Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-26 / 47. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. november 28. 4 Munkabiztonság = Gondatlanság vagy felelőtlen munkavégzés számos esetben okozott már balesetet. Az esetek felülvizsgálata során kiderült, hogy azok túlnyomó többsége elkerül­hető lett volna, ha az érintettek gondosabban végzik munkájukat s következetesen megtartják a balesetvédel­mi előírásokat, rendszabályokat, óvintézkedéseket. Ennek tudatában cselekszenek a poltárl szövetkezet­ben Is, ahol Karol Kolenkáš munkavédelmi felelés irá­nyításával Igyekeznek a munkabalesetek számát a leg­kisebbre csökkenteni. Az elézé évek tapasztalatai azt mutatják, hogy rendszeres, hatékony felvilágosító és neveié munkával csökkenthété a munkabalesetek száma, különösen, ha megfelelő szintű ellenőrzéssel is párosul. — A balesetmegelézés egyik előfeltétele az, hogy a dolgozók kifogástalan, üzemképes gépekkel végezzék a munkát — hangsúlyozza a munkavédelmi felelés. Gondos karbantartással Igyekszünk a gépeket megfelelő műszaki állapotban tartani. Aki naponta dolgozik a gondjaira bízott géppel, nem Is tűnik fel neki egy-egy hiányosság, fogyatékosság, mely balesetet okozhat. Elő­fordul például, hogy Javítás vagy karbantartás után a védőrács nem kerül vissza a helyére. Ennek a dolgozó nem Is tulajdonít komolyabb Jelentőséget. Az Ilyen mu­lasztások rendszeres ellenőrzéssel elkerülhetők, kikü­szöbölhetők, s általuk számos baleset megelőzhető. »- Ml i helyzet a védőeszközök használata körül? f — Problémáink főleg a dolgozók könyelßmszeretöböl adódnak. Ml a szükséges védőeszközöket dolgozóink rendelkezésére bocsátjuk. Mégis előfordul, hogy egyesek anélkül végeznek egy-egy veszélyes munkafolyamatot. Az oka főleg az, hogy, kényelmetlen annak viselése. Vagy a néhány perces munkáért nem tartják szüksé­gesnek használatát. A gépjavító különösen a védőszem­üveget nem használja, arra nem Is gondol közben, hogy könnyelműségéért szemevllága elevsztésével fizethet. A daruval, vagy emelőgéppel dolgozóknak védősisakot biztosítunk, ám nyáridőben nem egy alkalommal „elfe­lejtik* azt a fejükre tenni. A magasban dolgozók felsze­reléséhez tartozik a biztosító kötél Is, nem mindig hasz­nálják, főleg a fiatalok. Ennek egyik oka a hiúság, a virtus. Holott, hány példa bizonyítja: az egész életre szőlő rokkantságot blztosítókötél használatával meg le­hetett volna előzni. Sajnos, az Ismert elrettentő esetek hiábavalók, nem szűrik le belőlük a tanulságot. Az efsz-elnök „parancsa* Is legtöbbször hatástalan. Legna­gyobb a rendszeres ellenőrzések és számonkérések, bír­ságolások hatásfoka. Biztonságos munkavégzés.szempontjából megkülönböz­tetett figyelmet Igényelnek a vlllamosvezetékek, a kap­­csolő, az égőfoglalat ellenőrzése. Ezek nem csupán balesetveszélyesek, de tűzvész előidézői Is lehetnek. Ott, ahol sok a gyúlékony anyag, a rövidzárlatos vezetékből kipattanó szikra is tüzet okozhat. A dolgozók részére egészségvédelem kötelező munkabiztonsági és tűzvédelmi előadások, va­lamint a gyakori figyelmeztetések ellenére még mindig akadnak rendbontók. Az égő kicserélését követően nem teszik a helyére a védőbűrát, nem hívják fel a figyelmet a meghibásodott villanykapcsolóra, vagy nem kérik Ide­jében annak kicserélését, holott tudják, annak további használata nemcsak baleset-, hanem életveszélyes Is... Egyébként a munkabalesetek az állattenyésztésben fordulnak elő a leggyakrabban. Az esetek zömében Je­lentéktelen sérülések (rúgás, öklelés, elcsúszás stb.J, ám gyakoriságuk mégis figyelmeztető. Igaz, az állatok­kal való kapcsolattartás természetszerűen befolyásolja azt, de csökkentésükre mindenképpen törekedjünk. Alkoholos állapotban Is bekövetkezhet baleset, persze ritkábban, különösen ünnepek, névnapok, vagy fizetést . követően. A munkabiztonsági felelős panaszolta, hogy már hosszabb Ideje nem tudnak „Detalkol* szondát be­szerezni. Nehezíti a szeszfogyasztás csökkentésére irá­nyuló törekvésüket az Is, hogy a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet az adminisztrációs épületben (a gazdasági udvar közvetlen közelében) élelmiszerelárusító helyet nyitott. Ez az egyébként hasznos kezdeményezés kétélű fegyverként értelmezhető: egyrészt a dolgozók a reggel leadott rendelésre dologvégeztével, várakozás nélkül hozzájuthatnak a már előkészített áruhoz; másrészt vi­szont rossz, mert a szeszbarátok visszaélnek ezzel a lehetőséggel, könnyen hozzájutva a lélekölő, sok-sok családi perpatvart okozó „tüzesvlz“-hez. A dolgozók egészségvédelmét szolgálja a munkaruha ellátás. E téren nincsenek komolyabb hiányosságok. Csupán az marasztalható el, hogy kevés a felsőrész. Blúz helyett Is nadrágot kapnak. A téllruha-ellátás ki­elégítő. Kesztyű, lábbeli Is elegendő. Am a munkaruha-ellátásban van egy bökkenő: a dol­gozók helytelennek tartják azt az intézkedést, mely szerint csak a gépkocsivezetőknek Jár munkaruha, a traktorosok viszont nem tarthatnak rá Igényt. Ennek ellenére a gazdaságvezetés az Intézkedést mellőzve, a traktorosoknak Is Juttat munkaruhát, hiszen nekik még nagyobb szükségük van erre. A szövetkezet ugyan mind­ezidáig nem vállalta magára a munkaruhák tisztítását, a mosáshoz azonban mosószereket bocsájt a dolgozók rendelkezésére. A poltárl szövetkezetben a balesetmegelőzést illetően nem elégszenek meg az évente egyszeri „kioktatással“, aminek tudomásulvételét a dolgozó aláírásával Igazolja. Ez csupán felelősségátruházó alibizmusra lenne Jó, ha­nem rendszeres ellenőrzéssel és felelősségrevonással teszik a balesetmegelőzést eredményessé, hatékonnyá — dolgozók és az egész közösség, a társadalom érdekében. Böjtös János Kelet-Szlovákia 211 szövetkeze­tében több mint 82 ezres a taglétszám. Noha sok közös gazdaságban munkaerőhiányra pa­naszkodnak, az utóbbi őt évben mint­egy 3500-zal gyarapodott a dolgozók száma Az ntóbbl néhány hét alatt több szövetkezetben is mbegfordultunk, a­­bol a dolgozókról való sokrétű gon­doskodás kérdését Is felvetettük, te­kintettel éppen a hangoztatott mun­kaerőhiányra. Mindenekelőtt arra vol-Hogyan hasznosul a szacialis-kuMs alap? tank kíváncsiak, jut-e elegendő pénz a szociális-kulturális igények kielégí­tésére, s miként hasznosítják azt? Megtudtuk: a kerület szövetkezetei az említett célra több mint 90 millió koronát fordíthattak, ami átlagban egy dolgozóra S70 koronát Jeleni. Nos, az alapok 27,7 százalékát az efsz-tagok üdültetésére fordították Viszont a szövetkezeti tagok szociális igényeinek kielégítése 8 millió koro­nát követelt. Persze ez hat millió ko­ronával több. ha a dolgozók üzemi étkeztetésének költségeit is ide szá­mítjuk. Mintegy 5,5 millió koronát igényelt az efsz-tagok .szakmai-politi­kai tudásgyarapitása, tapasztalatgaz­­dagftása. Ugyanakkor 1,5 millió korú­nál kölcsönöztek a szövetkezetek a dolgozóiknak. A kulturális élet fellendítésével kapcsolatos anyagi támogatásról V a­­jáni László, a buzitai (Buzica) szö­vetkezet elnöke Így vélekedik: — Anyagi segítség nélkül nagyon nehéz és körülményes, csaknem lehe­­tetlen pezsgő kulturális életet terem­teni a községben. Szövetkezetünk ■ kulturális alapból áldoz erre a célra. A nevelést is könnyíti, ba a község­ben hatékony a kulturális munka. Unokáink szívesen Járnak a könyv­tárba, ahol Irodalmi órák lebonyolítá­sára, mesedélutánokra is sor kerül. A könyvtáros nemcsak könyvet ad a gyerekek kezébe, banem Játszik is velük. Ami még az efsz-tagok kultu­rális igényeinek a kielégítését szol­gálja: a kulturális rendezvényekre jegyeket vásárolunk. Továbbá: 213 0) Szót és 1S7 Szabad Földművest Jára­tunk. tagjainknak — clmreszólóatt, a postás által házhoz szállítva. Egy szó, mint száz: évente 50 ezer koronával támogatjuk a művelődés, a nápneve­­lés ügyét. Buzita lakosainak példás a kulturá­lis élete. Büszke lehet az a népmű­velő, aki elmondhatja: a lakosság többsége rendszeres látogatója a mű­velődés házának, a klubnak, a nép­könyvtárnak stb. A különböző vizsgálódások azt bi­zonyítják, hogy a kassai (Košice) Já­rás szövetkezeteiben az idén sem ke­vesebb a kulturális és szociális célra fordítható pénzösszeg, mint a múlt évben. Viszont a pénzzel nem mindig bánnak ésszerűen, célszerűen. Az ez­zel való sáfárkodást is Jól meg kell tanulni, legalább úgy, mint a gazdál­kodást: jusson, maradjon az év utolsó negyedére is; idősek karácsony előtti találkozója, Télapó-ünnepség, könyv­ajándék a szövetkezetből bevonult katonáknak stb. költségeinek a fede­zésére. Ez megható tiszteletadás ki­csinyeknek, fiataloknak, időseknek egyaránt. A járás szövetkezetei vezetőinek • jövőben is oda kell majd hatniuk, hogy a szociális-kulturális alap anya­gi eszközeivel a lehető leggazdaságo­sabban bánjék az erre hivatott — tag­ság. A bizottság tagjai a vezetőséggel karöltve úgy munkálkodjanak, hogy maradéktalanul eleget tudjanak tenni a növekvő elvárásoknak. (t. 1.1 A szövetkezeti tagok munkaviszonyának állandósítása JOGTANÁCSADÖ Az üzemi étkeztetés jelentős szere­pet játszik a szövetkezetek életében. Egyrészt tehermentesíti a mezőgazda­ságban dolgozó nőket az időigényes házi munkák egy részétől, s Így lehe­tővé teszi számukra, hogy teljes mér­tékben bekapcsolódjanak a termelés­be, másrészt pedig a legfontosabb mezőgazdasági mnnkák idején bizto­sítja a meleg ételek felszolgálásét közvetlenül a munkahelyeken, a föl­deken. Így a szövetkezetek Időt és üzemanyagot takarítanak meg. Továb­bá egészségügyi szempontból sem el­hanyagolható a rendszeres táplálko­zás kedvező hatása. Az üzemi étkez­tetésnek a táplálkozás ésszerűsítésé­ben is jelentős szerep van, a ez abban nyilvánul meg, hogy a hagyományos magas zsír- és szénhidráttartalmá ételeket fokozatosan könnyebb, fe­hérjedús ételekkel váltják fel, és nem biányoznak az étlapról a külön­féle zöldség- és gyümölcsfélék. Az étkeztetési kultúra színvonalának a növelését sem hanyagolhatjuk el. A nagyobb szövetkezetek étkezdéiben örömmel tapasztaljuk, hogy az ételek elkészítése és tálalása megfelel a korszerű követelményeknek; s az asz­talokról nem hiányzik a friss virág, valamint a kancsó víz sem. A szövetkezetek üzemi étkeztetésé­ben az utóbbi években kedvező mi­nőségi és mennyiségi változások ta­pasztalhatók. Az egész évi étkeztetés ma 518 efsz-ben biztosított, s ez szlo­vákiai viszonylatban 81 százalékot Jelent. A többi szövetkezetben Idény­jellegű az üzemi étkeztetés, vagy pe­dig a JEDNOTA fogyasztási szövetke­zet szolgálatait veszik igénybe. A rendszeres napi étkeztetés az állandó munkaviszonyban lévő szövetkezeti dolgozók 28 százalékának biztosított, s emellett az üzemi étkezdék kapaci­tásának a kihasználása megközelítően 70 százalékos. Az üzemi étkeztetés szervezésében főleg az üzemeltetési, gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben, a más *ársa­­dalmi szervezetekkel közösen felépí­tett étkezdék üzemeltetésével, vela mint a vendéglátóüzemekben történő étkeztetéssel kapcsolatos kérdésekben a szövetkezetek a tavalyi év végéig a 25/1974. számú kormányrendelet, valamint a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium 1977. december 30. kelt 01-1652/1977. számú módosí­tása értelmében jártak el. / 1983. január 1-én lépett hatályba a kormány és a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának 1982. október 14-én kelt rendelete a szövetkezetek üzemi