Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-14 / 2. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1984, január 14, 14-MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZET В MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET В MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET В MÉHÉSZET В MÉHÉSZET В MÉHÉSZET A füstölés is ártalmas, ha sok A* atka kártétele környékünk mé­hészetében óriási méreteket ölt. Ter­jedésének megakadályozáséra a mé­hészek kii’önbözé módszereket alkal­maznak kisebb, nagyobb sikerrel. Ed­­d'g legjobban bevált a Varrescens füsiölöesíkkal történő keze és. Az ésszel minden családra ingyen kaptunk belő'e egyet, hogy felderít­sük az atkát. Sokaknak j kor jött a nagy segítség, s ennek az erkölcsi ereje is nagy Az ingyen kapott füs­tölőcsíkot azok is meggyűjtották, a­­kik korábban azt akarták elhitetni hogy nálunk nincs baj, hiszen erősek a családok. A füst hatóanyaga ügy szólván mindenül* megölte az a*ba bizonyos hányadát s ott is figye’msz tetett a veszélyre, ahol eddig nem tartottak tőle. Köz­ségünkben is jól jött a segítség. De sajnos, akkor már menthetetlen mé­hészetek is létez­tek. A füstölőcsíkok Fotó: —né Voltak olyanok, akik eddig nem füstűitek, de akadtak olyanok is, akik derfire-borúra használták a füstölő­­csikót. Ha egy esik esetleg kevés at­kát pusztított el, akkor meggyújíot­­tak kettőt-hármat egy kaptárban egy­szerre. Nem számoltak vele, hogy egy csík Magyarországon, vagyis gyártási helyén, a miénknél nagyobb űrtartalmú kapiárakban is elegendő. Ha viszont a kaptár rossz, s ezáltal a füst nagy része elillan, akkor nem a füstölőcsíkot kell duplázni, hanem a kaptárt kell kijavítani. A sok füsttől rengeteg fiatal méh ment tönkre, s hogy mennyit ártott az idősebbeknek, azt nem leheteti pontosan megállapítani. Elég megje­gyezni annyit, hogy akik rájöttek a túlzott füstölés káros hatására, ké­sőbb csak fél füstölőcsíkot gyújtottak kaptáranként. Ez azonban nem ele gendő. Egyik végletből a másik! jutottak. A begyújtás idejének a megvála.: - fásában sem egyeztek a nézetek. Töb­ben korán reggel gyújtották meg r füstölőcsíkot. hogy a méhek az eg őrás zárva tar'ás után könnyen k - ezellőztethessék magokat. Az esti für tölést csak reggel követheti a kire pülés. ÍÉs ez Így van jól.) Az előfrás szerint este kell a fiistc­­lőcsíkot begyújtani, amikor a méhek már nem röpködnek. A begyújtás után be kell dugni a röpnyílást, és csak egy úra elie'te ntán kell ki­nyitni. Ebben az időtartamban is ké­telyek merültek fel. Voltak, akik e! sem zárták a röpnyílást, mert állító­lag ezt tanácsolta nekik egy bizo­nyos magyaromági tapasztalt mé­hész, s akadtak olyanok is, akik egy óránál jóval tovább tartották zárva a családot. Az előírások megszegése sajnos károkkal járt, sőt teljes pusz­tulást is előidézett. Az első füstölést tavasszal végez­tem tapasztalt méhész közreműködé­sével reggel, a röpködés indulása előtt és egy óránál hamarabb nyitot­tam a röpnyílást. Kihúztuk az a’áté­­teket a kantárak fenékdeszkájáről. Azon meggémheredeit, alig mozgó ke­vés atkát találtunk. „Ez nem sok! Méhészkedj úgy, mint eddig!“ — Hangzott el a jó tanács. Telt múlt az idő. A méhészkedés sikerűit. Nemcsak nátam, hanem úgy­szólván mindenütt. Az eladatlan méz A címet a magyarországi Méhé­szet szaklap 10. számában ol­vastam és Szlovákia méhészete jutott az eszembe. Tény, hogy egyes összejöveieleken, tagsági gyűlésen jobbára idős embereket láthatunk. Érthető, hogy ennek láttán az embert a hogyan tovább kérdése foglalkoz­tatja. hiszen az összejöveteleken alig látni fiatalt. Mi lehet az oka, hogy a fiatalok nem érdeklődnek a mé­hészet iránt. Természetesen tisztelet a kivételnek, mert találkoztam több olyan fiatallal, aki tényleg érdeklő­dött a méhészet iránt. A velük foly­tatott beszélgetésből tudom, hogy részben meg'smerked'ek a méhek éle­téve1, azok egyéni és társadalmi hasz­nosságával. Sajnálatos, hogy orszá­leményét, s ez arra figyelmeztett, hogy másképpen kell méhészkedni, mint eddig. Az atka elleni küzdelemre tehát későn került sor. Az őszi védekezés­kor, szeptember elsején gyújtottam be az első Varrescens füstölőcsíko­kat, és hetenként ismételtem, egé­szen oktíber közepéig. Hatszor füs­töltem, a tavaszit pedig nem számí­tom. A szakirodalom szerint ősszel en­nek fele, tehát a háromszori füstölés is elegendő. Elhiszem. rz viszont csak akkor helyt'lló, ha m'ndan mé-Füstölést, mint már említettem, hat­szor végeztem az ősszel. A hatodik­nál már kevesebb atka hullott le a huszonegy családnál, mint az első kezeléskor egy családomnál. Ad d g szándékoztam füstölni, míg az utolsó atka el nem pusztul. Ezt vi­szont nem könnyű elérni. Az anyák az atka elleni küzdelemben késő őszig fiasftottak, hogy legyen után­pótlás az elhullott méhek helyett, ám a fiasítással együtt az atkák is ki­keltek. Ugyanakkor a méhek nem gyarapodtak, hanem fogytak. Egyik ismerősöm minden késői fiasítást el­szedett a méhcsaládoktól, hogy az at­kákat füstöléssel tökéletesen felszá­molhassa. így sem lehet egyedül el­jutni az óhajtott célhoz. Hiszen még mindig vannak olyan méhészek, főleg szervezetlenek, akik semmit sem tet­tek az atka ellen. Méhcsaládjaik sor­sa bizonyára megpecsételődik, amit a korábban nem tapaszta’t nagyméretű rablások is bizonyítanak. Sajnos, hogy a kezelt családok méhei nemcsak a mézet rabolják el, hanem az atkákat is hazaviszik. A szakirodalomból tudom, hogy az tkáktól szenvedő méhcsalád anyja nemcsak sokáig fiasít, hanem korán i kezdi a fiasítást. Némelyek már toccmbsrben megkezdik, hogy az áf­ától agyongyötört, elpusztult méhe­st pótolják. A méh tehát önmaga s igyekszik a nagy veszély leküzdé­sére, de a fiasítással az atka is ter­ed. A méhésznek kell segítenie a céheket. Tökéletesen olyan szerké­­oítmény ölné meg az atkát, amely méh vérébe kerülve pusztítana, yen szer sajnos csak a kísérletezés tárgya. Szerintem, ami árt az atká­nak, az a méhnek is árt. Részben a füstölőcsíkná! is tapasz­taltam ezt. Október közepén, a hato­dik füstölést követő reggelen ugyanis gyönyörűen kisütött a nap. A méhek mintha első tavaszi tisztuló kirepülé­süket végezték volna, о yan zengve­­bongva röpködtek. Csakhogy tétová­zón, bágyadtan. Bizonyos hányaduk a földre szállt, mások a kaptárak fa­lára telepedtek magpihenni. Azután visszatértek a helyükre. Illetve csak szerettek volna, mert a röpdeszkán megtámadták őket az őrt állő méhek. Nem engedtek be egyet sem. Az oka talán az lehetett, hogy más szagot kaptak a földtől. A bágyadtságot vi­szont a füst rkozhatti*. Látogatóban egy méhésznél Egyik vasárnap délután felkeres­tem Őszi Imrét, hogy érdeklődjem méhészkedésének múltjáról, jelené­ről és jövőjéről. Méhészkedésre való­ban alkalmas helyen lakik. Amikor a témára terelődött a sző a szeme felcsillant. Látszott, hogy a téma közel áll hozzá. Arra a kérdés­re, hogy milyen volt a kezdet, így vá­laszolt: — Az apám 1930-ban kezdte a mé­hészkedést. Akkoriban a méhészet szerves része volt a tanyavilá’gnak. Sokszor segítettem neki, közben meg­kedveltem a méheket, elsajátítottam a mesterfogásokat. Érdeklődéssel fi­gyeltem a méhek életét, szorgalmát és munkáját. — Mikor kezdte az önálló méhész­kedést? — Amikor megnősültem (1944] az apámtól tíz családot kaptam részben Kisbocanádi-, részben pedig Balogh féle kaptárokban. A szakismereteket az Érsekújváron (Nové Zámky) meg­jelenő Méhészet szaklapból merítet­tem. A lapot Balogh Bálint szerkesz­tette. A családokat szaporítottam. Akadt olyan év, hogy 80 méhcsalád­ról gondoskodtam. Az ötvenes évek­ben beléptem a szövetkezetbe, így ke­vesebb időm maradt a méhészkedés­re. Emiatt a családok számát 30—40- re csökkentettem. — Látom, hogy hű maradt a Kts­­boconádi- és a Balogh-féle kaptárok­hoz. — Körülbelül fele-fele arányban oszlanak meg. Főleg azért maradtam meg ezeknél, mert megvoltak, de a megszokás miatt is. Közrejátszat]; eb­ben az Is, hogy Madari Miklós mé­hésztárs felkínált három kaptár mé­­het csehszlovák kaptártípusban elfo­gadható áron. Természetesen megvá­sároltam. Az ezekkel szerzett tapasz­talatok nem győztek meg arról, hogy a megszokott kaptárokat kicseréljem. Elmondhatom viszont, hogy a cseh­szlovák normalizdlt kaptártípus elő­nye mellett szól, hogy zordabb télen a méz fogyasztása családonként ke­vesebb, mert íó a kaptár szigetelése. Kezdőknek tehát ajánlható ez a típus. Én meg a 68 évemmel kitartok a ré­giek mellett. — Hogyan látja a méhészet lövő­iét? — Amikor méhészkedni kezdtem, még szükségtelen volt a vándorlás. A földek sokáig szántatlanul maradtak, rengeteg tarlóvirág virított. Akadt bőven mézelő , növény. A nagyüzemi termelés azonban megváltoztatta a körülményeket. így a jövő méhészeté­nek a vándorlásra kell berendezked­nie. Pár évvel ezelőtt vándoroltam én is családjaimmal. Főleg a perbetet (PribetaJ akácerdőbe és a naszvadl Timon akácosba. Előfordult, hogy csa­lódtam, tehát nem értem el, amit vár­tam; akadtak viszont rekordered­ményt nyújtó évek is. — Milyen volt a múlt év? — A tanyánk közelében vetették a repcét 45, s a lucernát 40 hektáron, így közel volt a nektárforrás. A mé­hek szorgalmasan röpködtek. Tavasz­­szol szépen indult a mézelés, aztán a hordás kissé leállt. A 40 méhcsalá­dom átlagban 32 kiló mézet hordott. Amit icfehaza nem fogyasztunk el, azt a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet felvásárlást helyén értékesítettem. — Mi az eredményes méhészkedés titka? — Szeretni, becsülni kell a méhe­ket. Aki csupán a jövedelemszerzés miatt méhészkedik, az előbb-utóbb abbahagyja. Ezt a szép tevékenységet csak szívből lehet folytatni. Nem rit­ka, hogy a tapasztalatok hiánya fé­kezi az eredményességet. A legfon­tosabb viszont az akarat. Ha ez meg­van, idővel az ismeretek is bővülhet­nek. Korábban itt minden tanyán mé­hek voltak. Kívülünk ttt méhészkedőit Tóth Lajos, Balogh Antal, Molnár Gyula, Hájas János és Hájas Lajos. Sokat beszélgettünk, tapasztalatokat cseréltünk. Jelenleg csak hárman mé­hészkedőnk a környéken. Az eszten­dők minket is próbára tettek. A nö­vények vegyszeres kezelése jó ideig kárt okozott a méhállományban. Az utóbbi dióben viszont' javult a hely­izet. Az eredményes méhészkedéshez egészséges, népes családok szüksége­sek. Én csak természetes úton. vagyis rajzással szaporítom az állományt. Ha gyengének ítélem a rajt, akkor ket­tőt is egyesítek, hogy erős legyen a család. — P. J. Plavec — Kezünkben van а шкет kulcsa hész nagy becsülettel küzd az atka ellen. Szükséges tehát a biológiai vé­dekezés, vagyis a herefiasUások eltá­volítása a kaptárból. Az eső őszi füstölés megszámlál­hatatlan atkát ölt meg méhészetem­ben. A füstölést este végeztem, s olyan ki járó szüld tikkel zártam el a röpnyílást amelyeket megfordítottam, s teljesen e'záría a csehszlovák kap­­tártípnsok kijáráját. A hátsó ajtó mö­gül kivettem az etetőt, s téli ablakot, töraílőket, préselt papírt és filcet he­lyeztem oda. Ezáltal kevés füst illan­hatott el a kaptárokból, és a teljes hatást mérhettem le. A füstölőcsíkot V alakúra, vagyis háztető formára hajtottam, és pléhből készült fá’gömbölyíí vályúkba tettem, hogy a levegő elősegítse az elégést, így minden csík tökéletesen e'égstt. A tSkéleťen égést az is okozhatja, hogy sokáig levegő érte a felbontott füstölőcsíkot. Eágabben tapasztalhattam, hogy a méhtetű eltávozása miatt a kézzel megfogott anyát megölték saját mé­ltói, mikor visszaengedjem, mert tő­lem más szagot kapott. Emiatt fejez­tein be az őszi füstölést a hatodikkal. Szerintem ezután már több kárt tet­tem volna, mint hasznot. A küzdelmet tavasszal folytatom. Az első tisztuló kirepülés után, amikor a hőmérő tíz­nél nagyabb hőfokot mutat, újra füs­tölök. Hogy hányszor? Azt még nem tudom. Ezt az atkák száma szabja meg. Eddig az atka elleni küzdelmem si­került, pedig nagyon sok vo’t belő­le. Egyetlen családom sem pusztult el teljesen. A népesség csökkenése viszont aggasztó. Teljes sikert csak úgy érhetek el, ha a méhésztársakkal összef"gok, és mindnyájan az elő­írásnak megfelelően védekezünk. CSURILLA JÖZSEF A méhészeti telepeken csönd, nyu­galom honol. A tél nagyobbik fele még hátra van, tehát gondoskodnunk keil róla, hogy a családok nyugalmát semmi ne zavarja. Ha viszont egy­­egy méhcsaládnál szokatlan zümmö­gést észlelünk, azt gyaníthatjuk, hogy az anya esetleg elpusztult, vagy pe­dig nem kapnak a méhek elegendő levegőt stb. Az ok pontos megálla­pítása után tegyünk meg minden in­tézkedést a család megnyugtatására. Az előző év mérlege csak akkor pontos, ha az megbízható nyilvántar­tás alapján készült. Csak pontos ada­tokból ítélhetjük meg a gazdálkodás hatékonyságát, egy-egy méhcsaládunk fejlődésének és termelésének az ered­ményességét vagy a esetleges hátrá­nyát. A nyilvántartásból azt is meg­tudhatjuk, hogy melyik családok nyújtanak állandóan jó eredményt. Ezeknek szaporítása, tehát kifizetődő. Az eredmények elemzése, vagyis a mérleg elkészítése után napirendi fe'adat a soron levő esztendő tervé­nek az elkészítése. Annak az eldönté­se, hogyan képzeljük el méhállomá­­nyunk fejlesztését, a családok ván­doroltatását, milyen méhtermékek el­érésére rendezkedünk be. Nagyban Méhészkedés az élet alkonyán gos viszonylatban kevés az olyan em­ber, aki fő fog alkozásban méhész­kedik. A méhészkedést a legtöbben mellékfoglalkozásnak választották/. Megfigyeltem azt Is, hogy minden második, harmadik község tanítója méhészkedik. Arra gondoltam, hogy Szlovákiában szinte már mozgalommá vált a méhészeti szakkörök létesíté­se. A tanítónak tehát nagyobb oda­adással kellene foglalkoznia a méhé­szeti szakkörök fiataljaival és újabb szakkörök létesítésével stb. A fenti cím Szlovákia méhészetére jellemző., Megdöbbentően kevés a fia­tal utánpótlás. Egyes méhészek előny­ben részesítik a méhek szeretetét az anyagiakkal szemben. A többség, vi­szont anyagi érdekekből szánja el magát a méhészkedésre. Szlovákiában egyre több a méhé­szeti szakoktató. Olyanok is akadnak köztük, akik idős koruk ellenére min­dent megtesznek a méhészet tovább­fejlesztéséért. Szükségszerű, hogy a méhészeti szakoktató főleg a fiata­lokat győzze meg a méhészet fontos­ságáról. *• Mezőgazdaságunk mit várhat a mé­hészettől? A növénymegporzásból származó hozamtöbbletet és több ezer tonna mézet, valamint virágport. A fiatalokat meg kell győzni róla, hogy a Varroa atka még nem ok a méhész­kedés mellőzésére. A méhészet szakmunka. A siker te­hát mindig attól függött, mennyire sajátítjuk el a mesterséget. Napjaink­ban azonban többet kell elsajátíta­nunk az elméletből is, hogy bizton­ságosan dolgozhassunk, megfékezzük a Varroa atka fertőzés terjedését oly mértékben, hogy ezzel a termelés csak kissé vagy egyáltalán ne csök­kenjék. Tegyünk meg mindent azért, hogy az évtizedek alatt összegyűjtött ismereteket, tapasztalatokat átadhas­suk a fiataloknak. NAGY KALMÄN befolyásolja a méhészkedés eredmé­nyességét a célszerű berendezkedés. A több termékfajta gyűjtése jelentő­sen befolyásolja biztonságunkat. Nemcsak a forgalmazás kedvéért szükséges a több termékfajta gyűjté­se, hanem azért is, hogy saját szük­ségleteinket is fedezhessük. A virág­port például a családok tavaszi ser­kentésénél mézes tésztához keverve sikeresen hasznosíthatjuk. A tél kedvező alkalmat nyújt arra is, hogy tovább gyarapítsuk ismere­teinket. Tanulmányozhatjuk a szak­­irodalmat, látogathatjuk az alapszer­vezet által szervezett szake’őadáso­­kat, gyümölcsöző eszmecseréket foly­tathatunk a tapasztalt méhészekkel. Ne felejtsük el, hogy a gyakorlat megfelelő elmé'eti felkészültség nél­kül, az elmélet pedig a gyakorlati ismeretek nélkül keveset ér. Töreked­jünk arra, hogy a gyakorlati alapok me'Ié megszerezzük az elméletet is. Csak úgy érhetünk el elfogadható eredményt, ha lega’ább az alapvető ismeretek megszerzésére majd állan­dó bővítésére törekedünk. Az is feladatunk, hogy tökéletesen megismerjük a méhbetegségek elő­fordulásának okait, és eredményesen küzdjünk ellenük. A Varroa atka pél­dául néhány év óta nagy károkat okoz méhészetünknek. Szükségszerű tehát, hogy minél tökéletesebben megismer­jük fejlődésének, s főleg irtásának a módját. Továbbterjedését úgy akadá­lyozhatjuk meg, ha minden rendel­kezésre álló eszközzel, könyörtelenül irtjuk az atkát. Ne feledkezzünk meg azonban a többi, méhbetegség meg­előzéséről és terjedésének megféke­zéséről sem. Ha mindent megteszünk Ismereteink gyarapítása érdekében, akkor az új gazdasági évet is jó ered­ménnyel zárhatjuk. Ehhez a siker kulcsa a kezünkben van. PAVEL SILNT sokasága felületessé tette a méhésze­ket. Talán ezért történt meg a nagy baj. Sok méhcsalád elpusztult. Az el­adatlan mézből még bőven van, de méh, amely a jövő év mézét megter­melné, nagyon kevés. Heyenkénl már n;ncs is méh. A veszély nagyságát magam mér­tem fel idejében. A sajtóbői viszont megismertem neves szákemVrek vé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom