Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-17 / 11. szám
1 KONSZTANTYm CSERNYENKO A JÖVŐ PÁRTFELADATAIRÔL 1964. március 17. - , Tovább a békekezdeményezések szellemében A Varsói Szerződés javaslata a NATO-nak Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizottságának tőtitkára találkozott a párt központi bizottsága apparátusának munkatársaival. Csernyenko a találkozón mondott beszédében kitűzte a pártbizottságok legfontosabb feladatait, a pártkongresszusok és KB-ülések határozataival összhangban. Megállapította: a legutóbbi választások is világosan igazolták a párt és a nép megbonthatatlan egységét és a párttagok sorainak összetorrottságát. Ennek megnyilvánulása az a szilárd elszántság, bogy tovább haladunk a megjelölt úton. s ezt alkotó módon és bátran továbbfejlesztjük. Ezek pártunk lenini hagyományai, ez a folyamatosság lényege politikánkban. Csernyenko a továbbiakban szólt a pártbizottságok tevékenységének ĽUBOMÍR ŠTROUGAL Országaink szempontjából kiemelkedő eseménye volt a múlt hétnek Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök budapesti látogatása, amelylyel Lázár György magyar kornrányfő meghívásának tett eleget. Štrougal elvtárs kíséretében volt Rudolf Rohlléek miniszterelnök-helyettes, Jlndíich Rehorek, a külügyminiszter első helyettese, Alois Hloch külkereske^ delmi miniszterhelyettes, Václav Urban. az állami lervbizottság elnökhelyettese. A magyar Parlament delegációs termében folytatott tárgyalásokon Lázár György kíséretének tagja volt Marjai József miniszterelnökhelyettes. Nagy Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes és Kovács Béla prágai magyar nagykövet. Štrougal elvtársat elkísérte még Ondrej Durej budapesti csehszlovák nagykövet. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson a két kormányfő tájékoztatta egymást a két Ország szocialista épltömunkájának helyzetéről és feladatairól, amelynek kölcsönös megismerése, hasznosítása jól szolgálja kapcsolataink további erősítését. Megállapították, hogy a Gustáv Husák és Kádár János tavaly őszi prágai találkozóján kijelölt célok újabb ösztönzést adtak a két orssfág együttműködésének fejlesztésére. A kormányfők kifejtették, hogy gazdasági kapcsolatainkat a stabilitás és a dinamikus fejlődés jellemzi. Hangsúlyozták, hogy e téren a minőségi elemeknek kell fokozottabban előtérbe kerülniük. A kooperáció fejlesztésében az eddig kialakult együttműködés mellett szükséges a további lehetőségek feltárása, valamint a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok bővítése Is. Eredményesnek értékelték a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság és más kormányszervek munkáját. Štrougal elvtárs budapesti látogatásáról és a csehszlovák—magyar tárgyalásokról közös közleményt adtak ki, mely megállapítja, hogy a kormányfők a tudományos-kulturális, az oktatásügy, a sport és az idegenforgalom terén folytatott együttműködést Is nagyra értékelték. Megegyezett a véleményük abban, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a két testvérország népei forradalmi mozgalmi történetének, kultúrájának, valamint szocialista országépítésük eredményeinek és időszerű feladatainak kölcsönös megismerésére. Hangsúlyozták, hogy a nemzetiségi kérdés lenini megoldása mindkét országban hozzájárul népeink barátságának szilárdításához. kulcsfontosságé kérdéseiről. Hangsúlyozta. hogy ennek tökéletesítésénél ■ legkisebb tétovázást sem szabad megtűrni. A pártmunkásoknak a feladatok kijelölésekor mindig Lenin szellemi hagyatékához kell nyúlniuk, tántoríthatatlanul ragaszkodniuk kell a lenini munkastílushoz, s ezt minden tevékenységükben érvényesítő niük kell. A pártapparátus legfőbb feladata, hogy mindenekelőtt biztosítsa az SZKP irányvonalának következetes érvényesülését, a párthatározatok végrehajtását. Csernyenko kiemelte annak fontosságát. a KB osztályai szorosan együttműködjenek a helyi pártbizottságokkal. Kifejezte meggyőződését, hogy a KB apparátusa mindig képes lesz megoldani a párt és a nép előtt álló feladatokat. MAGYARORSZÁGON A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit áttekintve rámutattak, hogy a kölcsönös tapasztalatcserék e téren Is hasznos szerepet töltenek be. A kormányfők hangoztatták, hogy teljes mértékben Támogatják a Szovjetuniónak az összes vitás nemzetközt kérdés békés úton, egyenjogú és konstruktív tárgyalásokkal történő megoldására irányuló erőfeszítéseit. Hangoztatták, hogy a béke és biztonság szilárdításához a fegyverzet alacsonyabb szintjén az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvein alapuló, az érdekelt államok jogos politikai és biztonsági érdekeit szem előtt tartó tárgyszerű megbeszélések vezethetnek el. Miniszterelnökünk budapesti tartózkodása sorén látogatást tett a Tolbuhin körúM Vásárcsarnokban és a Sugár áruházban, a legnagyobb magyar bevásárlóközpontban. A két kormányfő eszmecseréjét követően Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a KB székházában fogadta Ľubomír Štrougalt, akivel a szívélyes elvtársi, légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközt helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a csehszlovák—magyar politikai és gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének újabb lehetőségeiről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a kát szomszédos szocialista ország együttműködésének további kibontakoztatása a kölcsönös érdekek alapján eredményesen szolgálja a népeink közötti barátság és bizalom elmélyítését, s egyben a szocialista közösség egységének erősítését. Ľubomír Štrougal Budapesten ellátogatott a híradástechnikai ipari szövetkezetbe, amely Magyarország legprogresszívebb elektronikai vállalatai közé tartozik. Ismerkedett az 1600 dolgozót foglálkoztató szövetkezet tevékenységével. Termékeinek mintegy 75 százalékát a szövetkezet a Szovjetunióba és más KGST-országokba exportálja. Miniszterelnökünk érdeklődött a Csehszlovákiával folytatott együttműködés iránt. A szövetkezet évente 2—3 millió rubel értékű terméket, felerészt ipari televíziós rendszert szállít hazánknak. Most folyik egy, csehszlovák vállalatokkal kötendő kooperációs megállapodás kidolgozása. Az egyezmény keretében Iskolai számítógépeket fognak gyártani. Štrougal elvtárs elbeszélgetett a szövetkezet szocialistabrigád-vezetőivel, és beírta nevét az egyik brigád emlékkönyvébe. A megbeszélések végén štrougal miniszterelnök csehszlovákiai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét.-SZABAD FÖLDMŰVES. I Avars« Szerződés tagállamat közötti megállapodás alapján a román külügyminisztérium a Bukarestben nagykövetséggel rendelkező NATO-tagállamok diplomáciai képviselőinek, Románia londoni, illetve brüsszeli nagykövetsége, Izland, illetve Luxemburg ottani nagykövetségének emlékeztetőt adott át. melynek melléklete tartalmazza a Varsói Szerződésnek azt a javaslatát, hogy a két katonai-politikai szövetség tagállamai ne növeljék, illetve csökkentsék katonai kiadásaikat. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel és Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió mélységesen aggódik az egyre növekvő ütemben folytatódó fegyverkezési verseny miatt, mert az rendkívül veszélyes következményekkel jár a nemzetközi békére és biztonságra. A Varsói Szerződés tagállamai a fegyverkezési verseny megfékezéséért és a leszerelésért, különösen a nukleáris leszerelésért lépnek fel, s amellett vannak, hogy olyan megállapodások jöjjenek létre, amelyek az egyenlőség, az egyenlő biztonság elvének szigorú betartása mellett a fegyveres erők és a fegyverzet tényleges csökkentéséhez, az erőegyensúlynak a legalacsänyabb szinten való biztosításához vezetnek, olvassuk a szocialista országok emlékeztetőjében. A fegyverkezési versenyt azok a nagymértékben növekvő katonai kiadások táplálják, amelyek a különböző országok gazdasági fejlettségétől függetlenül egyre súlyosabb teherként nehezednek a népekre, lassítják a gazdasági és társadalmi fejlődést. A katonai kiadások csökkentése elsősorban az összes nukleáris fegyverrel rendelkező állam, valamint más katonailag jelentős ország részéről igen hatásos eszköze lenne a fegyverkezési verseny megszüntetésének, a leszerelésnek. A felszabadult anyagi eszközöket a társadalmigazdasági fejlesztés céljaira, így a fejlődő országok ilyen jellegű szükségleteire is lehetne fordítani.- A nemzetközi feszültség fokozódásának körülményei között különben fontossá tfdlnak a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére Irányuló intézkedések. Minden államnak, fűként a nagy katonai potenciállal rendelkező államoknak érőfeszítéseket kell tenniük a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére. Különösen jelentősek lennének ilyen intézkedések a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO- tagországok részéről, hiszen ezekre jut a világ katonai kiadásainak zöme. Az emlékeztetőből megtudjuk, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésén 1983. január 5-én elfogadott politikai nyilatkozatukban javasolták, hogy a tagállamok haladéktalanul kezdjenek Tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról és az azt követő, százalékos arányban vagy abszolút összegben kifejezett csökkentésükről. Ezt a felhívást megerősítették és pontosították a bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet párt- és állami vezetőknek 1983. június 28-án tartott moszkvai találkozóján. Akkor ismét felhívással fordultak a NATO-tagarszágokhaz: haladéktalanul kezdjenek -közvetlen Tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról 1984. január 1-1 hatállyal, és folytassanak megbeszéléseket annak érdekében, hogy a későbbiekben a kiadásoknak kölcsönös, gyakorlati csökkentésére vonatkozó konkrét Intézkedéseket tartalmazó megállapodásra jussanak. Az emlékeztető megállapítja: továbbra is érvényesek a Varsói Szerződés tagállamainak együttesen vagy külön-külön tett javaslatai a katonai kiadások befagyasztására és jelentős mértékű csökkentésére. A Varsói Szerződés tagállamai tárgyalási javaslatuk megtételekor azzal számolnak, hogy a lehető legrövidebb időn belül konkrét megállapodásokat érnek gl a katonai kiadások befagyasztásában és azt követő csökkentésében. Az így felszabaduló eszközöket a gazdasági-szociális fejlődés szükségleteinek kielégítésére lehetne fordítani, többek között a fejlődő országokban. A katonai kiadások csökkentésének hozzá kell járulnia a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez és az áttéréshez a leszerelésre. A katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről javasolt tárgyalások szerves részét alkotnák a fenti cél elérésére tett általános erőfeszítéseknek. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják a NATO tagállamait, hogy úgyszintén tegyenek kölcsönös erőfeszítéseket azért, hogy mindkét fél szánjára elfogadható alapon olyan realista megoldásokat keressenek, amelyek lehetővé tennék a katonai kiadások befagyasztásával és csökkentésével kapcsolatos kérdések áttekintésekor felmerült nehézségek leküzdését. A prágai és a moszkvai nyilatkozat kiegészítéseképp^ a Varsói .Szerződés tagállamai a következő lehetséges lépéseket ajánlják a katonai kiadások csökkentésére: — kölcsönös példa alapján a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai katonai költségvetéseinek kismértékű. jelképes, egyszeri csökkentése úgy, hogy minden állam maga határozná meg a csökkentés összegét. Ezt követően ezen költségvetések befagyasztása bizonyos időre, például három évre. Ez a javaslat hivatott elősegíteni az áttérést a katonai költségvetések további tárgyalások útján történő még radiiftilisabb csökkentésére; — első lépésként a Varsói Szerződés, a NATO nukleáris fegyverrel rendelkező tagállamai katonai költségvetéseinek egyidejű, előzetesen egyeztetett közös összeggel történő csökkentése, az egyes országokra vonatkozó csökkentés konkrét összegét az egyeztetett összegnek a bruttó nemzeti termék arányában történő felosztásával kell megállapítani; — a Varsói Szerződés és a NATO érintett tagállamai katonai költségvetésének olyan konkrét leszerelési intézkedésekhez kapcsolódó csökkentése, amely a leszerelési tárgyalások során kerülhetne kidolgozásra. A leszerelési tárgyalások minden egyes résztvevője a megfelelő megállapodás után megnevezné azt az összeget, amellyel csökkenti katonai költségvetését; — a katonai költségvetések felső határának kölcsönösen egyeztetett megállapítása a jelenlegieknél alacsonyabb szinten. Az emlékeztető kidomborítja: A Varsói Szerződés tagállamai készek tanulmányozni más javaslatokat is a katonai kiadások b^fagyaszTásával és csökkentésével kapcsolatos intézkedésekről. Szerintük a katonai kiadások csökkentéséről szóló szerződéseket olyan módon kell végrehajtani, hogy minden szerződő fél bizonyos legyen azok teljesítésében. A konkrét megállapodások eléréséért maximális erőfeszítéseket kell tenni; érdemi konstruktív légkörű tárgyalásokat kell folytatni; olyan Intézkedéseket foganatosítani, amelyek hozzájárulnak a tárgyaľások előrehaladását szolgáló kedvező légkör kialakításához. Am tartózkodni kell olyan lépésektől, amelyek megnehezíthetik a tárgyalásokat. Pozitív szerepet Játszhat a katonai kiadásokat illető kölcsönös mértékletesség csakúgy, mint más hasonló, a kölcsönösségen alapuló intézkedés. Az elképzelések szerint ezeket a tárgyalásokat a két szövetségi rendszer minden tagjának közvetlen részvételével bonyolítják le. A Varsói Szerződés tagállamat abból indulnak ki, hogy a tárgyalások mielőbb megkezdődnek. Javasolják előkészítő kon-' zultSciók lebonyolítását, ugyanolyan összetételben, szakértői szinten, hogy megegyezzenek a tárgyalások céljaiban, időpontjában és helyében, valamint a részvétel szintjében és más kérdésekben. Az előkészítő konzultációk idejét és helyét diplomáciai úton lehetne egyeztetni. Az emlékeztető végül kidomborítja: a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a javasolt tárgyalások elősegítenék a politikai légkör javulását Európában és a világon, megfelelnének a nemzetközi helyzet folytonos romlása, a fegyverkezési verseny fokozódása miatt aggódó népek alapvető törekvéseinek. Bíznak abban, hogy e javaslatukra mielőbb pozitív válasz érkezik. A választások a párt és a nép egységét erősítették A Szovjetunióban március 5-én\ lezajlott választások azt bizonyították, hogy a .szovjetország népe szorosan felzárkózva a párt körül, lelkesen folytatja annak a programnak a megvalósítását, amelyet a XXVI. pártkongresszust követően a vezető pártszervek a néhai Jurij Vlagyimirovics Andropov főtitkár vezetésével kimunkáltak, és Konsztantyin Csernyenko elvtárs, az új pártfőtitkár vezetésével tovább tevékenykednek a béke és a honvédelem biztosításán, a dolgozók életének felvirágoztatásán. A választási időszakot a nép nagy aktivitása jellemezte, s a párt vezetői mind gyakrabban találkoztak választóikkal — az ipari és mezőgazdasági dolgozókkal, a tudomány és a művészet képviselőivel stb. A Szovjetunióban lezajlott választási kampány sokban eltér a nyugati világban megszokottól — itt nincs licitálás, meddő ígérgetés, hanem a dolgozókkal folytatott egyenes párbeszéd; értelmei kezdeményezések meghallgatása, az eredmények értékelése játszotta a fő szerepet a választási kampányban. Valóban a sikerek összegezése volt jellemző a közhangulatra. A választóknak van mire büszkéknek lenniük, hiszen a legutóbbi választások óta eltelt őt év alatt 50 millió szovjet ember költözhetett új lakásba. A pártszervek és a szovjetek irányítása mellett közel öt és félmillió férőhelyű iskolát adtak át rendeltetésének, 288 ezer férőhelyes bölcsőde és óvoda épült, a kórházak száma pedig 322 ezer olyair gyógyintézménnyel gyarapodott, amely műszakonként 660 ezer vizsgálat lebonyolítására alkalmas, tehát elsősorban poliklinikákról van szó. Megnőtt a klubok és művelődési otthonok száma is, s ez azt bizonyítja, hogy ,a nép kezdeményezően magáévá tette a pártnak ..mindent a népért“ jelszóval jellemezhető szociális politikáját. A központi választási bizottságnak a március 5-i választások végleges eredményeiről kiadott jelentése is megállapítja, hogy a választások újra igazolják, a dolgozók teljes mértékben támogatják az SZKP és a szovjet állam bel- és külpolitikáját. A választási aktus impozáns megnyilvánulása igazolta a fejlett szocialista társadalom mélyen demokratikus jellegét, azt, hogy a szovjet nép a párt vezetésével, összefogva a kommunista építés minden területén további sikerek elérésére törekszik. A Szovjetunióban 750 választási körzetben bonyolították le a szavazást. A Szövetségi Tanácsba 750, a Nemzetiségek Tanácsába pedig 749 képviselőt választottak. A kazahsztáni Dzsambul körzetben a képviselőjelölt váratlan halála miatt elmaradtak a választások, s azokat későbbi időpontban tartják meg. A képviselők közül 527 (35,2 százalék) munkás, 242 (16,1 százalék) pedig kolhozparaszt, vagyis a legfelsőbb törvényhozás képviselőinek több mint a fele, 51,3 százaléka munkás és kolhozparaszt. A küldöttek 32,8 százaléka nő, s a képviselők 71,4 százaléka párttag, a többi pártonkívüli. A választók 99,94 százaléka a jelölt személyekre adta szavazatát. A párt és a nép egységének a választákoson tapasztalt megnyilvánulása a mély valóságban gyökerező lenini politikát, ennek győzelmét manifesztálja. E politika nemcsak az anyagi eredmények ráhatásán mérhető le, hanem a lenini tanítás szellemében a szocialista erkölcsi értékek féltő óvásán is, s ennek a szemléletnek a folyamatosságát erősítette meg Csernyenko pártfőtitkár legutóbbi beszéde is, amellyel a központi pártapparátus munkatársaihoz fordult, mindenekelőtt kidomborítva a káderekkel való törődést, az utánpótlás lenini szellemű nevelését. LÖRINCZ LÁSZLÓ A jószomszédság jegyében KIKÖTÖTTEK As Egyesült Államok, Izrael Libanon elleni agresszióját kihasználva, terveket sző a maga katonai jelenlétének állandósítására, s hadihajóit a libanoni partok közelében összpontosítja. Jurij Cserepanov rajza