étkeztetéséről, amelyet а МЁМ 1983. június 9-én a 01-625/1983. számú ha­tározattal egészített ki. A minisztériumi határozatban töb­bek között szerepel, hogy a szövetke­zetek a távlati, az ötéves és éves ter­tés fejlesztésével, nem lehet sem nye­reséges, sem pedig veszteséges. Az élelmiszerek beszerzéséhez a szükséges anyagiakat — az üzemi bü­fék dolgozóinak kiadásait kivéve — teljes mértékben a szövetkezet fedezi. A büfék alkalmazottainak anyagi be­fektetését a szövetkezet az áruforga­lomból fedezi; hogyha a bevétel ala­csony, akkor a különbséget a szövet­kezet téríti meg. Az alapanyagokkal kapcsolatos kiadásokat, valamint a büfék árukészletét a szövetkezet az üzemi étkezdék és a büfék bevételé­ből fedezi. Abban az esetben, hogyha a szövetkezeti dolgozóknak a vendég­látóüzem biztosítja az étkeztetést, az ШММ a szövetkezetek üzemi étkstNoélNoD veikben rögzítik az üzemi étkeztetés tervezetét is. Legalább évente egyszer a Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége járási bizottságai a járási mező­gazdasági igazgatóságokkal közösen elemzik a szövetkezetek gazdasági eredményeit és as üzemi étkeztetést illetően megteszik a szükséges Intéz­kedéseket. A szövetkezetek az étkez­tetés színvonalának emelését és fej­lesztését belefoglalják az éves sze­mélyzeti és szociális fejlesztési, vala­mint cselekvési tervükbe. A szövetkezeti üzemi étkeztetés formái az új kormányrendelet értel­mében nem változnak. Továbbra is elsősorban a saját, illetve a közös ét­kezdék, vagy a más szövetkezetek, társadalmi szervezetek és vendéglátó­­üzemek biztosítják a dolgozók étkez­tetését a megállapodások értelmében. Az efsz-ek kötelesek teljes mérték­ben kihasználni az étkezdék kapaci­tását. A saját dolgozóik mellett lehe­tővé tehetik más szervezetek, diákok, idénymunkások, nyugdíjasok, vala­mint a szövetkezeti dolgozók hozzá­tartozóinak az étkeztetését. A szövetkezetek évente kidolgozzák az üzemi étkeztetés költségvetését, a­­mely a gazdálkodás és az ellenőrzés alapjául szolgál. A költségvetésnek összhangban kall lennie az étkezta­anyagbeszerzésl költségeket szintén a szövetkezet térfti. A kulturális és szociális alapból a szövetkezetek kedvezményt nyújthat­nak a dolgozók, diákok, idénymunká­sok étkeztetéséhez, a délelőtti műszak idején 2 korona, a délutáni ás éjsza­kai műszakban 3,5B korona értékig. Továbbá' fontos az a határozat, a­­mely lehetővé teszi, bogy indokolt esetben a szövetkezet a szociális bi­zottság javaslatára kedvezményes áron vagy pedig ingyenesen biztosít­hatja az étkeztetést. Azoknak a szer­vezeteknek, amelyekkel a szövetkezet szerződést kötött, az előállítás költsé­geinek megfelelő árban biztosítja az étkeztetést. Abban az esetben, hogyha a dolgo­zók más társadalmi szervezetek léte­sítményeiben étkeznek, a szövetkezet a kiadásokat úgy fedezi, mint a saját üzemi étkeztetésében. Valamennyi szövetkezet kötelessé­ge, hogy a jelenlegi üzemi étkeztetési szerződést összhangba bozza a Szö­vetségi Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium 01-621/1983. számú rendeletével, amely ez év júliusában lépett életbe, s fgy egyúttal érvényé! veszítette az ezzel kapcsolatos előző rendelet. (jp.) Szocialista társadalmunkban a me­zőgazdaság, Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának a vezetésével hatal­mas fejlődésen ment ét, s népgazda­ságunkban Jelentős helyet foglal el. Az eredményekben döntő szerepűk van az egységes földmflvesszövetke­­zeteknek, amelyek az Igényes terme­lési feladatok mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tagjaik szo­ciális gondoskodására. Ennek egyik megnyilvánulási formája a szövetke­zet által biztosított lakás, amellyel nemcsak a krónikus lakáshiányt eny­hítik, hanem a tagság állandósítását Is kedvezően befolyásolják. A kiutalt lakás ellenértékéként a szövetkezetek gyakran kötnek a dolgozókkal ún. ál­landósítást megállapodást, amelynek értelmében a szövetkezeti tagok arra kötelezik magukat, hogy az efsz-ben maradnak a megállapodásban meg szabott Ideig, s nem. kérik a tagsági viszony felbontását. Ezzel kapcsolat­ban a gyakorlatban nehézségek me­rülnek fel, hogy az állandósításl megállapodásnak van-e jogi követ­kezménye. A mezőgazdasági szövetkezetek Jog­szabályzatában nem szerepel a meg­állapodásnak ez a lehetősége, a má­sik oldalon viszont ennek megkötését sem ellenzi ^ szabályzat. Hasonlóan, mint azoknak a dolgozóknak az ese­tében, akik bizonyos feltételek mel­lett az állandó munkaviszonyt megha­tározott Idejűre módosítják; a szövet­kezeti tag, valamint a szövetkezet kö­zötti megállapodás megkötését csak abban az esetben minősíthetjük e Jogszabályzatnak és a társadalmi kö vetelményeknek megfelelőnek, hogyha a szövetkezeti tag korlátozott Jogai arányos ellenértékkel egyenlítődnek ki. 4 A szövetkezeti Jogszabályzat ugyan nem tartalmaz a Munkatörvénykönyv­vel egyenrangú határozatokat, ame­lyek értelmében érvénytelen az olyan megállapodás, amelyben az egyik fél előre lemond Jogairól, mégis abból kell kiindulnunk, hogy az említett elv Jogszabályzatunkban széles körben érvényesül. Ez annyit Jelent, hogy a szövetkezeti tag csak akkor mondhat le érvényesen Jogairól, hogyha ennek megfelelő Juttatásban részesül. Nincs okunk arra, hogy a Juttatás értékét más módon határozzuk meg mint a népgazdaság egyéb ágazatai­ban. Ebből adódik többek között az, hogy a minimálisan 10 évre szőlő megállapodás arányos ellenértéke a korszerű követelményeknek megfelelő lakás biztosítása. Abban az esetben, ha a dolgozónak nem korszerű vagy kisebb, a körülményeknek nem meg­felelő lakást utalnak ki, ezzel ará­nyosan rövidül a megállapodás lejár­tának az Időpontja. Hasonlóan, mint az a dolgozó, aki a Munkatörvénykönyv 51. cikkelye 1. bekezdésének értelmében bizonyos esetekben élhet valamennyi felmon­dási Indokkal, úgy a szövetkezeti tag sem mondhat le erről a Jogáról. A szövetkezet és a dolgozó által megkötött megállapodás tulajdonkép­pen csak azt tartalmazhatja, hogy a dolgozó a megszabott Időpont lejárta előtt nem kéri a tagsági viszony fel­bontását. Csak abban az esetben, ha szakképesítése nincs kellőképpen ki­használva, vagy pedig a fiatalkorú szövetkezeti tag szüleivel más lak­helyre költözik. A kilépést megindok­­ló más eseteket sem zárhatjuk ki, mi­vel a szövetkezet és a dolgozó viszo­nyában történhetnek változások, ame­lyek nemcsak nézeteltéréseket Idéz­hetnének elő, hanem ellentétben Is állnának a társadalom érdekeivel, a szocialista együttélés törvényeivel vagy pedig a Jogszabályzattal. Ennek elkerülése érdekében a meg­állapodásokat úgy kellene megfogal­mazni, hogy a szövetkezeti tag — aki egyúttal lakásbérlő Is — arra köte­lezné magát, hogy meghatározott ideig a szövetkezetben marad, s az időpont kezdetét a lakás igénybevé­tele jelentené. A határidő lejártáig a dolgozó a szövetkezeti Jogszabályzat 122/1975. számú határozata 19., 21. és 22. paragrafusa szerint nem élhet ki­lépési jogával. Abban az esetben, hogyha a szövet­kezeti tag a határidó lejárta előtt ki­költözik a kiutalt lakásból, érvényte­lennek minősíthető a megállapodás. Ezért szükséges, hogy a két fél elő­zőleg úgy egyezzen meg, hogy az Imént említett esetben a szövetkezet helyt adjon a tagsági viszony felbon­tási kérelmének a 20. paragrafusban tárgyalt módosítások értelmében._ A szövetkezeti tagság állandósítá­sának a fentebb vázolt módszere össz­hangban van a Szövetségi Mezőgaz­dásági és Élelmezésügyi Minisztérium Jogi bizottságának az álláspontjával JUür. Dušan Bernátb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom