Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-13 / 32. szám

AZ SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja ^ _________________________________________ ___ ' ___ ___.___________________ 1983. augusztus 13. if 32. szám ir XXXIV. évfolyam ★ Ara 1,— KCa Egy gazdaságon bellii a helyzetet, a lehetőségeket, a ten­nivalókat érthető módon az ott dolgozók ismerik a legjobban, ök tudják, mikor melyik megoldás hozhatja a legjobb ered ményt. Különösen Igaz ez olyan helyzetben, amilyen az idei nyáron alakult kt mezőgazdaságunkban, amikor annyi kérdő­jelet állított eléje az időjárás. Az egyik nagy kérdésre; vajon meddig tart még az aszály — bizonyára választ ad az idő­járás. Augusztus 2-án jártam Felső-Csallókozben. Akkor az ország nagy részét még a bőnapok óta tartó szárazság kínozta. Már az is örömet jelentett az Itt élő embereknek, ha helyi jellegű záporok és zivatarok alkalmával lehullott jelenték­telen mennyiségű csapadék kapcsán az esőről beszélhettek, Fizikailag és Idegileg nehezen viselték el a felhőtlen eget, a perzselő napot, a nagy hőséget, a furulyázó, néhány helyen már „zörgő“ kukoricalevél látványát. Olyan volt a határ, hogy szinte bemutató keretében lehetett tanulmányozni, mit jelent az öntözés ilyen aszályos nyáron, és milyen nagyok a kü­lönbségek még az öntözött táblákon belől is. A növények állapota arröl árulkodott, hogy melyik részen, mennyi vizet kapott a cukorrépa, a kukorica, a takarmánynövények és a másodvetés. S HÁROM nehéz HÓNAP ' — Sohasem volt gondtalan a termelésfejlesztés. Idén te­tézte a gondokat az átlagostól eltérő Időjárás. Májusban 49, júniusban 46, júliusban pedig csak 20 milliméter csapadék hullott, s az aszály bizony alaposan próbára tette a növény­zet szárazságtörését. Ennek ellenére nem beszélhetünk ka­tasztrófáról, mivel rendelkezésünkre álltak azok az eszkö­zök, melyek csökkentették, mérsékelték az aszály okozta veszteségeket — mondja megfontolt, csendes hangon Mózes Ferenc, az Agroprogres közös mezőgazdasági vállalat öntözési részlegének vezetője, majd hozzáfűzi: — A termelés jelenlegi színvonalán, ahol már komoly költ séget Jelent a talajmunka, a vetőmag és a vegyszer, nem Lehet kockáztatni a termés biztonságát a mlnlmumtényezőben levő vfz miatt, jó agrotechnikával kétségkívül csökkenteni lehet a bizonytalansági tényezőket, de a víz meghatározó szerepét nem lehet kiiktatni. Ezek az ismeretek nagyon fon­tosak, a lényeg azonban a tett. Megnyugtató számomra, hogy az Idén minden gazdaságban annak tudatában cselekedtek hogy munkájuk fontos láncszeme a nehézségek leküzdésének. A nagy magyar! (Zlaté Klasy) Agroprogres Bratislavától Gúláig (Kolárovo) 3B ezer 700 hektáros területen szervezi és irányítja az öntözési. Az öntözés Intenzitásának alapját a nagy nyomásigényű berendezések alkalmazása képezi, melyek üzemeltetése megfeleld csatornarendszert, vfzforrást igényel A Felsö-Csallóköz öntözését biztosító nagy hatósugarú öntöző­­berendezés — 20 ezer 816 hektár öntözését teszi lehetővé — a Kis-Dunára, illetve a folyóból kiinduló csatornára van rákötve. A Kis-Duna sajnos nemcsak a víz, hanem a naponta előálló embert és technikát próbára tevő problémák forrá­sa is. Szennyezettségét a folyéssebesség gyorsításával — a ter­vezett percenkénti 45—50 köbméterrel szemben 70 köbmétei vizet engednek le medrében — sikerült mérsékelni, a vízinö­vények elszaporodása viszont megoldhatatlan feladat elé állít­ja az öntözőrendszer dolgozóit HA LESZÁLL AZ ESTE.» Az 24-es számú szivattyúállomás gépházában Csicsay Ottó teljesít szolgálatot. — A (égi (Lehnice) szövetkezet, az tszőri (Kvetoslavov) Magtermeszto Állami Gazdaság és a Gombai (Hubice) Állami-Gazdaság földjeire juttatjuk ki az életet jelentő vizet — tá­jékoztat az állomás fiatal szakembere. — Naponta huszonnégyórás üzemeltetéssel 15 ezer köbmé­ter vizet használunk fel. Sajnos rémünkké vélt a csatornába kerülő hínár, mely elzárja a szlvókoserakat, s megakadályozza a víz szlvattyútérba való áramlását. A szlvókosarak előtti tér tisztítása munkatöbbletet Igényel, lehetetlenné teszi a folya­matos üzemeltetést, s természetesen növeli az energiafogyasz­tást. Nappal még csak bírunk vele, az éjszakai szolgálatot vi­szont senkinek sem kívánom. — Fekete hínárra leszáll majd az este... Idézem a szépen hangzó költői képet Mózes Ferencnek, aki a romantikát félre­téve vázolja az „ördög rózsája“ által okozott problémákat. — Felső-Csallóköz közismert aszályzug, a kavicsos talaj az Idei szárazságban szinte csonttá keményeden. Szinte si­vatagi viszonyok uralkodtak ezen a vidéken, s a hínár bi­zony megoldhatatlan feladat elé állított bennünket. Voltak olyan napok, amikor az üzemelést csak óriási erőfeszítések árán tudtuk biztosítani. Éjjelt nappallá téve hajóláncokkni „húzattuk le“ a csatornákat, melyek a mederből kitépték és kiemelték a hínárt. Tonnában talán nem is tudnám kifejezni azt a tömeget, amely egy-egy ilyen „hadművelet“ után a part ra került. — Ml okozza e vízinövény szinte természetellenes elsza­porodását? — A víz folyása Felső-Csallóközben lelassul, a hőmérsék­lete, valamint a benne levő szerves anyagok szinte optimális körülményeket biztosítanak a hínár szaporodásához. A gondot még tetézi az, hogy a hlnártelepek gócait szinte lehetetlen meghatározni. — Megoldás, ellenszer? — Pályázatot hirdettünk e probléma megoldására. Jelen­leg a Sigma szakemberei a szívftkosarak alá szerelt aprító­berendezésekkel kísérleteznek, sajnos egyelőre nem sok si­kerrel. A Felső-Csallóközi Öntözőrendszer szivattyúállomásai na ponta 550—570 ezer köbméter vizet Juttattak ki a száraz, repedezett földre. Az aszály elleni harc sikeres megvívását egy látszatra ártalmatlan vízinövény gátolta. „0, ezer örvény és hínár. Fogja pályádat majd körül.* Idéződnek emlékezetembe a költő Berzsenyi szaval, azt viszont nehezen tudom megérteni, hogy a tudományos-műsza­ki haladás korában hogyan okozhat megoldhatatlan problémát a hínárból való „.kievlckelés.“ AMI TŐLÜK FÜGGÖTT Mögöttünk porfelhő, előttünk a perzselő fény. Minden a szárazságra emlékeztetett az illésUázi (Nový Život) Csehszlovák- Mongol Barátság Efsz határában. Napraforgó-, silókukorica, és lucernatáblák váltják egymást. Még zöld volt a növényzet színe, de láthatóan minden növényszál vívta a maga küzdel­mét a nagy hőséggel. — Ezek a vízsugarak adják a reményt — műtét a csikós­tól dúló irányába magyarázólag Horváth József, a szövetkezet agronómusa, ahol a Fregatt tlpusó nagy teljesítményű öntöző­­berendezés szórja a vízsugarakat a 80 hektáros ciikorrépa­­tfiblára. Felhő sehol. Napfény csillog az ezüstös színben játszó vlz­­sugarakon. Zsigmond Pál segádagronómus a Fregatt megbízhatóságát dicséri az alábbi kiegészítéssel: Harminchat óra alatt 28 hektár öntözését biztosítja, vi­szont nagy szakmai hozzáértést igényel; a műszaki hibák ki­zárása teljes mértékben a kezelőszemélyzet hozzáértésétől függ. Üzemeltetését szövetkezetünkben ifj. Farkas Jenő sze­mélyében olyan szakember Irányítja, aktnál minden feltétel adott a felelősségteljes feladat sikeres megoldásához. Csak dicsérni lehet az Ulésháztakat, hiszen amikor látták, hogy az aszály fenyegető méreteket ölt, haladéktalanul csele­kedtek. Éjjel, nappal, hétköznap és ünnepnap Is öntöztek „életmentő1' munkát végezve, A silókukorica és a lucerna ön­tözése után, ottjártunkkor a Fregatton kívül 260 szórófej, 15 darab dohos öntözőberendezés 24 őrös üzemeltetésével biztosították a szántóföldi legelők, a másodvetések, a cukor­répa és a dohány öntözését. Az „életmentés" eredménye látszik Is a határban. Tekin­tetem a lucerna harmadik kaszálásának vastag rendjeire té­ved, s közben a téli takarmányszükséglet megteremtésére gondolok. Horváth József azonban megelőz a kérdésfeltevésben. — Takarmánygnndjaink az idei aszályos évben sem lesznek. A silókukorica pótlására lucerna alávetéssel zabot termeltünk. A zabot —- melynek zöldtömeg8 elérte a hektáronkénti 30— 35 tonnát — szilázsoltuk, s az alávetéssel termesztett lucerna első kaszáiata is gazdag termést adott. Sokat próbált emberek az Ulésházi szövetkezet vezetői és tagjai. Most mégis úgy érzik, hogy a nyári aszály megköveteli tőlük minden tartalék mozgósítását, minden lehetőség haszno­sítását, hogy az esetleges kieséseket mérsékelni tudják. Min­dent megtesznek azért, hogy az aszály okozta bajokból minél kevesebbet kelljen magukkal cipelni. * z x A tapasztalatok azt jelzik, hogy gazdaságainkban a külön­legesen alakuló helyzethez, az időjárás által feltörő gondok­hoz igazodva dolgoztak: kapkodás, idegeskedés nélkül, érde­mesen. Ennek bizonyéra beérik a gyümölcse. S be az időjárás is változik, segít, akkor remélhetőleg az idén is szép eredmé­nyeket hoz az emberi hozzáértés, a szorgalom. CSIBA LÁSZLÓ Látogassa meg Nitrán az AGROKOMPLEX ’83 Országos Mezőgazdasági Kiállítást 1983. augusztus 20-tól szeptember 4-ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom