Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-26 / 47. szám
{ЖЖШ-П тмттк KÉRDÉS: A mt faiunkban sokan tartanak kutyát, ami bizonyos tekintetben álla'.szerete're utal. Csakhogy sok háznál még ma Is légpuskával lövöldöznek, torró vizet öntenek a párosodó ku tyákra. Én szeretem és féltem a kutyámat, szeretném meg előzni, hogy kárt tegyenek benne. Úgy határoztam, hogy inkább ivartalanlttatom (hím), semhogy valaki kilője a szemét. Tudni szeretném, hol és hogyan végzik a műtétet, és nem válik-e utána gyámoltalanná az állat? K, Z., C. VÁLASZUNK: A kutyák ivartalanítááa sebészeti beavatkozással történik — az állatot elaltatják, majd elkötik az ondóvezetéket —, melyet az egyszerű sebészeti műtétek közé sorolhatunk. Az lvartalanítást a járási állategészségügyi Intézményben vagy az ebek kezelésére szakosított, szenei (Sonecj állatkórházban lehet elvégeztetni. Jó tudni, hogy a kutyák a legkisebb sebészeti beavatkozás után Is rendkívül fegyelmezetlenné válnak. Ha elérik, rendszeresen rágják, nyaldossák, dörzsölik a gyógyuló sebet Egyszóval mindent elkövetnek, hogy bizonyos komplikációk lépjenek tel. Ezért Ivartalanttás (kasztráció) után egészen gyógyulásig kemény papírból készült védőgallért kell alkalmazni, hogy az állal ne férhessen hozzá a gyógyuló, viszkető sebhez. Ami pedig a sebészeti beavatkozás élettani következményeit illett, feltétlenül siámolnla kell velük. Ugyanis a nemi hormonok nem csupán a fajfenntartási ösztönért és a csavargásra való hajlamosságért felelősek, de az állat nemi hovatartozását is jellemzik. Egyszerűen szólva: az ivartaianltott állat tulajdonképpen már egyik nemhez sem akar tartozni és teljesen közömbös a korábbi nemi hovatartozással járó „kötelességet“ Iránt. Viszont kimondottan hajlamos az elhízásra, a lustaságra. Az ivartaianltott állat általában figyelmetlen és fegyelmezetlen. Ügy Is mondhatnánk, hogy a kasztrált kutyának nincs sok öröme az életből, de a gazdájának se telik öröme abban, hogy mégis van kutyája. Az ebtartók gyakran felteszik a kérdést: a törvény miért nem védi következetesebben a kutyákat a lövöldözés, a leforrázás és egyéb bántalmazás ellen? Természetesen helytelen és büntetendő cselekedet az állatok oktalan bántalmazása vagy kínzása, bármilyen körülmények között. Viszont nem árt hangsúlyozni, hogy az állatok védelme végeredményben a tulajdonosok feladata. A kutya házőrző állat, tehát otthon, a kerítés mögött a helye. Az utca őrzése nem a kutyák feladata. Már csupán azért sem, mert a kóbor kutyák gyakran megtámadják, megharapják a gyanútlan járókelőt, s olykor bizony még az állat azonosítása is gondot okoz. Pedig a károsult személy életének megmentéséhez feltétlenül tudnia kell az orvosnak, beoltották-e a kutyát veszettség ellen? Sajnos, évente több száz embert ér kutyahaia-. pás, és mivel a veszettség még nem tartozik a felszámolt fertőző betegségek közé, az esetleges megbetegedés, kellő időben végzett beavatkozás hiányában. az embernél mindig halálos kimenetelű. Az ebek szaporításához és tartásához szükségtelen és esztétikailag Is kifogásolható az utcák, terek és parkok használata, nem is szólva az éjszakai csendháborítóiról, amire mindenki a maga módján reagál. Az egyik felkelti a szomszédot és megkéri vagy felszólítja, hogy vigye haza az utcán csavargó-marakodó kutyáját, a másik talán előveszi a légpuskát. .. A tenyésztőn múlik, hogy Ilyesmire ne adjon alkalmat. Dr. Kérési Rndolf, állatorvos KÉRDÉS: Őszibarackot szeretnék telepíteni, ezért szívesen venném, ha megírnák, hogy a szakemberek miért a tavaszi telepítést javasolják, amikor a kertészkedők általában az őszi ültetést tartják sikeresebbnek? D. D., S. VÁLASZOLUNK: Azért javasoljuk a tavaszi telepítést, mert az őszi Időjárás általában nem biztosit kellő hőmérsékletet a gyökerek metszfelületének gyógyulását segítő kallusz képzéséhez, illetve a hajszálgyökerek fejlődéséhez, így az ősszel telepített csemete Is csak tavasszal kezd begyökerezni és fejlődni, nem úgy mint pl. az alma és a körtei Tárolásra pedig a ktültetés helye nem alkalmas. Az őszibaracknál, de főleg a kajszinál olykor megtámadják a gombák a gyökérzet m szöveteit s azok rothadásnak* Indulnak. Nem egy vizsgálat igazolta, hogy az ősszel ültetett barackfáknak csak mintegy 30 százaléka eredt meg. Ha ugyanezeket a csemetéket tavasszal kiásták, újra visszavágták a gyökerüket és ismét elültették, az eredési százalék elérte a 86-ot, mert a friss metszési felületeken rendesen végbement a kalluszképződés. Ezzel kapcsolatban elmondanám még, hogy újabban hangosan kimondjuk: a csonthéjasa« kát tenyészidőben keli metszeni, amikor a fa képes annyi ellenanyagot termelni, hogy a vágási felületeket megvédje a gombabetegségektől. Ugyanez érvényes a gyökérrendszer kezelésére, metszésére is. Én legszívesebben akkor telepítem az őszibarackot, amikor már megduzzadtak a rügyök. Relncx János agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Biztató kilátások A pecsenyenjrnlak felvásárló sával meghízott nyitrai (Nitra) Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat az év első feléboo őszszegen 214 ezer 437 vágóérett állatot vett át a vele szerződéses kapcsolatot tárté kisállattonyésztó szervezetek tagjaitól. A vállalat nyitrai üzemének körzetében ismét az évek óta remek teljesítményt nyújtó, danaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás tört az élre a legjobbnak kijáró elismerés elnyeréséért folytatott versenyben. Az itteni SZKSZ-szervenetek kisáltattenyésztői június végéig több mint 38 ezer vágóérett állatot adtak át a felvásárlóknak. Ükét sorrendben az érsekújvári (Nové Zámky), a lCvai (Levice) és a komáromi (Komárna | jS rás követi. A vállalat rimaszombati (Rimavská Sobota) Szemé nek körzetében — tehát a közép- és kelet-szlovákiai kerületben — a rimaszombati, a losonci (Lučenec), a nagykürtös! (Veľký Krtil), a nagymihályi (Michalovce) és a főketerebesi (Trebisov) járás nyulászai járultak hozzá leginkább az éves felvásárlási feladat teijesítésé-Az elért félévi teljesítmény a jövőre nézve biztató, mert a nyúltenyészlég iránti kedv fellendülését jelzi. Ugyanis a múlt év hasonló időszakához képest 29,3 százalékkal sikerült növelni a felvásárlást. S mivel a nyári meg az őszi felvásárlási idény általában „erősebb“, az elért eredmény egyben azt is szavatolja, hogy a tervezett 700 ezer pecsenyenyulat ebben az évben valóban sikerűi felvásárolnunk a háztájibél. A tápellátás javulása és az év közben eszközölt felvásárlási ármódosítás — újabban az első osztályban húsz, a másodikban pedig tizennyolc koronát fizetnek a nyálak egy kilú élőtömegéért — a tapasztalatok szerint újabb lendületet adott a báztáji nyúltartúsnak. A tapasztalt érdeklődésre alapozva, a Branko most úgy tervezi, hogy jövőre 8S0 ezer pecsenyenyél felvásárlását tűzi ki céluL Ezt Karol Vrba agrármérnöktől, a mezőgazdasági tudományok kandidátusától, a közös mezőgazdasági vállalat igazgatójától tudjuk. A nem kis feladat teljesítésében, valamint a háztáji vágónyúl-nevelés színvonalának általános javításában remélhetőleg már segítségünkre lesz a szülőpárok nevelésére szakosítóit, központi (Podhnrany) nyúltelep is, amely az előrejelzések szerint már ez év végén megkezdi munkáját, (kr) Örömmel halijuk, hogy nyulészaink jó eredményeket érnek el a pecsenyenyúl-nev elésben, de legalább ennyire örülünk a tenyésztők kiállításokon elért sikereinek is. Az utóbbiak ugyanis azt igazolják, hogy a nyulászok az alapszervezett tagsággal járó, fajtatiszta állatok tartását feltételező kötelezettségüknek Is eleget tesznek bez. Fotó: -bor Az üjM témaköri) iái és betegségei i Amikor véget ér az erjedés, a kertészkedők — főleg a kezdő szőlőtermelők — körében szinte állandó léma, hogy jói tisztulnak-e a borok, minőségük megfelel-e a várakozásnak? A bort pincében, kamrában, présházban vagy más alkalmas helyen tároljuk. Az üjbor tárolására azok a pincék a legmegfelelőbbek, melyekben télen-nyáron 10—13 C-fokoe hőmérséklet uralkodik, amelyek nem túl nedvesek, de nem Is túl száracak és ahol a levegő mérsékelten párás. Alacsonyabb hőmésrékleten a bor lassabban fejlődik, nagyobb melegben gyorsabban. A gyengébb alkoholtartalmú borok (11 Malligand-fok alatt) hamar elveoíilnek és náluk nagyobb az eladási veszteség is. Az apadásra a borkezelés során nagy gondot kell fordítani, mert ha nem töltőgépük föl rendszeresen a tárolásra használt edényt (hordó, üvegballon), a bor könnyen megbetegszik. A kertészkedőknél gyakori, hogy pince hiányában olyan helyiségben kénytelenek tárolni a bort, ahol a zöldség vagy a gyümölcs Is helyet kap. Ilyen feltételek közepette Is egészséges, tiszta és zamatos marad a bor, ha a helyiség levegője tiszta és rendszeresen szellőztetünk. A bor, illetve a tároló edények kezelésekor feltétlenül ügyeljünk a tisztaságra és a szakszerűségre. Ugyanis a legtöbb bőrbetegség és borblba a tlsztátalanságnak vagy annak a következménye, hogy nem tartottuk be azokat az egyszerű kezelési eljárásokat, amelyekkel megelőzhettük volna a fellépésüket. A bor tárolására szolgáló helyiséget időnként kénszelet égetésével tanácsos fertőtleníteni. Nagyon sokan télnek a bor kénezésétőt, pedig sem a nagyüzemben, sem a háztájiban nem lehet kénezés nélkül a kívánt szinten tartani a bor minőségét. Téves nézet, hogy a szakszerűen kénezett bortól fejfájást kapunk. A bor számára a kén körülbelül annyit jelent, mint az embernek a kenyér. Egyszerűen nélkülözhetetlen. Mindegy, hogy kónszo'ot égetésével vagy por alakban ju.latjuk a borba, a lényeg az, hogy mindig a legmegfelelőbb időben és csak a feltétlenül szükséges mennyiségben adagoljuk. A LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ BŐRBETEGSÉGEK Az újboroknál leggyakrabban előforduló bőrbetegség a barnatörés. A barnatörött bor sárgás vagy sötétbarna színű, és zavaros. Ize és szaga kellemetlen, a kenyér héjához hasonló. Barna törés leginkább a rothadt szőlőből préselt újborban lép fel. Okozója a penészek által termelt oxldáz enzim, amely csak akkor okoz törést, ha a bor levegővel érintkezik. A beteg bor még tiszta, amikor a hordóból kivesszük, de ha szobahőmérsékleten üvegben vagy pohárban tartjuk — a felszíntől lefelé haladva — rövidesen bámulni kezd (töréspróoa) A betegség könnyen kezelhető, ha fejtés előtt — a törés nagyságának megfelelően — hektoliterenként 10—30 gramm borként adagolunk. A borként kevés borban jót elkeverjük, a hordóba töltjük és a borral jól összekeverjük, majd a hordót bedugaszoljuk, öt-hat nap múlva mintát veszünk, töréspróbát végzünk, és ha a betegség nem jelentkezik, akkor a bort lefejtjük. Ha a kénezés nem segít, a mérsékelten barnatörött bort в gramm zselatinnal és 4—8 gramm csersavval, az erősen barnatörött italt pedig 15—20 gramm zselatinnal és 10—15 gramm csersavval derűjük. Aki szüretkor a cefrét az előírásoknak megfelelően kénezte, és a mustot szakszerűen előkészített hordóba szűrte, barnatőróstől nem kell tartania. Elég gyakori bőrbetegség a nyúlásodé». Ilyenkor a pohárba töltött bor nem „csörög“, hanem olajsserűen, nyúlósan folyik. Főleg lágy, savszegény kénezetlen fiatal fehér boroknál fordul elő. Nem veszedelmes, könnyen kezelhető betegség. Megelőzhetjük, ha a nyútósodásra hajlamos Italba hektoliterenként 4—5 gramm csersavat és 8—10 gramm borkösavat adunk, majd 8—10 nap múlva átfejtjük közepesen kénozett hordóba. Egérbe. Fellépése esetén a bornak undorító, egérszagra emlékeztető meliéktze van. A (Folytatás a 3. oldalon) *-•-4 ,, -шшш щвмтт* ■ ' Ж- x X; .U,' búcsúzunk Fájdalommal vettük n hírt, hogy VARGA JÓZSEF, az igaz barát, annyiunk kedves Jóska bácsija — nincs többé. Egy zimaukós novembert bajnalon utolsót dobbant a szív, megmerevedett a tollat s metszőollót azonos lelkesedéssel és hozzáértéssel forgató kéz. Akik rendszeresen olvassák lapunkat, főleg a szakrovat hasábjain gyakran találkozhattak a nevével, több -évtizedes termelői tapasztalatot, mély szakmai hosáértést tükröző írásaival. Szerény, elvhfi kommunista, a nagyüzemi szóló- és gyümölcstermesztés, illetve a kertbarátmozgalom fejlesztésének tántoríthatatlan zászlóvivőié, más szóval olyan ember volt, aki méltán kiérdemelte a megbecsülést, a legjobbaknak kijáró, társadalmi elismerést. A mezőgazdasággal ötvenegyben jegyezte el magát. A Bácsi (Búé) Efsz-ben kezdett, majd a Köbölkút! (Gbelce) Gép- és Traktorállomáson volt traktoros. Iskolába küldték s ő szorgalmasan gyűjtötte az ismereteket. Előbb brigádvezető, majd agronómus, végül diszpécser lett. Ötvenkilencben már az Érsekújvár! (Nové Zámky) Gtá műszaki tanácsadó szolgálatát vezette, s közben az Ipolysági (Šahy) Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában taanlt. Két évvel később a Köbölkúti Efsz-ben találtuk. Előbb növénytermesztési úgazatvazető volt, majd a kialakulóban levő szőlészeti ás gyümülcsészeti ágazat élére került Meghonosította az oltványtermelést, színvonalasabbá tette a faiskola tevékenységét, országos rangra emelte a szövetkezet szőlészetéi. Számos kistermelő az о tanácsára telepített jóféle nedűt adó, nemes szőlőt a direkttermők helyett, és sokan az oltványt is tőle kapták. Jóska bácsinak a legkedvesebb időtöltése is a kertészkedés, a szőlő- és gyUmölcslermelés volt. Lapunkat kezdettől szívesen olvasta z ötvenhárom óta maga is részt vállalt mindenekelőtt a szakrovat tartalmi gazdagításából. Mint a szerkesztő bizottság tagja, tapasztalataival, tanácsaival közel három évtizeden át segítette munkánkat. Hívtak, fogjon tollat, legyen aktív újságíró, de nem tudott hátat fordítani a falunak. Nem tudott és nem is akart elszakadni a termeléstől, de a tollat mindvégig szorgalmasan forgatta. Nemrég, még a jövőről, a hogyan továbbrót beszélgettünk ... Ma, utolsó Írását olvasva, döbbenten állunk a kegyelet virágaitól borított, friss strhant fölött. Az izig-vérig szőlésznek már nem adatott meg, hogy az új, a nyolcvanbármas évjárat termésének hagyományos, Márton napi kóstolgatásában kedvét, örömét lelje. Hatvankllenc éves volt, még annyit tehetett, és szeretett is volna tenni... Szeretteinek gyászában osztozva — az igaz barát emlékét örökre megőrizzük.