Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-12 / 45. szám
Az almakörte- és szilva fák trágyázása Az egyes gyümölcsfélék trágyázása során figyelembe kell venni a specifikus igényeket, valamint azt is, hogy adott esetben milyen talajról van szó. Almát, köriét és szilvát különböző talajokon egyaránt sikerrel termesz'hetünk. A nehezebb és nedvesebb talajokon is lényegesen jobban megélnek, mint más gyümölcsfajok, viszont alapfeltétel, hogy ne legyen magas a talajvíz szintje és a talajvíz ne tartalmazzon túl sok karbonátot. A törpeaianyon nevelt almafáknak nincsen olyan fejleit gyökérrendszerük, mint a magoncokra ollotlaknak. ezért különösen igénylik, hogy a szántórétegben elegendő mennyiségű nedvesség, levegő és tápanyag legyen. Következésképpen az ilyen ültetvényben sokkal nagyobb körültekintést és gondosságot igényel a talajról való törődés. Mivel a körtefák főgyökerei mélyebben helyezkednek el mint az alinafáké. hosszabb ideig eltűrik a szárazságot és a magas napi hőmérsékletet. Persze a vízhiány a körtefák esetében is negatívan hat a gyümölcsök nagyságára. A növekedés kezdeti időszakában a körtefák igényesebbek a nitrogénre, mint az almafák. A nitrogén hiány könnyen okoz kedvezőtlen fejlődést. Ilyesmivel főleg a füvesített ültetvényekben kell számolni, s persze jobb a bajnak elejét venni, mert bizonyított tény, hogy a fejlődésben tapasztalt megtör panást utólagos nitrogén-műtrágyázással nem lehet olyan könnyen qrvosolni, mint az almafáknál. Az első években az a célunk, hogy a fákat erőteljes vegetativ fejlődésre, növekedésre serkentsük, megteremtsük a nagy teher hordozására alkalmas, erős vázágak kinevelésének feltételeit. Olykor előfordul, hogy kielégítő nitrogéntrágyázás esetén is satnyán fejlődnek a fák. Ennek leggyakrabban az az oka, hogy rossz az alany és az oltóvessző öszszeférhetősége (affinitása), ami természetesen gátolja a nitrogén-felvételt. A nitrogén túladagolása a körténél'nem rontja a gyümölcs minőségét mint az alma esetében, viszont a hajtásnövekedést nem ajánlatos nitrogén-túltrágyázással szabályozni (serkenteni), mert a buja növekedésű hajtások általában lágyak, rosszul érnek be és jobban ki vannak téve a nap. a fagy, illetve a baktériumos hervadás kártételének. A körtefák a kálium, a foszfor, a magnézium és némely nyomelem hiányára szintén nagyon érzékenyek. Gyakran szenvednek klorózisban, főleg hideg tavaszi időjárás esetén, amikor a levelekben nincsen meg a tápanyagok kívánatos összhangja. Persze ezt a klorözist lombtrágyázással — Vegaflor típusú, teljes lombtrágya levélre permetezésével — könnyen felszámolhatjuk. A permetezésre a levelek kifejlődése után minél előbb sort kell keríteni. Ha a lúgos kémhatású talajok sok karbonátot tartalmaznak akkor a klorózis állandó jelleget ölt s gyógyítása körülményes és csak rövid ideig hatásos. Ilyen esetekben a körtefák kezelésére Sequestrene 138 Fe (fánkénti adagja 20—500 gramm), Chlorofen ISyntron C — dupla adag) vagy zöldgálic (áranként 10—50 kg, vagyis négyzetméterenként 0.5 kg) használható. A nevezett készítményeket általában a talajba szoktuk bedolgozni, de a lomb permetezésére is felhasználhatók. Vasszulfáttal a Az árutermeléssel foglalkozó kertészkedök — főleg, ha gazdaságosságra törekedve, a palántát is maguk nevelik ki — mindig találnak munkát a kertben. Felvételünkön Földváry Sándor már a melegágyak tisztogatásán, előkészítésén fáradozik Fotó: -bor lomb kifejlődését követően, a tenyészidő folyamán 3—4 alkalommal permetezhetünk, mindig 14 napos időközökben, 0,2—0,4 százalékos töménységű oldattal. A tenyészidő előrehaladtával 0,5 százalékos oldattal is dolgozhatunk. A Sequestrene 138 Fe és a Chlorofen 0,1 százalékos oldatával a lombot — tíznapos időközökben — hat-nyolc alkalommal permetezhetjük meg Tenyésznyugalmi időszakban vagy kizárólag a törzs kezelésére 0,5 százalékos oldat is felhasználható. A körtefáknál gyakran találkozunk bórhiánnyal; ennek legjellemzőbb tünete, hogy a gyümölcsön felületi bemélyedések rád a beteg hajtások csúcsán. A hiánybetegségben szenvedő fa gyümölcse rosszul érik és idő előtt lehull. A szilvafáknál is találkozhatunk bórhiánnyal. Jellemző tünetei, hogy a mag körül parafaszerű sejtréteg képződik, a gyümölcs eltorzul, felülete megbámul. Néha a gyümölcsök felrepedeznek, a hajtások vége elszárad. A borhiány felszámolásának legegyszerűbb módja a bórax-oldatos permetezés (mint a körtefáknál) vagy a háromévenkénti bórax-trágyázás (áranként 150 —300 gramm). Galina Hudská agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa találhatók, melyek alatt parafaszerű sejtrétegek húzódnak meg. A betegségre utaló foltok gyakran összekapcsolódnak, a gyümölcs eltorzul és repedés. keletkeznek rajta. Komolyabb borhiány esetén a körtefa nem terem. Tipikus tünetként említhető a virágok elszáradása. Az új hajtások rövidek, rajtuk általában kevés és elkorcsosodott levél fejlődik, a beteg gallyak télen elhalhatnak. A hiánybetegség megszüntetése céljából a könnyű talajokon — háromévenként — hektáronként 15— 30 kg bóraxot ajánlatos használni. A bórsavas permetezés gyorsabban hat (virágzás idején 0,05, később 0,2 százalékos oldat). A bórax-oldattal (virágzás idején 0,2 százalékos, később 0,5 százalékos töménység alkalmazható) végzett permetebés szintén gyors javulást eredményezhet. A szilvafák talaját hasonlóképpen kel! trágyázni, mint a körtefákét, csak valamivel még több nitrogént igényelnek. Különösen ügyelni kell a kielégítő kálium-trágyázásra, mert a szilvafák a termés kineveléséhez sokat igényelnek ebből a tápanyagból. Káliumhiány esetén levélnekrózis jelentkezik, gyakran elhalnak a hajtáscsúcsok, később az ágak, esetleg az egész fa is kipusztulhat. Magnéziumhiánnyal a szilvafáknál ritkán találkozunk, bár ennek # A Gömörhorkai (Gemerská Horká) Cellulóz- és Papírgyár szakszervezeti klubjában egy hétig volt megtekinthető az a zöldség-, gyümölcs- és virágkiállítás, melyet — a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójának tiszteletére — az üzemi klub vezetősége készített elő, szorosan együttműködve a Csemadok és a Szlovákiai Nőszövetség szervezetének vezetőségével. A legszebb termékeket bemutató kertészkedök tárgyjutalomban részesültek. Bányász í. • Viliam jurkemík, a galántai Agrostav dolgozója a Vág partján, egy szivattyúállomá» közelében lakik. Szabadidejének egy hányadát kertészkedéssel tölti. Az Idén — kislánya kérésének engedve — a az elemnek a termőképesség növelésében ugyanolyan fontos szerepe van, mint a foszfornak. Hiánya esetén a levelek előbb elhalványulnak, az idősebb levelek néha vörösesbarnák és az erek között világosabb árnyalat észlelhető. Később levélnekrózis jelentkezik s a levelek a hajtások tövétől kezdve idő előtt lehullanék. Ilyenkor néha csapán néhány levél mikülönlegességnek számító, vietnami kolbásztök magjából is elültetett néhány szemet. Az erőteljesen fejlődő növényeket támrendszerre futtatta. ]ana egész nyáron szorgalmasan öntözte és ápolta a növényeket, melyek viszonzásul szép termést nyújtottak. Mint megtudtam, a kolbásztök nemcsak dísznek való, de zsenge állapotban fogyasztható Is. jurkemíkék mondják, hogy rántva különb sen ízletes. Krajcsovics F. Husvéth Lászlóval, a Szlovákiai Kertészkedök Szövetsége felbári (Horný Bar) alapszervezetének titkárával az utóbbi években több ízben találkoztam. Mindenekelőtt a Csallóköz Gyümölcse járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállításon, melyen a felbári kertészkedök minden alkalommal jelen voltak. Különös, de soha nem futotta az időnkből, hogy elbeszélgessünk a község kertészkedöinek közhasznú tevékenységéről. Pontosabban nem is csupán a községéről, de a körzetéről, hiszen... De erről talán meséljen inkább maga a titkár: — Alapszervezetünk tulajdonképpen négy település kertészkeddit tömöríti, szám szerint száznegyvenet. A „történelmet" azzal kezdeném, hogy a sülyi (Šulany) kertésztársak korábban ébredtek, kezdeményezőbbek voltak s hamarább felismerték a szervezett tevékenység előnyeit. Annak idején egy évig mi, felbáriak szintén az ő segítségükkel értékesítettük a terményeinket. Hetvenhéiben viszont már szervezetet alaki tottunk. Mégpedig úgy, hogy — a nagyobb talán erősebb alapon — a sülyiek is azonnal csatlakoztak hozzánk, és a bodaki (Bodíky) meg a budafai (Holice—Budin) kertészkedök Is az új szervezet tagjainak számát gyarapították. Tudom, hogy négy település összefogása kicsit sqknak tűnik, de ha hozzátesszük, hogy még így Is csupán tizenheten voltunk, akkor mindjárt más megvilágítást kapnak a fények. — Ma kis htján másfélszázan vannak. Tehát a kezdeményezők nem maradtak magukra. — Az árutermelési lehetőség nagy vonzerő, arról nem Is beszélve, hogy a termelést-értékesltésl biztonság sem utolsó do-Lelkes László felvásárló az egyik karfiolszállítmányt minősíti 3 Tevékenységi a köz javát szolgálja log. És ezt a szervezet létezése terem ette meg. — Szinte hihetetlen, hogy mindenkit az árutermelés irln ti érdeklődés hozott a szervezetbe. — Egy szóval se mondtam, hogy így van. A szervezet tag jainak mintegy kilencven szá zaléka foglalkozik szerződéses árutermeléssel. A többiek kizárólag kedvtelésből kertésztiednek, a család szükségléténél* körülbelül nyolc áras árutermö földterületről beszélhetünk, számolva természetesen az alapterület évi kétszeri vagy háromszori betelepítésével. — Hogyan szervezik a felvásárlást? — Két felvásárló központunk van. Budafán Mészáros Miklóst, Felbáron pedig Lelkes Lászlót bíztuk meg az áru átvételével. A szállítás nem gond, mert van saját traktorunk, tehát föidénykozóknak. Ami szintén segítség, ha nem is az alapszervezet részéről nyújtott: palántaneveléssei nem nagyon kell bajlódnunk, mert a gyakorlott budafaiak — előzetes megegyezés alapján — kinevelik az ültetőanyagot. — Ez tényleg komoly segítség. Csakhogy hozzáértés hiányában a legjobb magból, a legerősebb palántából is nehéz Az SZKSZ felbári alapszervezete évente hét tonna fóliát vásárol, majd ad tovább tagjainak alapszervezeti kedvezménnyel. Felvételünkön Husvéth László titkár a felbári terményfelvásárióval beszélget A szerző felvételei fedezésére törekedve igyekeznek minél jobban kihasználni az általában' nem terjedelmes házikertet. — Mennyi zöldséget termelnek az árutermelők? — Az évi forgalom általában 2,5 millió korona körüli. Ebben természetesen benne van a gyümölcs értéke Is. A zöldség zömét a budafaiak termelik, akik valamivel nagyobb kertekkel rendelkeznek. Felbáron, no meg Sülyben is, inkább a gyümölcstermesztés vert gyökeret. Almát, kajszit meg szilvát termelünk eladásra. A zöldség zöme paradicsom, paprika, salátauborka meg karfiol, de ezen kívül még sokféle zöldséget (rét két, karalábét, fejes és kelkáposztát, korai és kései gyökérzöldséget, fokhagymát stb.) szállítunk a házikertekből. — Mekkora területet művelnek a kertészkedök? — A legutóbbi felmérések szerint, tagonkénti átlagban ben akár naponta elláthatjuk a Zelenina nemzeti vállalat dióspatonyl (Orechová Potőő) üzemét friss áruval. — Bizonyára nem véletlen, hogy a szervezet tagjainak száma hat év alat a kezdetinek csaknem tízszeresére gyarapo dott, s hogy továbbra is komoly az érdeklődés a szervezeti élei iránt. Milyen segítséget kapnak a tagok a szervezettől? — Mindenekelőtt levesszük a termelők válláról az értékesítés gondját, de erről már beszéltünk. Aki árutermelésre vállalkozik, az a legjobb termést nyújtó, igazán bevált fajtákra alapoz. Ezek vetőmagját többnyire nem egyszerű beszerezni. Nos a szervezet, a benyújtott igényeknek megfelelően, megvásárolja a vetőmagot a kertészkedöknek. És természetesen a gyümölcsfákat, a műtrágyát, meg a fóliát Is. Az utóbbit alapszervezeti kedvezménnyel adjuk tovább a hajtatásra vállalgazdagon termő, egészsége« növényzetet nevelni. — Azt hiszem, hogy az eredményeink nem hozzáértés hiányára utalnak. A falusi embernek vérében van a háztáji gazdálkodás, azonkívül a szakismeretek gyarapítását szervezetünk vezetősége Is szorgalmazza. Szaklapokat járatunk, hazai és külföldi könyveket tanulmányozunk, kiállításokra járunk, a téli hónapokban pedig termelési és növényvédelmi kérdésekkel foglalkozó előadásokon veszünk részt. És pihenni is együtt szoktunk. Évente 70—80 tagtársunk részére nyílik lehetőség, hogy hazánk különböző tájaival ismerkedve, kellemes pihenéssel töltsön néhány napot. KADEK GÄBOR WVWWWVWN^VWWVWV^A/WWWWWWVWW^^/VWWWVWWWWWW
