Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-14 / 2. szám

1984. Jawnžr 14. -SZABAD FÖLDMŰVES 13 BULGÁRIAI JEGYZETEK Túlbecsült lehetőségek Bulgária szívében, Plovdivtöl alig egy kőhajttásnylra a Trák-síkság ter­mékeny földjein gazdálkodik az or­szág egyik legjobban prosperáló me­zőgazdasági nagyüzeme, a Trákia ne­vet viselő agráripari komplexum. A gigantikus méretű üzem 17 község határában összesen 32 ezer 500 hek­tárnyi területet ölel fel. A mezőgaz­dasági termelés fellendülése a hetve­nes évekhez fűződik, amikor az or­szágos méretben kezdetét vette az agráripari komplexumok létesítése s együtt a termelés összpontosítása és szakosítása. Igaz, mindez önmagában véve kevés lenne a sikerhez. Miben Is rejlik az eredményességük? Georgi Nikolov Daskalov agrármérnökkel, az agrár­ipari komplexum elnökével folytatott beszélgetésünk során ez hamarosan kiderült. Egy olyan korszerű mező­­gazdasági nagyüzem példaképére ta­láltunk rá, ahol szüntelenül a minél korszerűbb, gazdaságosabb módsze­rek, a progresszív tudományos-mű­szaki ismeretek alkalmazását és a be­vált gyakorlati tapasztalatok átvételét szorgalmazzák. Ahol szüntelenül kí­sérleteznek, próbálkoznak, s nem ret­tennek vissza az újjal járó kockázat­­vállalástól. Mindezt számtalan példa Igazolja, nem hangzatos dicsekvések, hanem a beszélgetés során elhangzott tények, egy-egy elejtett mondat vagy megjegyzés nyomán. TENGERNYI VÍZ Az agráripari komplexum növény­­termesztését valóban belterjes mód­szerekre alapozza. A belterjesítő té­nyezők közül kiemelt helyen szerepel az öntözés. Mi sem igazolja ezt job­ban, mint az a tény, hogy az óriási kiterjedésű szántóterületnek mintegy 92 százaléka öntözhető. A nyári hóna­pokban másodpercenként harminc köbméternyi vízmennyiséget nyel el a szomjas föld. Ez az összes növény­­kultúra esetében megalapozza a ho­zamok kedvező alakulását. A stabil öntözőberendezésektől kezdve a hor­dozhatókon át egészen a legkorsze­rűbb szárnyvezetékes berendezésig úgyszólván minden típus megtalálha­tó. A legkorszerűbbek, a legnagyobb teljesítményűek a Marica, a Tundzsa és a R-9C típusú szárnyvezetékes ön­tözőberendezések, amelyekkel fokoza­tosan felváltják a régieket. Mivel a fő idényben tengernyi mennyiségű öntözővíz szükséges, el­sőrendű feladatként tűzték ki maguk elé a vízfogyasztás szempontjából ta­karékos, ám hatásos öntözési mód­szerek fejlesztését. Tavaly alkalmaz­ták első ízben az ígéretesnek mutat­kozó gravitációs vízáramlású polieti­lén csővezetékű öntözési rendszer. A fejlesztést és a kísérletezést az agrár­ipari komplexumban végezték. Ha a módszer beválik, akkor országos vi­szonylatban támogatják kiterjedését. KRASZNODARI TAPASZTALATOK A növénytermesztés fő ágazata a gabonatermesztés, ahol az utóbbi években jelentős fejlődés ment vég­hez. őszi búzából, amelyet négyezer hektárnyi területen termesztenek, át­lagban 4,5 tonna körüli termést taka­rítanak be hektáronként. De a közel­jövőben a hektárhozamokat 4,7 ton­nára szeretnék növelni. A búza ter­mésének növelésében a krasznodari körzet tapasztalataira támaszkodnak, ahol átlagban elérik a hat tonnás hektárhozamokat. A krasznodari bú­zatermesztési technológiát két éve honosították meg. A bevált szovjet módszer alkalmazása harminc száza­lékos hozamnövekedést eredménye­zett. Ennek a haznát nemcsak a tráki mezőgazdászok, hanem az ország egész mezőgazdasága élvezheti. Hi­szen a bevált haladó módszereknek széles körű alkalmazása a tudomá­nyos ismeretek terjesztésének, a part­neri kapcsolatok megszilárdításának leghatékonyabb, legolcsóbb lehető­sége. Sikeresnek mondható a többi gabo­naféle termesztése is. Tavaly a 4500 hektárnyi területű árpából négy, a 2400 hektáron termesztett szemes ku­koricából pedig 7,5 tonnás’ hozamot értek el hektáronként. Főleg az öntö­zés jóvoltából, amelynek segítségével legalábbb részben sikerült ellensú­lyozniuk az aszályt. A RIZSTERMELÉS JÓL JÖVEDELMEZ Érdekességként meg kell említeni, hogy az agráripari komplexum több éves át rizstermesztéssel is foglalko­zik, méghozzá jelentős, négyezer hek­tárnyi területen. A termelés nagysága is tekintélyes, hiszen az országos rizstermelésnek huszonöt százalékát ők biztosítják. Igaz, az eredményes termesztéshez tetemes mennyiségű víz szükséges, a tenyészldő folyamán hektáronként 20—25 ezer köbméter, de ez a ráfordítás minden bizonnyal sokszorosan kamatozódik, mert a rizs­termesztést az egyik legjövedelme­zőbb ágazatok között tartják nyilván, főleg akkor, ha öt tonna körüli hek­tárhozamokkal dicsekedhetnek. A jól jövedelmező ágazatok közé a dohány, a kápia, a paradicsom és az alma termesztését sorolják. Mindezek a termékek egyben igen fontos export­cikkek is, melyekből jelentős meny­­nyiséget szállítanak hazánkba, a Szovjetunióba, az NDK-ba és az NSZK- ba. Ezen ágazatokban is a fő cél a ter­melési költségek minimálisra való csökkentése, a hektárhozamok növe­lése és a minőség szüntelen javítása. Az úgyszólván hétszáz hektárnyi do­hányültetvényen például sikerült — a betakarítás kivételével — az összes munkákat gépesíteni. A műszaki és technológiai megoldásokat maguk fej­lesztették ki. A gépesítés révén a megfelelő termesztési technológiának köszönve dohányból — száraz anyag­ban számítva — hektáronkénti átlag­ban 1,8—1,8 tonnát takarítanak be. KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS AZ ALMATERMELÉSBEN Az agráripari komplexum gyümöl­csösei 2500 hektárnyi területet fog­lalnak el. Ennek a területnek vala­mivel több mint a fele almaültetvény. Kisebb területeken körtét, cseresz­nyét, birsalmát és őszibarackot ter­mesztenek. A gyümölcsösök aránylag fiatalok és bőtermőek. Ugyanis ezeket a legjobb alanyok és a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával a hetve­nes évek után telepítették. A gyümöl­csösök telepítése során is szem előtt tartották a termelés ésszerűsítési programjának a megvalósítását. E tekintetben egy érdekes kísérlet az elnök nevéhez, az ő ötletéhez és kezdeményezéséhez fűződik. A tete­mes költségek csökkentésére irányuló elképzelés a támrendszer nélküli in­tenzív almaültetvény telepítésének le­hetőségét vetette fel. Az ötletből szü­letett módszert öt hektárnyi területen próbálták ki. Nehéz lenne részletesen ismertetni a bonyolult eljárást. A lé­nyege tömören fogalmazva az egyenes orsó kialakításában rejlik. A facseme­ték olyan vezetésében, nyesésében, amely végső soron a törzs megszilár­dítását eredményezi. Sokan kételked­tek a kísérlet eredményességében. Am ez kiállta a legnagyobb viszontagsá­gokat is, a területet sújtó árvizet, a­­mely mindössze egy százalék körüli kiesést okozott a támrendszer nélküli gyümölcsösben. Már ötszáz hektárnyi almaültetvéhyt az említett takarékos módszerrel telepítették. A támrend­szer nélküli telepítés által megtakarí­tott anyagi költségek hektáronként kiteszik az 1600 levát. Könnyű kiszá­mítani, hogy az egész területre átszá­mítva ez nyolcezer leva értékű anyagi költség megtakarítását jelenti. A gyen­ge. nem stabil fácskák aránya elenyé­sző: két-három százalék körüli. Igaz, a módszer csupán az M-106-os és az M-9-es alanyok esetében alkalmaz­ható. A hatékony termelés alapja persze a hozamokban Is rejlik. Tavaly az al­matermés meghaladta a húsz tonnát hektáronként. Az idén el akarják érni a 28 tonnás hozamot, mivel a gyümöl­csösök többsége termőre fordult. Tavaly egy nyolctagú ésszerűsítő brigád javaslata alapján sikerült csökken'enlük az almaszüret költsé­geit, s növelni a kiváló minőségű gyümölcs részarányát, azáltal, hogy