Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-21 / 16. szám

NUTRIA a háztájiban Az erős fogazat a nutria szá­mára lehetővé teszi a kemény, fás takarmány elharapását is, ezért állataink az alacsony táp­értékű növényeket is kihasz­nálják. Persze az ilyen eleség nem teljes értékű takarmány. 'A vadon élő állatok naponta húsz kilónyi növényi tömeget Is összehordanak, de abból csak 2—3 kilót fogyasztanak el. A nagy nyersrost-tartalmú növé­nyeket mellőzik, inkább a zsen­ge zöldtakarmányokhoz ragasz­kodnak, s ezekből kevesebbet is pazarolnak el. A nutria gyomra viszonylag kicsi — mintegy fél literes űr­tartalmú —, azonban az egész emésztőcsatorna 13-szor hosz­­szabb az állat testénél. A vak­bél térfogata az emésztőrend­szer 45 százalékát adja. A vak­bélben — akárcsak a kérőd­zőknél — jelentős baktériu­mos emésztés folyik. Ezek a sajátosságok adnak magyaráza­tot a nagy nyersrost-tartalmú takarmányok jó kihasználására. Az állat táplálóanyag-igénye több tényezőtől — elsősorban az életkortól, a test tömegétől és az élettani szakasztól — függ. Például előrehaladott vemhesség vagy szoptatás ide­jén. A nutria növényevő, de ebből még nem következik, hogy kizárólag növényi eredetű «fehérjékre van szüksége. Első­sorban a fokozott élettani megterhelés időszakában tart Igényt néhány százalék hal­lisztre, csontlisztre vagy tej­porra, mert ezek kedvezően kiegészítik a növényi fehérjék amminosav tartalmát. A forgal­mazott nutriatápok tartalmazzák a szükséges állati eredetű ki­egészítőket. A keverékek álta­lában 0,3 százalék konyhasót, 1 százalék meszet és 0,6 szá­zalék foszfort tartalmaznak. Mészből és foszforból a vem­hes és szoptatós anyák igé­nyelnek legtöbbet,^ viszont A-, D- és E-vitaminra az élet min­den szakaszában nagy szükség van. Komoly hiányosságok fő­leg a téli Időszakban mutat­koznak, amikor a nyújtott ele­ség általában nem fedezi az kívül a kén közismerten íontos szőrképző anyag. A árokpartokon, útszéleken gyűjtött széna olykor poros, szennyezett, esetleg káros ve­gyi anyagokat is tartalmazhat, tehát mindig óvatosan, nagy körültekintéssel soroljuk be a napi eleségbe. Annak ellenére, hogy a kerti hulladékok sok tápanyagot és vitamint tartalmaznak, mindig csak kis mennyiségben szere­peljenek a napi adagban, s ak­kor is friss állapotban. Nagy víztartalmuk miatt könnyen romlanak, penészednek, hamar megfagynak, következésképpen gyomor- és bélhurutot, esetleg mérgezést okozhatnak. Hasonló a helyzet a gumósokkal, me­lyeknek étrend! hatása vitat­hatatlanul előnyös. Viszont ha. megsérül a felületük, könnyen Az állatok táplálóanyag -igénye állat szükségleteit. Ilyenkor segítségünkre lehetnek a víz­ben oldható, takarmányra ada­golható, kiegészítő takarmány­­készítmények. A termesztett zőldtakarmá­­nyok közül első helyen a jó minőségű lucernát kell említe­ni. A fiatal korban kaszált nö­vény sok jól emészthető fehér­jét tartadmaz, kalciumból és magnéziumból a szükségesnél többet is nyújt. Lucerna eteté­sekor a mész könnyen túlsúly­ba kerül, ezért pótolnunk kell a hiányzó foszfort. A jó lucer­na vitaminokkal Is ellátja a szervezetet. A gyakran hasz­nált kukorica csalamádéról tud­ni kell, hogy táplálóanyag­tartalma kedvező, de fehérjé­ben szegény. Ezért értékesebb, ha borsóval vagy szójával ke­verve vetjük. Az etethető gyo­mok közül kiemelkedő helyet foglal el a csalán: igen sok jól emészthető fehérjén kívül jelentős mennyiségű kénes a­­minosavat Is tartalmaz. A ké­nes aminosavakait a szervezet képtelen mással pótolni, azon­romlanak, télen megfagynak és emésztőszervi bántalmakat o­­koznak. Csak egészséges kapá­sokat ajánlatos felkínálni az állatoknak. Hasonlóképpen kel! eljárni a vitaminokban gazdag sárgarépával történő takarmá­nyozáskor. A burgonya héja és csírája a tavaszi hónapokban mérgező hatású, ezért a csírát el kell távolítani, a főzővizet pedig le kell önteni. Nem árt, ha ezen túlmenően még tiszta vízben is leöblítjük az etetésre szánt burgonyát. A nutriatenyésztők aránylag sokat vitatkoztak az abrakféle­ségek etetéséről. Sokan úgy vélték, hogy a nutria erötakar­­mány-lgénye minimális. Ma már elfogadott tény, hogy az abrak adagolása indokolt és szüksé­ges, hiszsn egyre nagyobb sza­­poraságra és növekedésre, jobb minőségű prém előállítására tö­rekszünk. Márpedig mindezt csak tápértékben kiegyensú­lyozott takarmányozással le­het elérni. Általánosságban úgy mondjuk, hogy a jó eredmé­nyek elérése hasonló abrakfel-Üasználást igényel, mini e ké­rődződnél szokásos. Megint más kérdés a tápláló­anyagok kihasználhatósága. A bevezetőben szóltunk a nutrie sajátos emésztőrendszeréről, a. mely a sok nyersrostot _ tartal­mazó eleség hasznosítására is képes. A vizsgálati eredmények azonban azt mutatják, hogy kedvezőnek bizonyos elfogad­ható határértékeken belül ne­vezhetjük az ilyen takarmányok hasznosulását. Ha például a szükséges energiát 10 százalék­ban fűíélék biztosítják és a 90 százalékot az abrak, akkor a kihasználhatóság 79 százalékos. A fele-fele összetétel esetén a hasznosulás! hatásfok még min­dig 73 százalékos, viszont a nyersrost mennyiségének to­vábbi növelése már nagyon rontja a fehérjék kihasználha. tóságát. Említettük, hogy az állatok táplálóanyag-igénye az egyes termelési szakaszokban igen­csak eltérő. Például egy fejlett tenyészállat évi takarmány­­szükséglete 150 kg zöld. 60— 80 kg répa és burgonya, 12— 15 kg széna és 30—35 kg ab­rak. A nap! adag megállapítá­sakor figyelembe kell venni az állat egészségi állapotát és ét­vágyát. A szálasán adagolt te­­riméstakarmányból az állatok többet elpazarolnak, ezért aján­latos etetőket használni. A bur­gonyát általában párolva, a ré­pát inkább darabolva tegyük az állatok elé. Takarmányváltáskor ügyel­jünk a folyamatos átmenetre, óvakodjunk a gyakori és hir­telen változtatásoktól. Ezt a szabályt fóleg a zöld takarmá­nyok etetésére való áttéréskor kell szigorúan megtartani. Az állatok jellegzetes ürüléke, jó egészségi állapota, kedvező ta­karmányfogyasztása és fejlődé­se mindennél meggyőzőbben jelzi, helyes-e a takarmányo­zás. Dr. Körösi Rudolf, állatorvos A szőlő rügyfakadás előtti permetezése Az utóbbi két évben a ház­táji szőlőkben jelentősen elsza­porodtak az atkák (levél- és gubacsatka). Közülük az aka­­rinózist okozó szőlö-levélatka a veszélyesebb, mert a levelek torzulásán kívül a hajtások rövidszártagúsága (törpülése) is ennek a kártevőnek a rová­sára írható. A szőlő-gubacsatka jelenlétét eltérő nagyságú, rán­colt felületű dudorok (guba­­csok ) jelzik. A gubacsok fo­­náki részén sűrű szőrzet fejlő­dik (innen az erinúzis elneve­zés), amely kezdetben fehér, később barnára színeződik. A tünetekből sokan peronoszpó­­ra-fertózésre következtetnek, pedig a pcronoszpóra esetében a levelek színén dudorok he­lyett olajfoltok találhatók, a fonák! részen kifejlődő penész­gyep pedig — ellentétben a gubacsok fonáki részén fejlődő szőrzettel — letörölhető a le­vélről. Ha a leírt tüneteket a már fejlődésben levő szőlőn észlel­jük, akkor ké9ő megkezdeni az atkák elleni védekezést, jó eredményt csakis a rügypatta­náskor végzett permetezéstől remélhetünk. Az atkák ugyanis részben a tőkék kéregrepedé­seiben, részben a rügypikke­lyek alatt telelnek. Ezért a per­metezést áztatásszerűen kell végezni, hogy a permedé az egész növényt érje. Akkor leg­jobb permetezni, amikor a rü­gyek már duzzadtak, de még nem fakadnak. Permetezéshez Polybaritot vagy Sulkát hasz­nálhatunk, 4—5 százalékos tö­ménységű oldat formájában. Az akarínózls jellegzetes tünetei A szőlő rügyfakadás előtti permetezése tehát elsősorban az akarinózist és erinózist oko­zó atkák ellen irányul, de a javasolt szerek némileg a nyár elején jelentkező lisztbarmat­­fertőzést is fékezik. A téma kapcsán most b:zo­­nyára sokan felteszik a kér­dést: elhanyagolható-e a szo­kásos téli lemosó permetezés, ha később rügyfakadás előtti kezelést tévézünk? A válasz egyszerű — aki felkészült a rügyfakadás előtti permetezés­re, az kihagyhatja a lemosó permetezést, amennyiben a tő­kéken nem talált telelő takács­atka tojásokat. Maflák György agrármérnök A jó tanács aranyat ér Alig több félezernél ennek a vén, Duna menti falucskának ■Pattiak (Patince) a lélekszámú. Ä „népek országűtja“, a nagy folyam töltéséről szinte egy­szerre áttekinthető ez a tele­pülés, mely főleg termálfürdő­jéről nevezetes. Am a zöldség­termesztésben is jeleskedik, mégpedig szervezett formában. Ki hinné, hogy a 130 tagú kert­barát-szervezet melyet Szajkó Béla elnök Irányít, immár nyolc éve, képes — éves átlagban — másfél millió korona értékű zöldség, gyümölcs és majo­ránna kitermelésére s annak értékesítésére...? A falucskában megforduló Idegent arra készteti a szemé­be tűnő látvány, a fóliasátrak tömkelegé, hogy menten meg­állapítsa: itt szorgos-dolgos, szabadidejüket jól hasznosító, igyekvő polgárok laknak. A fó­liasátor-regiment erről győzi meg a nézelődőt. Bekopogtatok a Szajkó-por­tára. Hangos „Jónapot“-tal kö­szöntöm a ház asszonyát, s közlöm, ml járatban vagyok. — Éjszakai műszakban dol­gozott a férjem. Épp az előbb tért nyugovóra . .. — A hívatlan vendéget bizo­nyára a „pokolba“ küldi, ha felébreszti őt?I ... — Dehogylsl Semmi akadá­lya ... — s azzal máris a fér­jének az ébresztését szorgal­mazza. majd visszaérkezik a nyári konyhába. A rendelke­zésre álló néhány percet sem szalasztjuk el