Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-21 / 16. szám

1984. április 21* .SZABAD FÖLDMŰVES, ■ ■ Я fogyasztási cikkeket felsőrákos, lató brnói nemzetközi vásáron a ha. xai és a külföldi vállalatok gyártmá­nyaikkal az idén már 15. alkalommal mutatkoztak be. Az április 11—17-e közt megrendezett bemutatón ugyan, ágy, mint más hasonló nemzetközi szintű hazai rendezvényen jelentős szerep jutott a nemzetközi kapcsola­tok kölcsönös ápolásának, s a 35 éves gazdag múlt. ra visszatekintő szocialista nemzet­közi együttműkö­dés korábbinál gyümölcsözőbb el­mélyítésének. A szocialista kö­zösség, valamint fejlődő és a nem szocialista utat követő országok köl­csönös előnyökre támaszkodó együtt­működése nagymértékben befolyásol­hatja az árutermelés tudományos-mű­szaki szintű fejlesztését, s egyben az emberiség által annyira óhajtott béke megőrzését. A brnói bemutatón az idén a bú­toripar és a textilipar termékei, vala­mint a lakberendezési tárgyak domi­náltak. Az ágazatok mindegyike bő­séges választékot sorakoztatott fel, hogy megnyerje a hozzáértő külke­reskedők tetszését és egyben meg­könnyítse azok piaci tájékozódását. XXX Szovjetunió. A múlt évben a Szovjet­unióba 20 ezer lakószobabútort, 10 ezer kárpitozott bútort, 7 ezer kony­habútort, 1 millió 100 ezer széket és 1 millió 200 ezer könyvszekrényt szál­lítottak. A külkereskedelmi vállala­tokkal együttműködve rendeztek bú­­torkiállltást Tbilisziben, Alma-Atá­­ban, Kisinyevben, Tallinban és most készítik elő a jereváni bútorbemuta­tót. A trösztnek jó partnere továbbá az NDK, Magyarország, Lengyelország és a többi szocialista ország. Vagontételekben vagy kamionokban gyakran szállítanak bútort Angliába, az NSZK-ba, az USA-ba, Franciaor­szágba, Hollandiába, esetenként pedig Dániába és Belgiumba is. Ehhez ha­sonlóan Szlovákia bútoripara is na­gyon szép eredményekkel dicseked­het, hiszen teljesíti a hazai és a kül­földi megrendeléseket XXX Hazánk bútoripara az idén rend­kívül tetszetős és minőségi szempont­ból kiváló gyártmányokat sorakozta­tott fel Brnóban. Azt is szem előtt tartották, hogy a bútorok mellett ér­vényesüljenek a lakásdíszítő elemek is. jelentős szerep jutott ebben a va­­riabútorok különböző elrendezésének. Nagy érdeklődés övezte például a Spreva, a Tenna. a Kolima, a Domi­na, a Dagmar bútorokat, továbbá a rendkívül tetszetős Fiora, Fina és Euridika luxusbútorokat is. mékkel örvendeztette meg a szakér­tőket. Az inganyagok gazdag válasz­tékából megemlítjük a több színben kiállított flanell, bársony és műszálas anyagokat. A trenőíni SLOVAKOTEX vállalat egész sor finom szövetből, gyapjúból, gyapotból és selyemből készített árucikkeket mutatott be di­vatos színösszetételben. A kötöttáruk és más ruházati cik­kek a hagyományos, valamint f je­lenlegi sportos divatirányzatot követ­ték. Az utóbbiakat több színárnyalat­ban láthattuk. Ebben a kategóriában az úgynevezett szafari és dzsungel elnevezésű irányzat dominóit, ám az elegáns vonalvezetés sem volt ritka­ság. A nemzetközi divatbemutatón a szakemberek és a látogatók alapo­sabban megszemlélhették az egyes öltözékeket. A nemzetközi vásáron elektronikus laboratóriumi eszközöket és más mű­szereket is bemutattak. A verebélyl (Vráble) TESLA üzem például egy rendkívül korszerű, univerzális mérő­­berendezéssel hívta fel magára a fi­gyelmet. Ez a berendezés többféle műveletnél is hasznosítható. A pieš­­t'anyi TESLA üzem pedig a külkeres­kedőknek a PMD-85 mikroszámítógé­pet kínálta fel, mely eredményesen helyettesítheti a Hewelet Packard-85 asztali számítógépet Az említett mik­roszámítógép szinte valamennyi tudo­mányos területen felhasználható. A brnói nemzetközi mintavásáron 440 hazai vállalat sorakoztatta fel gyártmányait. Kilenc szocialista or­szágból 90, huszonnyolc nem szocia­lista országból több mint 200 vállalat hozta el gyártmányait Brnóba. Len­gyelország két évi, Kína pedig hat­évi távolmaradás után ismét gazdag árukínálatával képviseltette magát a vásáron. A tőkésvilág legnagyobb árukínálója a szomszédos Ausztria volt. örvendetes, hogy hazánk fafeldol­gozó és bútoriparának a kapacitása az eltelt három és fél évtized alatt több mint 100 százalékkal növeke­dett. A legutóbbi két ötéves tervidő­szak éveiben az iparág termelése 112 százalékkal nőtt. A hazai piacra 122, a szocialista országokba 93, a nem szocialista országokba pedig 274 szá­zalékkal több készárut szállítottak, mint korábban. Javult továbbá a fa­anyagok komplex hasznosítása. Amfg például 1948-ban 1 köbméter faanyag feldolgozásával 827, addig 1980-ban már 2 ezer 873 korona érték kelet­kezett. A komplex feldolgozás, vagyis a fűrészárú jobb hasznosítása mel. lett a fahulladékok nagyarányú igény­­bevétele is magától értetődő lett, s ily módon az iparág a korábbi kül­terjes termelésről átválthatott a bel­terjesre. ami a minőség javulásában Is kifejezésre jutott. A múlt évben például vállalataink 7 ezer 438 mil­lió korona értékű bútort készítettek, tehát 5,8 százalékkal többet, mint 1982-ben. Hazánk 12 nemzeti vállalata gyárt bútorokat. Közülük 11 vállalat 2 ter­melési-gazdasági egységhez tartozik. Ugyanakkor mintegy 80 kisipari szö­vetkezetnél és ugyanannyi helyi gaz­dálkodási vállalatnál készítenek bú­tort. A legnagyobb bútoripari terme­lési-gazdasági egység Brnóban, a má­sik pedig Zilinán székel. Az előbbi a készleteknek több mint 38, az utóbbi megközelítően 30, az ország kisipari szövetkezetei és helyi gazdálkodási vállalati pedig a bútor 23,9 százalé­kát adják, a hiányzó mennyiséget külföldről hozzuk be. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják. hogy bútoraink külföldön is ked­veltek. A, brnói termelési-gazdasági egység legnagyobb megrendelője a A mintavásár kínálatát az üveg-, a kerémia- és a porcelánipar bö vá­lasztéka egészítette ki. A libereci SKLOEXPORT külkereskedelmi társu­lás termékeit a világ mintegy 90 országába szállítja. Üvegből és fém­ből készített bizsukból mintegy 500 fajtát mutattak be Brnóban. A bőráruk választékában jelentős szerep jutott a cipőipar készítményei­nek, főleg az úgynevezett attraktív modelleknek, bőrkesztyűknek, vala­mint a bőrből készített konfekciók­nak. A textiliparágak mindegyike bő vá­lasztékkal, több új vonalvezetésű ter­Elmondhatjuk, hogy a nemzetközi mintavásár külkereskedelmi szakem­berei nagy elismerésben részesítették a nemzetközi árubemutató szervezőit. A kiállítás alkalmat nyújtott a szak­emberek kölcsönös eszmecseréjére, a gyártási irányzatok megfigyelésére, a kölcsönös előnyökre támaszkodó szer­ződések megkötésére. A kereskedelmi kapcsolatokhoz viszont béke kell. En­nek megőrzése érdekében azok Is so­kat tehetnek, akik termékeikkel Br­nóban az idén is bemutatkoztak. HOKSZíA ISTVÁN ÚJ FELVÁSÁRLÁSI ÁRAK Ä zöldség és gyümölcs idei felvásárlási árának' váb tozásairól tájékoztatták a közelmúltban Bratislavában a megjelenteket a Szlovák Arhivatal vezető dolgozói. Szóltak arról, hogy az új intézkedéseket a szállítói-meg­rendelői viszony fejlesztése érdekében vezetik be. Az árhivatal a kínálat és a kereslet közötti kapcsolat és együttműködés rugalmasabbá tételét tartja szem előtt, amikor lerövidíti a korai zöldségfélék megszabott árá­nak érvényességét. Az étkezési paprikánál húsz, a paradicsomnál tíz, a korai salátánál huszonöt, a salátauborkánál harmincöt, a karalábénál pedig húsz nappal rövidül a központilag megszabott felvásárlási árak érvényessége. A jelzett időpontokon tül (részletes felvilágosítással a felvásárló központok szolgálnak) a ZELENINA üzemeinek árbizott­ságai megegyezés alapján döntenek az árakról. Miért látták szükségesnek a pénzügyi szakemberek az említett intézkedések bevezetését? Elsősorban azért, mert a zöldségtermesztés és -szállítás fő időszaka lé­nyegében egy hónapig tart. A felvásárló helyeken ez idő alatt általában jelentős mennyiségű árufelesleg hal­mozódik fel, s a kereskedelem — romlandó áruról lévén szó — árcsökkentésre kényszerül, hogy a zöldség illet­ve a gyümölcs ne a raktárakban értéktelenedjen el, ha­nem eljusson a vásárlók asztalára. A fóliasátrakban és az üvegházakban a fűtés viszony­lag nagy anyagi befektetéssel jár. Ezért az Idei évben a termelőknek úgynevezett energiajiótléStot Is fizetnek. hogy részben enyhítsék a befektetés összegét. A szerződésben megszabott mennyiségen felüli szállítmá­nyok esetében érvényét veszíti az eddig alkalmazott, és tegyük hozzá, sokszor bírált huszonöt százalékos ár­­csökkentés. Az Ilyen esetekben, amikor a termelő a ter­vezettnél többet szállít, megegyezés alapján szabják meg a felvásárlási árakat. Újítás, hogy úgynevezett te­rületi pótlékot Is fizetnek a nem kimondottan zöldség­­termesztő vidékek termelőinek. A jobb áruellátás érdekében á Szlovákiai Arhivatal úgy döntött, hogy emeli az idei gyümölcsfélék felvásár­lást árát. Míg tavaly a kiváló minőségű eper felvásár­lási ára 12 korona volt, addig az idén 14 korona lesz. Hasonlóan a sárgabarackért nem tíz, hanem tizenkét koronát, az őszibarackért pedig a 7 korona 50 fillér helyett 8 koronát adnak. Ennek megfelelően az első­osztályú áru esetében is módosulnak a felvásárlási árak. A kiskereskedelmi árképzésben is néhány változást vezetnek be. A másodosztályú alma kiskereskedelmi ára megközelítően egy koronával csökken. A módosítások­ról a későbbiekben a tömegtájékoztató eszközök idejé­ben beszámolnak. Az árhivatal és a ZELENINA vállalat vezetői meggyő­ződésüket fejezték ki, hogy a változások kedvezően be­folyásolják majd a közellátást. Valamennyiünk érdeke, hogy mindig elegendő mennyiségű, és nem utolsósorban jó minőségű gyümölcsöt, illetve zöldséget vásárolhas­sunk az üzletekben. (bárdos) A közelmúltban a tőketerebesl (Tre­­bisnv) Frucona Konzervgyár dolgozóit a központi szervek Vörös Vándor­zászlóval tüntették ki. Ez alkalomból felkerestük Molnár István mérnököt, a konzervgyár igazgatóját, hogy meg­tudjuk miért éppen ők részesültek e kitüntetésben. A beszélgetésünk elején kitűnt, hogy a tőketerebesi Frucona nemzeti vál­lalatnál 1977-től teljesítik folyama­tosan az előirányzott termelési tervet, az évközi növekedés aránya pedig eléri a 20 százalékot. A tavalyi év is sikeresnek mondható, hiszen a kon­zervgyár valamennyi mutatót tekint­ve túlteljesítette a tervet. Néhány adat, amely az előzőeket támasztja alá. A tervezett termelési tervet 104,5 százalékra teljesítették, így nem ke­vesebb, mint 122,4 százalékos a fej­lődés. Az árutermelés tervét az üzem 104,2 százalékra teljesítette, ez anya­giakban kifejezve közel 142 millió körönét jelent, így a fejlődés egy év alatt 120 százalékot tett ki. Értéke­sítési tervüket 111,8 százalékra sike­rült teljesíteni, így terven felül hoz­závetőlegesen 12 millió korona érté­kű árut adtak a közellátásnak. — A számadatok le bizonyítják, hogy a kitüntetést az 1983. évi ter­melési terv, valamint a szocialista kötelezettségvállalások teljesítése te­rén elért kiemelkedő sikereinkért kaptuk — fejti ki Molnár István igaz­gató. — Szobiunk keli arról Is, hogy sikereinket mindenekelőtt annak kö­szönhetjük, hogy az üzem vezetősé­gének sikerült szoros kapcsolatot te­remtenie az üzemi párt- és szakszer­vezettel, valamint az ifjúsági szövet­séggel. A kommunisták élenjártak személyes példájukkal, számos Javas­latot terjesztettek elő. A szakszerve­zet mozgósította a dolgozókat, hogy aktívabban vegyenek részt a szocia­lista versenyben. A SZISZ-szervezet le hasznos tevékenységet fejt ki, kü­lönböző rendezvényeket szervez. ■ Miként állnak a minőségi mu­tatók teljesítésével? — Árucikkeink megfelelnek a kor­szerű követelményeknek. Amikor a minőséget vizsgáljuk, élelmezés­­egészségügyi szempontból is osztá­lyozzuk termékeinket Hasonlóan az ellenőrzés során is ügyelünk a szi­gorú követelmények betartáséra. En­nek fontosságát senki sem vonhatja kétségbe, hiszen mindenki előtt Is­mert, mennyire fontos a gyártási fo­lyamat során az alapvető egészség­­ügyi előírások betartása. ■ Mennyiben tudnak eleget tenni a kereskedelem és a piac elvárásai­nak? — Nem válna becsületünkre, ha belenyugodnánk abba, hogy hibákkal dolgozunk. A minőségi követelmé­nyekről röviden csak annyit szeret­nék szólni, hogy a tervet minden mu­tatóban túlteljesítettük. Jelenlegi kö­rülményeink között mindenkinek be kell látnia, hogy a minőségi áru­termelés minden üzem életképessé­gének a meghatározója. A piac itt­hon és külföldön egyaránt könyörte­len. Talpon maradni csak kifogásta­lan minőségű, korszerű csomagolású áruval lehet. De sokszor még ez sem elég, mert ki az, akt ne szeretne to­vábblépni. Nem mindegy például, hogy konzervgyárunk mekkora for­galmat bonyolít le, mennyi valutát hoz számunkra. Az elmúlt években si­került lényegesen növelnünk kívite­­lühket. A felmérések szerint áruin­kat kedvelik a külföldi piacokon. Ta­valy például exporttervünket 107,9 százalékra teljesítettük. ■ Milyen országokba szállftaueSJ — A szocialista országok közül a legnagyobb vásárlónk közé tartozik a Szovjetunió, Lengyelország és s Német Demokratikus Köztársaság, a tőkés országok közül pedig Ausztriai Anglia, Hollandia, Ausztrália és 4 Német Szövetségi Köztársaság. Küb földön a legnagyobb kereslet a hús» konzervek iránt mutatkozik, в zöldé ségkonzervek közül a bab, borsó, va* lamint a paradicsomlé a legkereset» tebb. 4 ■ Az előzőekhez visszatérve, vajon mennyire befolyásolja az alapanyag a végtermék minőségét? — Természetesen nagymértékben függ az áru minősége a kapott alap­anyagtól. Az utóbbi időben javult kapcsolatunk a termelőkkel, így jobb minőségű alapanyagot kapunk. Akad» nak azonban még olyan mezőgazda« sági üzemek Is, melyek nem tudato­sították ezt kellőképpen. Így például a vojőicei, kystat és a pallni szövet» kezet, a Mlchalanyi Állami Gazdag ság, valamint a ZELENINA királyheL» meól (Kráľovský Chlmec) üzeme. Та* valy a kistermelőkkel Is kötöttünk szerződésit. Örömmel mondhatom, hogy kiváló minőségű árut kaptunk tőlük. Ezért kapcsolatunkat az idén tovább bővítjük, így például papriká­ra, babra, és egyéb zöldségfélékre kötöttünk újabb szerződést. Annak el­lenére, hogy néhány mezőgazdasági üzemmel közös beruházással vásárol* tunk gépeket, az üzemek többsége ezeket nem használja ki teljes mér. tékben. A trhovlštel és a hradlstef szövetkezet például a borsőkombájnt csak 50 százalékra használta ki. ■ Az utóbbi időben sok szó esik a termékfelújításróL Ezzel kapcsolat* ban mi a helyzet? — A dolgozók kezdeményezését fW gyelembe vesszük és a jó javaslata* kát meg is valósítjuk Az elmúlt év« ben a benyújtott 25 újítási javaslati» bői 22-őt már alkalmazunk. Az újítás« sok többsége a munkaerő-, energia« és anyagmegtakarításokkal kapcsol aj tos. A tartósító részlegünkön történi felújítással lényegesen javultak a munkakörülmények, valamint az áru minősége. Így 1980-hoz viszonyítva 8f}7 ezer koronával sikerült csőkké», tenünk a selejtárut. Elsősorban a hús* konzervek, a zöldségkonzervek köz® pedig az uborka és paradicsom kő* szítmények a legjobb minőségűek, я termékfelújítási programunkat sikere* sen valósítjuk meg. Olyan konzervek készítésére összpontosítottunk, met, lyek a hazai és külföldi piacon Ш keresettek. Tavaly három új tenn®< künkből 200 tonnát készítettünk. A3 idén két fajta zöldségkonzervet ée ötféle új húskonzerv gyártását kezd« jük el. Reméljük, hogy új termékeink elnyerik fogyasztóink tetszését. Nem szabad megfeledkeznünk a konzerv» gyár szocialista brigádjairól sem* amelyek kivették részüket a munkák bél. Üzemünk kitüntetésben és jutaj^ lomban részesítette azokat a brigád* tagokat, akik legtöbbet tettek a ten* feladatok sikeres teljesítéséért A szorgos munka, a kezdeménye» zökészség és a példás aktivitás nagy* rabecsüiésének jeleként adománya* zott kitüntetések és jutalmak biza« nyara a jövőben is ösztönzést jelen* tenek valamennyi dolgozónak, hogy az ötéves tervidőszak hátralévő évei* ben fokozottabb tevékenységgel vált» sák valóra a CSKP XVI. kongresszi* sán elfogadott határozatokat ILLÉS BERTÁLAfJ 1 ■■ ■ f ВДР ■ ВС1ЯЯЯ1вКШМ1 ЯМЯМ MMHMIMIISIIIMMMI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom