Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-05 / 44. szám
A kezdeti időszakban, kor a leendő gyümölcsfák koronájának váza kialakul, a helyes fejlődés serkentésében igen komoly szerepet játszik a telepítés előtt végzett készlettrágyázás, illetve az első években alkalmazott nitrogén-műtrágyázás. Istállótrágyát vagy komposztot három-négyéves időközönként juttatunk, árankénti 300—400 kilogrammos adagban. Az isiállótrágyát mindig ősszel, a komposztot ősszel vagy tavasszal — a tenyészidény kezdete előtt — adagoljuk. A komposztot ajánlatos már érlelés idején műtrágyával dúsítani. A feltehetően gyökérzettel behálózott területen a trágyát sekélyebben kell bedolgozni a földbe: ősszel és tavasz elején legfeljebb 10 cm, tenyészidóben pedig S—8 cm mélyen forgathatjuk meg a talajt. Az istállóvagy komposzttrágyázás évében általában nem szükséges más trágyaféleséget adagolni. Ha a fák különösen gazdagon berakódnak gyümölccsel, virágzás ötén árankénti 450—600 gramm nitrogénnek megfelelő mennyiségű mészsalétromot (15 százalékos N) vagy mészammonsalétromot (30 százalékos N) juttathatunk. Nitrogénnel akkor trágyázunk, ha elég csapadék hullik. Aszályos időjárás esetén előnyösebb karbamidot vagy lombtrágyát használni (4—6 permetezés a tenyészidóben). Kedvezőtlen időjárás, magas pH-érték vagy egyéb okok következtében növényeink olykor nem képesek teljes mértékben kihasználni a talajban felhalmozott tápanyagokat. Gyakran előfordul, hogy a tápanyagok kötött formában vannak jelen a talajban és növényeink hiánybetegségben szenvednek. Ilyen esetekben igen komoly szerepe van a gyökéren kívüli tápanyagpótlásnak, lombtrágyázásnak. Kombinált műtrágyák használata esetén az adagokat úgy kell megállapítani, hogy semmi esetre ne adagoljuk túl a nitrogént (egyszeri adagban áranként maximum 1 kg tiszta ha tóanyag juttatható). Előfordul, hogy az összetett műtrágya nem tartalmazza valamelyik elemet. Ilyenkor egyszerű műtrágyát is juttatni kell. A tér ma fák trágyázásában igen ka moly szerep jut a káliumnak melyből igen sokat elvon a tér més. Kálisót kizárólag ősszel vagy tél végén ajánlatos hasz nálni (kloridos forma), kálium szulfátot pedig tavasz elején adagoljunk. A bogyósok nem kedvelik a kloridos kálimütrá gyát, ezért trágyázásukra inkább káliumszulfátot használjunk. Nem szabad megfeledkezni a magnéziumról, hiszen egyebek között a magnézium jelenlététől függ, hogy mennyire tud érvényesülni a juttatott kálium. Ha a K:Mg arány megközelítőleg 1 vagy 1 alatti, akkor a káliummal végzett trágyázás mindenképpen hozzájárul a hozamnöveléshez. Ha viszont a K:Mg arány 3-nál nagyobb, akkor a káli-műtrágyázás — függetlenül a talaj abszolút kálium-tartalmától — mindig negatív hatást vált ki. A gondos kertész arra is gondol, hogy a juttatott tápanyagokból, illetve a csapadékból igen sokat felhasználnak a gyomnövények. Ezért a gyümölcsös földjét mindenkor gyommentesen kell tartani. A kedvező csapadékviszonyú körzetekben június végén érdemes zöldtrágyázásra valamilyen keveréket vetni és azt ősszel beforgatni a talajba. Ahol 7U0 mm-nél több csapadék hullik vagy lehetőség kínálkozik a rendszeres öntözésre, ott a fák alját érdemes füvesíteni és a nyert zöld tömeget (évi 8—10 kaszálás) talajtakarásra felhasználni. Persze ilyenkor kétszeresére kell növelni a juttatott nitrogén mennyiségét. A fiatal csemeték gyökérzetének fejlődését a gyümölcsösben elterített, bármilyen szerves, talajárnyékoló anyag kedvezően befolyásolja. Persze a felhasznált anyagot még a csapadékszegény időszak kezdete előtt kell elteríteni. Az árnyékolásra felhasznált anyag csökkenti a párolgást és kedvező feltételeket teremt a gyökerek fejlődéséhez. Télre a talajtakaró anyagot ajánlatos összegyűjteni és komposztálni, nehogy meghúzódjanak alatta a pockok és kárt tegyenek a gyökérzetben. A termő gyümölcsfák alatt virágzás idején legjobb műveletlenül és takarás nélkül tartani a földet — még akkor is, ba a gyomok ellen történetesen vegyszert kell alkalmazni —, mert a tiszta és megülepedett föld növeli a talajkisugárzást, az pedig igen komoly szerepet játszik a kései fagyok káros hatásának csökkentésében. GALINA HUDSKA agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A gyümölcsösök trágyázása ami-Az olgyai (Oldzaj Kulcsár Bela — a szerződéses kapcsolat érleimében — mindenekelőtt zöldséget termel, de azért a gyümölcsfáit sem hanyagolja el. Amint a felvétel is mutatja, a szorgoskodás az Idén is meghozla a várt eredményt. Fotó: —bor Az augusztus végi, szeptember elejt termésbecslések idején szőlészeink többnyire csúcshozammal kecsegtető kilátásokról beszéltek. Ennek megfelelően a termelők országszerte komoly gonddal készültek a szüretre. Természetesen a nagyüzemekben és a háztájiban egyaránt. A közelmúltban, hozzávetőlegesen egy héttel a felvásárlásifeldolgozási idény befejezése előtt, a Nyitrai (Nitra) Borászati Üzem köbölkúti (Gbelce) üzemegységében az lránt érdeklődtünk, végül is mennyire bizonyult megalapozottnak a korábbi reménykedés? Kérdésünkre Kulich Ľubomír mérnök, a borászati üzem vezetője válaszolt. — Szőlészeink jól becsülték meg a termést. Valóban az utóbbi évtized egyik leggazdagabb szőlőtermése az Idei. Igaz, hogy a múlt évi valóságtól jócskán elmaradunk, viszont az átlagos évek színvonalának megfeleljen tervezett, felvásárlási feladatot jelentősen túlteljesítjük. — Ha lehetne egy kicsit konkrétabban ... — Végleges számadatokról egyelőre korai lenne beszólni, viszont annyi már bizonyos, hogy a tervezett 8800 tonnával szemben a valóságban hozzávetőlegesen 11 ezer tonna szőlő felvásárlására és feldolgozására nyílik lehetőségünk. Az érsekújvári (Nové Zámky) és a komáromi (Komárno) Járás üzemünk hatáskörébe tartozó nagyüzemei a múlt évben 14 ezer tonna szőlőt értékesítettek. Illetve majdnem ennyit, mert némi nyersanyagot a kertészkedőktől is kaptunk feldolgozásra. A köbölkúti üzem szeptember 5-én kezdte a feldolgozást s október 6-án teljesítette felvásárlási feladatát. Persze amikor szükséges volt, a hétvégeken is teljes kapacitással üzemelt, s a legforgalmasabb napokon 350—400 tonna szőlőt is átvettek a termelőktől. — Milyen kapcsolata van az üzemnek a kistermelőkkel? — Kapcsolatunk, amely a kölcsönös Gazdag volt az ősz előnyök figyelembe vételén alapszik, igazán jónak mondható. A kertészkedőktől évente 2000—2200 tonna szőlőt veszünk meg. Az Idén nagyjából kétezerszáz tonnáról beszélhetünk. — Hogyan szervezik a háztájiban megtermelt szőlő felvásárlását? — A korábbi gyakorlatnak megfelelően, ezúttal is három községben, Szögyénben (Svodln), Kürtön (Strekov j és Bátorkeszin (Vojnlce) nyitottunk felvásárló központot. S természetesen Itt az üzemben is bármikor és bárkitől átvettük a felkínált termést. A nagyobb mennyiség értékesítésére készülő kistermelőket, valamint a felvásárló központokat elláttuk műanyag rekeszekkel, hogy a termés tárolása és szállítása senkinek ne okozzon különösebb gondot. Ogy vélem, partnereinknek nem adtunk okot panaszra vagy bosszúságra. Az üzem laboratóriumában Zimka Ferenc technológussal a szőlőtermés minőségéről beszélgettünk. — Az idei szőlő kimondottan jó minőségű. Üzemünk fennállásának tizenkét éve alatt még nem volt rá példa, hogy az I. A minőségi osztályba tartozó szőlőfajták mustjába ne kelljen cukrot tenni. Most ezek átlagos cukortartalma 21 fok. S ami ugyancsak örvendetes, a vörös bort adó fajták színanyagban igenigen gazdagok. — Ez az értékelés a kistermelők által megvételre kínált szőlő esetében is helytálló? — Igen. Sőt úgy is mondhatnánk, hogy a kertészkedők általában jobb minőségű, nagyobb cukortartalmú szőlőt szállítottak mint a nagyüzemek. Ha a kertészkedők a feldolgozásnak és a borkezelésnek is olyan mesterei mint a termelésnek, akkor bizonyára lesz mivel dicsekedniük a borkóstolók alkalmával. — Befejezésül még egy kérdés: a komoly feldolgozó kapacitással dolgozó üzemben bizonyára jelentős mennyiségű melléktermék halmozódik fel. Milyen sors vár a törkölyre? — A társadalmi elvárásoknak megfelelően, ezt Is hasznosítjuk. A korábbi megállapodásoknak megfelelően a törkölyt a Tardoskeddl (Tvrdošovce) Efsz vásárolja meg és szárítás utón takarmányként hasznosítja. (bor) Míndtnf лтйць i A gyümölcsösben már a kései. fajtákat is leszüreteltük, kicsit kifújhatjuk magunkat. Sok idő azonban nincsen a pihenésre, hiszen a tárolót szellőztetni, a gyümölcsöt rendszeresen ellenőrizni kell. És persze a kertben is bőven akad meg tennivaló. Haladéktalanul gyűjtsük öszsbc a hullott gyümölcsöt, a fákról szedjük le a gyümölcsmúmiákat, vágjuk le a hernyőfészkeket — ez az idén különösen fontos —, tisztogassuk meg az idősebb fák törzsét és a felhalmozott anyagokat égessük el. Keressük és semmisítsük meg a gyűrűs- és gyapjaspille tojáscsomóit, törjük le a taplógombákat, a helyüket pedig az élő szövetig tisztítsuk meg és zárjuk le fémmentes olajfestékkel. A termés súlya alatt elroppant vagy szüretkor megsérült ágakat vágjuk le, a sebeket pedig gondosan zárjuk le. A fertőzött faleveleket gereblyézzük össze és jó mélyen ássuk le vagy égessük el. Teritsük el a szerves trágyát, szórjuk ki a műtrágyát s ha a lomb nagyobb hányada már lehullott, vegyük elő az ásót Óvatosan dolgozzunk, mert a fák — különösen a kajszi meg az őszibarack — érzékenyek a gyökérsérülésekre. Ha szerves trágyaként komposztot adagn Innk, akkor mészport is juttathatunk a földbe. Jól teszi, aki a talajom"' során mintát vesz, hogy tavas? szál a laboratóriumi elem?, eredményének ismeretében vé gezhesse a tápanyagpótlást. A megvénült, esetleg beleg fákat most kell kivágni, a ren delkezésre álló oltványokat — a bogyósokkal együtt — a fa gyök beálltáig kell eltelepíteni Ne sajnáljuk a fáradságot meg a gödörásásra fordított időt, ne telepítsük a fiatal csemetét az éppen kivágott fa helyére. A talajon tság rendszerint rossz fejlődést, olykor az oltvány pusztulását okozza. Általános alapelv, hogy arra a területre, * ahol korábban csonthéjas díszlett, feltétlenül almástermésűt кеЧ telepíteni és fordftva. A talajt jó rögösre ássuk és meg véletlenül se gereblyézzük el, mert akkor kevés téli csapadékot képes befogadni. Márpedig a kimondottan száraz nyár után igencsak szüksége van a földnek a nedvességre. Az. ásás után lehalló lombot nem kell összegyűjteni, elég megpermetezni karbamiddal, a Nitrosan 2 százalékos vagy a Fundazol 0,2 százalékos töménységű oldatával. A fák törzsére erősítsünk bernyóenyves öveket, hogy segítségünkre legye-3nek a kis és nagy téli araszolók állományának gyérítésében. Lombhallás után ritkítsak meg a ribiszke- és egresbokrokat, a bokor alakú birset s vágjuk ki a folytontermő málna le termett vesszőit. Az egészséges, bőtermő fákról lassan megszedhetjük az oltóvesszőket. A kötegelt vesszőket nedves homokba állítva, pincében kell tárolni. A szamócást úgy szórjuk meg komposzífölddel vagy istállótrágyával, hogy a növények szívrésze szabadon maradjon. A pincében, kamrában és gyümölcstárolóban helyezzünk el csalétket, állítsunk csapdát a várhatóan nagy számban jelentkező mezei pockoknak. A tárolót lehetőleg éjszaka szellőztessük. Ideje befejezni a kései zöldségfélék betakarítását. Továbbra is kint maradhat a petrezselyem, a paszternák, a feketegyökér, a bimbóskel és a hoszszú tenyészidejű fejes káposzta. Ha a gyökérzöldségek sorközeit kiadósán megszórjuk szalmás trágyával, szabadföldben is jól telelhetek, esetleg egész télen folyamatosan szedhetők. Enyhébb teleken a sárgarépával is érdemes kísérletezni. Viszont a téli retket feltétlenül fel kell szedni a fagyok beállta előtt. Az endivia-töveket földlabdával telepítsük ót az elsötétített melegágyba, halványításra. A spárga száraz lombját tépjük le és tegyük a komposztba, a fóliával boritott spenótot enyhébb napokun szellőztessük, hideg, de napos időben árnyékoljuk. A múlt hónapban vetett sárgarépa fólia alatt vagy melegágy! ablakokkal védve teleltethető. Dolgozzuk ki a jövő évi vetési és ültetési tervet s a növények igényelnek megfelelően végzett tápanyagpótlós utón kezdjük meg az ásást Készítsük el a korai gyökérzöldségek helyét, vessünk zöldbursot, petrezselymet, sárgarépát, ültessünk fokhagymái, korai zöldhagymának nagyobb dughagymát, és telepítsünk tormát. Szüret után az elöregedett szőlőt vágjuk ki, a tőkéket égessük el. A fiatal szőlői ajánlatos felkupacolni, a hagyományos ültetvényekei fedni. A termő szőlőben pótoljuk a hiányzó tőkéket; kötött talajon oltvánnyal, homoktalajon gyökeres vesszővel, döntéssel vagy bujtással. Alaposan megtrágyázott és megforgatott földbe kezdhetjük telepíteni a szőlőt. Lombhullás után a házilag készített - oltványokat óvatos; i szedjük föl és azonnal telepítsük el vagy értékesítsük. Tavaly is meg az idén is gazdagon termett a szőlő, most kiadósán kell trágyáznunk. A talajmuukákat ne halogasusk fölöslegesen. Már a pincében is akad munka. Zajos erjedés után 2—3 hétel az újbort le kell fejteni a seprőről. A bor soha ne álljon darabban, a hordót vagy egyéb tároló edényt rendszeresen töltögessük föl. A pincét időnként kénszeietek égetésével fertőtlenítsük. A rózsát takarni kell, mert mínusz 8 C-fokosnál nagyobb hidegben könnyen megfagy. A bokrokat vágjuk vissza és kupacoljuk föl, a fákat csavarjuk be papírral. A lomblevelű örökzöldekre szórjunk falombot és fenyőgallyakkal árnyékoljuk őket. Megkezdhetjük a díszcserjék tisztogatását, folytatjuk a telepítést, a trágyázást és a talajmunkákat. A füves területre is szórjunk némi szerves és műtrágyát. Időnként ellenőrizzük a tárait gumókat és virághagymákat. Novemberben még vethetünk teltvirágú búzavirágot. Szobanövényeink télen kevesebb vizet és fényt igényelnek, s fokozottan érzékenyek a huzatra (sárgulás, lombhullás), tehát körültekintően szellőztessünk. Az amarilliszt, a karácsonyi kaktuszt meg a hajtatásra előkészített, cserépbe ültetett viréghagymákat (jácint, krókusz, tulipán) hetente egyszer-kéiszer ajánlatos mtijj.ocsolni, a kaktuszokat és a pozsgásokat elég tíznaponkáut. Must már a leandert, a kukorica és babérlevelet is ajánlatos fagymentes helyre telepíteni. A medencékből engedjük ki a vizet,' a vízinövények pincében telelhetett töveit néha locsoljuk meg, különben tavaszig kiszáradnak. (kr| Sárgarépaszörp. Megtisztítunk, majd lereszelünk 2 kg sárgarépát és vászonzacskóba téve, jól kipréseljük a levét. Éjszaka pihentetjük, hogy szépen letiszuljon. Másnap a levet óvatosan leöntjük az üledékről, majd állandó keverés közben sűrű szörppé főzzük. Dalkedli vagy hagyományos mártások készítésére használhatjuk. Sárgarépalekvár. MegV etilünk és lereszelünk 1 kg sárgarépát, hozzáadunk egy kávéskanálnyi reszelt citromhéjat, s 10 percig főzzük. Ezt követően belekeverjük három citrom levét, hozzáadunk 1 kg cukrot és gyors kavargatás közben sűrű Kásává főzzük. Alma és kürte „bundában“. ■Jagyobb lédús almákat kettévágunk, eltávolítjuk a magnázat, meghámozzuk a gyümölcsöt, majd 4—5 mm vastag szeletekre vágjuk. A szeleteket megforgatjuk simalisztben, > tában, majd forró olajban pirosra sütjük. A tészta V* liter tejből, egy kanál cukorból, hat kanál féldaralisztből, 2 tojásból, csipetnyi sőt: és két kanál fehér borból készül. A körtét hasonlóképpen kell készíteni, de hámozás után nem sz. . к a iái. hanem előbb kevés cukrot és fehér bort tartalmazó vízben puhára pároljuk. Amikor lecsöpög, a gyümölcsöt úgy dolgozzuk fel, minth az almát. Ha elkészül, tiszta vagy fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk Pikáns saláta fejes kápusztából. 80 dkg fejes káposztából, 8 dkg olajból, 4 dkg cseresznyepaprikából meg salátáiéból készül. Az apróra vágott káposztát leforrázzuk, lecsöpögtetjük, leöntjük forró olajjal (ebben előzőleg cseresznyepaprikát 'tárolunk) és elkeverjük salátalével. Hűtve, zsíros, kövér húsos ételekhez, frissensültekhez tálaljuk. Földváry Sándor, az SZKSZ oigyal (Ofdza) alapszervezetének titkára az idén karalábé és kelkáposzta után — a társadalmi igényeknek megfelelően — kései karfiolt termelt eladásra Fotó: —dek