kihasználatlanul. Beszélgetünk. Szajkóné csöppet sem zárkózott természetű, köz­li: már tesznek-vesznek a kert­barátok a faluban. Hozzáfűzi, hogy nem éppen a legkedve­zőbb az időjárás. Ahol nem fü­tik a sátrat, ott bizony csak sínylődik a zsenge zöldségnö­vény. — Gáz még nincs bevezetve a faluba — közli. — Márpedig ez volna olcsóbb, jobb. mint a szén ... Nem kellene éjjel fel­kelni, megrakni a' kályhát, mint most. Egyelőre ez van .. .1 Ebbe kell belenyugodni... Azt már a szervezet elnöké­től tudom meg, akitől szives elnézést kértem a háborgatá­sért, hogy tíz évvel ezelőtt szervezkedtek, mintegy 40-en, hogy közösen — szervezett ke­retek közöt — többre vigyék. Jobban boldoguljanak. S hogy boldogulnak-e? Erre már a cikk legelején utaltunk, épp a másfélmilliós éves bevé­teli átlaggal. — A legkiugróbb évjárat a 8l-es volt — újságolja az Ifjú, ám a dolgokhoz jói értő szak­ember. — Ekkor a tagságunk 1 millió 800 ezer korona érté­kű forgalmat bonyolított le. Ogy Is mondhatnám: ennyivel gazdagodott a falu. — Milyen zöldség dominál legjobban, ami a termesztést Illeti? — Legjobban a tavaszi és az őszi karfiol, a karalábé, az ét­kezési papirka (PCR, Moravan fajta) és a majoránna. Aztán szóba kerül az is, hogy legkényesebb portékájuk — a majoránna. Az átvételkor a já­rási kertészeti szolgáltatás 6—7 százalékot, viszont a Zelenina ennek a dupláját fogja le az értékesített mennyiségből. Az utóbbi felvásárló szerv, állító­­iltett átvevő szervek 85 koro­náért vásárolták fel a majo­ránna kilóját, a Csehországból érkező cigányok százat is ad­tak érte, helyben fizetve. — A cigányoknak 100-ért Is megérte felvásárolni. Ez az, ami gondolkozásra készteti az embert. Vagy itt van a kajszi­­barack: amikor érik. ezt jól, Idejében „kiszagolják“, s jön­nek a cigányok. A termelőnek le se kell szedni, nyolcan-tlzen leszüretelik a fákról, így vásá­rolják fel. Meg kell hagyni: nagyon leleményesek! Felvetődik a továbbiakban a mennyiség és minőség kérdése. A Zelenina — mondják a kis­termelők — büzlöget az áru­ban. Csak a jő minőségű áru kell neki. Hát a terménynek alja Is vanl Ezt vigye a piac­ra...? — Szerződéskötés? — A kertbarátok részéről nagyobb a kínálat, mint a ter­mény iránti kereslet. A Zele­nina, amit leszerződik, azt át is veszi. Néha még ettől többet is. Ami az értékesítést Illeti, .a majoránna és az őszi karalábé a problémás, a többi nem... A fő átvevő? A Zelenina, mely az Idén 160 tonna áru átvételét szavatolja. S mennyi a kínálat? Az meg 200 tonna. A különbö­­zetet vagy átveszik, vagy sem... Ezt a kistermelő ott értékesít­heti, ahol éppen tudja... _ Aztán kissé másfelé terelő­dik a beszélgetés. Megtudom, hogy a Kertészeti Szolgálat és a kertbarát-szervezetek járási bizottsága aránylag jól együtt­működik. Segítenek a beszer­zési gondokat apasztani, gon­doskodnak — főleg a téli idényben —. szakelőadókról. A tanulmányutak szervezését a kertbarát-szövetség járási bi­zottsága vállalja. Különösebb gondot nem okoz a vetőmag, a vegyszer, a gyümölcsfa-cseme­ték, a műtrágya beszerzése. Fólia is kapható. Csupán a szakirodalom az, amelyből a tagság nem sokat profitál, mert cseh, illetve szlovák nyelvű, s ezt bizony kevesen értik. — A kereskedelem jobban igazodhatna a kistermelői igé­nyek kielégítéséhez, az áru zacskózását, csomagolását ille­tően. Főleg a növényvédő sze­rekre vonatkoztatva, hogy a termelőnek ne kelljen gram­­mozni. No meg a használati utasításban szerepelhetne a ke­veréshez szükséges vízmennyi­ség, s nemkülönben a vegyszer hatásldejét Is feltüntethetnék. Ezáltal nagyobb rendet lehetne tartani, nem kerülne a piacra, a fogyasztók asztalára olyan áru, melyet az értékesítés előtt néhány nappal permetezett a kistermelő. Mert, valljuk be őszintén, ha a nagy többség becsületes, azért akad olyan kistermelő is, aki felrúgja a szabályokat, kimutatva ezáltal az embertársai Iránti felelőt­lenségét — szól az elnök okos fejtegetése Ehhez a témához szorosan kapcsolódik a talajminta véte­le és laboratóriumi vizsgálata. A vizsgálathoz minden lehető­ség adott, hiszen az agrokémiai vállalat ilyen Irányú szolgálta­tást nyújt. Csakhogy emberi gyarlóság is létezik. Ä séher­­ség? Úgyszintén! Így adódik, eléggé gyakran, hogy a kistér, melő „észvesztőén" hajtatja a növényt. Mivel? Hát legfőképp nitrogénnel. S máris kész a nitrogén-túladagolás, melynek a termény is kárát vallja. Am legfőképp a fogyasztó, hiszem bebizonyított tény. a termény vegyelemzése folytán a kister­melők áruja (tisztelet a kivé­telnek!} túlnitrogénezett. U- gyanez nem tapasztalható a nagyüzemi termelés vonalán. Mi lenne az ajánlatos? Az áruellenőrzés szigorítása, még­pedig az átvevő szervek, illetve a piaci ellenőrző szervek ré­széről. Ezt az eljárást máris praktizálják Nyitrán (Nitra), ahol az áru szűrővizsgálaton esik át, mielőtt az a fogyasztó bevásárló szatyrába, kosarába kerülne. A nitrogénnel túladagolt zöldség árusításának vethetne véget a talajminta-vizsgálat kö. telezővé tétele. Ezáltal nem­csak a fogyasztó járna jól, mert az egészségkárosodás le­hetősége záródna ki, hanem a kistermelő Is pénzt takaríthat­na meg a műtKágyapocsékolás mellőzésével. Ezt nem ártana mind szélesebb körben tudato­sítani, legfőképp a mezőgazda­­sági szaksajtó közreműködésé­vel, no meg a szakelőadások is módot nyújthatnak erre. — A szakszerűtlenség, a hoz­zá nem értés a mi falunkban is nemegyszer tettenérhető —1 mondja befejezésképp a kert­barát-szervezet elnöke. — Ösz­­szessn 10—11 hektárnyi terü­leten termesztünk, fólia alatt, kistermelői keretek között zöld­séget. Ez megmutatkozik ab­ban, például, hogy a legkoráb­bi fajtájú zöldségvetőmagot szerzik be egyesek, ugyanak­kor a fólia fűtéséről nem gon­doskodnak. Másik: a vegyszer­­keverékarányok Ismeretének a hiánya. Ha „leég“ a növény, egyik-másik kistermelő kapkod a fejéhez, ám a kiváltó okkal nincs tisztában... . Az eddig elmondottakhoz legvégül annyit: a kistermelők törődjenek többet szakismere­teik gyarapításával. Ennek el­sősorban saját maguk * látják hasznát, mert értékesebb áruk előállítására válnak alkalmas­sá, s a termelői kudarcok sem érik oly gyakran őket. Szívlel­jék meg ezt a jó tanácsot N. KOVÁCS ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom