Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-07 / 1. szám
1984. január 7.-SZABAD FÖLDMŰVES Sör- és malaragvartásunk eredményei és távlatai Aránylag gyakori téma, hogy Szlovákia sörgyártásának nincs hagyománya. Egyesek szerint az itteni minőség nem éri el a csehországi söröket. Adatok bizonyitják viszont, hogy a fenti állítás nem helytálló. Vychiíén ugyanis több mint 500. Haván 348, Hlohovecon 2Б0, Bytöőn 1ЭВ, Poprádon 170, Kassán (Košice) 125, Michalovcén 115, Bratislavában pedig 110 éves múltja van a sörgyártásnak. Ahol Ilyen gazdag múltra tekinthet vissza a sörgyártás, ott a minőség sem maradhat el. Tény viszont, hogy az élelmiszeripar szocialista átépítését követő években a sör- és malátaiparban is gyökeres változások történtek. Az eltelt évtizedekben az iparág kapacitása társadalmunk gazdaságpolitikai céljaival úgyszólván azonos ütemben nőtt, és termelése is bővült. Ez abból is látható, hogy az iparág 35 évvel ezelőtt mindössze 28 ezer tonna malátát termelt, és 950 ezer hektoliter sört forgalmazott. A következetes fejlesztési politika, a társadalom által meghatározott beruházói keretek révén viszont korszerűvé fejlődött az iparág, s lehetővé vált, hogy mintegy 200 ezer tonna malátát gyártsanak, többb mint В millió hektoliter sört és 1 millió 500 ezer hektoliter üdítőitalt forgalmazzanak évente. A maláta összmennytségének több mint 57 százalékát, a sörből pedig mintegy 540 ezer hektolitert szállítanak külföldre. A malátát 20, a sört pedig 7 országba szállítják, örvendetes, hogy a gyártmányok jó hírnevet szereztek Szlovákia sör- és malátaiparának. Az utóbbi 6 évben készült el a termelési-gazdasági egység legújabb malátagyártó üzeme Velky Šariš-ban, ugyanakkor Banská Bystricán, Martinban, Poprádon. Ružomberokban korszerű szódagyárat adtak át, s a bratislavai szódagyár is rövidesen elkészül. Bytčán és más körzetekben kezdetét vette a sörgyár felújítása és más kapacitások bővítése. Kiemelt feladatnak tartják például az ógyallal (Hurbanovo) malátagyár bővítését, hogy több kiváló minőségű maláta juthasson exportra. A fejlesztést tervezetben számolnak a sörgyártás bővítésével is. Sajnos a régi üzemrészlegek közül néhány hamarosan hasznavehetetlenné válik, esetleg átszervezésre szorul. Emiatt a termelési kapacitás nem a feltételezett 3 millió 120 ezer. hanem csupán 1 millió 800 ezer hektoliter többlettel növekszik. A termelési-gazdasági egység álló eszközeinek értéke eléri a 2 milliárd 400 millió koronát. Számolnak azzal, hogy a 7. ötéves tervidőszak végére az állóeszközök értéke eléri a 3 milliárd koronát. Ez mindennél jobban bizonyítja, hogy ez az iparág mennyit fejlődött az eltelt 35 esztendőben. Štefan Junas mérnök, vezérigazgató kiemelte, hogy a sör- és malátaipar fejlesztésében a vállalati és az üzemi munkakollektívák elévülhetetlen érdemeket szereztek. A termelési-gazdasági egység több mint 160 szocialista brigádjának 2620 tagja segíti a célok megvalósítását, s a benyújtott újítások és szabadalmak gyakorlati megvalósításával mintegy 8 millió korona többlethaszon elérése válik lehetővé. Egy-egy dolgozó munkatermelékenysége évente túlhaladja a 102 ezer koronát. A munkakollektívák versenyszellemének állandó ébrentartásával, a tudományos-műszaki vívmányok érvényesítésével arra törekednek, hogy minél teljesebb legyen a fogyasztók igényeinek kielégítése, a termelési célok — ide értve a gyártmányfejlesztést is — megvalósítása, az energiahordozók ésszerű felhasználása, az alapanyagok veszteségmentes tárolása és feldolgozása, a technológiai és a munkafegyelem következetes betartása. a gyártó kapacitások minőségi karbantartása, a brigádmozgalnm állandó serkentése, a nehéz kézi munka fokozatos kiküszöbölése, stb. A termelési-gazdasági egység tisztségviselői arra törekednek, hogy még szorosabbra fűzzék a kapcsolatot a nyersanyagot termelő mezőgazdasági üzemekkel. A standard minőségű nyersanyag növelésének reményében bontakoztatták ki partnereik között a szocialista versenyt. Azon gazdaságokat, amelyek standard minőségű sörárpát forgalmaztak, jutalomban részesítették. Nem kis problémát okoz a sör- és malátaipar vezetőinek, hogy az utóbbi években forgalmazott sörárpa minősége csak részben kielégítő. Az összmennyiségnek csak kis hányada érte el a standard minőséget, mert több nitrogént adtak az árpa hektárjára, mint amennyi kellett volna. Szlovákia mezőgazdasági üzemei évi átlagban mintegy 750 ezer tonna árpát termelnek. Az összmennyiségből 260 ezer tonna sörárpa kellene a feldolgozó iparnak. Sajnálatos, hogy jó néhány gazdaságban hasonlóan trágyázták a sörárpát, mint a takarmányozásra szánt árpát. Ez pedig alapvető hiba. Nem a véletlen műve tehát. hogy az első és a második minőségi osztályba sorolható sörárpa mennyisége nem elegendő. A múlt évben például az első minősítést elért árpából 5620, másodosztályúból pedig mintegy 25 ezer tonnát vásároltak fel. Annak érdekében, hogy az iparág a lehető legtökéletesebben teljesíthesse exportfeladatát, Csehországból 2300 tonna standard minőségű és 4413 tonna másodosztályú sörérpát szereztek be. Említést érdemel, hogy a tőkés piacon a standard minőségű sörárpa tonnája jelenleg 220 dollárba kerül, a maláta tonnájáért viszont csak 250 dollárt számítanak. A fentiekből látható, hogy kifizetődőbb lenne a standard minőségű sörárpa exportja. A malátagyártás ugyanis nagyon energia- és munkaigényes folyamat. Csak természetes, hogy a kifizetődőség mértékének az eldöntése a közgazdászok feladata. Bárhogyan is döntenek. haladéktalanul szükséges, hogy a mezőgazdaság az eddiginél lényegesen jobb minőségű söripari nyersanyagot termeljen és forgalmazzon. A közelmúltban már olyan elképzelések megvalósítása is szóba került, hogy a malátagyárak körzetében több ezer hektáros sörárpatermelő bázisgazdaságokat kellene létesíteni, hogy biztosítható legyen a standard minőségű nyersanyag jelentékeny mennyisége. Ennek lényege abban van, hogy a sör- és a malátaipar szakemberei közvetlenül befolyásolhatnák a sörárpa termelésének technológiai folyamáét, természetesen a szakszerű trágyázást is. Még nem tisztázott persze, hogy ezen bázisok szervezeti szempontból a sör- és malátaiparághoz, vagy pedig a mezőgazdasághoz tartoznának. A Szlovákiában gyártott sörök jó minőségének a bizonyítéka, hogy a Csehszlovákiában készített 20 fajta sör közül a Szovjetunióban végzett minősítés során az Aranyfácán került ki győztesen, a Budvar sör pedig második lett. Attól eltekintve, hogy a sör- és malátaipar vezetőinek problémát okoz a vártnál gyengébb minőségű árpa hasznosítása, mégis arra törekednek, hogy a készítmények minősége egyre jobb legyen. A sörválaszték minőségi javítása mellett az üdítő italok eltarthatósági idejének meghosszabbítására törekednek, mert a minőség már kielégítő. Az üdítő italok mennyiségének növelése viszont a szörpök korlátozott készlete miatt egyelőre nem szorgalmazható. Az idén mégis arra törekednek, hogy a korábbi valósághoz viszonyítva a sörtermelést legalább egy, az üdítő italok gyártását pedig öt százalékkal növeljék. Az iparág vezetőinek a múltban az is gondot okozott, hogy a kelleténél kevesebb volt a palack. Közben viszont annyi üveg halmozódott fel, hogy a készletekből nagy tételben exportra is jutna. Ennek lehetőségéről tájékoztatták a KOOSPOL külkereskedelmi vállalatot. A gyártmányok választékának közvetlen minőségi ellenőrzése, illetve a többlépcsős irányítás kiküszöbölése arra sarkallja a vezérigazgatóságot, hogy az ógyallai és a bratislavai sörgyárat belátható időn belül, a nyitrai sörgyárat pedig a későbbi időszakban vállalattá fejlessze. Az új szervezeti besorolással a vezérigazgatóság közvetlenül, vagyis közbeeső szervek nélkül irányíthatja majd a vállalatokat. Mivel az őgyallai sörnek és malátának külföldön jő piaca van. a vállalati jogkör s a vezérigazgatóság közvetlen irányítá sa kedvezően befolyásolhatja mind a termékminőség mind az exportképesség javulását. HOKSZA ISTVÁN A moesarak Természeti környezetünk egyik sajátságos része a mocsarak és lápok világa. A megítélés szempontjaitól függően tekinthetjük őket a szúnyogok fészkének, területrablóknak, csúnya. szükségtelen területeknek, használhatjuk szemétdombnak vagy lerakodóhelynek. Csak kevesen ismerik az egyedi, páratlanul érdekes élővilág szépségét, rejtelmeit és jelentőségét. Ismerkedjünk meg néhány ténnyel, melyek indokolják a mocsarak védelmének szükségszerűségét. A mocsarak elhelyezkedése nem véletlenszerű. Rendszerint mélyedésekben, a régi folyómedrek helyén, vagy a homokdombokkal elzárt, agyagos talajú területeken alakinak ki. Fontos szerepük van a viz talajbeli és föld alatti vándorlásában és felhalmozódásában. Indokolatlan betemetésük vagy lecsapódásuk csak kevés és igen silány földet juttat a mezőgazdaságnak. ám annál több későbbi gondot. A visszaszorított viz ntat keres a felszínre, és gyakran éppen az értékes, már jól rekuítivált földeket teheti tönkre. A sorozatosan lecsapolt mocsarak mentén fokozódik a talaj kiszáradása, csökken a talajvíz szintje, és azt újabb költségekkel, fáradságos munkával — öntözéssel kell pótolni. Ez a paradox tény is rámutat arra, hogy jobban kell ismernünk. becsülnünk és hasznosítanunk a természetes erőforrásokat és lehetőségeket. Nem lebecsülendő a mocsarak víztároló szerepe. A nyílt vízfelületek befolyásolják a vidék klímáját. Ezt negatív értelemben tapasztaljuk olyan helyeken, ahol tömeges lecsapolásokat végeztek. A helyi párolgás csökkenése kedvezőtlenül befolyásolja a felhőképződést. A természetes állóvizek ipari célt szolgálhatnak. Tndjuk, hogy mennyire szükséges az ivóvíz célszerű és takarékos felhasználása, ezért öntözésre, építkezésekre stb. megfelel a mocsarak vize. Mivel ezek rendszerint az üzemek és települések közelében vannak, nem válik szükségessé a drága és energiaigényes szállítás nagyobb távolságokról — persze, — amíg megvannak!. A mocsarak kiszárítása egyenesen katasztrófába következményekkel járhat. Felszámolásukkal igen savanyú, eUivatagosodó talajt nyerünk, amely gyúlékonnyá válhat! Szomorú tapasztalatokat szereztek ilyen beavatkozásokkal például a szovjet mezőgazdászok Moszkva környékén és Belorusiziában. valamint Kanadában. A mocsári növényi társulások igen termékenyek, amit az iszapban fel-A CSKP KB 8. ülésének határozatait szinte naponta tárgyalják a pártszervek. a pártszervezetek, a szakszervezetek. A tudományos-műszaki fejlesztés ugyanis fontos területe a termelésnek. Az üzemek és vállalatok termékei anélkül nem érvényesülnének a külföldi piacokon, sőt hazánkban sem. Ez a kor követelménye* Az Agrozet komáromi (Komárno) üzemében gondosan áttanulmányozták a CSKP KB 8. ülésének határozatait. Lebontották az üzem feltételeire, az egyes munkahelyeken Is megtárgyalták azokat. A múlt évben, november elején a pártszervezet az üzemi szakszervezeti bizottsággal és a gazdasági vezetéssel karöltve konferen cián tárgyalta meg, hogyan is kívánnak előbbrejutni a tudományos-műszaki fejlesztésben. Mint ismeretes, az Agrozet komáromi üzemében többek között burgonyaültető és burgonyaosztályoző gépeket gyártanak a külföldi és hazai mezőgazdasági üzemek részére. Látogatásomkor az üzem igazgatóhelyettesétől. Szabó Lajostól arra kértem választ, hogyan váltják valóra a CSKP KB 8. ülésének határozatait. Elmondotta. hogy éppen az említett konferencián konkrét programot hagytak jóvá. amely a tudományos-műszaki fejlesztés feladatait tartalmazza, a 7« vedebneben halmozódó bomló szerves anyagok maximális hasznosítása biztosít. Elképzelni is nehéz, hogy milyen módon képesek a vízinövények hasznosítani a napenergiát és termelni a szerves anyagot. Például a mérsékelt égövi termőföld, a modern agrotechnika vívmányai segftségével 1 hektár gabonaföldről kb. 3—4 tonna szerves száraz anyagot (beszámítva a magot isi tud biztosítani, míg a mocsaras rétekről és a vizek partjairól kaszálással évente 20—20 (!) tonna száraz takarmányt lehet nyerni. Az adatok birtokában érdemes elgondolkodni a kiszárítás értelméről és talán érdemes újból nedves kaszálókká és legelőkké „rekultiválni“ a silány minőségű, szikesedő földeket. Hasonló akciókra már sor került a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és más országokban. Példánl Finnországban kb. 300 ezer hektár szántóföldet alakítottak újból kaszáiévá. Hazánk éghajlati körülményei között kitűnően termelhető bizonyos mocsarakban sok haszonnövény is, például a kálmos vagy a vidrafű. Ezek fontos gyógyszeripari és szeszipari nyersanyagok, s jelenleg nagy részüket külföldről importáljak devizáért. Nem elhanyagolható az a lehetőség sem, hogy az alkalmas mocsarakat haltenyésztésre hasznosítsuk. Elmúlt az a korszak, amikor halászati tárolók céljaira csak hatalmas kiterjedésű vízfelületeket tudtunk elképzelni. A kutatások jelenlegi állása szerint célszerűbb a tavacskák sorozata, aminek természetesen más pozitívumai is vannak, például az üdülési lehetőségek, a klimatikai hatás stb. A vadászok jól tudják, hogy a megőrzött és kevéssé bolygatott mocsarak az állatok igazi paradicsomai. A vadászható fajok rendszeres kilövése nemcsak sportlehetőséget biztosít. Lehet ennek népgazdasági haszna is. Legutoljára szólnék a mocsarak szerepéről a természettudományban és a természetvédelemben. Ezek a területek jelenleg is a megfigyelés és kutatás fontos forrásai. Az itt élő növény- és állatközösségek vizsgálata segíti ismereteink további bővülését a természeti folyamatokról. A mocsarakban sok védett és veszélyeztetett növény és állat él. Ezek életterének megőrzése nemcsak esztétikai és környezetismereti feladat, hanem egyben döntő fontosságú a genetikai állomány megőrzésének céljából a jövő kutatói számára. ötéves tervidőszak utolsó két esztendejére. Ennek alapján az Agrozet komáromi üzeme négy új termék próbagyártását kezdi meg. Elsősorban a hat- és négysoros burgonyaültető és burgonyaosztályozó gépek iránt van érdeklődés itthon és külföldön, mivel ezek korszerűbbek lesznek az eddig gyártottaknál. Megjegyzem, hogy a négy- és hatsoros burgonyaültető gépek — a hazai mezőgazdaság részére gyártják és szállítják — az I. osztályba vannak sorolva. E két gépfajta az üzem össztermelésének 25,3 százalékát teszi ki, és az idén már sorozatban gyártják. Az 1984-es esztendőben tovább korszerűsítik gyártmányaikat. Elkészül egy újabb hatsoros burgonyaültető gép kísérleti példánya — speciálisan csak az NDK mezőgazdasága részére. Ez az új innovált gép nagyobb teljesítményű és jobb minőségű lesz, mint az eddig gyártott hatsoros burgonyaültetők. A kísérleti sorozat 1984 negyedik negyedében készül el. Sorozatgyártásra pedig 1985 januárjától kerül sor. Reméljük, a korszerűsített, innovált gépek és az Agrozet komáromi üzemének további gyártmányai öregbítik majd a csehszlovák mezőgazdasági gépgyártás jő hírnevét. Dr. Kolozsi Ernő _BOGOLY JÁNOS Korszerűsítik gyártmányaikat
