Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-31 / 13. szám

1984. március 31. .SZABAD FÖLDMŰVES. (III. RÉSZ) Da Nang-han Korszerű kétmotoros ANTONOV gépiink reggel hét órakor emelkedett velünk a magasba. Alattunk újra fel­tűntek a pálmaligetek, a rizsföldeket borító, a reggelt napfényt ezer színben visszaverő vízfelületek, a csator­nák sűrű érhálózata. Egyre apróbbak lettek a földeken dolgozó emberek, a csatornákon ringatózó dzsunkák. Még egy utolsó pillantás a távolodó fővárosra, s aztán már csak az alattunk kitáruló tengerparti vidék hara­­gos-zöldfében, s a tenger felejthetetlen kékjében gyö nyörködhettünk. Több mint két órás repülés után kez­dett ereszkedni gépünk. Még egyszer átgondoltam mind­azt, amit eddig Da Nangról tudtam, s alattunk máris feltűntek ennek a stratégiai szempontból oly fontos ki­kötővárosnak a körvonalai. November 23-án, szerdán helyi idő szerint 10 Óra után szállt le gépünk a város repülőterén. A háború nyomai itt még szembetűnőbbek, mint Ho Si Minh­­városban. Még nagyobb roncstemetők, még több épület­rom jelzi a híres 17. szélességi fok közelségét, az 1970-es évek hőst hprcatnak emlékét. A repülőtérről a belváros felé haladva jól láthattuk a rommá bombázott egykori amerikai katonai repülő­teret, s a volt amerikai kaszárnyákat védő betonbunke­reket. Ezernyi jel árulkodik, hogy véres harcok folytak itt annak idején. Ma a rizsföldeken dolgozók százai, az utakon gyalogosan, kerékpáron, motorkerékpáron, sőt traktoron közlekedő emberek sokasága jelzi: folyik a békés építőmunka. Kellemes ellentét. A városkép hasonló Ho Si Minh-hez. Talán kissé ko­­pottabbak, szürkébbek az épületek, de az élet ugyan­olyan élénk. Kerékpárok, riksák, gyalogosok sűrűsödő tömege jelzi a belváros közeledtét. Szálláshelyünk a város egyik patinás szállodáta. Fel­irata a régi — PAOHIFJC HOTEL. Hogy a gyarmati évek idefén kik lakták, egy helyiség neonfeltrata árulja el: NIGTH CLUB BAR. Ebéd után városnézés, kirándulás a környéken. Ez utóbbi volt az érdekesebb: a várost övező táj szépsége, egzotikuma, még színes fényképekkel sem érzékeltet­hető. Itt találhatók a híres márványhegyek: a festői környezetben egyszerre csak égre mutató, színes szír­iek merednek fel előttünk. Rózsaszín, halványzöld, ké­kesszürke márványtömbök hihetetlen tömege. A köztük kanyargó utak mentén bambuszkunyhók, téglából s kő­ből épült házak — kőfaragó kézművesek lakását, mű­helyei. Egy kiadós tengeri fürdés után hazatérőben megálltunk egy ilyen, ,márványhegységl“ kis falucska főutcáján. Megcsodáltuk a helyi kézművesek által ké­szített. márványból faragott emléktárgyakat, láthattuk az apáról fiúra szálló ősi mesterség primitívnek tűnő eszközeit, utánozhatatlan fogásait. Felejthetetlen élmény volt. Este. szállodánk teraszán élveztük az esőtől frissített tengerparti levegőt. Itt északabbra kellemesebb a klíma, 25 C-fok körül van a nappali átlaghőmérséklet. A csen­det s az idilli hangulatot váratlanul fiatal lányok éles kiáltásai törték meg. Kíváncsian kérdeztük Lángot, ve­zetőnket, mi az oka ennek a váratlan csendháborUás­­nak? A magyarázat ugyancsak meglepett: vidéki leá­nyok kínálták ily módon- árujukat, fiatal, nős "férfiak­nak. Nehogy félreértsék: kotlák alól ktvett, lB-napos fias tolásokat kínáltak azonnali fogyasztásra! Merthogy csak így van hatása. így viszont — esküsznek rá — az utód fiú lesz. Ahány ház, annyi szokás... Másnap újabb kirándulás — irány Hue, az ősi császár­­város. (Folytatjuk) Tánezoe Tibor, a Csrtllzköz Efsz alelnöke S I 4 I \ I N I 5 I s I s I s I N I N I S I I \ I s I s I 4 l 4 I s I s I 4 I s I N ! A járás egyik legjobb népművészeti kar együttese, a dunaszerdahelyl PÁNTLIKA parasztzeM­Fotó —vass— es Nang-i üzletsor (A szerző felvétele) KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL NÉPMŰVELÉSI CÉLKITŰZÉSEINK MARADÉKTALAN TELJESÍTÉSÉÉRT Kulturális körkép A dunaszerdahelyi (Dunaj­ské Streda) járásban a gazdasági eredmények — elsősorban a mezőgazdaságnak köszönhetően — mér évek óta kedvező feltételeket teremte­nek az eszmei-politikai, a kul­turális és a népművelő munka kibontakoztatásához. Már a be­vezetőben nyugodt lelkiisme­rettel elmondhatjuk, hogy a járás dolgozói, élve a kedve­ző lehetőségekkel, derekasan kiveszik részüket a CSKP KB 1980. évi 15. ülésén kitűzött feladatok megvalósításából. Mivel a járás lakosságának 90 százaléka magyar nemzetiségű, az eszmei-politikai nevelő mun­ka és a kulturális élet zömmel magyar nyelven folyik, akár az öntevékeny kulturális munká­ra. akár a kulturális intézmé­nyek módszertani-irányító tevé­kenységére gondolunk. A járás nemzetiségi összetételéből ere­dően a dolgozók nevelésében ezáltal rendkívül nagy szerep és teladat hárul a Csehszlová­kiai Magyar Dolgozók Kulturá­lis Szövetségére; ezt bizonyltja, hogy a járás 66 helyi szerve­zetében az elmúlt év végén már 12 ezer tagot tartottunk nyilván. A CSEMADOK az igényes kulturális-népművelési felada­tok maradéktalan teljesítése érdekében rendkívül szoros kapcsolatot épített ki a Nem­zeti Frontba tömörült tömeg­­szervezetekkel és a járási kul­turális Intézményekkel. A gyü­mölcsöző együttműködés leg­kézzelfoghatóbb bizonyítéka a sok-sok közösen szervezett kul­turális rendezvény magas szín­vonala. A Járási népművelési központ szakemberei rendsze­res módszertani útmutatások­kal látják el a CSEMADOK- szervezetek öntevékeny cső-laiuun öuiiyvivitiuiiasun smc-rés megrendezésében mutatko­zik meg. A szépirodalom ter­jesztése mellett nagy figyelmet fordítanak a politikai irodalom népszerűsítésére is. A járási könyvtár az utóbbi években rendszeresen kiadja a legfris­sebb könyvújdonságokat tartal­mazó tájékoztatóját, amely kel­lő áttekintést nyújt a könyv­tárban található — és termé­szetesen kikölcsönözhető — könyvújdonságokról. A regio­nális bibliográfia összeállításá­val és folyamatos kiegészítésé­vel szintén jó szolgálatot tesz a könyvtár az olvasók megnye-tanaai BMituiuiug iiiiiiucu, ami a paraszti életet jellemezte. A kiállítás hű képet ad elődeink életéről, és jő áttekintést nyújt arról a fejlődésről, amelyen mezőgazdaságunk az utóbbi év­tizedekben átment. A járás nemzetiségi összeté­teléből eredően a kulturális élet érverése elsősorban a CSE­­MADOK-szervezetek minden­napi hangyaszorgalmú munká­ján keresztül tapintható ki. Hi­szen a kulturális élet területén működő öntevékeny csoportok, együttesek és egyéni szereplők döntó többsége a CSEMADOK Jiuvuii, ruőa^mycpcíjccic» ra Gabőikovőn — éneklőcsoporttá alakult. Jelenleg 15 éneklócso­­port fejt ki rendszeres tevé­kenységet a járásban. Legna­gyobb siker az udvarnokiak (Dvorníky), a nsallóközkürtiek (Ohrady) és a gelleiek szerep­lését kísérte az elmúlt néhány évben. A népdalok és népi muzsika művészi tolmácsolásában aktív részt vállalnak citera- és pa­­rasztzenekaraink is. Jelenleg hét citera- és három paraszt­zenekart tartunk nyilván. A ct­­terások közül a legnagyobb si­kert a hodosiak (Vydrany), a parasztzenekarok közül pedig a városi művelődési ház PÁNTLIKA együttese érte el az elmúlt évben. A néptánc hagyományának ápolása és terjesztése terén or­szágos viszonylatban is elisme­résre méltó tevékenységet fejt ki a Csallóközi Dal- és Tánc­együttes. valamint a CSALLÖ Népművészeti Együttes. E két együttes mellett szép jövővel kecsegtető tánccsoportok mű­ködnek Hódosban és Nagyme­­gyeren is. A járás hát gyer­mekcsoportja közül a som or jatt CSALI érte el a legmagasabb színvonalat. A CSALI tehetsé­ges fiatal táncosai jő utánpót­lást biztosítanak a CSALLÖ számára. A népdal és néptánc kincse­ket érő hagyományainak feltá­rása és közkinccsé tétele mel­lett néhány CSEMADOK-alap­­szervezet már évek óta nagy sikerrel szervezi meg a ked­ves, sok-sok mókával és vidám­sággal tarkított farsangi nép­szokást, a dőrejárást. Az el­múlt évben Csákányban (Ča­kany), Felbáron (Horný Bar) és Csölösztőn (Cilistov) cso­dálhatták meg a 10—12 korhű öltözékű „dőrét“, akik vissza­varázsolták e szép felsőcsalló­közi farsangi népszokást, kel­lemes szórakozást és vidám ki­­kapcsolódást biztosítva az egész község lakosságának és az ér­deklődők sokaságának. Az irodalom népszerűsítése, a könyv iránti szeretet elmé­lyítése és az olvasás — az ál­landó önképzés — iránti igény felkeltése szintén a CSFMADOK egyik komoly feladatát képezi: E feladat sikeres teljesítését nagyban elősegítik a jól elő­készített és megszervezett író­olvasó találkozók is. A talál­kozóra rendszerint könyvvá­sárral együtt kerül sor. s a résztvevők általában ismerek az írók munkásságát, főbb mű­veit. így érdekes kérdések ve­tődnek fel, hasznos és kölcsö­nösen tanulságos eszmecsere alakul kt a szerző és olvasói között. Az elmúlt évben har­minc találkozót szerveztek Gál cándnr, Loviesek Béla, Tóth Elemér. Főnöd Zoltán. Duba Gyula, Tóth Lászlá, Ordődy Ka­talin, Gyurosó István, Barak László, 7«. Nagy Lajos és Mé­száros Károly írókkal, költők­kel. E találkozók alkalmából — a sokévi átlaghoz hason­­óan — több mint negyven­ezer korona értéket képviselő könyv talált gazdára a há­tai magyar irodalom legújabb érmékéiből. Dr. MAG GYULA portjait és együtteseit, a járási könyvtár a CSEMADOK-kal kö­zösen szervezi a legtöbb írö-ol­­vasó találkozót, a Csallóközi Múzeum dolgozói pedig a klu­bok és a szakosított albizott­ságok irányításából veszik ki derekasan részüket. A járási népművelési köz­pont mint a járás kulturális­népművelési munkájának mód­szertani irányítója rendkívül sokrétű munkát végez. Az is­kolán kívüli nevelés szakaszán az elmúlt évben 32 kétnyelvű módszertani kiadványt jelen­tetett meg. Ezenkívül 1700 elő­adás, 400 különböző tanfolyam és előadássorozat, 168 szakkör, 24 diafonikus összeállítás, 2100 hangos híradó sugárzása a he­lyi hangszórókban jelzi e terü­leten az elmélyült és céltuda­tos tevékenységet. Az öntevékeny művészeti mozgalom is erős a járásban, amelyről talán az a tény ta­núskodik leginkább, hogy pl. az elmúlt évben a különböző Járási versenyeken 468 egyéni fellépő és 84 együttes vett részt. A siker fokmérője a ke­rületi és országos versenyeken elért szép eredmény. Az egyes műfajokban járásunk képvise­lői a kerületi versenyekben 4 első, 10 második, és 8 harma­dik, a szlovákiai országos ver­senyekben pedig 7 első, 5 má­sodik és 4 harmadik helyezést szerezték. A járásban 39 csillagászati szakkör fejt ki eredményes te­vékenységet. A körök tagjai----­elsősorban az iskolák • tanulói — alapos ismeretekre tesznek szert, ami nagyban hozzájárul a kozmosz megismeréséhez, s ezáltal a tudományos világné­zet alapjainak elsajátításához. A járási népművelési köz­pont a mezőgazdasági munkák sikeres elvégzéséhez már hosz­­szú évek óta az Aratási Híradó és a Mezőgazdasági Híradó ki­adásával igyekszik hozzájárul­ni. A 10 Aratást Híradó és 5 Mezőgazdasági Híradó — szin­tén két nyelven jelenik meg — hasznossága elsősorban a kiváló eredményeket felmutató dolgozók és mezőgazdasági üze­mek népszerűsítésében rejlik. A járási könyvtár, mint a já­rás 77 népkönyvtárának mód­szertani és szakmai Irányítója szintén eredményes munkát vé­gez. A Nemzeti Front társa­dalmi szervezeteivel és az is­kolákkal való szoros együttmű­ködés író-olvasó találkozók, irodalmi vetélkedők, mesedélu­rése érdekében. E célt fogja szolgálni a mezőgazdasági in­formációs központ is. amelyet a járási könyvtár a járási me­zőgazdasági termelési igazgató­sággal karöltve hoz létre. E központban a legfrissebb mező­­gazdasági szakirodalommal is­merkedhetnek meg az érdeklő­dők. A Csallóközi Múzeum a mun­kásmozgalom történetének, a szocialista mezőgazdaság fejlő­désének ábrázolásában, illetve a néprajzi kutatásban elért eredményeit negyedévenként megjelenő kétnyelvű folyóira­tában, a Múzeumi Híradóban teszi közzé. A már negyedik éve működő ..Múzeumbarátok Klubja“ keretében pedig a já­rás iskoláival együttműködve 102 tudományos-ismeretterjesz­tő előadást tartottak a múzeum szakemberei. A járás területén található 19 forradalmi emlék­szoba és tájbáz módszertani irányítását is a múzeum látja el. Pionírrendezvények, honis­mereti és polgári neveléstan őrák, szikraavatások, idős párt­tagokkal való beszélgetések és egyéb hasznos megmozdulások jelzik, hogy a múlt beszédes emlékei iránt nagy az érdek­lődés a fiatalok körében. A kró­nikaírás. amelynek módszerta­ni felügyelete és irányítása szintén a múzeumhoz tartozik, területén szintén sikerült előbbre lépni, de sajnos még mindig van néhány olyan köz­ség a járásban, ahol nem ve­zetnek községi krónikát. A szépérzék fejlesztését és a kulturális színvonal emelé­sét hivatottak szolgálni a mú­zeumban rendezett képzőművé­szeti tárlatok is. A múlt évben hat neves szlovákiai képzőmű­vész alkotásaiban gyönyörköd­hettek a tárlatlátogatók. Ezen­kívül 16 vándorkiállításon a já­rás számos helységében is meg­tekinthették az érdeklődők a több száz kiállított alkotás* "n­­mnrián (Samorín). Pozsony­­eperjesen (lahodná). Vásárúton (Trhové Mýtol a helyi műve­lődési otthonokban állandó jel­legű kisgalérfa működik, se­gítve a képzőművészeti alko­tások közktnccsé tételét. Talán érdemes megemlíteni, hogy a Somorjai Városi Hon­ismereti Húz udvarán állandó kiállítás formájában tekinthető meg a mezőgazdasági eszközök és szerszámok gyűjteménye. Megtalálható itt a faekétől kezdve egészen az ötvenes éve­kig használt földművelő és ház­keretében fejti ki tevékenysé­gét. A színjátszó mozgalomban a színvonalat talán a legékeseb­ben az bizonyítja, hogy az utóbbi öt-h-at évben minden al­kalommal e járás színjátszói vitték el a pálmát a Jőkai-na­­pokon. Az elmúlt évben a nagy­­megyeriek (Galovo), ezt meg­előzően a pozsonyeperjesiek és a dunaszerdahelyiek végeztek az élen e rangos országos se­regszemlén. Az említetteken kívül Vámosfaluban (Horné Mýto), Várkonyon (Vrakúö) és Gellén (Holice) van rendsze­res tevékenységet kifejtő cso­port. Sajnos a csoportok szá­mával egyáltalán nem lehetünk elégedettek. A járás viszonyai között sokkal több színjátszó együttes működésére is adot­tak a feltételek. A kisszínpaől mozgalomban a dunaszerdahelyi FŐKUSZ és a Somorjai ÜZENET feloszlása után Nyárasdon (Topofníky) működik a járás egyetlen kls­­színpada. Örvendetes viszont a dunaszerdahelyi KIS FÖKUSZ működése, amely a nagy elő­dök nyomdokát követve fél év­tizede első helyen végez a Du­­nainenti Tavaszon. Elismerésre méltó rendszeres munkát vé­gez még a nagylégi (Lehnice) alapiskola MÁJUS kisszínpada is. E kettőn kívül még öt gyermekcsoport működik a já­rásban. Az énekkari mozgalomban a legmagasabb rangot az elmúlt évben a jubileumi tizedik évfor­dulóiét ünneplő dunaszerdahe­lyi Bartók Béla Vegyeskórus vívta ki azzal, hogy Léván fLe­­vicel a minősítő versenyben „B“ kategóriás besorolást sike­rült elérnie. A somorjai HlD Vegyeskor és a nagymegyeri énekkar is szép eredményeket mutat fel évek óta. E három kórus mellett Diós- és Felső natonyban (Orechová a Horná Potôň) és a Dunaszerdahelvi Városi Művelődési Ház mellett működik az énekkar. Az ének­kari mozgalom népszerűsítése és a magasabb színvonal bizto­sítása céljából Somorján, Du­­naszerdahelyen. Nagymegyeren és Dióspatonyban évente nagy­szabású kórustalálkozókat ren­deznek hazai és külföldi ének­karok részvételével. Az énekkari mozgalom to­vábbfejlődésének egyetlen aka­dálya a rátermett és képzett karnagyok hiánya. így számos, nagy hagyománnyal rendelkező énekkarunk — például Hrobo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom