern szinte minden tételből túlteljesíti feladatát. Dezider Cencer mérnök, az Agrozet konszern zvolení kereskedelmi kirendeltségének igazgatója arról szólt, hogy Szlovákia mezőgazdasága az idén 1 milliárd 235 korona értékű gépet és eszközt kap. Kedvező feltételek alakulnak az öt évre előirányzott forgalmazási tervek korábbi teljesítésére. jelentős sikernek minősíthető, hogy néhány eset kivételével úgyszólván minden igényelt külföldi gépet beszereztek a mezőgazdaság részére. A Lengyelországban gyártott Bízón gabonakombájnokat a gépállomások kapják. Mind a Lengyelországból, mind az NDK-ból importált gabonakombájnokhoz, kukoricabegyűjtő adaptereket is beszereztek, hogy ezeket a gépeket optimális mértékben kihasználhassák. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a konszern zvoleni raktárában mintegy 70 millió korona értékű gép vár felhasználásra, Szükségszerű tehát, hogy az illetékesek mindent elkövessenek az elfekvő gépek mielőbbi felhasználása érdekében. Az utóbbi időszakban a pótalkatrész-ellátás is lényegesen javult. Nem kevés problémát okoz a konszern vezetőinek, hogy a második generációba tartozó Zetor traktorokhoz 27 vállalat gyártja a különböző pótalkatrészeket. Körülményes és nagyon nehéz ezen vállalatok munkájának az összehangolása, hiszen a pótalkatrész-gyártást mellékes feladatként kezelik, s igy esetenként hiányok mutatkoznak. Régi óhaj teljesült azzal, hogy az NDK-ból vásárolt gépekhez idehaza is gyártunk pótalkatrészeket. javult ezzel az ellátás, s csökkent a hiánycikkek száma. A múlt évben például 100 féle pótalkatrészt tartattak nyilván a hiánycikkek listáján, az idén azonban már csak tizenkettőt. Örvendetes, hogy a Szovjetunióból vásárolt Kolosz és Nyiva gabonakombájnokhoz elegendő pótalkatrészt kapunk. Szlovákiában az Agrozet konszern 50 szervizcsoporttal dolgozik, hogy a géphibák bejelentése után azonnal beavatkozhassanak, s igy a gépek kiesés nélkül, folyamatosan üzemelhessenek. A Szovjetunióból az idén mintegy 64 millió rubel értékű pótalkatrészt kapunk. Lényeges javulást Ígér az Agrozet konszern a síkvidéki ás a hegyi körzetek takarmánybegyűjtő kapacitásának a növelésére is. Attól eltekintve, hogy a mezőgépellátás jónak mondható, meg kell jegyeznünk, hogy a növénytermesztés komplex gépesítése, vagyis a termelési rendszerek speciális gépekkel történő ellátása eléggé foghíjas. A mezőgazdaságtól ugyanakkor elvárjuk. hogy feladatait példásan teljesítse. Ez rendjén is van, az is időszerű azonban, hogy gépiparunk olyan gépeket gyártson a mezőgazdaságnak, amelyek elősegítik a termelés fellendítését. A gépipar ezzel jelentős mértékben elősegíthetné a fő célok megvalósítósót, az önellátás elérését. HOKSZA ISTVÁN A kiállításokon mezőgazdasági üzemeink szakembereinek és gépkezelőinek figyelme mindinkább az olyan, nagy teljesítményű munkagépek felé irányul, melyek a tökéletesebb kihasználást is lehetővé teszik Fotó: -bor A múlt héten befejeződött az Ekofilm XI. nemzetközi környezetvédelmi filmfesztivál, melyet Ostravában, a Szakszervezetek Házában rendeztek. A rangos ' seregszemle főrendezője a tudományosműszaki fejlesztési és beruházási állami bizottság. A társrendezők között találhatjuk például a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot Is. A benevezett filmek és tévéműsorok számából ítélve az idei fesztivál rekordméretű volt, mivel a 157 film a tavalyiak számának a kétszerese. Ezek közül 58 hazai, 99 pedig 19 országot és 16 külföldi televízióállomást képviselt. A nemzetközi találkozó elsődleges célja volt, hogy bemutassa és értékelje az olyan filmalkotásokat, valamint tévéműsorokat, melyek tartalmukkal, művészi feldolgozásukkal jelentősen hozzájárulnak a politikai, szakmai és társadalmi szempontbői egyaránt fontos környezetvédelmi tennivalók megvalósításához. E rendezvény szakmai körökben arról nevezetes, hogy általában itt mutatják be a nem hagyományos módszerekkel készült alkotásokat, amelyek az életkörnyezet kialakításának és védelmének ökológiai szempontjait helyezik előtérbe. A versenykiírás értelmében a benevezett filmeknek és műsoroknak az emberi környezet témakörét kellett érinteniük., Minden évben az egyik időszerű környezetvédelmi probléma alkotja a fesztivál vezérmotívumát. Az idén „Ä Jobb élet- és munkakörnyezetért“ jelszó volt a verseny központi gondolata. A rendezők örömmel fogadják az olyan versenyfilmeket, amelyeket az oktató-nevelő munkában Is hasznosítani lehet. A környezetvédelmi ismeretek oktatását már a legkisebbek között el kell kezdeni, mivel csak igy beszélhetünk átgondolt és rendszeres tudatformálásról. A felelősségtudat kalakftására már az alapiskolákban nagy sólyt kell fektetni, hogy a tanulók felismerjék saját szerepüket és felelősségüket, tudatosítsák a környezetvédelem időszerűségét és fontosságát. A környezet alakításánál, amelyben élünk és dolgozunk, az ember biológiai tulajdonságai mellett a lélektani tényezőket is figyelembe kell venni. A gazdasági, műszaki és egészségügyi előírások betartása még nem okozhat elégedettséget. A fö «él ugyanis, hogy az ember jől érezze magát környezetében. Hasonlóan érvényes ez a munkakörnyezetre Is, amely jelentősen befolyásolja a dolgozók munkájának hatékonyságát. Miért szükséges ezt hangsúlyozni? Mert ezen a téren még nagyon sok a tennivaló, örülünk annak, amikor határidőn belül sikerül átadni az új lakóházakat, üzemrészlegeket — és valljuk be őszintén — sokszor eszünkbe sem jut4 hogy az építőipari vállalatoktól a parkosítási munkák elvégzését Is megköveteljük. A jövőben növelni kell az építőipari szakemberek és a környezetvédők együttműködését. Az Ekofilm minden évben nagy figyelmet szentel az üdüléssel kapcsolatos nehézségek feltárására és megoldására. Életünkben egyre nagyobb szerepet kap a szabadidő ésszerű kihasználása, s ennek keretében a hétvégeken zajos és szennyezett környezetünkből a természetbe vonulunk. A turizmus fejlődése egyrészt örvendetes, másrészt pedig számos problémának a forrása. Olyan helyekre Is autóval megyünk, ahol a séta bizonyára minden szempontból előnyösebb volna. Névjegyünket — üres konzervesdobozokat, üvegeket stb. — ottfelejtjük a turistautak mentén. Az Ilyen és hasonló problémák mielőbbi megoldását sürgették az Idei fesztiválfilmek. Több tévéfilm foglalkozott azzal a kérdéssel, miért nem tulajdonítunk nagyobb fontosságot az üdülőközpontok környezetvédelmének. Az új tájegységek üdülési célokra való kijelölésénél az eddigieknél nagyobb óvatosságra van szükség, hogy ne fordulhassanak elő olyan esetek, amikor egy viszonylag kisebb területre összpontosítunk több létesítményt. A meggondolatlan intézkedések a természetben sokszor helyrehozhatatlan károkat okoznak. Hazánk hegyekben, erdőkben, folyókban gazdag ország. Sajnos az utóbbi évtizedekben természeti kincseink megóvása eléggé a háttérbe szorult. Az ipari és műszaki fejlesztéssel szemben a környezetvédelem lépéshátrányba került. Ez a megállapítás nemcsak hazánkra,, hanem általában Közép-Európa többi országára Is érvényes. Veszélybe kerültek értékeink, megmentésükre az európai országok közösen keresik a legjobb és leggyorsabb megoldást — mindez az ostravai filmfesztiválon is tapasztalható volt. A nemzetközi fesztivál rendezői a filmbemutatók és tévéműsorok vetítése mellett kihasználták az alkalmat: több szemináriumot Is beiktattak a műsorba. A hazai és külföldi szakemberek számára így kedvező lehetőség nyílott a tapasztalatcserére, az új ismeretek elsajátítására. A vitákban részt vevők szóltak például arról, hogy a környezetszennyeződés és káros hatása vizsgálatánál a víz-, talaj- és levegőszennyeződés mellett a zajártalom kiküszöbölésére Is jobban oda kell figyelni. A központi környezetvédelmi program hangsúlyozza, hogy elsődleges feladatunk a megelőzés. Később, a nélkülözhetetlen feladatok elodázásával csak növeljük a veszélyt és a károk helyrehozására szükséges költségeket. Á gyakoribb ellenőrzésekkel, a megfontoltabb intézkedésekkel, valamint a szigorúbb felelösségrevonással és büntetéssel érhetjük csak el a kívánt eredményeket. Az Ekofílmen szerepelt környezetvédelmi filmek egy részét a Csehszlovák Televízió is a műsorára tűzi. így a szakmabeliek mellett a nagyközönség is megtekintheti a legújabb ökológiai rövidfilmeket. A nemzetközi seregszemle egyik legfontosabb feladatát már teljesítette: felhívta a figyelmet a környezetszennyeződés veszélyeire. A természet- és környezetvédelem közös érdekünk és feladatunk. Ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is érte valamit! Bárdos Gyula Környezetvédelmi filmfesztivál Korszerű szolgáltatási ház Nagyfödémesen (Veiké Olanyf a választási program keretében határ- Idán belül, négymillió korona beruhálással, korszerű szolgáltatási központot adtak át. A község lakosai hazánk felszabadításának 39. évfordulója alkalmából Igénybe Is vehették a különféle szolgáltatásokat nyújtó épületet, amelyben nói és férfi fodrászat, fényképészet, kozmetikai szalon, virágüzlet, ruhabegyűftó, rádió- és televíziókészülékek, valamint a háztartást gépek javítóműhelye kapott helyet. Ezenkívül vállalják az otthon mosott ágynemű, valamint a férfiöltönyök vasalását és javítását. A kétszáz személyes befogadóképességű nagyterem különböző rendezvények szervezését teszi lehetővé. A szép eredményekhez, amelyeket a nagyfödémesiek a választási program keretében elérnek, a község lakosat is nagymértékben hozzájárulnak. A szolgáltatási központ építésénél társadalmi munkában több mint 17 ezer Órát dolgoztak le. A korszerű szolgáltatási kúzpont Kip és szöveg: Krajttoviot & Okuljunk a tapasztalatokból! Agalántai (Galanta) Zelenina a nyugat-szlovákiai kerület legnagyobb zöldség- és gyümölcsfelvásárló üzemei közé tartozik. Az elmúlt évben 14 szövetkezettől és egy állami gazdaságtól, valamint a kertészkedők 33 alapszervezetétöl vásárolt fel öszszesen 17 ezer tonna zöldséget és kétezer tonna gyümölcsöt. így az előirányzott tervet gyümölcsből 124 százalékra, zöldségből viszont — az aszály következtében — csak 88 százalékra teljesítette. Ezért az üzletekben hiány mutatkozott néhány zöldségféléből, kevés volt a sárgarépa, petrezselyem, karfiol, káposzta. Ehhez a kedvezőtlen időjárás mellett a szerződésben megkötött egyezmények időrendi elosztásának be nem tartása is hozzájárult. Tavaly a szövetkezetek közül legjobban a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz teljesítette áruleadási tervét, összesén 2300 tonnát szállított. Hasonlóan meg voltak elégedve a vágsellyel (Šaľa) Barátság Efsz-szel Is, amely tervét 121 százalékra teljesítette. Nem minden szövetkezet munkájával voltak azonban elégedettek. A vágfarkasdi (Vlčany) Haladás Efsz a 337 tonna sárgarépa helyett 137 tonnát, a felsöszeli (Horné Saliby) szövetkezet a 425 tonna káposzta helyett csak 285 tonnát szállított. A zöldség és gyümölcs termeléséből a galántai járásban egyre nagyobb szerepet vállalnak a kertészkedők, akik jelentős mértékben elősegítik a lakosság friss áruval való ellátását. Tavaly a kertészkedők 2669 tonna salátauborkát, 1529 tonna paprikát, 970 tonna étkezési paradicsomot és 460 tonna sárgarépát, valamint 121 tonna körtét és 97 tonna sárgabarackot értékesítettek a felvásárló központokban. A legjobb szervezet a nádszegi (Trstice) kertészkedőké, akik a szerződésben vállaltakat maradéktalanul teljesítették. Az idei felvásárlási fö Idény előtt szóljunk azokról a hiányosságokról is, amelyek a múltban többször bosszúságot okoztak. Ä legtöbb probléma a termelés időrendi elosztásának hiányából eredt. Az aláírt szerződésekben szerepel, hogy a termelő melyik hónapban mennyi áru eladását vállalja. Később ezeket az időpontokat és mennyiségeket tovább pontosítják. Az alapszervezetek felvásárlóinak két nappal az áru leadása előtt közölniük kell a felvásárló központtal, hogy menynyi árura számítsanak. Sajnos nem mindegyik felvásárló teljesíti az említett alapvető kötelességét. A községekben és falvakban nagyobb figyelmet kell fordítani a felvásárlás munkafegyelmére, hogy ne forduljanak elő olyan esetek, mint a múltban. Előfordult, hogy több helyen a felvásárlók olyanoktól is átvették az árut, akiknek nem volt érvényes szerződésük. A felvásárláshoz szükséges ládákkal való gazdálkodás Is figyelmet érdemel. A galántai Zelenina minden évben elegendő mennyiségű ládát biztosít a termelőknek. Ennek ellenére többször előfordult, hogy kevés volt a láda. Elsősorban azért, mert a kistermelők más célokra Is felhasználták ezeket. Amikor a szerződést a termelő, vagy pedig az alapszervezet felvásárlója nem tartja be, egyes termékekből hiány mutatkozik, más árucikkekből pedig többlet. Reméljük, hogy az elmúlt évek tapasztalataiból okulva az idén kevesebb lesz a hiányosság, mint az előző évben. Ez egyrészt a termelőktől, másrészt pedig a felvásárlóktól függ. A galántai Zelenina üzeme a bratislavai vállalati igazgatósággal szorosan együttműködve arra törekszik, hogy az idei felvásárlási Idény zökkenőmentes legyen, és elegendő zöldség illetve gyümölcs kerüljön az üzletekbe. OLÁH GYUL4
