Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-21 / 16. szám
A. A termőim elmafäk növénvuédelme ÜNYV£SP0|CRA Cl jet ft fjciíz — Közismert kiskertt dísznövény. Lalin nevét /Peónia officinalis L.) a -gyógyítás istenének neve f Faion) szerint kapta, mert állítólag az fedezte jel a növény gyógyhatásút. Gyűjteni a virág szirmait kell, mégpedig májustól. Kizárólag a termesztett rózsaszínű fajok szirmait érdemes gyűjteni, mert csak azokból nyerünk értékes drogot. Akkor kell megszedni, amikor a virág már teljesen szétnyílt. Ritkán g gyökerét és a toktermésben megbúvó, sötétkék magvakat is gyűjtik, de ezeket nem vásárolják fel. A szirmokat nagyon óvatosan és igen gyorsan kell szárítani, hogy a drog megőrizze eredeti színét. A megbarnult vagy megfeketedett szirmok értéktelenek. Száradási aránya 7:1, kilónkénti felvásrlási ára 25 korona. A drognak nyugtató, görcsoldó, fájdalomcsillapító és reumát gyógyító hatása van. A népi gyógyászaiban ősidők óta idegerösítöként, illetve aranyerek gőzöléses kezelésére használatos. Sőt. Volt idő, amikor epilepszia gyógyítására is használták. Ezt a kezelést ma már nem ajánljuk, mivel a pünkösdi rózsa használata nem kockázatmentes, hiszen a növény mérgező. Gyökerét és magját semmi esetre ne alkalmazzuk házi gyógyításra. Teáját is csak orvosi előírásra. Megengedett napi adagja: 1 kávéskanálnyi szirom egy csésze teára. Vigyázat. Csak azok fogyaszthatják, akik nem érzékenyek fallergia) erre a növényre. Dr. Nagy Géza-Г f* Egyre eredményesebben Pár évvel ezelőtt Kiss János építette a faluban az első fólia, házat. Felvételünkön Jóba Sándorral beszélget Martoson (Mártóvce) nincsenek mélyre nyúló gyökerei a kertbarátmozgalomnak. A tervszerű háztáji árutermelés iránt érdeklődők — szám szerint kilencvenhaton — 1980-ban tömörültek szervezetbe. Mint Jóba Sándor, az SZKSZ-nlapszervezet elnöke mondja, a községben korábban nagyon kevesen kertészkedtek. A vállalkozók elsősorban azok közül kerültek ki, akiknek volt személykocsijuk és nem sajnálták az időt, a fáradságot meg főleg a pénzt. Mert az árut bizony vagy a komáromi (Komárno) piacra vagy a szövetség Kertészeti Szolgáltató Vállalatának mnreeltiázi (Marcelová) központjába kellett szállítaniuk, ha pénzt akartak látni. És persze rekeszeket is maguknak kellett hozniuk, ami több mint húsz kilométeres távolság esetén nem egyszerű feladat. Amikor végre itt is megalakult a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezete, és megoldódott a megtermelt javak helybeni felvásárlása, egycsapásra megváltozott a helyzet. A kedvező . feltételek nem is remélt mértékben serkentették a fellobbanó kezdeményezést. így a szervezet tagjai már az első évzárón örömmel nyugtázhatták, hogy a korábban hellyel-közzel kihasznált kertekben egy kis szorgalommal milyen tekintélyes értékeket lehet produkálni. U- gyanis a furgalom már az első évben túlhaladta a kétmillió koronát. — Ahogy mondani szokás, evés közben jön meg az étvágy — mondta egyebek között vendéglátónk, Jóba Sándor. — Akinek az első év sikerült, az még többet akart kihozni a földből. Aki viszont addig csak szemlélője volt a mozgolódásnak. az is számolni kezdett. Egyszóval szinte hetente gyarapodtunk. Tavaly 3 millió 357 ezer kurona értékben forgalmaztunk zöldséget és gyümölcsöt. Mindezt nagyjából hat hektáros területről. # Ki volt a partner? — Természetesen a szövetség Kertészeti Szolgáltató Vállalatának marcelházi járási központja, melynek közvetítésével közvetlenül a csehországi Megrendelőknek szállítjuk az árut. Örömünkre szolgál, hogy értékesítési gondjaink nincsenek. Ebben persze az is közrejátszik, hogy nálunk még nincs szakosodási törekvés. Mindig azt termeljük, amire a partnerek igényt tartanak, és nagyun vigyázunk a minőségre. Tavaly első szóra vállaltuk a fokhagymát, de nem is maradt a nyakunkon egy kiló sem. Más lapra tartozik, hogy mi zölden is szállítottunk fokhagymát. Igaz, kisebb nyereséggel mint ősszel, de a termelőnek a fogyasztóra is kell gondolnia. Ha másutt is így gondolkoznának a kertészkedők, akkor talán nem lenne nyaranta foghíjas a bolti választék, kevesebb lenne az értékesítési gond, és — hogy a fokhagymánál maradjunk — most nem terjengane fokhngymabűz a padlásokon meg a falusi szeméttelepeken. Ф Milyenek a legfrissebb fejlesztési elképzelések? — A nemrég megtartott évzárón újabb tíz tagfelvételi kérelmet hagytunk jóvá. Ezzel együtt most 149-env vagyunk, s hozzávetőlegesen hét hektáron foglalkozunk árutermeléssel. A megkötött szerződések értelmében 430 tonna zöldség és gyümölcs értékesítését vállaltuk. Salátából március végéig 7,5 tonnát szállítottunk. Az első rakományt február 1-én indítottuk útnak, a retek és a karalábé szállítása április elején vette kezdetét. Egyébként nálunk nincs sok hajtatott zöldség, mart a takarékos módszereket helyeztük előtérbe. Fűtött fóliából csupán három van a faluban, és a hideghajtatásnak is csak néhány híve van. Zömmel szabadföldi növényeket, a szőlőskertekben meg kajszit, szilvát és csemegeszőlőt termelünk eladásra. ф Mivel segíti tagjait a szervezet? — Az igényeknek megfelelően beszerezzük a vetőmagot, az ültetőanyagot, no meg a műtrágyát. És természetesen levesszük a termelők válláról az értékesítési-partnerkeresési gondokat. Ojabban két megbízott terményfelvásárlónk van, és szeretnénk mielőbb saját átvevő telephelyet létesíteni. Az elképzelés megvalósítása, tekintve, hogy egy idő óta a* apadó falvak sorát gyarapítjuk, egyelőre bizony sok akadályba ütközik. Mindenesetre bízunk! benne, hogy a község, a szövetkezet, illetve a járás Illető» kés szerveivel együttműködve^ sikerül ezt a gondot is megoldanunk. KADÉK GABOS Valamennyi gyümölcstermő növényünk közül az almafák a legigényesebbek a jól időzített és szakszerűen végzett, vegyszeres növényvédelemre. Az almafák rendszeres növényvédelmét a fakadás után és röviddel a virágbaborulás előtt végzett permetezéssel kezdjük. Az ilyenkor 1 százalékos töménységben használható Sulka vagy Polybarit nem csupán a varasoüás és a lisztliarmat elleni védekezésben van segítségünkre, de gyéríti az ugyancsak komoly gondot okozó takácsatkák állományát is. Erre a korai permetezésre azért van szükség, mert a varasndást és lisztliarmatot terjesztő spórák már a virágzás előtti időszakban megtalálhatók a levegőben, éj a téli tojásokból almavirágzás idején kelő takácsatkák közül is sokat elpusztíthatunk a fákon még előforduló szermaradványokkal. A virágbaborult fákat nem ajánlatos permetezni, mert — főleg rovarirtó szerek használata esetén — a kijuttatott anyagok a megporzást végző méhek tömeges pusztulását okozná. Egyelőre nem nyert bizonyítást, hogy a gombaölö szerek htasználata rontaná a megporzási lehetőséget, ezért végszükség esetén (tartós esőzés virágzás idején) virágzáskor is megperinetezlietjiik a fákat (1 °/«-os Sulka vagy Polybarit, 0,4 °/» Perozin + 0,5 */* Suiikol, 0,25 *4 Dithane + 0,5 •/• Sulikol, esetleg 0,07 •/• Fundazol). A kezelésre természetesen kora reggel vagy késő este kell sort keríteni, hogy a rajzó melleket megkíméljük a permetlétől. A következő kezelés ideje virágzás után érkezik el, amikor a méhek már nem látogatják tömegesen a fákat. Ilyenkor a főhangsúly a varasodás és a lisztharmat elleni védekezésen van, de már szerepet kap a téli lemosó permetezést túlélt vagy más környezetből áttelepült állati kártevők elleni harc is. Mivel a Sulka és a Polybarit egyéb készítményekkel nem keverhető, ilyenkor más vegyszereket kell választanunk. javasolni tudjuk például a 0,4 százalék Perozint, 0,5 százalék Sulikéit és 0,2 százalék Metationt tartalmazó szerkombinációt, amely a gombabetegségeken kívül az állati kártevők zömét is jó hatással irtja. Amennyiben május második fele és június időjárása tartós esőzésekkel tarkított, úgy a fentebb említett kezelést 5—10 napos időközökben többször meg kell ismételnünk. Ha így alakul, akkor az ismétlések alkalmával a Metationt mellőzhetjük s a varasodás meg a lisztharmat ellen a virágzáskori permetezésre javasolt, kombinált permetlevek valamelyikét hasznosíthatjuk. Szárazabb időjárás esetén a virágzás utáni kezelést elég 10—14 nap múlva megismételni. A gyümülcsférgességért felelős almamoly ellen június első napjaiban (a hűvösebb éghajlatú vidékeken valamivel később) vesszük fel a harcot. Ebben az Anthio 0,15, a Metation 0,2, vagy a Decis 0,05 százalékos töménységű oldata lehet a segítségünkre. Mivel júniusban még fertőzhet a varasodás meg a lisztharmat, az almamoly elleni permeLlébe megfelelő gombaöló szert is ajánlatos tenni. A kombinált permetlével két hét múlva kezeljük ismét a fákat, de ha egy mód kínálkozik rá, akkor az almamuly elleni készítményeket felváltva alkalmazzuk, neliugy elősegítsük az ellenálló takácsatkatörzsek kialakulását. Az almamoly első nemzedékének megfékezését szogáló4 másudik (ismételt) kezelésre általában június második felében kerül sor, s ez egyúttal a melegebb vidékeken a gombaölő szerek utulsó alkalmazásának időpont, ja is. Ezt követően Szlovákia melegebb éghajlatú ' körzeteiben már csupán az alinamoly második - nemzedékének megfékezésére keli gondolnunk. Az első permetezésre július utolsó hetében, a másodikra két héttel később kell sort keríteni. Az első nemzedék ellen javasolt szereket használhatjuk, és a permetlébe szükség szerint még gombaöló szert is adhatunk. S ezzel az alma tenyéjizidő. ben végzett, rendszeres növényvédelmét be is fejeztük. Feltéve, hogy a téli lemosó permetezést is szakszerűen végeztük (Nitrosan, Arborul M vagy Frutapon), mindent megtettünk annak érdekében, hogy almafáinkat és termésüket különösebb mértékben betegségek, vagy állati kártevők ne káro. sítsák. A nyári kezelések során fi. nőm szórófejet kell használni és a permetező kínálta, legna. gyobb nyomás alatt tanácsos kijuttatni a permetlét. Ha így, dolgozunk, a finoman porlasztóit folyadék tökéletesen behatol a koronába, jól bevunja a leveleket és a gyümölcsöket, és az esővíz lemosó hatásának is jobban ellenáll. Nem szabad tűző napsütésben permetezni, mert leperzselhetjük a lombot. Óvatosan kell eljárni a lombtrágyákkal (próbakezelés), mert a folyékony trágyaféleségekkel (Vuxal, Harmavit, Lafolan stb.) dúsított .permetlé — főleg a többféle szert tartalmazó kombinált permetanyag — szintén gyakran okoz perzselést. Dr. V. ZACHA, a mezőgazdasági tudumányok kandidátusa *• 11 u о I A ü I 1171.II, o ďóUlUUCgy (711 vagy a kertt3lepi kiskertben rendelkezésre álló földterület ésszerű kihasználásának, a szabadföldi és hajtatóházi kertészkedés eredményesebbé tételének egyik legfontosabb alapfeltétele a szakszerű, az adott növények specifikus igényeit leginkább kielégítő tápanyagpótlás. Sajnos, számtalan gyakorlati példa igazolja, hogy a kertészkedők komoly hányada még napjainkban is találomszerűen végzi a trágyázást, ami többnyire nem pusztán tápanyag-pazarlást és költségnövelést jelent, de kihat a termelési eredményekre, valamint a megtermelt javak minőségére is. Mivel a szakszerűtlenség zömmel az alapfontosságú ismeretek hiányából fakad, minden kertészkedönek és háztáji termelőnek figyelmébe ajánljuk a Vaneková—Vanek szerzőpáros „Hnojenie“ című kézikönyvét. Az ízléses kivitelezésű, tollrajzokkal és. színes ábrákkal gazdagon illusztrált kiadvány a Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat gondozásában jelent meg, összesen 30 ezer darabos példányszámban, 108 oldalon, 25 koronás áron. A kézikönyv minden vonatkozásban hasznos, a háztáji termelésben is nélkülözhetetlen alapismereteket tartalmaz. A szerzőn ciuou a növényén életében fontos szerepet játszó tápanyagokat ismertetik, majd a talajlakó organizmusok feladatával és tevékenységével, a laboratóriumi talaj- és növényelemzések szükségességével és módjával foglalkoznak. A továbbiakban ismertetik a szerves és műtrágyákat, szólnak a komposztolás, illetve a kertészeti földkeverékek készítésének hogyanjáról, a taíajuntságról és a talaj meszezéséről. Ä következő fejezetekben a szilárd és a folyékony műtrágyák tárolásáról, keverhetőségéről, adagolásának módjáról, a.gyökéren kívüli tápanyagpótlásról (lombtrágyázás), a szabadföldi és a hajtatott zöldségek és virágok. a szőlő, valamint a gyümölcstermő és dísznövények: trágyázásáról olvashatunk. Külön fejezet foglalkozik a hajtatóházi széndioxid-trágyázás jelentőségével és módjával, egy 'másik fejezet pedig a túlzott műtrágyázás következtében jelentkező sókoncentrációval és annak orvoslásával. A szerzők végezetül kitérnek a bizonyos tápanyagok hiányából vagy túladagolásából, illetve a talaj adottságaiból eredő fiziológiai zavarok, valamint a növényi hiánybetegségek tüneteinek leírására, és az észlelt rendellenességek orvoslásának lehetőségeit is ismertetik. (krj
