Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-31 / 52. szám
14 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1983. december 31. MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET Я MÉHÉSZET Hasznos konferencia volt Október elején Bratislavában több mint négyszáz méhész jelenlétében rendezték meg a kutatásokkal és újításokkal foglalkozó szakemberek IV. országos konferenciáját. A Bratislava szálló kongresszusi • terme szinte kicsinek bizonyult. A tanácskozást két év elteltével a CSMSZ és az SZMSZ központi vezetősége közösen rendezte. A konferencián harminc újítást több méhészeti felszerelést tekinthettük meg. A kétnapos tanácskozáson huszonhat szakelőadás hangzott el. A mezőgazdasági kultúrák megporzásáról hét, az anyanevelésről öt, a Varroa atka fertőzésről s a méhészeti segédeszközökről szintén öt, a méhtermékekről pedig négy szakelőadást hallgathattunk meg. Az előadásokat értékes hozzászólások tarkították. Az előadók a kutatás során elért eredményeket, a gyakorlatban szerzett tapasztalatokat ismertették. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban a mezőgazdasági kultúrák megporzásában elért eredményeket Astaloš mérnök a jml Igazgatóhelyettese Ismertette. Előadását nagy érdeklődéssel hallgattuk. A szervezett megporzás ugyanis kevés járásban van olyan szinten, mint a rimaszombatiban. Remélhetőleg más járásokban nem a konferencia hatására, hanem az ismert megporzásí eredmények eredményessége nyomán a mezőgazdasági üzemek szakemberei egyszer rádöbbennek saját mulasztásukra. Rájönnek arra, hogy a méhész csak kevés haszontöbblethez jut. a mezőgazdaságnak viszont a megporlehetne. Több méhésztárs foglalkozik a pehelykönnyű anyagokból készített kaptártípusokkal. Láthattunk polystirénből formába öntött és kombinált kaptárakat. Ezeknek csak kis része fa s egy kaptár lényegesen könynyebb, mint a hagyományos deszkából készített kaptár. A többi kiállított méhészeti felszerelés és segédeszköz is eléggé ötletes és látványos volt. Minden méhész arról készített magának vázlatot vagy jegyzetet, ami igazán megnyerte tetszését és saját méhészetében hasznosítani akarja. Az előadások közül a Varroa atka fertőzés gyógykezelése, a terjedés megakadályozása, valamint az ezzel kapcsolatos tennivalók , szintén nagy érdeklődést keltettek a méhészek körében. Remélhető, hogy a tél folyamán, amikor a méhek Körül szünetel a munka, a méhész a rendelkezésre álló szaklapokból, vagy az alapszervezetek által rendezett előadások anyagából megismerkedik az atka elleni küzdelemmel s a gyógykezelés módjával. hogy a Varroa atka ellenére is méhészkedhessen. —vni— / гЧ (Komárno) alipszervezetből Balog méhésztárs mutatta be. ö mutatta be az ugyancsak villany üzemeltetésű virágpor tisztítót, mely egyszerű és kis helyet foglal el. Fedelező berendezésének sok csodálója akadt. Pillanatokon belül lefedelezi a teljesen lepecsételt mézeskeretet. Csak ott használható viszont, ahol az áramforrás a közelben van. Szintén fedelező berendezést mutatott be Július Boďa méhésztárs Svitbol. Ez a vándortanyán is nagyszerűen használható. Aram nélkül működik. Egyszerű és nagyszerű, ötletes készítmény. A fűrészhez hasonló késsel el lehet távolítani a lapjára helyezett mézeskertről a fedelezést. Selftan mérnök Zvolenból olyan manipulációs berendezést mutatott be, amely a vándorkocsikban hasznosítható. A berendezéssel könnyen leemelhető a mézkamra, esetleg az egész kaptár beljebb, illetve tovább helyezhető, ha a méhész betekintést akar nyerni a fészekre. A berendezés ott nyújthat szolgálatot, ahol vándorkocsiban rakodókaptárakat helyeztek el. Az ilyen kaptárak kezelése a helyszűke miatt eléggé körülményes. Több kiállító mutatott be olyan kaptártípust, melynél a különállí kaptáraljat több művelethez változtatni lehet. így pl. a virágpor szedé sénél, a Varroa atka gyógykezelő sénél s a tálcás alátét elhelyezésé nél. Sok szemlélője volt az egy tenge lyes utánfutónak, amit személy gépkocsi után lehet kapcsolni. Ennek hossza, 3080, szélessége pedig 154( mm, rakterületén kilenc rakodókap tár helyezhető el. Megrendelésre i Komáromi Efsz gyártja 0400 koroná ért, az árat szerintem csökkenten Fotó: S. KrajCovifi / i- zásból több mint kilencven százalé- 5- kos többlete származhat. rn Megfigyelés szerint a legnagyobb n érdeklődést az előadások s a kiállított tárgyak közül. a méhészeti felszerelések és segédeszközök véltoti) ták ki. A gyakorlatban tehát nagyon к hasznos, értékes ötletek születnek amit az ügyeskezű méhészek létre is r_ hoznak. Így került ki győztesként a tt villanyenergiára működő vertikális m pergető, melyben hat keret elhelyez- 1_ hető s nagyon kis helyet foglal el. a„ Ez a pergető vékony dobszerűséghez é- hasonló'. Átmérője kb. százcentímée- tér, vastagsága pedig húsz-huszonöt У' centiméter. A pergető kiállítója egy 3Z cseh méhésztárs volt. A második a helyre egy villany üzemeltetésű feder- lező berendezés került. A komáromi Egykor és raa Az ókori Egyiptomban a mézelő méhet az Istenségek közé sorolták. Ogy hitték, miután az ember élete végetér, halhatatlan lelke a méhekbe költözik át. Miért volt ez a nagy tisztelet? Talán azért mert a mézelő méh rövid életében oly sok jót tesz, s ezért cserébe oly keveset kap. A nektár, a virágpor, a mézharmat, s a propolis a méhek közreműködése nélkül kihasználatlan maradna a természetben. Történelmi adatok bizonyítják viszont, hogy az Ókorban élő népek, az egyiptomiak, a kínaiak, a sumérok, a görögök, s rómaiak, a méhtermékeket nagy értékű tápláléknak és gyógyszernek tartották. A pempőt például szépítő szerként már Kleopátra korában ismerték, joggal tételezhetjük föl, hogy az ókori egyiptomi földműves már azt is megfigyelte, hogy a kis szárnyas „istenségek“ közreműködésével a növények több és jobb termést adnak. Már kétezer évvel ezelőtt tudtak a méhek virághűségéről (florokonstans) s ennek a mezőgazdaságban nagy jelentősége van. Visszatérvén a történelmi kalandozásból korunkba, melyben már tudományos adatok bizonyítják, hogy a megporzás értéke mintegy tízszerese a méhtermékek értékének. Egyes országokban százszorosát! 1) számítják. Nézzük csak, hogyan értékeljük a méhet manapság. Illusztrációként engedtessék meg Zsófinak, egy Ipoly menti méhésznek a története 1983-ból. „Mivel idén az akác korán virágzott — kezdte a tájékoztatást Zsófi — május 20-án úgy fehérlett az erdő mint a bokréta s mert előző napon már 2 kg-ot mutatott a kaptármérleg, délfelé szorgalmasan kerestem a kereteket az elkésett család részére. A nagy munka végére, amikor az utolsó család Is készen állt a főhordásra, kis eszemmel majdnem azt hittem, hogy csak kaptár, keret, méh meg fullánk van a világon. De nemi —- Repülőgép, borsóföld, krumpliföld meg Metation is van. Igaz, létezik a 35/78 számú törvény is a méhek védelmére, de ki figyel arral Így hát az utolsó családot nem engedtem a méztérbe. Aggódva hallgattam a váratlan vendég, a repülőgép zúgását s néztem azt a szörnyű ködöt, mely nemcsak a krumpli meg a borsó kártevőjét, hanem az akácerdő felé repülő méheket is elpusztítja. A méreg szagával hazatérő méheket a család nem fogadja be. A kaptár elején gyülekeztek kétségbeesetten, csíptek és lassan hullottak. Élettelen testük ellepte a földet a kaptár előtt. Meg lehetett volna menteni a méheket ha korán reggel vagy este permeteznek, amikor nem repülnek, ahogyan azt a törvény is előírja. ,.A méhek nem repültek a mérgezett virágokra. A mérgezés „egyszeri“ volt. Így, hála a kaptárban levő sok fiasításnak, két hét múlva újra elszaporodtak. Az akácvirágzés végét kihasználták. Mézet fs pergetek, gondoltam. ha nem is sokat, mert a permetező szövetkezet igencsak „megvámolta“ az akácmézet. A méhész viszont tervez a szomszéd pedig permetez. Ezúttal az északi szomszéd, vagyis a magtermesztő állami gazdaság permetezte a teljesen virágba borult lóbabot. A városi nemzeti bizottságon „elfelejtettek“ engedélyt kérni a permetezésre. Állítólag nem is tudták, hogy virágzik a lóbab s azt sem tudták, hogy a méhek látogatják, de különben is, kit érdekel az ilyesmi. Igaz, hogy a szakirodalomban megtalálható, hogy a méhek közreműködésével a lóbab terméshozama huszonhat százalékkal növekszik. Ugyan kit érdekel ez? — Olvassák csak a méhészek. ha akarják ... „Csendes elmélkedésben töltöttem a júniust. Megkíséreltem megmagyarázni polgártársaimnak, hogy a mezőgazdaságban használatos vegyszerek közül a Metationnak és a túladagolt nitrogén-műtrágyáknak van a legerősebb karcinogén hatása. Szükséges tehát az óvatosság s az előírások betartása. Törekvésem nem volt falrahányt borsó, mert július elején végre megmutatkoztak a „gyorsabb fejlődés jelei“. A változatosság kedvéért a magtermesztő állami gazdaság tizennégy napon belül háromszori I) permetezte a virágzó lóherét. Irtották a gyomot, a kártevő rovarokat, permeteztek földről és levegőből Metationnal és nem Metationnal. A kiskertészek is „besegítettek“ az idén. szorgalmasan permetezték a virágzó mákot. így 1 történt, hogy a nyár folyamán szomorú rekord részese lettem. Hatszor mérgezték megŕ a méheimet — fejezte be a történetét Zsófi. 1 Ogy látszik, hogy a méheket és a környezetet védő törvények alól mtn. depki akkor búvik ki amikor akar. Mert ki törődik a méhekkel amíg a i nagyüzem megtéríti az okózott kárt. ám senki sem vonja felelősségre a i károk tényleges okozóját. Éppen ebben rejlik a gvakori felelőtlenség fő ' oka. Talán mondani sem kell, hogy bizonyos határon túl a méhész nem is | gondol a kártérítésre. Esetenként még azt is letagadná, hogy valaha mé| hészkedett. Ha valami mégis érdekli őt, talán az, hogyan őrizze meg jó. zan eszét. Fölteszi esetleg a kérdést, hogy miért cselekszenek egyesek, úgy, mint akiket elhagyott a józan ész. ( KRUTKO MARIA méhészeti szakoktató Amióta Szlovákiában felfedezték a Varroa atkát, a méhészek sokféle készítményt és anyagot használtak további szaporodásának megfékezésére. Az atkával megtámadott családok így is három-négy éven belül elpusztultak. Több méhész a herefiasítás állandó kivágásával, továbbá dohánykivonat permetezésével, s a szörphöz kevert fokhagymafőzettel törekedett az atka terjedésének a megfékezésére, persze kevés sikerrel. A múlt évtől kezdve viszont a Varrescens füstölőcsík helyes használata nyomán meglepő eredményeket értünk el. Szükséges hangsúlyoznom, hogy a Varrescens füstölőcsík is ott nyújtja az optimális eredményt, ahol azt az előírásoknak megfelelően használják. Megfigyeléseink ugyanis azt bizonyítják, hogy ahol nem tartották be a gyártó által megadott utasításokat. ott bizony nem értek el sikereket a méhek megmentésében. A méhészeti gyakorlatban a Taktickal hasonló jó eredményeket érhetünk el. akárcsak a Varrescenc füstölőcsíkkal. Ez persze azzal magyarázható. hogy a két atkaölő szer ugyanabból az alapanyagból (Amitrázej készül. A kettő közti eltérés csupán annyi, hogy a korábban már ismertetett oknál fogva előnyösebb, vagyis egyszerűbb a Varrescens füstőlőcsfk használata az atka irtásánál. Engedtessék meg tehát, hogy a Varrescens füstölőcsík felhasználásával összefüggésben felhívjam méhésztársaim figyelmét néhány apróságra. Abban a törekvésben teszem ezt. hogy felhasználásával mindnyájan optimális eredményt érhetünk el. Felhívom a figyelmet például arra, hogy a Varrescens füstölőcsík anyagának atka ölő hatékonysága nyolc hónapi tárolás után a minimumra, tehát 10—30 százalékra csökken, s egyévi tárolás után a nullával egyenlő. Akinek tehát több füstölőcsíkja van. mint amenynyit mébei kezelésénél eredetileg szükségesnek tartott, az a füstölőcsíkok hatékonyságát két csöppnyi Так tic-kal felújíthatja. Fontos továbbá, bogy a Varrescens füstölőcsíkkal kezelt család 1 órán keresztül tökéletesen zárva legyen, hogy a hatóanyag füstje a réseken el ne illanjon. Nem elegendő csupán a röpnyflásnk elzárása. hanem a rések tömítése is szükségszerű. hogy elérhessük a várt hatásfokot. Tökéletes tömítést biztosít például a keretekre borított igelit lepedő. Erre jól ráilleszthető a kaptártető. Azt is tudnunk kell, hogy egy füstölőcsíkkal csak egy térség (költőtér) állománya kezelhető sikeresen. Aki tehát méheit például a „B“ vagy a „JU“ kaptártípnsokban tartja szükséges, hogy a kezeléshez két darab Varrescens füstölőcsíkot használjon, esetleg 1 darab füstölőcsikra két csöpp Takticot adjon. Csak így érhet el a méhész jó eredményt az atkairtásban. Arról sem feledkezzünk meg, hogy az Amitraze hatóanyaga csak a kikelt A siker titka a következetesség atkákat irtja. Ügyelünk rá, hogy a Varrescens vagy a Taktic kezelés alatt a családnak ne legyen ki nem kelt Hasítása. Az új méhnemzedék kelésével új atkanemzedék is kelne, s így hiábavaló lenne a család kezelése. Olyan méhészetekben cselekedtek helyesen, amelyekben szeptember második dekádjában zárkázták a méhanyát. így legalább biztosak lehettek benne, hogy a soron levő 22 nap áj fiasítás nélkül telik el. Az anyakalitka kétoldalát hanemann ráccsal borították. hogy a méhek szabadon átjárhassanak rajta, etethessék az anyát. Az említett készítményeket úgy hasznosíthatjuk sikeresen, ha a külső hőmérséklet nem csökken 10 Celsius fok alá. Ennél alacsonyabb hőfokon ugyanis a méhek csomóba tömörülnek. s a kezelés ilyenkor korántsem biztosítja a feltételezett eredményt. Sikereket érhetünk el októberben ha még meleg időben kezeltük a méhcsaládokat. A múlt évek tapasztalataiból tudjuk, hogy nem elegendő a családok évenkénti egyszeri őszi kezelése. Tudomásul kell vennünk, hogy a Varroa attka a méhcsaládnál rohamosan szaporodik. Értsük ezt úgy. hogy egy nőstyénatka egy idényben mintegy ezer utódot hozhat létre. Július végén, amikor gondoskodnunk kell a családok fiasításáról. a méhekkel együtt az atkák is kelnek. A gyakorlat bizonyította, hogy júliusban — a fiasításos. s a méztár lépeinek kiszedése után — haladéktalanul szükséges a családok kezelése. A kezelés idejéről viszon körzetenként a méhésznek kell dönteni, hogy eredményesen kihasználhassa a mézgyűjtés lehetőségét. Az atkás méhcsaládok tulajdonosait három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba azok tartoznak, akik az atka létezése mellett is jó eredményeket érnek el, mert következetesen kezelik családjaikat. A második csoportba olyan méhészek sorolhatók, akik ugyan használják az atkaölő szereket, de csak ősszel, s így több családot megmenthetnek, de a következő évben már nem érik el a feltételezett erőnlétet és a jó gazdasági eredményt. A harmadik csoportba viszont azon méhészek tartoznak, akik nem nagyon törekednek az atka terjedésének megfékezésére, s így a családjaik elpusztulnak. A Varroa atka napjainkban Szlovákia területének majdnem a telén van elterjedve. Ez az ismeretek tökéletesítésére sarkall minket. Hiányos tudás birtokában ugyanis lehetetlen az eredményes méhészkedés. Csak rajtunk múlik, hogy a méhészek melyik csoportjához tartozunk. Még talán néhány példát arról, hogy mennyire kifizetődő ha eredményesen harcolunk az atka ellen. A humennéi, a michalovcei. a Spišská Nová Ves-i, s a bratislavai járások méhészei az atkafertőzés miatt számtalan méhcsaládot vesztettek el. Jónéhány család gyógyszerhiányban pusztult el. a többség viszont amiatt, mert a méhészek közömbösek voltak az atkafertözéssel szemben. Közülük többen újra vásároltak méheket, s okulva a múltból ma már mindent megtesznek a családok védelme érdekében. A közömbös megnyilvánulás, a hiányos tudás nem egy méhésznek 10—20 ezer koronás kárral járt. Volt olyan eset is, amikor a méhész több mint 50 ezer koronás kárról számolt be. Ügy gondolom, érdemes elgondolkodni az elmondottakról. A fentiek azt bizonyítják, hogy atkafertőzás esetén is sikeres lehet a méhészkedés, ha betartjuk az atkairtás szabályait. Pavel Silný
