Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-31 / 13. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES, Az emberi „Nehéz elsőnek lenni“ — ol­vastam annak idején az egyik cik­­hen a dunaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda) járásról. Ha vala­ha, akkor ma szinte szállóigé­vé vált mondat igaza hatvá­nyozottan érvényes. Mert egy olyan járásban, ahol a hoza­mok a biológiai anyag geneti­kai adottságának a felső hatá­rát érintik, ahol a munkater­melékenység, a nyereségkép­zés a jövedelmezőség messze felülmúlja az országos átlagot, ahol a szó szoros értelmében lemaradozó mezőgazdasági ti­zemről nem is beszélhetünk, ott főleg q jelenlegi bonyolult gazdasági körülmények között valóban igen nehéz magasabb­ra emelni a mércét. Az előbb­­relépéshez sokszorosan na­gyobb tudás. leleményesség, erőfeszitő munka, de nem utol­sósorban fokozott szervezett­ség és fegyelem szükséges. Minden bizonnyal sokan boldogan megelégednének ez­zel a szinttel, bár hozzáteszem, ezt sem könnyű megtartani. Am a dunaszerdahelyiek ennél többet akarnak nyújtani. A tár­sadalmi elvárásokkal összhang­ban szüntelenül Igyekeznek a továbbfejlődés lehetőségeit fel­tárni. Ezért is tapasztalható minden területen a fokozott Igényesség, a tények tárgyila­gos, sőt bíráló megítélése. Az Igényesség és az építő jellegű bírálat jegyében zajlott a közelmúltban megtartott já­rási értekezlet is, amelyen a járás párt- és gazdasági veze­tőinek, a mezőgazdasági üze­mek és szolgáltató vállalatok képviselőinek részvételével az előző év termelési és gazda­sági eredményeit értékelték. Az elemzések nyomán leszűrt ta­nulságok az idei évre nézve útjelzőként szolgálnak az elő­irányzott feladatok megvalósí­tásához. Ahhoz, hogyan lehet­ne még jobban, hatékonyab­ban és gazdaságosabban ter­melni. Tavaly a dunaszerdahelyi já­rás mezőgazdasági üzemel is az egyik legeredményesebb ész és akarat erejével gazdasági évet zárták annak ellenére, hogy rendkívül ked­vezőtlen időjárási viszonyok és a munkaszervezés szempontjá­ból igen nehéz körülmények között kellett megbirkózniuk az igényes feladatokkal. Djra beigazolódott, hogy az emberi ésszel, leleményességgel a ter­mészet hátráltató hatása le­küzdhető. Az,' hogy a termelé­si ás gazdasági mutatók zö­mét a tervhez viszonyítva túl­szárnyalták, elsősorban a terv megfontolt és felelősségteljes kidolgozásának. amelyben a növénytermesztést helyezték előtérbe, továbbá a rendszer­­elmélet alkalmazásának, a technológiai eljárások szigorú felülvizsgálatának, a szervező és irinyitő munka szüntelen tökéletesítésének az eredmé­nye. Vagyis mindazon ténye­zőknek, melyek közvetlenül az emberi tevékenységtől függe­nek. A járásban jól kamatoztat­ták az évtizedek során kiépí­tett szellemi és anyagi bázist, vagyis a szakmai tudást, a ta­laj termőképességének növelé­sére befektetett költségeket, a rendelkezésre álló anyagi-mű­szaki eszközöket. Nem kis mértékben ez is hozzájárult a Célul tűzött feladatok valóra váltásához, és ennek keretén belül a gabonaprogram sikeres megvalósításához. Az eredmények részletes elemzése éppen azokra a tar­talékokra utal, amelyek feltá­rásával előbbre lehet lépni. Ezek főleg az egyes gazdasá­gok közötti aránytalanságok­ban rejlenek. — Ha összehasonlítjuk az eredményeket láthatjuk, hogy ezek rangsora nem azonos a talajadottságok rangsorával, sem az eszközeilátottság mér­tékével — hangoztatta a beszá­­malóban Bartos András agrármérnök, a járási mező­­gazdasági igazgatóság vezető­je. — Inkább aszerint igazod­tak, bogy az egyes termelési erőforrásokat miként használ­ták ki a mezőgazdasági üze­mekben. Több példa van rá, hogy a kedvezőtlenebb talaj­­adottságok mellett jobb ered­mények születtek, mint kedve­zőbb körülmények között. Az eltérő eredmények fo forrása az eltérő szakmai ismeretekben és fegyelemben lelhető fel. Csakis a mélyreható, szünte­lenül felfrissített szaktudásnak, a megalapozott termesztési technológiának, az igényes ag­ronómiái munkáknak volt az eredménye az, hogy a búza hektárhozama Nagymegyeren fCalovo), Felbáron (Horný Bar), Lúcson (Lúč na Ostrove), Várkonyon (Vrakúű) megha­ladta a hét tonnát. Viszont akadtak gazdaságok, ahol a já­rási átlagot sem érték el. Ha­sonló példák a növénytermesz­tés többi ágazatából is felso­rolhatok. Az elemzésből leszűrt tanul­ságok arra engednek következ­tetni, hogy a növénytermesztés továbbfejlesztésének legjelen­tősebb tartalékai — amelyekre a közeljövőben feltétlenül job­ban oda kell figyelni — a rendszerbe kapcsolt termeszté­si technológiák alkalmazásá­ban. a fajták ismeretében és ezeknek az adottságokhoz mért megfelelő kiválasztásában, va­lamint a tudományosan alátá­masztott tápanyagpótlásban és vegyszeres növényvédelemben rejlenek. Az állattenyésztés szakaszán is sikeresen oldották meg a ki­tűzött feladatokat, vagyis a termelés ütemének felgyorsítá­sát. Ehhez nagymértékben hoz­zájárult a jó tömegtakarmány­­alap, de a keveréktakarmányok jobb minősége is. Bár járási átlagban a termelékenységi mu­tatók igen kedvezően alakul­tak, a gazdaságok közötti kü­lönbségek az állattenyésztésben is meglévő és kiaknázható tar­talékokra utalnak. Vegyük pél­dául a tejtermelést, már azért is, mert Bartos igazgató elv­társ szavait idézve: „az átlagos évi tejtermelés azon mutatók egyike, amely több tényező együttes hatását tükrözi, a bio­lógiai program megvalósításá­tól kezdve a szaporodásbioló­gián és a selejtezésen ót a tar­tási, a takarmányozási techno­lógiáig, a fegyelemig. Tehát míg a tehenenkénti évi 4283 li­teres járási átlaggal szemben a lúcsiak 4913 literes, a csi­­lizradványiak (Ciližská Rad­­vaű), a gelleiek (Holice), a felsőpatonyiak (Horná Potőü), az illésháziak (Nový Život) és gombaiak (Hubice) 4500 litert meghaladó tejtermeléssel di­csekedhettek, addig Sárréten (Blahová), Eperjesen (lahod­ná) és Dióspatonyban (Orecho­vá Potôň) a négyezer litert sem érték el. Hasonló arány­talanságok a többi mutatóban is tapasztalhatók. Az állatte­nyésztés szakasezán a fő fel­adat a biológiai program foly­tatása, de főleg az erőtakar­mányok hatékonyabb hasznosí­tására, a szigorúbb terv- és munkafegyelemre összpontosul. Bár a gazdasági mutatók is igen kedvezően alakultak, s az előző évhez viszonyítva a me­zőgazdasági üzemek nyeresége 35 miliő koronával növekedett, a járási vezetők úgy véleked­nek, ezen a téren is van mit javítani. A mezőgazdasági üze­mekben az idén — figyelembe véve főleg az új gazdasági sza­bályozókat — jobban oda keli hatni a költséghatékonyság és a nyereségképzés növelésére. Az eddiginél sakkal nagyobb figyelmet kell szentelni az ön­költségek alakulásának és az elsődleges nyilvántartásnak. A tanácskozás nyomán vég­következtetésként leszűrhető: a továbbfejlődéshez a feltéte­lek minden mezőgazdasági Üzemben adottak, persze eh­hez szükséges, hogy a bevált, sikeres módszerek általánossá váljanak, a lemaradozó ágaza. tokban pedig mielőbb intézke. déseket kell érvényesíťeni a hiányosságok eltávolítására. Tudatosítani kell, hogy napja­inkban a továbbfejlődést egy­re inkább a minőség, a gazda­ságosság, a termelés hatékony­sága határozza meg. KLAMARCSIK MARIA A nagyüzemi dinnyetermesz­tés Szlovákiában az utób­bi két évtizedben jelen­tős fejlődésen ment keresztül. A kezdeti 2—3 hektáron törté­nő termesztési próbálkozások után ma a dinnyetermesztő üzemek 20—30, de esetenként 50—60 hektáron is termelik, elsősorban a görögdinnyét. Ha szemügyre vesszük, mi­ként alakult az elmúlt évtized­ben a dinnye felvásárlási ára, akkor láthatjuk, hogy az egy­általán nem volt ösztönző ha­tással a korai dinnye termesz­tésére, mivel alig volt árkü­lönbség a júliusban és a szep­temberben felvásárolt dinnye között. Ezért a termesztők in­kább a biztonságos termesztési módhoz ragaszkodtak, és nagy termésre törekedtek. Mint tapasztalhattuk, az utóbbi három év a melegked­velő dinnye termesztése szem­pontjából kedvezőnek bizo­nyult. A középkorai fajták Is — ha idejében kiültették — július 10.—15. táján kezdtek érni. Ennek különösen nagy volt a jelentősége, mivel ta­valy a görögdinnye felvásárlási árát az Idény elején 10 koro­nára emelték. Erre rendkívül gyorsan reagáltak a kisterme­lők, akik mindent elkövettek, hogy kihasználják az előnyös felvásárlási árat. Mivel a nagy­üzemek az előző évek tapasz­talatai alapján erre nem vol­tak felkészülve, így alig akadt az elmúlt évben 1—2 nagy­üzem, amely ki tudta használ­ni a július végéig tartő ked­vezőbb felvásárlási árat. A nagyüzemek többsége csak ké­sőbb, augusztusban kezdett szállítani, az alacsonyabb fel­­vásárlási árak bevezetése után. Igaz, semmi sem Indokolta, hogy a 10 koronás felvásár­lási árat egyik napról a má­sikra 3 koronára csökkent­sék. Ahhoz, hogy az árpolitika adta lehetőséggel a jövőben a nagyüzemek is élhessenek, a nagyüzemi termesztésben né­hány fontos intézkedés beveze­tése szükséges. Az elmúlt bárom kedvező év tapasztalatai Is bizonyítják, hogy 20—30 hektáros területen nem elég egy fajta termeszté­se. Ekkora területen legalább 3 fajtára van szükség, egy ko­raira, egy középkoraira és egy késedre. Ezt a felvásárlási áron kívül szervezési — ültetés, sze­dés, szállítás — problémák Is indokolják. A kistermelők pél­dájából is látható, hogy a diny­­nyetermő terület egy részét — 15—20 százalékát, ha azt az Időjárási viszonyok lehetővé teszik — korán, május első fe­lében ajánlatos kiültetni, vál­lalva a kedvezőtlen Időjárással — kései fagyokkal — járó koc­kázatot. Ehhez' azonban jól fej­lett, erős, kellőképpen edzett palántára van szükség. Itt meg kell jegyezni, hogy a palánta nevelése terén sok hiányosság tapasztalható. A Jő palánta a biztonságos dinnyetermesztés alapja, és ez különösen kedve­zőtlen, hűvös tavaszokon mu­tatkozik meg. A jő palántane­velés a biztosítéka a Dunatőké­­si (Dunajský Klatov) Állami Gazdaság sokéves sikerének a dinnyetermesztésben. Hasznos lenne, ha a jövőben a többi nagyüzem Is átvenné a jől bevált dunatőkési palánta­nevelést módszert, amellyel je­lentősen növelni lehetne a dinnyetermesztés biztonságos­ságát. Tavaly több üzemben előfor­dult, hogy a kánikula hatására a dinnye tömegesen beérett és nem győzték Időben a szedé­sét, Illetve a szállítását, ebből jelentős veszteségek keletkez­tek a túlérés miatt. Ezért is ér­demes üzemenként legalább 3 fajtát termeszteni. Ezzel csök­kenteni lehetne a munkatorló­dást és a túlérésből származó veszteségeket. Sajnos nemcsak a termelő­üzemek, de a vetőmagtermesz­tés szempontjából sem voltunk felkészülve a megváltozott kö­rülményekre, így korai fajtából nagyon kevés áll rendelkezé­sünkre (Melko Fi). Ezen segít­hetne a magyarországi Korai Kincs behozatala, amely kb. 3 —4 nappal érik korábban a Lajko II. FI vagy a szigetcsépi FI 51 fajtánál. Természetesen a fő fejtának továbbra is a be­vált Lajko II. FI és a Sziget­­csépi 51 fajtát ajánlhatjuk. Mint későbbi fajta a jő minősé­gű és bő termő Dunaj jöhet számításba. Itt jegyezzük meg, hogy még az idén szaporítunk egy új, bőtermü hibridet, amely 4—5 nappal később érik be, minit a Lajko II, FI fajta. Az eddigi megfigyelések alapján ellenálló a gombabetegségek ellen. Ugyancsak folyamatban van az új, korai hibridek ki­próbálása és szaporítása. A nagyüzemi dinnyetermesz­­tésben egyre égetőbb a gépe­sítés kérdése. A munkaerő­­hiány és a főmunkák idejében történő elvégzésének fontossá­ga egyre jobban előtérbe he­lyezi a palántanevelés, az ül­tetés és szedés korszerűsítését. Ezen a téren több hasznos kez­deményezés történt az egyes mezőgazdasági üzemekben. Az ültetés megkönnyítése ér­dekében a Štúrovói Állami Gaz­daságban olyan fólialerakó gé­pet szerkesztettek, amely egy­úttal lyuggat Is. Hasonló gépet készítettek a Vásárúti (Trhové Mýto) Efsz-ben is. A Dióspa­­tonyl (Orechová Potőü) Efsz­­ben külön 4 soros lyuggató gé­pet alkalmaznak. Ugyanitt a szedéshez egy szállítószalagot szerkesztettek, amely 10 sorról egyenesen az úton haladó kon­­tejnerekbe szállítja a dinnyét. A szedés megoldása nagyobb gyúrás nélkül azért is fontos, mert a differenciált felvásárlá­si ár szükségessé teszi az ed­digi kétszeri szedés helyett a 3—4-szeri szedést. Ugyancsak próbálkozások történtek az ül­tetés megkönnyítésére. Bár­mennyire is hasznosak és szük­ségesek ezek a kezdeményezé­sek, a dinnyetermesztés komp­lex gépesítésének a kérdését nem oldják meg. Ehhez szük­séges lenne a gépkísérleti In­tézet közreműködése is. Az utóbbi évek árpolitikája következtében jelentősen visz­­szaesett a sárgadinnye termesz­tése. Ehhez még az is hozzá­járul, hogy a sárgadinnye ke­vésbé bírja a szállítást és a raktározást, továbbá, hogy a görögdinnye megjelenése után a piac sem igényli eléggé. Pe­dig magas beltartalmi értéke indokolttá teszi elterjedtebb fogyasztását. A konzervipar is fel tudná használni kompótok készítésére. A dunaszerdahelyi (Dunajské Streda) konzerv­gyárban a múlt évben sikeres próbagyártást ■ végeztek. A múltban voltak próbálkozások fagyasztással történő tartóeltá­­sltására is, jó eredménnyel. Kü­lönösen a vastag húsú Oranž fajta vált be erre a célra. Végezetül néhány szót a fó­liaházakban és üvegházakban történő hajtatásról. Azokban az üzemekben, ahol több éven keresztül paprikahajtással fog­lalkoztak, az elkövetkező évek­ben ungyanazon a helyen a dinnye hajtatására térnek át. Bár az árak a hajtatásra nem előnyösek. Az eddigi tapaszta­latok nem a legkedvezőbbek, s ennek legfőbb oka a helytelen termesztési technológiában rej­lik. A leggyakoribb hibák kö­zé a túlzott öntözés és a túl­zott nitrogéntrágyázés tarto­zik. Ennek hatására a termés Ízetlen és megkésve érik. A túlöntözés következtében tőrot­hadás Is előállhat. A dinnye idegen beporzó növény, ezért a virágzás kezdetekor nagyon fontos a méhek jelenléte. RÁKÓCZI LAJOS, a Sósszigeti (Solary) Neme­sítő Állomás munkatársa' A nagyüzemi dinnyetermesztés helyzete Í98Í. március 31. Országszerte javában folynak a tavaszi munkák s gyors ütemben halad a vetés Fotó: —dele Számok, adatok, tanulságok Pártunk gazdaságpolitikai céljai az alapvető élelmi­szerekből való önellátottság fokozatos elérését szorgal­mazzák. Ezen stratégiai Jelentőségű célok megvalósí­tása a mezőgazdasági termelés legfontosabb feladatai közé tartozik. A párt- és állami szervek fokozott Igye­kezetének, valamint a mezőgazdasági üzemek felelős­ségteljes hozzáállásának jóvoltából jelentős sikereket könyvelhettünk el a mezőgazdasági termelés belterjesí­­tósében, a termelés anyagi és energetikai igényességé­nek mérséklésében, valamint a gazdaságosság elveinek gyakorlati átültetésében, főleg az üzemanyag és erőta­karmányok megtakarítása, továbbá a tartalékok feltá­rása tekintetében. Míg tavaly országos viszonylatban a szocialista mező­gazdaság fennállása óta a legjobb eredményeket értük el, addig Szlovákia, de főleg a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági termelését — elsősorban a növényter­mesztés eredményeit — a hosszan tartó aszály kedve­zőtlenül befolyásolta. Szlovákia viszonylatában a mezőgazdaság bruttó ter­melése elérte a 34.9 milliárd koronát, ami az előző év­hez viszonyítva két százalékos növekedést jelent. Míg a növénytermesztés a 15,8 milliárd koronás bruttó ter­melési értékkel az előző év szintjén maradt, addig az állattenyésztésben elért 19 milliárd korona értékű bruttó termels a korábbi évhez képest 3,7 százalékos növekedésnek felelt meg. Ez annyit jelent, hogy a nö­vénytermesztés részaránya az össztermelésen egy pont­tal csökkent és 45,3 százalék körüli volt. Az állami ala­pokba összesen 22,25 milliárd korona értékű terméket vásároltak fel. Az árutermelés üteme az előző évhez viszonyítva 2,5 százalékkal növekedett. Ebben viszont az állattenyésztés —■ főleg a tej- és a tojástermelés jó­voltából — 4,4 százalékai, a növénytermesztés pedig mindössze 1,3 százalékkal részesedett. Szlovákia mezőgazdasági termelésében kiemelkedő helyet foglal el a nyugat-szlovákiai kerület. Az elért 18,7 milliárd koronás értékkel 53,6 százalékos arányban részesedett Szlovákia mezőgazdasági össztermelésében. A kerület növénytermesztésének termelést értéke 8,8 milliárd korona volt. Bár tetemes Összegről van sző, a növénytermesztés a mezőgazdasági bruttó termelésben mégis csupán 47,1 százalékos arányban részesedett. A kiesést viszont jócskán behozták az állattenyésztési ter­meléssel, ahol a tervet öt százalékkal túlszárnyalták. Már e számokból is egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy sem Szlovákia, sem pedig a nyugat­szlovákiai kerület viszonylatában nem sikerült megol­dani a mezőgazdasági termelés egyik legégetőbb kér­dését: az állattenyésztés és a növénytermesztés közötti összhangot. A növénytermesztés szakaszán a gabonaprogram meg­valósítása pozitívan értékelhető. Tavaly a kerületben 1 millió 886 ezer tonna gabonát termeltek, ami egy ötöd résszel több az előző év valóságához viszonyítva. Ez főleg a búzatermelésben elért kimagasló hektárbo­­zamoknak köszönhető. Jelentős előrehaladás történt a hüvelyesek termesztésében is..' Ezekből 45 ezer tonnát termeltek. Sajnos a forró és aszályos nyár következté­ben a kezdetben jónak induló szemes kukorica igen gyengén fizettet, és az össztermelés mindössze 500 ezer tonna volt. Ennek elelnéfe a kerület gazdaságaiban összesen 2 millió 432 ezer tonna szemest termeltek, ami az előző év valóságához viszonyítva 3,1 százalékos többlettermelést jelentett. A növénytermesztésben el­könyvelt kedvezőtlenebb termelési eredményekhez a burgonya, a cukorrépa, a zöldség és a takarmánynövé­nyek gyengébb hozama is hozzájárult. Az 'állattenyésztésben az előző évhez viszonyítva a tejtermelés nyolc, a tojástermelés 3,7,- a hústermelés pedig négy százalékkal növekedett. . Az árutermelés értéke az előző év szintjén maradt, vagyis 12,5 milliárd korona volt. Ebben a növényter­mesztés 4,6, az állattenyésztés pedig 7,9 milliárd koro­na értékben részesedett. Az előző évhez viszonyítva növényi termékekből őt százalékkal kevesebbet, állati eredetű termékekből pedig 3,1 százalókakl többet érté­kesítettek. Az egy mezőgazdasági dolgozóra számított bruttó termelés értéke 125 ezer korona, egy hektár mezőgaz­dasági területre számítva pedig 19 ezer 300 korona volt. A járások közül a dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) foglalja el az első helyet. Utána a galántai és a komáromi (Komárno) járás következik. Stefan Kocian agrármérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom