Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-31 / 52. szám
1983. december 31. SZABAD FÖLDMŰVES 13 — így is mondhatjuk. Persze nem rajtunk múlott, hogy nem lett meg a tervezett kilenc tonnás hektárhoiam. Az egyébként is dombos-völgyes terepen hatványozottan éreztette hatását a szárazság. A növényzet jól berakódott, csak éppen lazább maradt a fürt, apróbb s könnyebb a bogyó. Még szerencse, hogy a minőség enyhítette a gondjainkat. — Mekkora szőlészetük van? — A termő ültetvény egyelőre hatvan hektáros. Ehhez jön még huszonöt hektár új telepítés, további tíz hektárt pedig a jövő év tavaszán ültetünk be. — Mint ismeretes, a fogyasztók igénye álaposan megváltozott, egyre A cirok feldolgozása jó munkalehetőséget kínál a szőlészetben dolgozó nőknek a téli hónapokban Fotó: —bor nagyobb a vörös bor iránit kereslet. Gondoltak-e erre a fejlesztési tervek kidolgozásakor? — A termelőnek mindenkor a tdrj sadalmi igényből kell kiindulnia, No lönben nem csupán a fogyasztónak, de önmagának is ellenségévé válik. Korábban nem voltak vörös bort adó fajtáink, ültetvényeinkben a Rizlingszilváni és a Zöld veltelini dominált. Az utóbbi években tizenkét hektárt ültettünk be vörös bort adó Kékfrankossal meg Szentlőrincivel, négy hektáron pedig csemegeszőlőt telepítettünk. Elsősorban az egyébként hasznavehetetlen domboldalak betelepítését szorgalmazzuk, — Jövőre nagyjából száz hektár szőlőjük lesz. Győzik-e munkaerővel? — Az egyelőre harmincöt fős szőlészeti csoport a dohánykertészetben dolgozók segítségével, időben elvégzi a tenyészidő legfontosabb munkált. A metszés is legfeljebb egy hónapig tart, ezért Is kellett a téli foglalkoztatásról gondoskodnunk. Persze szüretkor idénymunkások segítségére szorulunk, de ez nem okoz különösebb problémát, mert naponta ötven-hatvan ember segítségével számolhatunk. A szövetkezet nyugdíjasai, a társadalmi szervezetek és a szülői munkaközösség tagjai, a közeli ipari üzemek, főleg a párkányt f Štúrovo] Cellulóz- és Papírgyár, az érsekújvári Pletatex dolgozói, no meg az Udvarát (Dvory nad Žltavou i Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet diákjai rendszerint komoly segítséget nyújtanak szövetkezetünknek. Bízunk benne, hogy ezt a társadalmi összefogást a jövőben sem kell nélkülöznünk, és nem kell szerényebbre fognunk a társadalmi igényekre alapozott, fejlesztési elképzeléseket. KÄDEK GÄBOR BULGÁRIÁI JEGYZETEK AMarica mentén kiterjedő síkság Bulgária egyik legtermékenyebb része. Ez az ország magtára — vallják az ottaniak. Nem véletlenül. Hiszen a gabona, a kukorica ott terem a legtöbbet. De nemcsak az. Az éghajlat, a gazdagon termő föld a zöldség- és gyümölcstermelésnek is különösképpen kedvez. Úgyszólván a síkság fókuszában fekvő járási székhely, Plovdiv a vastag földtakaró alatt a régmúlt idők városának, Ftlippopolisnak a maradványait őrzi, a mai napig megtartotta jelentőségét és rendületlenül az ország fontos kulturális, ipari és mezőgazdasági központja. Minket főleg a mezőgazdaság érdekelt. Megtudtuk, Itt rendezik meg évente a világszerte közismert nemzetközi mezőgépipari kiállításokat, és itt található a hazánkban is jól ismert; sok szakember által látogatott, a G. Dimitrov nevet viselő tudományos-termelő zöldség- és gyümölcstermesztési komplexum. Az ottani rövidítésben NPK — naucsno-proízvogyityelntj komplex. Az országos hatáskörű, kiterjedésében egyedülálló tudományos agroipari komplexum impozáns székházéban Kiril Kralev vezérigazgató fogadta kis csoportunkat. Tőle tudtuk meg. hogy a gigantikus üzemegység, amely szervesen egyesíti a tudományt, az őstermelést és a végtermék