a gyümölcs válogatása, csomagolása közvetlenül a szüret során történik. Ugyanis a leszüretelt almákat a gyü­mölcsösben szállításra kész állapot­ban ládákba helyezték. Ily módon megtakarították a raktárakba való szállítással és az osztályozással járó költségeket. Nem beszélve arról, hogy a gyümölcsöt megkímélik az anyag­­mozgatás során keletkezett károktól. Ezáltal az exportra szánt friss gyü­mölcs szüretelésekor 16 levát taka­rítanak meg hektáronként. EREDMÉNYES TEHENÉSZET Az állattenyésztés szakaszán a szar­vasmarha- és a juhtenyésztés a fő ágazat. A tartásukhoz szükséges tö­megtakarmányok készleteinek megte­remtését a lucerna és a silókukorica termesztésére alapozzák. Am a kiter­jedő növénytermesztés bő lehetősége­ket kínál a különböző melléktermé­kek és hulladékanyagok takarmányo­zási célokra való hasznosításéra. A kedvező feltételeknek köszönhetően tavaly a tervezett egyedenkénti évi 3780 literes tejtermelést túlteljesítet­ték. Említést érdemel, hogy a két fő szakágazatot egy számítógépes, egy továbbképző és egy műszaki-fejlesz­tési központ, továbbá egy almaszörp­­készltő és műanyaggyártó részleg egészíti ki. Mindezen kisegítő ágaza­tok célja növelni a termelés jövedel­mezőségét és elősegíteni a tudomá­nyos-műszaki haladás ismereteinek gyakorlati átültetését. Nem csoda, hogy ily módon kedvezőtlen évjára­tokban is a gazdálkodás mérlege az agráripari komplexum javára billen. KLAMARCSIK MARIA A Padányi (Padáü) Efsz a csalló­közi rónaság, pontosabban a duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) járás egyik legkisebb mezőgazdasági üze­me. Ezer hektárosnál picit nagyobb szántóterületet bír, melyen nyereség­gel gazdálkodik. A különös gondos­sággal művelt föld — a helyi adott­ságokból eredően — csak részben há­lálja meg a közös tagjainak szorgal­mát, következésképpen a szövetkezet munkálkodását többnyire a jó köze­pes eredmények jellemzik. A gazda­ság a vidék éllovasainak legfeljebb a kukorícatermesztésben jelenthet ko­molyabb vetélytársat. Az említett ismeretek birtokában kopogtattam be a minap Nagy László agrármérnökhöz, a szövetkezet nö­vénytermesztési főágazatvezetőjéhez, hogy megérdeklődjem — hol tartanak az ötéves tervidőszak feladatainak teljesftésében. Vendéglátóm egy szóval sem jelez­te, mégis azonnal megéreztem, ennek a találkozásnak nem örül különöseb­ben. Mint látni fogjuk, meg volt rá az oka. — Ha a kérdés ökonómiai vonat­kozását nézzük, akkor a helyzet ked­vező — mondta egyebek között a fő­­ágazatvezető. — A növénytermesztési ágazat legutóbb hetvenkilencben zárt mérleghiánnyal. Persze ez még távol­ról sem jelenti azt, hogy minden te­kintetben eleget tettünk termelési és értékesítési feladatainknak. Számunk­ra elsősorban a gabonaprogram telje­sítése okoz gondot, de cukorrépából sem tudunk elegendő mennyiséget termelni. # Maradjunk a gabonaprogramnál. Mennyi az adósságuk? — Tavaly sikerült törleszteni vala­mit, de még így is 568 tonnáról van szó. 1 Ф Ez bizony komoly tétel. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a tervidő­szakból már csak két év van hátra... — Sajnos, minden jel arra utal, hogy néhány kiugró siker, egy-két jó évjárat hatására alaposan túlbecsül­tük az erőnket meg a lehetőségeinket s túl magasra helyeztük a mércét, amikor a távlati fejlesztési elképze­léseket papírra vetettük. Bármennyire igyekszünk, ezt az adósságot nem le­het teljes egészében törleszteni. Vi­szonyaink közepette a gabonafélék általában kevesebb hozamot nyújta­nak, mint a kukorica, ezért a fejlesz­tési elképzeléseket egyre inkább a kukoricára alapozzuk. Tavaly negy­venöt hektáron vetettünk gabona he­lyett kukoricát, így sikerült a terve­zettnél két százalékkal több szemest termelni. Az idén talán újabb húsz hektárral növeljük a kukorica vetés­területét, de csodákat persze ettől • növénytől sem várhatunk. Két éve nyolc tonna fölötti átlagot értünk el, a tavalyi szárazságban pedig 6,7 ton­na volt a hektáronkénti átlaghozam. A járási rangsorolást hiába nézi, mert abban más számok szerepelnek. Ott a tavalyi kimutatás 5,9 tonnás átlaggal tart számon bennünket. A különbség a vetőmagtermelésből ered. Nem mondhatunk le róla, mert a lu­cerna magszaporításán kívül már csak ez segít bennünket a jövedelme­zőségi szint megtartásában. Sőt! Ta­valy ősszel 1300 tonna szemes takar­mánykukoricát is csötörővel gyűjtöt­tünk be. Ennek felét a keményítő­­iparnak adtuk el, a többit keverékter­melésre alkalmas vetőmagként érté­kesítettük. Ha ezt a lehetőséget elmu­lasztottuk volna, most alighanem hiánnyal zárnánk az ágazat pénzügyi gazdálkodásának mérlegét. ф Beszéljünk a jövőről: milyen le­hetőséget Iát a gundok megoldására? — Nos, kezdjük talán a cukorrépá­val. Eddig általában a vetés okozta a problémát, mert bárhogy szerettük volna, egyszerűen nem tudtunk meg­felelő egyedszámot biztosító, egyön­tetű növényállományt kialakítani. Most már van korszerű vetőgépünk, tehát ilyen gondunk feltehetően nem lesz. Viszont a mennyiséget és a mi­nőséget egyaránt komolyan befolyá­soló műtrágyázás ésszerűbbé tételé­hez jobban ki kell használnunk a la­boratóriumi talajelemzés nyújtotta is­mereteket. Ami pedig a gabonaprog­ramot, Illetve a szemesek termelésé­nek fellendítését illeti, természetesen minden tőlünk telhetőt elkövetünk annak érdekében, hogy törlesszük a tartozásunkat. Hogy két év múlva milyen eredményről adhatunk számot, az egyebek között attól is függ, mi­lyenek lesznek a természeti feltéte­lek. Az ősziek telelését nem tudjuk befolyásolni, és a tavaszi-nyári csa­padékhiányt sem áll módunkban pó­tolni. Saját berendezéseinkkel alig kétszáz hektárt tudunk rendszeresen öntözni, márpedig ez a terület legfel­jebb arra elég, hogy kielégítsük az állattenyésztési ágazat takarmányigé­nyét. Már épül a nagy kiterjedésű ön­tözőrendszer, amely számunkra is le­hetővé teszi, hogy a szántóterület nyolcvan százalékán öntözógazdálko­­dást folytassunk. Bízunk benne, hogy évek múlva mi is többet vállalhatunk majd az országos fejlesztési felada­tokból, és elsősorban az önellátottság megszilárdításáért tehetünk lényege­sen többet, de egyelőre csak annyit adhatunk, amennyire az erőnkből, meg a lehetőségeinkből futja. —dek Igényesség és felelősségtudat Az SZLKP Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának nemrégiben megtartott plénuma az állat­­tenyésztés fejlesztésével foglalkozott. A tanácskozáson részt vett többek között Miloslav Toman szövetségi me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Jaro­­mír Algayer, a Nyugat-szlovákiai Kmi igazgatója. Megállapítást nyert, hogy a járás állattenyésztése az utóbbi években jelentős mértékben fellendült, jelenleg a mezőgazdasági termelés 56,8 százalékát ez a szakága­zat biztosítja. Az állattenyésztés szakaszán olyan ered­ményeket értek el, melyek nemcsak, országos, de euró­pai viszonylatban is figyelemre méltóak. Vonatkozik ez az állatállomány sűrűségére, a tej- és hústermelésre egyaránt. Mindez a járás mezőgazdaságának hozzáértő irányításáról és a mezőgazdasági dolgozók áldozatkész munkájáról tanúskodik. örvendetes jelenség, hogy az állattenyésztés fejlesz­tésében egyre hatékonyabban érvényesítik a legújabb tudományos ismereteket. A járás több mezőgazdasági üzeme tart fenn szoros kapcsolatot a kutatóintézetekkel és főiskolákkal. Ennek köszönhető, hogy a szarvasmar­ha-tenyésztés biológiai, és a sertéstenyésztés hibridizá­ciós programjában, valamint a baromfitenyésztési rend­szer kiépítésében figyelemre méltó eredményeket érnek el. Az elért eredmények láttán azonban nem esnek ön­elégültségbe. Egyben tudatosítják, hogy akad még több javítani való. Ez tűnt ki a főbeszámolóból és a vitafel­szólalásokból Is. Ennek megfelelően a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítése megköveteli a belső tarta­lékok mozgósítását. Arról van szó, hogy előbbre kell lépni a fajtaösszetétel és a tenyésztői munka tekinteté­ben. Emelni kívánják az állatgondozás színvonalát, s ja­vítani a mezőgazdasági szolgáltatásokat és az üzemek közötti kooperációs kapcsolatokat. Mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztés fellendítését szorgalmazzák, melyet az állattenyésztés alapágazatának tekintenek. A sertéstenyésztésben előirányzott évi 30 ezer tonna hústermelés megköveteli, hogy növeljék a tenyésztés intenzitását, javítsák az átlagos malacelvá­lasztást és a napi felhlžást. Csökkenteni kell az elhul­lás! százalékot, amely nem haladhatja meg a 4,5 száza­lékos arányt. Több'mezőgazdasági üzemben előtérbe ke­rül az állattartási telepek korszerűsítése, illetve a meg­lévők ésszerű kihasználása. Több szó esett a takarmá­nyozás, valamint a juh- és a baromfitenyésztés felada­tairól is. 'A tanácskozáson megelégedéssel állapították meg, hogy a múlt évi tej-, hús- és tojásfelvásárlást feladato­kat túlteljesítették. Mindez a mezőgazdasági üzemekben működő pártszervezetek és valamennyi dolgozó lelkiis­meretes, jó munkáját dicséri. Különösen pozitívan érté­kelték az állattenyésztésben dolgozó kommunisták, párt­csoportok tevékenységét. A feladatok teljesítésében eredményesen támaszkodhatnak a dolgozók kezdemé­nyezésére és az egyre terebélyesedő szocialista verseny­mozgalomra. Az irányító, szervező és ellenőrző tevé­kenység hatékonyságának fokozásával elsősorban azok­ban a mezőgazdasági üzemekben kell javulást elérni, melyek nem érik el a járási átlagot, holott lényegében azonos feltételek között gazdálkodnak. Jelentős eltéré­sek tapasztalhatók egyes mezőgazdasági üzemek között az erőtakarmányok hatékony kihasználásában is. Meg­mutatkozik ez többek között abban, hogy az egy kg hús előállítására fordított erőtakarmány-fogyasztásban 500 grammos eltérés van. A járásban adottak a feltételek az állattenyésztés to­vábbi növeléséhez. Nagy figyelmet szenteltek az összes takarmányforrások kihasználásának, az ésszerű takar­mányfelhasználásnak, valamint a gazdasági állatok opti­mális állománya megtartásának. Az állattenyésztés sta­bilizálásához viszont minden üzemben meg kell terem­teni a szükséges takarmánytartalékokat. Az előirányzott tervfeladatok valamennyi gazdaságban teljesíthetők. Azonban akadnak olyan üzemek, melyekben nem hasz­nálják ki teljes mértékben a lehetőségeket, a termelés belterjesítésére irányuló programokat és ahol hatéko­nyabban kell alkalmazni a tudományos-műszaki Ismere­teket a termelésben. Az állattenyésztés területén elért eredmények pozití­vak. A plénum a kommunistákra jellemző igényességgel és felelősséggel foglalkozott az idei tervfeladatok elő­készítésével. A pártszervezetek figyelme a gazdasági vezetéssel karöltve a tervezés színvonalának emelésére, az elfoga­dott határozatok következetes lebontására és megvaló­sítására irányul. Valamennyi pártszervezetben bíráló igényességgel elemzik az 1983-as év gazdasági eredmé­nyeit és kitűzik az elkövetkező év feladatait. E téren a pártcsoportok aktív munkájával számolnak, főleg a ki­sebb, munkacsoportok, termelési egységek keretében, tehát ott, ahol a termelőmunka folyik, s megnyerik a dolgozókat a párt mezőgazdasági politikájának megva­lósítására. SVINGER ISTVÁN A korszerű gyümölcsösök jól jövedelmeznek az agráripari komplexumnak Fotó: Archív НаЬй módszerek - ésszerű gazdakodás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom