Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-21 / 16. szám

A. A termőim elmafäk növénvuédelme ÜNYV£SP0|CRA Cl jet ft fjciíz — Közismert kiskertt dísznö­vény. Lalin nevét /Peónia offi­cinalis L.) a -gyógyítás istené­nek neve f Faion) szerint kap­ta, mert állítólag az fedezte jel a növény gyógyhatásút. Gyűjteni a virág szirmait kell, mégpedig májustól. Kizá­rólag a termesztett rózsaszínű fajok szirmait érdemes gyűjte­ni, mert csak azokból nyerünk értékes drogot. Akkor kell megszedni, amikor a virág már teljesen szétnyílt. Ritkán g gyö­kerét és a toktermésben meg­búvó, sötétkék magvakat is gyűjtik, de ezeket nem vásá­rolják fel. A szirmokat nagyon óvato­san és igen gyorsan kell szá­rítani, hogy a drog megőrizze eredeti színét. A megbarnult vagy megfeketedett szirmok értéktelenek. Száradási aránya 7:1, kilónkénti felvásrlási ára 25 korona. A drognak nyugtató, görcs­oldó, fájdalomcsillapító és reu­mát gyógyító hatása van. A né­pi gyógyászaiban ősidők óta idegerösítöként, illetve arany­erek gőzöléses kezelésére hasz­nálatos. Sőt. Volt idő, amikor epilepszia gyógyítására is hasz­nálták. Ezt a kezelést ma már nem ajánljuk, mivel a pünkösdi rózsa használata nem kocká­zatmentes, hiszen a növény mérgező. Gyökerét és magját semmi esetre ne alkalmazzuk házi gyógyításra. Teáját is csak orvosi előírásra. Megengedett napi adagja: 1 kávéskanálnyi szirom egy csésze teára. Vi­gyázat. Csak azok fogyaszthat­ják, akik nem érzékenyek fal­lergia) erre a növényre. Dr. Nagy Géza-Г f* Egyre eredményesebben Pár évvel ezelőtt Kiss János építette a faluban az első fólia, házat. Felvételünkön Jóba Sándorral beszélget Martoson (Mártóvce) nincse­nek mélyre nyúló gyökerei a kertbarátmozgalomnak. A terv­szerű háztáji árutermelés iránt érdeklődők — szám szerint ki­lencvenhaton — 1980-ban tö­mörültek szervezetbe. Mint Jóba Sándor, az SZKSZ-nlapszervezet elnöke mondja, a községben korábban nagyon kevesen ker­tészkedtek. A vállalkozók első­sorban azok közül kerültek ki, akiknek volt személykocsijuk és nem sajnálták az időt, a fá­radságot meg főleg a pénzt. Mert az árut bizony vagy a ko­máromi (Komárno) piacra vagy a szövetség Kertészeti Szolgál­tató Vállalatának mnreeltiázi (Marcelová) központjába kel­lett szállítaniuk, ha pénzt akar­tak látni. És persze rekeszeket is maguknak kellett hozniuk, ami több mint húsz kilométe­res távolság esetén nem egy­szerű feladat. Amikor végre itt is megala­kult a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezete, és megoldódott a megtermelt javak helybeni felvásárlása, egycsapásra megváltozott a helyzet. A kedvező . feltételek nem is remélt mértékben ser­kentették a fellobbanó kezde­ményezést. így a szervezet tag­jai már az első évzárón öröm­mel nyugtázhatták, hogy a ko­rábban hellyel-közzel kihasz­nált kertekben egy kis szorga­lommal milyen tekintélyes ér­tékeket lehet produkálni. U- gyanis a furgalom már az első évben túlhaladta a kétmillió koronát. — Ahogy mondani szokás, evés közben jön meg az étvágy — mondta egyebek között ven­déglátónk, Jóba Sándor. — Aki­nek az első év sikerült, az még többet akart kihozni a földből. Aki viszont addig csak szemlélője volt a mozgolódás­nak. az is számolni kezdett. Egyszóval szinte hetente gyara­podtunk. Tavaly 3 millió 357 ezer kurona értékben forgalmaztunk zöldséget és gyümölcsöt. Mind­ezt nagyjából hat hektáros te­rületről. # Ki volt a partner? — Természetesen a szövet­ség Kertészeti Szolgáltató Vál­lalatának marcelházi járási központja, melynek közvetíté­sével közvetlenül a csehországi Megrendelőknek szállítjuk az árut. Örömünkre szolgál, hogy értékesítési gondjaink nincse­nek. Ebben persze az is közre­játszik, hogy nálunk még nincs szakosodási törekvés. Mindig azt termeljük, amire a part­nerek igényt tartanak, és na­­gyun vigyázunk a minőségre. Tavaly első szóra vállaltuk a fokhagymát, de nem is maradt a nyakunkon egy kiló sem. Más lapra tartozik, hogy mi zölden is szállítottunk fokhagymát. Igaz, kisebb nyereséggel mint ősszel, de a termelőnek a fo­gyasztóra is kell gondolnia. Ha másutt is így gondolkozná­nak a kertészkedők, akkor ta­lán nem lenne nyaranta foghí­jas a bolti választék, kevesebb lenne az értékesítési gond, és — hogy a fokhagymánál ma­radjunk — most nem terjenga­­ne fokhngymabűz a padláso­kon meg a falusi szeméttele­peken. Ф Milyenek a legfrissebb fej­lesztési elképzelések? — A nemrég megtartott év­zárón újabb tíz tagfelvételi kérelmet hagytunk jóvá. Ezzel együtt most 149-env vagyunk, s hozzávetőlegesen hét hektá­ron foglalkozunk árutermelés­sel. A megkötött szerződések értelmében 430 tonna zöldség és gyümölcs értékesítését vál­laltuk. Salátából március vé­géig 7,5 tonnát szállítottunk. Az első rakományt február 1-én indítottuk útnak, a retek és a karalábé szállítása április ele­jén vette kezdetét. Egyébként nálunk nincs sok hajtatott zöld­ség, mart a takarékos módsze­reket helyeztük előtérbe. Fű­tött fóliából csupán három van a faluban, és a hideghajtatás­­nak is csak néhány híve van. Zömmel szabadföldi növénye­ket, a szőlőskertekben meg kajszit, szilvát és csemegesző­lőt termelünk eladásra. ф Mivel segíti tagjait a szer­vezet? — Az igényeknek megfele­lően beszerezzük a vetőmagot, az ültetőanyagot, no meg a műtrágyát. És természetesen levesszük a termelők válláról az értékesítési-partnerkeresési gondokat. Ojabban két megbí­zott terményfelvásárlónk van, és szeretnénk mielőbb saját átvevő telephelyet létesíteni. Az elképzelés megvalósítása, tekintve, hogy egy idő óta a* apadó falvak sorát gyarapítjuk, egyelőre bizony sok akadályba ütközik. Mindenesetre bízunk! benne, hogy a község, a szö­vetkezet, illetve a járás Illető» kés szerveivel együttműködve^ sikerül ezt a gondot is megol­danunk. KADÉK GABOS Valamennyi gyümölcstermő növényünk közül az almafák a legigényesebbek a jól időzített és szakszerűen végzett, vegy­szeres növényvédelemre. Az almafák rendszeres nö­vényvédelmét a fakadás után és röviddel a virágbaborulás előtt végzett permetezéssel kezdjük. Az ilyenkor 1 száza­lékos töménységben használha­tó Sulka vagy Polybarit nem csupán a varasoüás és a liszt­­liarmat elleni védekezésben van segítségünkre, de gyéríti az ugyancsak komoly gondot oko­zó takácsatkák állományát is. Erre a korai permetezésre azért van szükség, mert a varasndást és lisztliarmatot terjesztő spó­rák már a virágzás előtti idő­szakban megtalálhatók a leve­gőben, éj a téli tojásokból al­mavirágzás idején kelő takács­atkák közül is sokat elpusztít­hatunk a fákon még előforduló szermaradványokkal. A virágbaborult fákat nem ajánlatos permetezni, mert — főleg rovarirtó szerek haszná­lata esetén — a kijuttatott anyagok a megporzást végző méhek tömeges pusztulását okozná. Egyelőre nem nyert bizonyítást, hogy a gombaölö szerek htasználata rontaná a megporzási lehetőséget, ezért végszükség esetén (tartós eső­zés virágzás idején) virágzás­kor is megperinetezlietjiik a fákat (1 °/«-os Sulka vagy Po­lybarit, 0,4 °/» Perozin + 0,5 */* Suiikol, 0,25 *4 Dithane + 0,5 •/• Sulikol, esetleg 0,07 •/• Funda­­zol). A kezelésre természete­sen kora reggel vagy késő este kell sort keríteni, hogy a rajzó melleket megkíméljük a per­­metlétől. A következő kezelés ideje virágzás után érkezik el, ami­kor a méhek már nem látogat­ják tömegesen a fákat. Ilyen­kor a főhangsúly a varasodás és a lisztharmat elleni véde­kezésen van, de már szerepet kap a téli lemosó permetezést túlélt vagy más környezetből áttelepült állati kártevők elleni harc is. Mivel a Sulka és a Polybarit egyéb készítmények­kel nem keverhető, ilyenkor más vegyszereket kell válasz­tanunk. javasolni tudjuk pél­dául a 0,4 százalék Perozint, 0,5 százalék Sulikéit és 0,2 szá­zalék Metationt tartalmazó szerkombinációt, amely a gom­babetegségeken kívül az állati kártevők zömét is jó hatással irtja. Amennyiben május második fele és június időjárása tartós esőzésekkel tarkított, úgy a fentebb említett kezelést 5—10 napos időközökben többször meg kell ismételnünk. Ha így alakul, akkor az ismétlések al­kalmával a Metationt mellőz­hetjük s a varasodás meg a lisztharmat ellen a virágzásko­ri permetezésre javasolt, kom­binált permetlevek valamelyi­két hasznosíthatjuk. Szárazabb időjárás esetén a virágzás utá­ni kezelést elég 10—14 nap múlva megismételni. A gyümülcsférgességért fele­lős almamoly ellen június első napjaiban (a hűvösebb éghaj­latú vidékeken valamivel ké­sőbb) vesszük fel a harcot. Eb­ben az Anthio 0,15, a Metation 0,2, vagy a Decis 0,05 százalé­kos töménységű oldata lehet a segítségünkre. Mivel júniusban még fertőzhet a varasodás meg a lisztharmat, az almamoly elleni permeLlébe megfelelő gombaöló szert is ajánlatos tenni. A kombinált permetlével két hét múlva kezeljük ismét a fákat, de ha egy mód kínál­kozik rá, akkor az almamuly elleni készítményeket felváltva alkalmazzuk, neliugy elősegít­sük az ellenálló takácsatka­­törzsek kialakulását. Az alma­­moly első nemzedékének meg­fékezését szogáló4 másudik (is­mételt) kezelésre általában jú­nius második felében kerül sor, s ez egyúttal a melegebb vidékeken a gombaölő szerek utulsó alkalmazásának időpont, ja is. Ezt követően Szlovákia me­legebb éghajlatú ' körzeteiben már csupán az alinamoly má­sodik - nemzedékének megféke­zésére keli gondolnunk. Az el­ső permetezésre július utolsó hetében, a másodikra két hét­tel később kell sort keríteni. Az első nemzedék ellen java­solt szereket használhatjuk, és a permetlébe szükség szerint még gombaöló szert is adha­tunk. S ezzel az alma tenyéjizidő. ben végzett, rendszeres növény­­védelmét be is fejeztük. Felté­ve, hogy a téli lemosó perme­tezést is szakszerűen végeztük (Nitrosan, Arborul M vagy Fru­­tapon), mindent megtettünk annak érdekében, hogy alma­­fáinkat és termésüket különö­sebb mértékben betegségek, vagy állati kártevők ne káro. sítsák. A nyári kezelések során fi. nőm szórófejet kell használni és a permetező kínálta, legna. gyobb nyomás alatt tanácsos kijuttatni a permetlét. Ha így, dolgozunk, a finoman porlasz­tóit folyadék tökéletesen beha­tol a koronába, jól bevunja a leveleket és a gyümölcsöket, és az esővíz lemosó hatásának is jobban ellenáll. Nem szabad tűző napsütésben permetezni, mert leperzselhetjük a lombot. Óvatosan kell eljárni a lomb­trágyákkal (próbakezelés), mert a folyékony trágyaféleségekkel (Vuxal, Harmavit, Lafolan stb.) dúsított .permetlé — főleg a többféle szert tartalmazó kom­binált permetanyag — szintén gyakran okoz perzselést. Dr. V. ZACHA, a mezőgazdasági tudumányok kandidátusa *• 11 u о I A ü I 1171.II, o ďóUlUUCgy (711 vagy a kertt3lepi kiskertben rendelkezésre álló földterület ésszerű kihasználásának, a sza­badföldi és hajtatóházi ker­tészkedés eredményesebbé té­telének egyik legfontosabb alapfeltétele a szakszerű, az adott növények specifikus igé­nyeit leginkább kielégítő táp­anyagpótlás. Sajnos, számtalan gyakorlati példa igazolja, hogy a kertészkedők komoly hánya­da még napjainkban is talá­­lomszerűen végzi a trágyázást, ami többnyire nem pusztán tápanyag-pazarlást és költség­­növelést jelent, de kihat a ter­melési eredményekre, valamint a megtermelt javak minőségére is. Mivel a szakszerűtlenség zömmel az alapfontosságú is­meretek hiányából fakad, min­den kertészkedönek és háztáji termelőnek figyelmébe ajánl­juk a Vaneková—Vanek szer­zőpáros „Hnojenie“ című kézi­könyvét. Az ízléses kivitelezé­sű, tollrajzokkal és. színes áb­rákkal gazdagon illusztrált ki­advány a Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat gon­dozásában jelent meg, össze­sen 30 ezer darabos példány­számban, 108 oldalon, 25 koro­nás áron. A kézikönyv minden vonat­kozásban hasznos, a háztáji termelésben is nélkülözhetetlen alapismereteket tartalmaz. A szerzőn ciuou a növényén éle­tében fontos szerepet játszó tápanyagokat ismertetik, majd a talajlakó organizmusok fel­adatával és tevékenységével, a laboratóriumi talaj- és növény­­elemzések szükségességével és módjával foglalkoznak. A to­vábbiakban ismertetik a szer­ves és műtrágyákat, szólnak a komposztolás, illetve a kerté­szeti földkeverékek készítésé­nek hogyanjáról, a taíajuntság­­ról és a talaj meszezéséről. Ä következő fejezetekben a szi­lárd és a folyékony műtrágyák tárolásáról, keverhetőségéről, adagolásának módjáról, a.gyö­kéren kívüli tápanyagpótlásról (lombtrágyázás), a szabadföldi és a hajtatott zöldségek és vi­rágok. a szőlő, valamint a gyü­mölcstermő és dísznövények: trágyázásáról olvashatunk. Kü­lön fejezet foglalkozik a haj­tatóházi széndioxid-trágyázás jelentőségével és módjával, egy 'másik fejezet pedig a túl­zott műtrágyázás következté­ben jelentkező sókoncentráció­val és annak orvoslásával. A szerzők végezetül kitérnek a bizonyos tápanyagok hiányá­ból vagy túladagolásából, illet­ve a talaj adottságaiból eredő fiziológiai zavarok, valamint a növényi hiánybetegségek tüne­teinek leírására, és az észlelt rendellenességek orvoslásának lehetőségeit is ismertetik. (krj

Next

/
Oldalképek
Tartalom