Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-21 / 16. szám
NUTRIA a háztájiban Az erős fogazat a nutria számára lehetővé teszi a kemény, fás takarmány elharapását is, ezért állataink az alacsony tápértékű növényeket is kihasználják. Persze az ilyen eleség nem teljes értékű takarmány. 'A vadon élő állatok naponta húsz kilónyi növényi tömeget Is összehordanak, de abból csak 2—3 kilót fogyasztanak el. A nagy nyersrost-tartalmú növényeket mellőzik, inkább a zsenge zöldtakarmányokhoz ragaszkodnak, s ezekből kevesebbet is pazarolnak el. A nutria gyomra viszonylag kicsi — mintegy fél literes űrtartalmú —, azonban az egész emésztőcsatorna 13-szor hoszszabb az állat testénél. A vakbél térfogata az emésztőrendszer 45 százalékát adja. A vakbélben — akárcsak a kérődzőknél — jelentős baktériumos emésztés folyik. Ezek a sajátosságok adnak magyarázatot a nagy nyersrost-tartalmú takarmányok jó kihasználására. Az állat táplálóanyag-igénye több tényezőtől — elsősorban az életkortól, a test tömegétől és az élettani szakasztól — függ. Például előrehaladott vemhesség vagy szoptatás idején. A nutria növényevő, de ebből még nem következik, hogy kizárólag növényi eredetű «fehérjékre van szüksége. Elsősorban a fokozott élettani megterhelés időszakában tart Igényt néhány százalék hallisztre, csontlisztre vagy tejporra, mert ezek kedvezően kiegészítik a növényi fehérjék amminosav tartalmát. A forgalmazott nutriatápok tartalmazzák a szükséges állati eredetű kiegészítőket. A keverékek általában 0,3 százalék konyhasót, 1 százalék meszet és 0,6 százalék foszfort tartalmaznak. Mészből és foszforból a vemhes és szoptatós anyák igényelnek legtöbbet,^ viszont A-, D- és E-vitaminra az élet minden szakaszában nagy szükség van. Komoly hiányosságok főleg a téli Időszakban mutatkoznak, amikor a nyújtott eleség általában nem fedezi az kívül a kén közismerten íontos szőrképző anyag. A árokpartokon, útszéleken gyűjtött széna olykor poros, szennyezett, esetleg káros vegyi anyagokat is tartalmazhat, tehát mindig óvatosan, nagy körültekintéssel soroljuk be a napi eleségbe. Annak ellenére, hogy a kerti hulladékok sok tápanyagot és vitamint tartalmaznak, mindig csak kis mennyiségben szerepeljenek a napi adagban, s akkor is friss állapotban. Nagy víztartalmuk miatt könnyen romlanak, penészednek, hamar megfagynak, következésképpen gyomor- és bélhurutot, esetleg mérgezést okozhatnak. Hasonló a helyzet a gumósokkal, melyeknek étrend! hatása vitathatatlanul előnyös. Viszont ha. megsérül a felületük, könnyen Az állatok táplálóanyag -igénye állat szükségleteit. Ilyenkor segítségünkre lehetnek a vízben oldható, takarmányra adagolható, kiegészítő takarmánykészítmények. A termesztett zőldtakarmányok közül első helyen a jó minőségű lucernát kell említeni. A fiatal korban kaszált növény sok jól emészthető fehérjét tartadmaz, kalciumból és magnéziumból a szükségesnél többet is nyújt. Lucerna etetésekor a mész könnyen túlsúlyba kerül, ezért pótolnunk kell a hiányzó foszfort. A jó lucerna vitaminokkal Is ellátja a szervezetet. A gyakran használt kukorica csalamádéról tudni kell, hogy táplálóanyagtartalma kedvező, de fehérjében szegény. Ezért értékesebb, ha borsóval vagy szójával keverve vetjük. Az etethető gyomok közül kiemelkedő helyet foglal el a csalán: igen sok jól emészthető fehérjén kívül jelentős mennyiségű kénes aminosavat Is tartalmaz. A kénes aminosavakait a szervezet képtelen mással pótolni, azonromlanak, télen megfagynak és emésztőszervi bántalmakat okoznak. Csak egészséges kapásokat ajánlatos felkínálni az állatoknak. Hasonlóképpen kel! eljárni a vitaminokban gazdag sárgarépával történő takarmányozáskor. A burgonya héja és csírája a tavaszi hónapokban mérgező hatású, ezért a csírát el kell távolítani, a főzővizet pedig le kell önteni. Nem árt, ha ezen túlmenően még tiszta vízben is leöblítjük az etetésre szánt burgonyát. A nutriatenyésztők aránylag sokat vitatkoztak az abrakféleségek etetéséről. Sokan úgy vélték, hogy a nutria erötakarmány-lgénye minimális. Ma már elfogadott tény, hogy az abrak adagolása indokolt és szükséges, hiszsn egyre nagyobb szaporaságra és növekedésre, jobb minőségű prém előállítására törekszünk. Márpedig mindezt csak tápértékben kiegyensúlyozott takarmányozással lehet elérni. Általánosságban úgy mondjuk, hogy a jó eredmények elérése hasonló abrakfel-Üasználást igényel, mini e kérődződnél szokásos. Megint más kérdés a táplálóanyagok kihasználhatósága. A bevezetőben szóltunk a nutrie sajátos emésztőrendszeréről, a. mely a sok nyersrostot _ tartalmazó eleség hasznosítására is képes. A vizsgálati eredmények azonban azt mutatják, hogy kedvezőnek bizonyos elfogadható határértékeken belül nevezhetjük az ilyen takarmányok hasznosulását. Ha például a szükséges energiát 10 százalékban fűíélék biztosítják és a 90 százalékot az abrak, akkor a kihasználhatóság 79 százalékos. A fele-fele összetétel esetén a hasznosulás! hatásfok még mindig 73 százalékos, viszont a nyersrost mennyiségének további növelése már nagyon rontja a fehérjék kihasználha. tóságát. Említettük, hogy az állatok táplálóanyag-igénye az egyes termelési szakaszokban igencsak eltérő. Például egy fejlett tenyészállat évi takarmányszükséglete 150 kg zöld. 60— 80 kg répa és burgonya, 12— 15 kg széna és 30—35 kg abrak. A nap! adag megállapításakor figyelembe kell venni az állat egészségi állapotát és étvágyát. A szálasán adagolt teriméstakarmányból az állatok többet elpazarolnak, ezért ajánlatos etetőket használni. A burgonyát általában párolva, a répát inkább darabolva tegyük az állatok elé. Takarmányváltáskor ügyeljünk a folyamatos átmenetre, óvakodjunk a gyakori és hirtelen változtatásoktól. Ezt a szabályt fóleg a zöld takarmányok etetésére való áttéréskor kell szigorúan megtartani. Az állatok jellegzetes ürüléke, jó egészségi állapota, kedvező takarmányfogyasztása és fejlődése mindennél meggyőzőbben jelzi, helyes-e a takarmányozás. Dr. Körösi Rudolf, állatorvos A szőlő rügyfakadás előtti permetezése Az utóbbi két évben a háztáji szőlőkben jelentősen elszaporodtak az atkák (levél- és gubacsatka). Közülük az akarinózist okozó szőlö-levélatka a veszélyesebb, mert a levelek torzulásán kívül a hajtások rövidszártagúsága (törpülése) is ennek a kártevőnek a rovására írható. A szőlő-gubacsatka jelenlétét eltérő nagyságú, ráncolt felületű dudorok (gubacsok ) jelzik. A gubacsok fonáki részén sűrű szőrzet fejlődik (innen az erinúzis elnevezés), amely kezdetben fehér, később barnára színeződik. A tünetekből sokan peronoszpóra-fertózésre következtetnek, pedig a pcronoszpóra esetében a levelek színén dudorok helyett olajfoltok találhatók, a fonák! részen kifejlődő penészgyep pedig — ellentétben a gubacsok fonáki részén fejlődő szőrzettel — letörölhető a levélről. Ha a leírt tüneteket a már fejlődésben levő szőlőn észleljük, akkor ké9ő megkezdeni az atkák elleni védekezést, jó eredményt csakis a rügypattanáskor végzett permetezéstől remélhetünk. Az atkák ugyanis részben a tőkék kéregrepedéseiben, részben a rügypikkelyek alatt telelnek. Ezért a permetezést áztatásszerűen kell végezni, hogy a permedé az egész növényt érje. Akkor legjobb permetezni, amikor a rügyek már duzzadtak, de még nem fakadnak. Permetezéshez Polybaritot vagy Sulkát használhatunk, 4—5 százalékos töménységű oldat formájában. Az akarínózls jellegzetes tünetei A szőlő rügyfakadás előtti permetezése tehát elsősorban az akarinózist és erinózist okozó atkák ellen irányul, de a javasolt szerek némileg a nyár elején jelentkező lisztbarmatfertőzést is fékezik. A téma kapcsán most b:zonyára sokan felteszik a kérdést: elhanyagolható-e a szokásos téli lemosó permetezés, ha később rügyfakadás előtti kezelést tévézünk? A válasz egyszerű — aki felkészült a rügyfakadás előtti permetezésre, az kihagyhatja a lemosó permetezést, amennyiben a tőkéken nem talált telelő takácsatka tojásokat. Maflák György agrármérnök A jó tanács aranyat ér Alig több félezernél ennek a vén, Duna menti falucskának ■Pattiak (Patince) a lélekszámú. Ä „népek országűtja“, a nagy folyam töltéséről szinte egyszerre áttekinthető ez a település, mely főleg termálfürdőjéről nevezetes. Am a zöldségtermesztésben is jeleskedik, mégpedig szervezett formában. Ki hinné, hogy a 130 tagú kertbarát-szervezet melyet Szajkó Béla elnök Irányít, immár nyolc éve, képes — éves átlagban — másfél millió korona értékű zöldség, gyümölcs és majoránna kitermelésére s annak értékesítésére...? A falucskában megforduló Idegent arra készteti a szemébe tűnő látvány, a fóliasátrak tömkelegé, hogy menten megállapítsa: itt szorgos-dolgos, szabadidejüket jól hasznosító, igyekvő polgárok laknak. A fóliasátor-regiment erről győzi meg a nézelődőt. Bekopogtatok a Szajkó-portára. Hangos „Jónapot“-tal köszöntöm a ház asszonyát, s közlöm, ml járatban vagyok. — Éjszakai műszakban dolgozott a férjem. Épp az előbb tért nyugovóra . .. — A hívatlan vendéget bizonyára a „pokolba“ küldi, ha felébreszti őt?I ... — Dehogylsl Semmi akadálya ... — s azzal máris a férjének az ébresztését szorgalmazza. majd visszaérkezik a nyári konyhába. A rendelkezésre álló néhány percet sem szalasztjuk el kihasználatlanul. Beszélgetünk. Szajkóné csöppet sem zárkózott természetű, közli: már tesznek-vesznek a kertbarátok a faluban. Hozzáfűzi, hogy nem éppen a legkedvezőbb az időjárás. Ahol nem fütik a sátrat, ott bizony csak sínylődik a zsenge zöldségnövény. — Gáz még nincs bevezetve a faluba — közli. — Márpedig ez volna olcsóbb, jobb. mint a szén ... Nem kellene éjjel felkelni, megrakni a' kályhát, mint most. Egyelőre ez van .. .1 Ebbe kell belenyugodni... Azt már a szervezet elnökétől tudom meg, akitől szives elnézést kértem a háborgatásért, hogy tíz évvel ezelőtt szervezkedtek, mintegy 40-en, hogy közösen — szervezett keretek közöt — többre vigyék. Jobban boldoguljanak. S hogy boldogulnak-e? Erre már a cikk legelején utaltunk, épp a másfélmilliós éves bevételi átlaggal. — A legkiugróbb évjárat a 8l-es volt — újságolja az Ifjú, ám a dolgokhoz jói értő szakember. — Ekkor a tagságunk 1 millió 800 ezer korona értékű forgalmat bonyolított le. Ogy Is mondhatnám: ennyivel gazdagodott a falu. — Milyen zöldség dominál legjobban, ami a termesztést Illeti? — Legjobban a tavaszi és az őszi karfiol, a karalábé, az étkezési papirka (PCR, Moravan fajta) és a majoránna. Aztán szóba kerül az is, hogy legkényesebb portékájuk — a majoránna. Az átvételkor a járási kertészeti szolgáltatás 6—7 százalékot, viszont a Zelenina ennek a dupláját fogja le az értékesített mennyiségből. Az utóbbi felvásárló szerv, állítóiltett átvevő szervek 85 koronáért vásárolták fel a majoránna kilóját, a Csehországból érkező cigányok százat is adtak érte, helyben fizetve. — A cigányoknak 100-ért Is megérte felvásárolni. Ez az, ami gondolkozásra készteti az embert. Vagy itt van a kajszibarack: amikor érik. ezt jól, Idejében „kiszagolják“, s jönnek a cigányok. A termelőnek le se kell szedni, nyolcan-tlzen leszüretelik a fákról, így vásárolják fel. Meg kell hagyni: nagyon leleményesek! Felvetődik a továbbiakban a mennyiség és minőség kérdése. A Zelenina — mondják a kistermelők — büzlöget az áruban. Csak a jő minőségű áru kell neki. Hát a terménynek alja Is vanl Ezt vigye a piacra...? — Szerződéskötés? — A kertbarátok részéről nagyobb a kínálat, mint a termény iránti kereslet. A Zelenina, amit leszerződik, azt át is veszi. Néha még ettől többet is. Ami az értékesítést Illeti, .a majoránna és az őszi karalábé a problémás, a többi nem... A fő átvevő? A Zelenina, mely az Idén 160 tonna áru átvételét szavatolja. S mennyi a kínálat? Az meg 200 tonna. A különbözetet vagy átveszik, vagy sem... Ezt a kistermelő ott értékesítheti, ahol éppen tudja... _ Aztán kissé másfelé terelődik a beszélgetés. Megtudom, hogy a Kertészeti Szolgálat és a kertbarát-szervezetek járási bizottsága aránylag jól együttműködik. Segítenek a beszerzési gondokat apasztani, gondoskodnak — főleg a téli idényben —. szakelőadókról. A tanulmányutak szervezését a kertbarát-szövetség járási bizottsága vállalja. Különösebb gondot nem okoz a vetőmag, a vegyszer, a gyümölcsfa-csemeték, a műtrágya beszerzése. Fólia is kapható. Csupán a szakirodalom az, amelyből a tagság nem sokat profitál, mert cseh, illetve szlovák nyelvű, s ezt bizony kevesen értik. — A kereskedelem jobban igazodhatna a kistermelői igények kielégítéséhez, az áru zacskózását, csomagolását illetően. Főleg a növényvédő szerekre vonatkoztatva, hogy a termelőnek ne kelljen grammozni. No meg a használati utasításban szerepelhetne a keveréshez szükséges vízmennyiség, s nemkülönben a vegyszer hatásldejét Is feltüntethetnék. Ezáltal nagyobb rendet lehetne tartani, nem kerülne a piacra, a fogyasztók asztalára olyan áru, melyet az értékesítés előtt néhány nappal permetezett a kistermelő. Mert, valljuk be őszintén, ha a nagy többség becsületes, azért akad olyan kistermelő is, aki felrúgja a szabályokat, kimutatva ezáltal az embertársai Iránti felelőtlenségét — szól az elnök okos fejtegetése Ehhez a témához szorosan kapcsolódik a talajminta vétele és laboratóriumi vizsgálata. A vizsgálathoz minden lehetőség adott, hiszen az agrokémiai vállalat ilyen Irányú szolgáltatást nyújt. Csakhogy emberi gyarlóság is létezik. Ä séherség? Úgyszintén! Így adódik, eléggé gyakran, hogy a kistér, melő „észvesztőén" hajtatja a növényt. Mivel? Hát legfőképp nitrogénnel. S máris kész a nitrogén-túladagolás, melynek a termény is kárát vallja. Am legfőképp a fogyasztó, hiszem bebizonyított tény. a termény vegyelemzése folytán a kistermelők áruja (tisztelet a kivételnek!} túlnitrogénezett. U- gyanez nem tapasztalható a nagyüzemi termelés vonalán. Mi lenne az ajánlatos? Az áruellenőrzés szigorítása, mégpedig az átvevő szervek, illetve a piaci ellenőrző szervek részéről. Ezt az eljárást máris praktizálják Nyitrán (Nitra), ahol az áru szűrővizsgálaton esik át, mielőtt az a fogyasztó bevásárló szatyrába, kosarába kerülne. A nitrogénnel túladagolt zöldség árusításának vethetne véget a talajminta-vizsgálat kö. telezővé tétele. Ezáltal nemcsak a fogyasztó járna jól, mert az egészségkárosodás lehetősége záródna ki, hanem a kistermelő Is pénzt takaríthatna meg a műtKágyapocsékolás mellőzésével. Ezt nem ártana mind szélesebb körben tudatosítani, legfőképp a mezőgazdasági szaksajtó közreműködésével, no meg a szakelőadások is módot nyújthatnak erre. — A szakszerűtlenség, a hozzá nem értés a mi falunkban is nemegyszer tettenérhető —1 mondja befejezésképp a kertbarát-szervezet elnöke. — Öszszessn 10—11 hektárnyi területen termesztünk, fólia alatt, kistermelői keretek között zöldséget. Ez megmutatkozik abban, például, hogy a legkorábbi fajtájú zöldségvetőmagot szerzik be egyesek, ugyanakkor a fólia fűtéséről nem gondoskodnak. Másik: a vegyszerkeverékarányok Ismeretének a hiánya. Ha „leég“ a növény, egyik-másik kistermelő kapkod a fejéhez, ám a kiváltó okkal nincs tisztában... . Az eddig elmondottakhoz legvégül annyit: a kistermelők törődjenek többet szakismereteik gyarapításával. Ennek elsősorban saját maguk * látják hasznát, mert értékesebb áruk előállítására válnak alkalmassá, s a termelői kudarcok sem érik oly gyakran őket. Szívleljék meg ezt a jó tanácsot N. KOVÁCS ISTVÁN
