Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-31 / 13. szám

1984. március 31. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A mezőgazdaság szocialista átszer­vezése óta az időközben lezajlott tár­sadalmi, műszaki fejlődés hatására jelentősen megváltozott a mezőgaz­daság termelőerőinek színvonala és összetétele. E változás legjellemzőbb vonása, hogy korábban a föld termő­­képességére, az élőmunkára, az iga­erőre és nagyrészt a saját termelésű termékekre alapozott mezőgazdasági termelés ma már több szállal kapcso­lódik a népgazdaság egyéb ágazatai­hoz. A mezőgazdasági üzemek min­dennapos tevékenységét, eredményes­ségét hatványozottabban befolyásol­ják a közgazdasági összefüggések és kölcsönhatások. Bologh László, az efsz elnöke Ä fentiekben vázolt, ma már köz­gazdasági törvényszerűségként emle­getett összefüggésekről Balog Lász­lóval a szimői (Zemné) Haladás Efsz elnökével, és Illés Lászlóval az üzemi pártszervezet elnökével beszélget­tünk. — A társulás után szövetkezetünk­be Is nagy tömeggel kerültek a kor­szerű erő- és munkagépek, épületek, KÖZGAZDASÁGI PROPAGANDA modern technikával felszerelt szárító­­berendezések, állatférőhelyek. Az el­mondottak azt igazolják, hogy álló­eszköz-állományunk az utóbbi évek­ben jelentősen megnövekedett. Ez a nagyarányú beruházás jelentős felté­tele volt a korszerű mezőgazdasági termelés megteremtésének. A fentiek Időszerűségét korparancs­ként értelmeztük, viszont azt is ide­jében tudatosítottuk, hogy a technika bármilyen fejlett Is, önmagában nem sokat ér, azt csak a hozzáértő, szor­galmas, törekvő ember képes megfe­lelően alkalmazni. A korszerű terme­lőeszközök növekedésével párhuzam­ban, éppen azok hatékony felhaszná­lása érdekében egyre nagyobb a ve­zetés, a dolgozók szakképzettségének jelentősége — nyilatkozott meggyő­ződéssel a társulást követő tapaszta­latok birtokában Balogh és Illés elv­társ. Az efsz-ben 51 közép-, s 11 főisko­lai végzettségű szakember irányítja a termelést, a szövetkezeti munkaisko­lát pedig évente 505 dolgozó láto­gatja. A szocialista brigádmozgalom az egymásra találás erejét példázza. Sokat mond az is, hogy a szövetkezet 215 dolgozója szocialista brigád tag­ja. E tevékeny közösségek hatása a szocialista versenyben, valamint az emberek tudatformálásában előnyös éa kézzelfogható. A kívülálló számára látszólag sokait mondó adatok ellenére sem elégedet­tek az új utakat kereső szövetkezet­ben. A Haladás Efsz-ben ugyanis az idén eredményesebben akarnak gaz­dálkodni. A hang, amit mostanában megütnek, a közösségen belül eléggé kritikus. Gyakorlatilag arról van szó. hogy ebbe a szövetkezetbe Is elju­tottak azok в követelmények, ame­lyeket központilag fogalmaztak meg a mezőgazdaság számára. A Központi Bizottság határozatai elismerik agrár­­politikánk eddigi eredményeiben a dolgozó ember szerepét, a meghatá­rozott igényes feladatok teljesítésé ben viszont ugyanúgy számítanak a vezetőkre is. Ha a legfontosabb célok közül csupán kettőt emelőnk ki, a minőség javítását és a hatékonyság növelését, akkor ebből is érezhető, hogy olyan feladatról van szó. ame­lyek csak közős erőfeszítéssel oldha­tók meg. Miközben e feladatok tel­jesítése lelkiismeretesebb és igénye­sebb munkát követel a dolgozóktól —■ ebben a szövetkezetben1 nagyobb fe­lelősséget rő az ágazat-, a részleg- és a brigádvezetőkre Is. A jövőben tehát növekszik a fen­tiekben említett szakemberek fele­lőssége, hiszen szigorúbb követelmé­nyek mellett mind nagyobb értékek vannak rájuk bízva. Egy-egy helyes, vagy helytelen döntés hatása ugyanis százezrekben mérhető. Többek között ez Is az oka annak, hogy a központi vezetés kritikusabb szemmel nézi a gazdaság irányításában részt vevő szakemberek tevékenységét. A technikai fejlődés, többek között a gépesítés, a növényvédelem olyan forradalmi módon hódit, hogy az al­kalmazás elsajátítása, a vele való bánnitudás állandó készenlétet, befo­­gadókészséget követel. A szakember­nek — az ágazatoktól függetlenül — pedig csak úgy lesz tekintélye, ha képes ezek értékelésére és bátor al­kalmazására. Ezt ma már a dolgozók is joggal megkövetelik, hiszen a ha­tás végső soron az 6 zsebükben is érződik. A TERMELÉS MÉRETE a termelőerők gyors fejlődése követ­keztében ebben a szövetkezetben is megnövekedett az üzemen belüli munkamegosztás, a szervezés és az integráció szerepe. A termelőerők koncentrációja az Iparszere termelés feltételévé, s az eredményesség for­rásává vált. A felhalmozódott terme­lési potenciál maximális kihasznált­ságot igényel, s a termelés hatékony­ságát különben Is a ráfordítás-hozam arányával, az élő- és holtmunka ter­melékenységének alakulásával. Illetve a ráfordítás hozam arányával mér­jük. A szövetkezet egyes termelési rész­legein, ahol a biológiai, az állat­egészségügyi, a műszaki, közgazda­­sági, sőt a munkaszervezési feltéte­lek tavaly nem, vagy csak kisebb mértékben javultak, a hozamokban, a munkatermelékenységben sem sike­rült jelentősebben előbbre lépni. Ez elsősorban azért szembetűnő, mert a hasonló feltételek között termelő részlegek, farmok, istállók — terme­lési színvonalában nagyok az indo­kolatlan különbségek. Meglátásaink szerint a termelésre jellemző szóró­dások a dolgozók felelőtlenségére s nem utolsósorban a részlegvezetők hozzáállására, s a szervezés különb­ségeire vezethetők vissza. Nem véletlen tehát, hogy a szövet­kezet vezetősége és üzemi pártszer­vezete a hatékonyság és termelésnö­velés elsőrangú feltételeként az üzem- és munkaszervezés javítását jelölte meg. Ä SZERVEZÉSI MUNKA SZÍNVONALA alatt — a párthatározatokai össze­függésbem — a belső üzemi tartalé­kok feltárását és jobb kihasználását értjük. A tartalékok feltárásához, fel­­használásuk feltételeinek megterem­téséhez, valamint a gazdasági fejlő­dés szolgálatába állításához ebben a szövetkezetben megfelelőbb szerve­zési Ismeretekre, a jól bevált mód­szerek általánosítására. Illetve átvé­telére van szükség. Nem véletlen, hogy a szövetkezet vezetősége a rendelkezésükre álló termelőerők alkalmazásának olyan színvonalú megszervezését tűzte ki célul, amely felhasználásuk lehető legkedvezőbb hatékonyságát segíti elő. Ez az igény természetesen eddig is létezett. Örömteli viszont, hogy ma már ez nem egyszerűen igény, hanem követelmény. Konkrétan olyan elkép­zelésekről van szó, amely célok el­érése érdekében a rendelkezésre álló erők és erőforrások kedvezőbb mű­ködtetését teszik lehetővé, s olyan feltételeket teremtenek, amelyeken belül a dolgozók képességeiket ki­fejthetik. Az alkotás és az alkalma­zás természetesen továbbra Is az em­beren, tehát a dolgozókon múlik. A TANDÍJ megfizetése ntán — ehhez a módsze­rek és a tartalékalapok rendelkezé­sükre állnak — ebben a szövetkezet­ben is bevezetik az ösztönző munka­­díjazást, pontosabban fogalmazva, a belüzcmi önelszámolást. Az már ter­mészetesen a szakvezetés dolga lesz, hogy olyan termelési feltételeket ala­kítson ki, amelyek több év átlagában biztosítékot jelentenek a termésátla­gok növelésére. Minimális követel­ménynek tekinthető, hogy ez a növe­kedés rendszeresen elérje legalább az efsz tervében előirányzott bér­­emelkedés ütemét. Természetesen — s ezt bárminemű kioktatás nélkül hangsúlyozzuk — ah­hoz, hogy a kellő megalapozottsággal előkészített módszer jól beváljon, a vezetőket és beosztottakat egyaránt érdekeltté kell tenni a termésered­mények növelésében, a minőség javí­tásában és a költségek csökkentésé­ben. Ennek az egyik módja az lehet, hogy a múlt év bérszínvonalát alapul véve megszabják, hogy hány ember­rel mennyi munkát kell elvégezni. ÖSSZEGEZVE elmondható — a párt- és kormány­határozatokkal összhangban, melyek nyomatékosan mutatnak rá a válla­lati stratégiai döntések előkészítését szolgáló szervező munka fontosságá­ra —, hogy mezőgazdasági nagyüze­meink helyesen törekednek arra, hogy formálják a szemléletmódot, s olyan Illés László, az üzemi pártszervezet elnöke A szövetkezetben nagy gondot fordítanak a legjobb dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésére Fatő: Tóth József Az Ekecs-szakállasi (Okoő) Efsz múlt évi gazdasági eredményeinek részletes elemzéséből kitűnik, hogy az irányítás, a munkaszervezés és az ellenőrzés színvonalasabb lett. A gazdaságban hatékony In­tézkedéseket hoztak a munkagyelem, a szövetkezeti alapszabályok betar­tása, valamint a közös vagyon védelme érdekében. A feladatok teljesíté­sének rendszeres értékelése, a költségek figyelemmel való kisérése, a be­ruházások ésszerű kihasználása, de nem utolsó sorban a gazdaságosságra való törekvés igen kedvezően befolyásolták a termelési és a gazdasági mutatók alakulását, örvendetes jelenségként könyvelhető el az is, hogy a gazdaság vezetősége az ellenőrző bizottsággal karöltve szükség esetén nem riadt vissza a bírságolástól sem. A tökéletesebb munkaszervezés, a versenymozgalom elmélyítése a dol­gozók kezdeményezésének kibontakozásában nyilvánult meg. Végső soron pedig a tervfeladatok túlszárnyalásában és a termékek jobb minőségében tükröződött vissza. A Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére vál­lalt 1,3 millió korona értékű kötelezettséget 200 ezer koronával túlszár­nyalták. Ehhez jelentős mértékben hozzájárultak a 16 szocialista brigád tagjai. AZ ELVÁRÁSOKKAL ÖSSZHANGBAN Tavaly alapvető célként tűzték ki a két fő szakágazat közötti összhang megteremtését, vagyis a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztését. Ezt sikerült Is megvalósítaniuk. Lényegesen javult a tömegtakarmányok ter­melése, de főleg ezek minősége. Évelő takarmányokból 51, egyéves takar­mányokból pedig 8 százalékkal termeltek többet a tervhez viszonyítva. így az állattenyésztés számára megfelelő takarmányalapot biztosítottak. A mostoha időjárási viszonyok mellett is a szemesek áruértékesitési tervét 28, az olajosokét pedig 59 százalékkal túlszárnyalták. Ezáltal közel 2,5 millió koronával növelték a növénytermesztés bevételét a tervezettel szemben. Említést érdemel, hogy a szövetkezet a nyugat-szlovákiai kerületben a szója és a napraforgó termelési rendszerének gesztora. Továbbá taggaz­dasága a Bajai Kukoricatermelési rendszernek. A termelési rendszerek alkalmazása döntően hozzájárult a kimagasló hozamok eléréséhez. De ter­mészetesen a termelési technológia tökéletesítése, az agrotechnikai határ­idők betartása és a betakarítási veszteségek csökkentése is. MAGASABB TERMELÉSI SZINTEN Ä szövetkezet állattenyésztése szarvasmarha- és sertéstenyésztésre sza­kosodott. Az állattartási telepek korszerűsítése, illetve az új létesítmények építése, valamint a hatékony technológiák alkalmazása jelentős mértékben hozzájárult a kedvező termelési és gazdasági eredményekhez. így az állat­­tenyésztés szakaszán a tervfeladatokat valamennyi mutatóban túlszárnyal­ták. A tejtermelésben 5, a marhahústermelésben 10, a sertéshústermelésben pedig 9 százalékkal múlták felül a tervet. Az állategészségügyi követel­mények betartása révén a sertéstenyésztésben csökkent az elhullás ará­nya és növekedett az egy kocától felnevelt malacok száma. A tehenészet­ben javultak a szaporodásbiológiai mutatók — száz tehéntől átlagosan’ 102 darab borjút választottak el, és jelentősen növekedett az elsőosztályú tej részaránya. Érdemes megemlíteni, hogy a szövetkezetben a termelőké­pesség növekedését nem a nagyobb erőtakarmány-fogyasztással érték el, hanem elsősorban a tömegtakarmányalap javításával. Ily módon javult az állattenyésztés gazdaságossága is, mivel az erőtakarmányok fogyasztása alacsonyabb volt a tervezettnél. MEGALAPOZOTT BERUHÁZÁSOK A szövetkezet egyre kedvezőbb gazdasági helyzete lehetővé tette a fej­lesztési célok megvalósítását. A gazdaság állóeszköz-állományának értéke meghaladta a 117 milliö koronát. Oj gépek és berendezések beszerzésére tavaly 7,5 millió koronát fordítottak. A géppark felújítása során a kis teljesítményű és üzemanyag-igényes gépeket kiselejtezték, s helyükbe üzemanyagfogyasztás szempontjából takarékosabb gépeket állítottak üzem­be. Építkezésekre ötmillió koronát fordítottak. Az üzemi konyha, a víz­vezetékhálózat, a növendék istálló, a trágyatelep, a silőverem építése, valamint a gyümölcstároló felújítása hamarosan a végéhez ér. Ide kíván­kozik az is, hogy az energia- és üzemanyaggazdálkodás területén a takaré­kossági intézkedéseket következetesen betartották. BEVÁLT A BELÜZEMI ÖNELSZAMOLAS A szövetkezetben tavaly vezették be a belüzemi önelszámolás rendszerét. Ä tervfeladatok gazdasági és költségközpontok szerinti lebontása nagyobb figyelmet igényelt az ágazatvezetók és a gazdasági részlegek vezetőitől. Alapvető célként tűzték ki a termelés gazdaságosságának növelését, az önköltségek csökkentését és a minőségi mutatók javítását. Ez szükségessé tette az irányítás, a munkaszervezés és az ellenőrzés hatékonyságának nö­velését. Egy év elteltével megállapítható, hogy a szövetkezetben a belüze­mi önelszámolás gyakorlati megvalósítása jó úton halad. Ez megmutatko­zott a gazdasági eredményekben is. A teljesítményeket a tervhez viszo­nyítva tíz millió koronával növelték. A növénytermesztés szakaszán a bruttó termelést 10,5, az állattenyésztésén 9,9, a műszaki szolgáltatások szakaszán pedig 33,8 százalékkal túlszárnyalták. A termelésfejlesztést el­sősorban a munkatermelékenység növelésével érték el. így például az egy dolgozóra tervezett 143 ezer korona értékű termelékenység 159 ezer ko­ronára növekedett, a jövedelmezőség foka pedig elérte a 26 szzáalékot. A szövetkezet tiszta nyeresége a tervezett 13 millió koronával szemben meghaladta a 20 milliót. Hogy a kiváló eredmények mit Jelentettek a szövetkezeti tagok számára, elég, ha megemlítjük: az egy dolgozóra szá­mított havi átlagkereset értéke meghaladta a 3400 koronát. ELŐTÉRBEN AZ EMBER A’ szövetkezetben tavaly Is megkülönböztetett figyelmet szenteltek a szocialista gondoskodás komplex programja megvalósításának. Ennek ke­retében elsősorban a dolgozók élet- és munkakörülményeinek a javítását, az egészeségvédelmi és munkabiztonsági előírások betartását, a nyugdí­jasok szociális helyzetének a javítását szorgalmazzák. Tavaly a szövetke­zet két gazdasági telepén szociális létesítményt adtak, át rendeltetésének! Külföldi üdültetésben 105, belföldön pedig 43 szövetkezeti tag részesedett. A szövetkezeti dolgozók gyerekei közül 90-en vettek részt nyári piontrtá­­borokban. A szociális program szerves része a 35 férőhelyes bölcsőde építése is, amelyhez a szövetkezet több mint egymillió koronával járult hozzá. A közeljövőben hozzáfognak egy szabadidő-központ építéséhez. Be­fejezése után klubhelyiségek, úszómedence és sportpályák szolgálják' majd a szövetkezeti tagok és gyermekeik szabadidejének hasznos és kul­turált eltöltését. IGÉNYES CELOK A' szövetkezet idei terve összhangban van a társadalmi elvárásokkal és az előző évek eredményeiből Indul ki. Ez végső soron kedvező alap, mert a szövetkezet mindent összevetve, tervfeladatalt ezidáig sikeresen teljesí­tette. Kivétel csupán a cukorrépa- és a zöldségtermelés. Ezen ágazatok­ban intézkedéseket hoztak a terméskiesés kiegyenlítésére. Az állattenyész­tés szakaszán minden feltétel adott a tervfeladatok folyamatos teljesíté­séhez. Az idén többek között célul tűzték ki szemesekből a 6,2 tonnás hektár­­hazain elérését, tejből a 4 mlllfé 230 ezer literes,marhahúsból a 421, ser­téshúsból pedig az 1417 tonnás termelést. Beruházásokra több mint nyolc­millió, ebből az épületek korszerűsítésére hárommillió koronát fordíta­nak. Továbbra is hatékonyan hozzájárulnak a Nemzeti Front választási programjának megvalósításához. Végezetül csupán annyit: a szövetkezet gazdasági helyzete szilárd, az idei évre vállalt feladatok megfontoltak és megalapozottak. Valamennyien egyet akarnak: következetesen teljesíteni a 7. ötéves tervidőszak felada­tait, s előbbre lépni a fejlődésben. Úgy véljük, a feltételek adottak. SVINGER ISTVÁN Ismeretekre Irányítsák a figyel­met, amelyek nélkülözhetetlenek ah­hoz, hogy a gazdaságok, a szabályo­zórendszer és a közgazdasági kör­nyezet változó feltételei között meg­találják helyüket. Az új utakat kereső színiéi Haladás Efsz példája is azt igazolja, hogy a gazdaságok vezetői és kommnnistái felkészültebben foglalkoznak a fej­lesztés közgazdasági kérdéseivel, fel­tételeivel. Ebben • a szövetkezetben például szervezettebb együttműködés, felelősségteljesebb összhang megte­remtésére törekednek az elemzésben és a gazdaságirányításban részt vevő szakemberek között. A számok, a számítások reális tisztelete, a meg­alapozott közgazdasági jellegű dön­téselőkészítés noha még a kezdet kezdetén jár, ezirányú törekvésük mégis az előrelépés örvendetes jele. Világosan látják, s őszintén, önkriti­kusan láttatják, hogy a szüntelenül növekvő követelményekhez való iga­zodás érdekében a termelési szakem­­emberek munkájában is nagyobb szerepet kell kapnia a kapacitáski­használás, az anyaghasz­nosítás, a termelékeny­ség, a . ráfordítás-hozam mutatók elemzésének. A jövőben viszont hin­niük kell abban, hogy amtt tesznek, abban meg­találják számításukat. Mindezt tudni még fon­tosabb. A gazdaságon be­lül — itt Szímőn és min­denütt másutt az ország­ban — a határozott cse­lekvés legalapvetőbb for­rásául az emberi ténye­zőkre épülő közgazda­­sági elemzésnek kell vál­nia. Csak így küzdhet legsikeresebben az em­ber az elemekkel, csak így gyűrheti le könnyeb­ben az amúgy is sok Is­meretlent tartalmazó ter­melési bizonytalanságé­­k&t f ' PS1BÄ LÄSZLÖ

Next

/
Oldalképek
Tartalom