Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-10 / 10. szám

1384. március 10.

SZABAD FÖLDMŰVES.

Űj sikerek kovácsai

Csallóközben sok heves mezőgazdasági üzem működik, melyeknek érdemdús tevékenysége hatékonyan hozzájárul a vidék és Szlovákia mezőgazdasága országhatárokat túlszárnyaló hírnevének növeléséhez és öregbítéséhez. ]ó ideje ezeknek az üzemeknek a sorát gyarapítja a somorjai (Samorín) Kék Duna Efsz is, melynek tagjai — becses vendégek jelenlétében — a napokban vonták meg múlt évi szorgalmuk eredményességének

mérlegét.

Ä minden vonatkozásban jól szervezett zárszámadó közgyűlés a mezőgazdaság szocialista átszervezésének 35. évfordulója és az efsz-ek év végére egybehívott X. kongresszusa jegyében zajlott. Amíg másutt a szónokok idejük és szavaik zömét a köztudottan mostoha természeti viszonyok hatásos ecsetelésére, illetve a múlt évi kudarcok okainak felsorakoztatására pazarolták, addig itt éppen arról esett legtöbb szó, miként lett úrrá a helyzeten a minden körülmények között megoldást keresp, lábát megvetni kívánó ember. A helybeliekre Jellemző hozzáállást forma Ismeretében már cseppet sem csodálkoztunk azon, hogy a múlt évet többen a szövetkezet történetének legsikeresebb éveként említették.

AZ EMBER ISMÉT CSATÁT NYERT

A gazdálkodás mikéntjét elemzó, elnökségi beszámolót Fiseb László agrármérnök, a szövetkezet elnöke terjesztette elő. Nem kellett hozzá sok szó, hogy megértsük, az ötszáz egynéhány fős szövetkezeti család valamennyi tagjának tavaly is az volt a leghőbb vágya, hogy az egyén boldogulásának alapját jelentő közös gazdálkodós ismét előbbre jusson a mezőgazdasági brnttó és árutermelés tervszerű fejlesztésében, a takarékosság és az egyéni anyagi érdekeltség elmélyítésében, iUetve a köz és az egyén érdekét egyformán szolgáló jövedelmezőség fokozásában. Mint látni fogjuk,, a szorgalom ezúttal sem volt hiábavaló. Ennek igazolására most csupán annyit, hogy a Kék Duna Efsz a tervezettnél több mint három millió koronával nagyobb tiszta nyereséggel zárta az évet.

Sajnos nem egy példa igazolja, hogy az ígéretes telet és tavaszt követő forró, aszályos nyár sok helyütt nem csupán a kedélyeket törte le, de az emberi kezdeményezést Is lelohasztotta. A somorjal szövetkezet kétezer hektáros határának gazdái nem az eget kémlelték, hanem késlekedés nélkül hadrendbe állították a gépeket, és éjt nappallá téve, pénzt és fáradságot nem kímélve locsolták a repedező földet, „itatták“ a szomjúhozó növényeket. Magától értetődik, hogy több száz hektáron öntözéssel nem lehet teljes mértékben pótolni a természetes csapadékot. Ezt a cukorrépa 33 tonnánál gyengébb hozama Is jelzi. Viszont nem kis sikernek számit, ha a föld ura ilyen aszályos év ntán 6,1 tonnás búzahozammal büszkélkedhet, 5,8 tonnás árpatermésről, 6 tonnás knkorica-hektárhozamról beszélhet, 11,5 tonnás szőlőterméssel, kielégítő takarmánykészlettel dicsekedhet. Arról nem is beszélve, hogy a lucernamag jövedelemnövelő csúcshozama és a paradicsom gazdag termése ilyenkor milyen gondenyhitő lehet. No már most, ha mindehhez az állat tenyésztésben dolgozók is várakozáson felüli eredményekkel csatlakoznak, akkor — mint esetünkben is — valóban van ok az év végén a vidámságra. A Kék Dunában, ahol hektáronkénti átlagban 1883 liter tejet és 781 kilogramm húst termelnek, tavaly a tehenenként) tejtermelést 4402 literre, a malacelválasztási átlagot 17,83 darabra növelték, s száz tehéntől 103,4 borjút választottak el. Elsősorban az állattenyésztésben elért fejlődésnek köszönhető, hogy a szövetkezet ezúttal több mint 2,5 millió korona növekményprémiumot kapott.

BESZÉDES SZAMOK

Mint arra vitafelszólalásában a helybeliek múlt évi szorgalmát méltató Magyarics Vince elvtárs, a dnnaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság vezető titkára is utalt, a Kék Duna Efsz-t a járás példásan gazdálkodó mezőgazdasági üzemei között tartják számon. Hogy ez nem véletlenül van fgy, azt néhány kiemelt számadattal szeretnénk alátámasztani.

Kezdjük azzal, hogy az 1879 hektáros szántóterületet művelő szövetkezet tavaly kis híján

79,5 millió korona összteljesítményt mutatott fel, ami 11 százalékkal haladta túl a tervezett értéket. A személyenkénti munkatermelékenység értéke elérte a 162 ezer koronát.

Mezőgazdasági üzemről lévén szó, számunkra sokkal pontosabb összehasonlítási alapot nyújt a bruttó és árutermelési

A szövetkezet múlt évi gazdálkodását elemző elnökségi beszámolót Pisch László agrármérnök, a közös elnöke terjesztette elő

érték. Nos a somorjal szövetkezetben tavaly az egy hektárra számított mezőgazdasági bruttótermelés értéke 33 ezer 287 korona volt, az árntermelés hektáronkénti értéke pedig túlhaladta a 29 ezer koronát. E mutatók tekintetében a gazdaság nemcsak a járásban, de országos viszonylatban Is egyike a legjobbaknak.

Itt illik elmondani, hogy a gazdaság tavaly első Ízben könyvelhetett el 15 millió koronát meghaladó, felosztható tiszta nyereséget. Ez 37,26 százalékkal volt több, mint amenynyivel az éves terv számolt. Erre Joggal büszkék a szövetkezetesek, viszont ami a gazdálkodás jövedelmezőségét Illeti, azzal bizony maguk is elégedetlenek. Tavaly száz korona teljesítmény eléréséhez 57,72 korona anyagköltségre és 19,44 korona munkaráfordításra volt szükségük. A rentabilitás mértéke a tervezett 17,01 helyett ugyan 19,82 volt, de akkor már

figyelembe vették a talajjavításhoz való hozzájárulást is.

HOGYAN TOVÁBB?

A sorsdöntő kérdés megválaszolásakor a somorjaiak a párthatározatokban és az eredeti ötéves termelésfejlesztési feladatokban megfogalmazott, jogos társadalmi elvárásokból indultak ki. Ennek megfelelően az idén 5275 tonna szemes, 8440 tonna cukorrépa, 3,8 millió liter tej és 1377 tonna hús megtermelését vették tervbe.

Komoly elhatározás, hogy a módosított nagykereskedelmi és felvásárlási árak hatása ellenére az eddiginél nyereségesebbé teszik a termelést A cél érdekében szója helyett jobban jövedelmező napraforgót fognak termelni, kitartanak a lucerna magszaporítása mellett és néhány zöldségféle magszaporítására is vállalkoznak.

A nagyobb hozamok és a gazdaságosabb termelés érdekében a termelési rendszerek előnyeit kihasználva fogják termelni a kukoricát, a cukorrépát és a napraforgót. Ezen túlmenően — megbízatásuknak eleget téve — a nyugat-szlovákiai kerületben megszervezik a lucerna magszaporítására szakosított termelési rendszert, melynek rendszergazdáivá válnak.

Az elnökségi beszámolón kívül több vitafelszólalás is hangsúlyozta, hogy az eredményesebb gazdálkodás érdekében tovább kell kutatni a termelés fejlesztését segítő, de mindez ideig csak részben kihasznált lehetőségeket. Ezzel kapcsolatban több értékes javaslat Is elhangzott, melyek közül néhányat — a termelési részlegek tanácskozásaiból merítve — a vezetőség már a tervezés folyamán figyelembe vett. Határozat született arra nézve, hogy lényegesen nagyobb gondossággal, a technológiai fegyelmet megtartva kell eljárni a téli takarmánykészlet tartósításakor. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a gazdag készlet minőség tekintetében nem mindig felel meg a követelményeknek. Például a tavalyi szénának és szenázsnak 45 százaléka, a kukoricaszilázsnak pedig 20 százaléka még bizonyos jóakarattal sem sorolható az első osztályba. Most, hogy elkészültek a beton tárolók, remélhetőleg megváltozik a helyzet.

A műit évi tapasztalatok igazolják, szárazság Idején milyen nagy segítséget jelent az ütőképes öntözőrendszer. A természettel folytatott harc még eredményesebbé tétele érdekében újabb két Fregat típusú berendezést úllit Szembe a szövetkezet, és a már elhasználódott PP-67 tipnsú sávos öntözők helyett is új, korszerűbb, PP-75 típusúakat vásárolnak. S hogy haladjanak a korral, a 152 hektáros szőlészetben kiépítik a csöpögtető öntözőrend

szert.

Figyelmet érdemlő, hogy a szövetkezet igyekszik tudományos alapokra helyezni a tápanyagpótlást. Erre nem csupán azért gondoltak, mert drágább lett a műtrágya, hanem azért is, mert a megtermelt javak minősítésekor egyre inkább előtérbe kerül a szakszerű tápanyagpótlással komolyan befolyásolható beltartalmi értékek elbírálása. Ezzel kapcsolatos, hogy a gazdaságban egyre nagyobb megbecsülésben részesül az istállótrágya. Az idén a keszőcési udvaron építenek szilárd trágyatelepet. Mivel a gazdaság eddig évente 17,5 ezer tonna Istállótrágyát termelt, a szántónak csupán 18 százalékét tudták ellátni szerves trágyával. Most a termelést

3,5 ezer tonnával szeretnék növelni. Ha sikerül, akkor a hektáronkénti adag 40 tonnára való csökkentésével — a szilárd telepeken szakszerűen kezelt, tehát értékesebb trágyából enynyl bőven elég — lehetőség nyílna arra. hogy évente a szántónak mintegy 28 százalékára Juttassanak istállótrágyát.

Az elmondottakon kívül ebben a gazdaságban mindinkább előtérbe kerül a betakarítási veszteségek csökkentésére, a végtermékek minőségének javítására, az ésszerű takarékosság elvének meghonosítására és a személyi anyagi érdekeltség elmélyítésére törekvés. Például határozatba foglalták, hogy a gazdaságban ezentúl egyetlen hektárnyi területen sem kerülhet beszántásra a kukoricakóró. Ketten is teltették a kérdést, elfogadható-e, hogy a szövetkezetben évente 800— 850 ezer korona értékű gazdasági állat elhullik? Igaz, az elhullás nem haladja meg a tervezett szintet, és bizony minden gazdaságban vannak hasonló veszteségek, mégis üdvözölni kell az ilyen és ehhez hasonló, javító szándékú aggodalmaskodást. Adott esetben az állatgondozókon a sor, hogy a kérdést megválaszolják. Mert bizony az 6 szorgalmuktól is függ. hogy megtarthatja-e a szavát a Kék Dnna Efsz, amely — az eddigi sikerekre és tagjainak remélhetőleg tartós igyekezetére alapozva — bátran válaszolt a 22 mezőgazdasági özemnek az ötéves tervidőszak sikeres betetőzését szorgalmazó felhívására.

KADEK GABOR

legjobb dolgozók ezúttal iz méltó anyagi és erkölcsi elismerésben részesültek

(A szerző felvételei)

13

Demeter József a lóállomány gondozója. (A szerzó felvétele]

Az előrehaladás útján

A Sáró! (Sárovce) Efsz állattenyésztése a korábbi években nem igen dicsekedhetett termelési eredményeivel. Sok volt a kedvező helyzet kialakulásait gátló tényező, így nem csoda, ha a szövetkezet nem tudott az állattenyésztés szakaszán előbbre lépni, s a lévai (Levice) járás legjobbjai közé felzárkózni. Ám a Füri János állattenyésztési főágazatvezetővel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy véget értek a „szűkesztendők“, a tökéletesebb szervező és a következetesebb ellenőrző munka, valamint a dolgozók kezdeményezőkészsége nyomán.

A szövetkezet állattenyésztése elég sokrétű. Foglalkoznak szarvasmarha-, sertés-, juh- és lótenyésztéssel Is. A legjelentősebb ágazat természetesen a szarvasmarha-tenyésztés. Tehénállományukat az Idén 1170-ről 1200-ra növelik.

— Négy tehenészeti telepünkön kedvezően alakult az elmúlt évben a tejtermelés — mondta Füri elvtárs. — A különféle intézkedések és ösztönzők nyomán javult a tehenek hasznossága. Kissárón 8,74, Nagysárón 8,13, Garamszentgyörgyön (Jur nad Hronom) 8,05 literes napi fejési átlagot értek el tehenenként. A tőrei (Turá) telepen is sikerült javítani a korábbi igen gyenge tejelékenységet azzal, hogy száz darab vemhesüsző beállításával feljavították az állatállományt. Ennek következtében 8,5 literre emelkedett a napi tehenenkéntl tejtermelési átlag.

Pozitívan kell értékelni azt a tényt is, hogy az összes eladott tejet az I. osztályba sorolták be. Ezen a téren ts megmutatkozott a dolgozók szemléletváltozása és igyekezete. Ebben a dolgozók anyagi érdekeltsége is közrejátszott.

Igaz, az állatgondozók és fejők között egyelőre így Is eltérők voltak az eredmények. Igen jó munkát végzett Garamszentgyörgyőn Hasznos Gyula, Hasznos Lajos, Duba Béla, Lőrincz Lajos. A rájuk bízott tehenek napi fejési átlaga elérte a 15 litert. Kissárón Bagöcsi Gyula, Szabó Gyula, Hévízi Mihály, Nagysárón pedig Katarína Zoreníková és Anna Lajtová ér el figyelemre méltó eredményt. Elsősorban nekik köszönhető, hogy a szövetkezet december 1-én teljesítette a 3 millió 100 ezer literes tejeladási tervét, vagyis, hogy az év végéig 227 ezer literrel meg Is tetézte a tervezett mennyiséget. Nagy érdemük van abban, hogy a tejtermelésben a járás 31 mezőgazdasági üzeme közül a 107,3 százalékos tervteljesítéssel a 10-ik helyeit foglalták el.

Bíztatóan alakul az idei tejtermelés Is, hiszen az előző évhez viszonyítva januárban több tejet fejtek.

Bár tavaly sikerült javítaniuk a borjúelválasztáS arányát, mégsem elégedettek a 100 darab tehén átlagában felnevelt 95 borjúval. Az eredmények alakulásét kedvezőtlenül befolyásolta az inszeminátor hiánya, amit ezldáíg nem sikerült megoldaniuk.

A marhahús termelési Illetve értékesítési tervét nem teljesítették A lemaradás fő oka a gyenge hasznosság. A marha* hizlalásban mindössze 65 dekás napi súlygyarapodást értek eL A kiesést a tervezettnél alacsonyabb hízómarha-állomány Is befolyásolta. Egészében véve a közös eleget tett húseladási kötelezettségének, mivel a sertéstenyésztésben hót tonnával megtetézte tervét.

A gazdaság sertésállománya hétezer darabból áll, ebből 450 az anyadlsznó. A sertéshústermelérsben a jó eredmény elérésében nagy érdeme volt a kistőrei telepen tevékenykedő Zima Pál csoportjának, ahol 60 dekás napi súlygyarapodást értek el állatonként. Pedig munkájuk nem problémamentes, a még kedvezőbb eredmények elérését gátolja a gyakori erőtakarmányhfany. A takarmányozási gondokon sokat enyhített a 1230 tonna nedves kukoricából készített szem-csutka keverék. Egyébként a sertéstenyésztésben a hústermelés gazdaságosnak mondható, hiszen egy kilogramm hús előállításához nem egészen 370 deka előtakarmányt használtak fel.

A malacelvélasztásban akad még javítani való. jelenleg Margita Hlinková csoportja jár az élen: kocánként 17 malacot választottak el.

Nem éppen kedvezőek a feltételek a juhtenyésztésben, ennek ellenére kétezer darabot számláló állományt tartanak. Különösen a legelőhiány okoz gondot, hiszen mindössze 17 hektárnyi gyérfüvü, kavicsos terület áll rendelkezésükre a Garam partján. A juhtenyésztés elsődleges feladata a gyapjútermelés, amiben jó eredményeket érnek el. A Garamszentgyörgyön elhelyezett állományról Tóth Lajos nagy hozzáértéssel gondoskodik, amit az is igazol, hogy száz anyától számítva 120 bárányt választottak el. A gyapjútermelés átlaga hat kilogramm állatonként.

A szövetkezet törzskönyvezett lótenyésztéssel is foglalkozik. Állományuk jelenleg 52 darab, évente 10—12 csikót nevelnek fel. A lovakat eladásra nevelik, többek között az óbarsi (Starý Tekov) és újbarsi (Nový Tekov) méntelep részére.

Az állattenyésztés szinte minden évben takarmánygondokkal küzd, mivel a 4200 hektáros gazdaságnak mintegy 19 százalékán termelnek csak tömegtakarmányt. Bár öntözési lehetőségük van, nem mindig sikerül elegendő és jó minőségű takarmánykészletet biztosítaniuk az állatok részére. Az elmúlt évben pélďául 500 hektáron másodvetést is végeztek, de a kedvezőtlen időjárás miatt igen gyenge hozamokat értek el. Mindezek ellenére a közös állattenyésztése egyre biztatóbb termelést eredményeket ér el, Ígéretesen halad a felfelé vezető úton. BOJTOS JÁNOS

/