előállítását, harmincezer hektárnyi területet foglal el. A számtalan termelési-gazdasági részleg mellett három tudományos és kutatóintézet, öt konzervgyár és 250 üzletből állő kiskereskedelmi hálózat tartozik hozzá. A vezérigazgató tájékoztatása szerint a nyolc éve fennálló és eredményesen működó tudományos agro-ipari egység fényesen Igazolja a vertikális integráció előnyeit. Vagyis egy üzem olyan szervezeti felépítését, amelynek révén a tudománynak, a kutatásnak, a termelésnek, a feldolgozásnak, az áruforgalmazásnak szoros összekapcsolása, illetve egy tető alá vonása valósulhatott meg. — Csakis ezáltal válik lehetővé az új tudományos ismereteknek rugalmas gyakorlati alkalmazása — mondotta Kralev elvtárs —, de fordítva Is, a gyakorlat Igényeinek és követelményeinek a tudomány vagy a kutatás általi gyors kielégítése. A kutatók közvetlenül a gyakorlatban próbálhatják ki a laboratóriumokban vagy a tervezőasztalok mellett fejlesztett módszereiket, elért eredményeiket. De mivel a két tevékenység szorosan egymásra kapcsolódik, a gyakorlati szakemberek is aktívan részesednek a kutatómunkában és a kísérletezésben. A közös munkának köszönhetően csak a növénytermesztés szakaszán évente 380—400 ezer tonna terményt termelnek, ebből 100—110 ezer tonna zöldséget, 40 ezer tonna szőlőt. 170 ezer tonna gyümölcsöt. Az évi bruttó termelés pénzben kifejezett értéke 340 millió leva. Említést érdemel a korszerű termeléshez feltétlenül szükséges anyagiműszaki és szellemi alap. Csak traktorból több mint ezer darabot, tehergépkocsikból pedig háromszázat számlálnak. Tekintélyes beruházásokra utal. hogy az óriási terület nyolcvan százaléka öntözhető. MIT HOZOTT A „KONYHÁRA“ A TUDOMÁNY A tudományos és kutatóintézetekben összesen 1300 munkatárs tevékenykedik: ebből 220 a tudományos munkatárs. — Mire irányítja figyelmét e tekintélyes „szellemi apparátus“.?. — érdeklődtünk a kutatók tevékenysége felől. — Az elmúlt évtizedekben világszerte elhatalmasodott a vegyszerezés mértéke. így hazánkban is — magyarázta a vezérigazgató. — Igaz, a hozamok jelentősen növekedtek, de a biológiai egyensúly felbomlott. Ennek káros hatása máris érzékelhető, viszont végső következményei egyelőre beláthatatlanok. Ezért kutatómunkánkban elsősorban az integrált növényvédelemre összpontosítjuk erőnket. A környezetet kímélő biológiai növényvédelmi módszerek fejlesztését szorgalmazzuk. Az ezen a téren kifejtett erőfeszítő munka nem maradt siker nélkül. Ma például több üvegházi zöldségféle és virág kártevői ellen hatékonyan alkalmazzák a laboratóriumokban tenyésztett baktériumokat, vagy a kártevők egyéb természetes ellenségeit. De más területeken is kiváló eredményekkel dicsekedhetnek, többek között a növénynemesítésben. Az előző ötéves tervidőszakban összesen ötven újnemesítésü zöldség- és gyümölcsfajtát adtak a gyakorlatnak. Széles körű tudományos és kutatómunka folyik az új progresszív technológiák, agrotechnikai eljárások. gépesítési eszközök — főleg betakarító gépek — fejlesztésében, továbbá a hatékony Irányítási és munkaszervezési módszerek kidolgozásában. Becslések szerint a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása évente legalább négymillió leva hasznot hoz a nagyvállalatnak. Igaz. a fejlesztés és az anyagi-műszaki ellátás terén fehér foltok is akadnak. Bár az össztermelésben 13 ezer ember dolgozik, és a gépesítés színvonala magasabb az országos átlagnál, a begyűjtés, a szüretelés és a konzervgyári kampány idején mégis 26 ezer ember is szorgoskodik a földeken vagy a feldolgozó ipar csarnokaiban. A sok szorgos kézre azért van szükség, mert részben hiányoznak a megfelelő betakaritógépek, részben pedig azért, mert a termés jelentős része friss állapotban kerül értékelésre, és a gépi begyűjtés megengedhetetlen veszteségekkel járna. A feldolgozó iparban pedig mindig is kampányszerű volt a munka. GYERMEKTÄP EXPORTRA, RUGALMASABB TERMÉKVÄLTÄS A konzervgyárakban nyolcezer dolgozó tevékenykedik. Évente 200 ezer tonna konzervet állítanak elő. A vezető véleménye szerint a gyártás sikere a bő kínálat mellett a tetszetős csomagoláson, valamint a szüntelen termékváltáson múlik. Ezért a csomagolótechnika tökéletesítése mellett fokozott figyelmet fordítanak az új termékek előállítására. A konzervipari termékek húsz százalékát évente felváltják. A kutatók mindenekelőtt olyan tartósítási módszerek fejlesztésén munkálkodnak, amelyek megkímélik a tartósításra kerülő termények jellegzetes ízét, színét és nem csökkentik lényegesen beltartalmi értéküket. Az ott tapasztalt számtalan érdekességek közül feltétlenül említést érdemel az a tény, hogy az országban egyedül itt gyártják a gyermektápokat, évente 14—15 ezer tonna menynyiségben. A több mint 60 féle gyermektápból jelentős tételeket külföldre, főleg a Szovjetunióba exportálnak. — A gyermektápok gyártásában igen szigorú minőségi szabványokat állítottunk magunk elé — tájékoztatott bennünket a vezérigazgató. — A tápokat csakis a legkiválóbb nyersanyagból készítjük. Ezalatt nemcsak a tetszetős külalakot, hanem főleg a szermaradványoktól mentes, vagyis szennyezetlen terményeket értem. Az előre kijelölt gyümölcsültetvényeket és a zöldségfélék növényzetét minimális mértékben permetezzük növényvédő szerekkel. Az esetek többségében legfeljebb egyszer. A gyártásra kerülő termés, valamint a végtermék igen szigorú, háromlépcsős ellenőrzésen megy keresztül. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS, TAPASZTALATCSERE A zöldség és gyümölcs termesztésére szakosított mammutvállalát élénk és széles körű nemzetközi kapcsolatokat tart fenn elsősorban a KGST tagországaival, de a fejlett tőkés országokkal is. A saját nagykereskedelmi szervezetük révén bonyolítják le export-import tevékenységüket. Termékeik — friss zöldség, gyümölcs, különböző konzervek — aránylag nagy választékban hazánk kereskedelmi hálózatában is fellelhetők. De a Szovjetuniónak, Magyarországnak, az NDK-nak s Lengyelországnak is jelentős mennyiségű terméket szállítanak. A tudományos-műszaki fejlesztésben is a nemzetközi együttműködésre, a kölcsönös tapasztalatcserére támaszkodnak. A nemzetközi összefogással történő kutatómunkának fényes példája az automatizált irányítási rendszer fejlesztése, amelyben Bulgária szakemberei mellett neves szovjet és NDK-beli kibernetikusok is részt vesznek. Itt kerül kipróbálásra a mindhárom országban fejlesztett legkorszerűbb számítógépes technika. A programok előállításán a komplexum szakemberei munkálkodnak. A már most világszerte nagy érdeklődést keltő kutatómunka a „nagyvállalat“ információs-irányító központjában megy véghez, ahol a jelen időszakban is a korszerű számítógépes technika segítségével irányítják a több ezer ember munkáját, és öszszehangolják a sokrétű tevékenységet. KLAMARCSIK MARIA A zöldség és a gyümölcs birodalma A járási irányszám legalábbis ilyen feladat vállalására ösztönöz bennünket. — Es most lássuk a lényeget. A ciroktermesztés mennyiben van segítségére a szövetkezetnek a téli foglalkoztatás feltételeinek megteremtésében? — A feldolgozás november elejétől február végéig tart, tehát a holtidényben minden asszonynak tudunk munkát adni. Márciusban pedig jöhet a metszés. — Az imént feldolgozásról beszéltünk. Ez annyit jelent, hogy seprűt kötnek a cirokból? — Nem. M csak előkészítjük a nyersanyagot a losonci f Lučenec) Cirko vállalat részére. Persze, ha már kéznél a nyersanyag, magunk is ké szítünk néhány seprűt, hogy legalább ilyesmire ne kelljen a közösnek pénzt köteni. — A ctrokszakállat tehát értékesítik. Hát a magot? — Azt is eladhatnánk, de inkább megdaráljuk és felhasználjuk a pelletkészítésnél. Annyit nekünk is megér, mint a kukorica. — Ha már így összejöttünk, szóljunk néhány szót a szőlészetről is. — Az igazat megvallva, a múlt ■■ őszön Szívesebben láttuk volna — mondta Takács Imre, és a társához fordult. — Akkor tíz tonnás hozamról beszélhettünk volna, igaz-e? — Tehát kudarc? „A rövid szárrésszel vágott, levelektől megtisztított cirokszakállről még a magot is el kell távolítani“ — mondják az asszonyéit majd nevetve még hozzáteszik —, „de ne akarja, hogy annak a módját is bemutassuk, mert alighanem megfulladna a portól“ Fotó: —bor Nemrég a libádi '(Bubái Egyetértés Efsz-ben tártam. Azon a napon ez a gazdaság volt e harmadik, melynek székházában jó néhány ajtón hiába kopogtattam, mert a vezetőség órák óta ülésezett. Beavatottak szerint alighanem a közösnek legtöbb gondot okozó tejtermelés fellendítésének kérdése volt a tanácskozás legfontosab napirendi pontja. Tulajdonképpen érdekelt volna, mire jutnak a megoldást keresők, ámde váratlan és főleg hívatlan vendég lévén, inkább üres jegy zetfüzettel indultam tovább. Ugyanis a magamfajta országjáró titkon mindig reménykedik, hogy a következő alkalommal mellé szegődik a szerencse. Ezúttal valóban nem kellett meszszire mennem. A társult szövetkezet köztudottan közeli felszámolásra kerülő, bélal JBeláj gazdasági udvarának talán legkevésbé roggyant épülete előtt kéveszerű kötegekkel sürgölődő emberek csoportjára lettem figyelmes. Gépkocsivezetőnk szokásos aggodalmaskodása ellenére felkaptattunk a meredek lejtőn, aztán — fogat kocogtátó hepe-hupákon bukdácsolva — megkerültünk néhány rokkant épületet. Mire célba értünk, már csak két fiatalembert találtunk a jobb Időkben alighanem műhelyként szolgáló épület előtt. Egy nyalábra való, kévébe szorított, hosszú szálú sárga növény szemrevételezésével foglalatoskodtak. — К ürít Ferenc szőlész — mutatkozott be a kévét nyalábolö, mire a társa is kezet nyújtott. — Takács Imre szőlész és borász. — ßs ezt ennek a köteg ciroknak kellene igazolnia ... A két fiatalember egymásra nézett, elnevették magukat s szinte egyszerre magyarázták: — Ez valóban cirok, de attól mi még szőlészek vagyunk. — Hát... aztán, hogy kerül a szőlész kezébe cirok? — Szövetkezetünknek hosszú éveken át gondot okozott a szőlészetben dolgozók jogos igényének kielégítése, a téli. foglalkoztatás megoldása. Volt idó, amikor asszonyaink a Slovak érsekúfvári (Nové Zámky] üzemében vállaltak Idénymunkát, amíg itthon nem tudtunk számukra kereseti lehetőséget biztosítani. Később úgy gondoltuk, hogy a közös számára is előnyösebb meg az asszonyoknak is kényelmesebb, ha magunk igyekszünk megoldani a téli foglalkoztatást. Választásunk a járás által is szorgalmazott seprűcirokra esett. — Mekkora területen termelik? — Először tíz hektárt vetettünk be cirokkal. A szőlőskertben felújítások folytak, és az átmenetileg szabad területeket igyekeztünk valamivel hasznosítani. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így idővel meghonosodott gazdaságunkban. Az idén már huszonöt hektáron termeltük, persze a szántóföldön. Ha igaz, jövőre harminc hektárt vetünk be cirokkal. A két szőlész. Takács Imre és Kürti Ferenc Szőlészek cirokkal MEGOLDOTT A TÉLI FOGLALKOZTATÁS KÉRDÉSE
