Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-19 / 46. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJAg‘1 1983. november 19. * 46. szám * XXXIV. évfolyam *(r Ara 1,— K6a A tudományos-műszaki haladás elválaszthatatlan része a kommunizmusba való átmenet világtörténelmi folyamatának, s egyben a személyiség sokoldalú kibontakozásának. A termelés gépesítésével és automatizálásával a mechanikus, monoton, rutinjellegű fizika és szellemi tevékenységet egyre inkább gépi-technikai rendszerek végzik el. Így egyfelől a fizikai mnnka mind nagyobb mértékben telítődik szellemi tartalommal, másfelől állandóan nő a szellemi munkát végzők aránya. Mindez a szükségletek minőségi átalakulásához vezet, t lényeges előfeltétele annak, hogy ne csupán a „birtoklás“ — a fogyasztás — legyen-lehessen a tartalom, hanem a kiteljesedő alkotó tevékenységforma is egyre inkább alkotóelemmé váljék. A tudományos-műszaki haladás kibontakozásának mértéke kiváltja ez alkotó tevékenység és az alkotás iránti szükséglet társadalmi mérető elterjedését, számolnunk kell tehát azzal, hogy mind a társadalmi, mind az egyéni fejlődés egyik alappillére hosszú Ideig a szakosított szakmai tevékenység marad a mezőgazdaságban is. joggal állíthatjuk tehát, hogy a szocialista személyiség eszményéhez hozzátartozik a szakember fogalma is. Ezért kell a mezőgazdaságban — s ez ma már elérhető cél — a szakmai fejlődéssel azonos súlyt helyezni a személyiség általános és 'világnézeti-politikai mővaltségénék elmélyítésére. Fejlődésünk mai szakaszában, amikor a ..hogyan éljünk kérdése“ egyre fontosabbá válik — egyre nélkülözhetetlenebb a szocialista embertípus tudati formálása. E szempontból szilárd támpontot jelentenek a CSKP KB 1980. évi IS. és az SZKP KB idei ülésének határozatai, melyek elsősorban a nevelés szerepét helyezik előtérbe a társadalom szocialista átalakításában. A CSKP KB 8. ülése határozataiból kiindulva a marxista világnézetbe Integrált átfogó műveltséget kell kialakítani, eml azt jelenti, hogy a tudományos műszaki haladás időszakában egyre inkább diferenciálődó, megbatározott szakmákat kell tanulni, a korábbinál azonban tübb oldalú, „szélesebb profilú“ foglalkozásokat kell elsajátítani. E folyamat mélyén viszont ott rejlik az a követelmény, hogy a mezőgazdasági termelésben is növekszik a szellemi ismeretek szerepe. Ennek jelentősége természetesen a tudományos-műszaki haladás magasabb fokán válik majd döntővé. Itt bizonyos szakmák oly gyorsan változnak majd, hogy egy emberöltő alatt többszöri „átállás“ is szükségessé válik. Ezt a tudományos-műszaki haladás azzal is elősegíti majd, hogy az általános és szakmai műveltséget állandó továbbképzéssel gyarapftja. Fejlett szocialista társadalmunk sok tekintetben már napjainkban is eleget tesz a fenti követelményeknek: igyekszik növelni az alkotó munka elismerését, továbbá — alapvető céljainak megfelelően — az általános műveltséggel párosuló szakmai felkészültséget. A személyiség képességeinek kiművelése közben továbbra is gondot — sőt néha társadalmi feszültséget — okoz a szocialista életmód általános kialakítása. De vajon melyek is a szocialista életmód általános sajátosságai? — tehetjük fel a jogos kérdést. Fejlett szocialista társadalmunkban — a tudományos-műszaki haladás gyakorlati vívmányainak alkalmazása közepette — az életmód mindenekelőtt az ember tevékenységével jellemezhető. Az ember tevékenysége ugyanakkor szükségletei meghatározott rendszerével, pontosabban kielégítésük mechanizmusával függ össze. így. ha az életmódot az ember magatartása összegének, komplex rendszerének fogjuk föl. világossá válik, hogy az életmód vizsgálata során az első és a legfontosabb szempont az életműd tartalmisága. azaz az emberi magatartás társadalmi meghatározottsága. Az életmód folyamatai ugyanis a társadalmi mozgások egészének szövetébe ágyazódva jelentkeznek, objektiv tartalmuk szerves kapcsolatban van a társadalom fejlődésének minden lényeges mozzanatával. A szocialista életmód koncepciója és gyakorlati megvalósulása szemben áll a polgári életmódfelfogásokkal, a polgári-kispolgári életmódtörekvések érvényesülésével. A szocialista életmódra a tudatosság, a kollektivitás magas foka, a szocialista humanizmus és a demokratizmus a jellemző. Napjainkban sajnos az életmód sokrétűségeit, -bonyolult összefüggéseit nem mindig vesszük figyelembe. Előfordul az is, hogy tévesen rangsoroljuk fő elemeit. Az egyik legelterjedtebb tévedés az, hogy az élotmőd fogalmából kihagyjuk az ember munkatevékenységével kapcsolatos vonásokat, s azt a magánéletre korlátozzuk. Holott — s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — a munka az emberi tevékenység alapja, amely az életmód minden más vonatkozását meghatározza. A CSKP KB és az SZKP KB üléseinek határozatai. a korszerű marxista életmódfelfagás koncepciójára épülnek, ami nem engedi meg a munka és a szabadidőben végzett tevékenység merev szembeállítását, sőt éppen ebben az egységben tárja fel a szocialista életmód jellegzetes jegyeit. Az alkotó jellegűvé vált munka és a munkához való szocialista viszony — a szocialista életmód alapvető tényezője. Erre épüt az ember szabadidő-tevékenysége, a szabadidő alkotő felhasználása. Az utóbbi kiegészíti. de nem helyettesítheti a munkában megtestesülő és semmi mással nem pótolható alkotó tevékenységet. Az alkotó magatartás ugyanis a munkából sugárzik át az ember más tevékenységeire, a munkakapcsolatok hatnak az emberek közötti különféle viszonyokra. A valóságban tehát bonyolult kölcsönhatásról van sző, hiszen a munka szféráién kfvüii tevékenységek és kapcsolatok nagyban visszahatnak magára a munkavégzésre, s annak eredményességére is. A’ szocialista életmód történelmi alapokon alakult ki, feltételeit maguk a néptömegek alakítják ki, amelyek — mint Marx megjegyzi — „szerzői, egyszersmind szereplői is“ a saját történelmüknek. A tudományos-műszaki haladás időszakában — a személyiség fejlesztésénél — a mezőgazdaságban figyelembe kell venni azokat a tényezőket is, amelyek a szövetkezeti parasztság életmődjánk alakulására közvetlenül kihatnak. Ilyenek: a mezőgazdasági munkák gépesítése, a tudomány legújabb vívmányainak gyakorlati alkalmazása, a termelés ipari jellegűvé válása, a korszerű termelési rendszerek létrejötte. Mezőgazdaságunk, különösen föidművesszöveíkezetelnk arculata igen sajátossá vált: napjainkban még gyakran egymás mellett találjuk meg bennük a szocialista nagyüzemekre jellemző vonásokat és a múlt, a hajdani elmaradottság elemeit. A tudományos-műszaki haladás időszakának ezért az új szocialista embertípus forradalmi nevelésévé és önnevelésévé kell válnia. A .szocialista építés lenini programja a tömegek mű veltségi és kulturális felemelkedését, a régi szokások leküzdését, a társult munka új fegyelmének, erkölcsének gyakorlati elsajátítását, a dolgozók szakértelmének fokozását, a kommunista tudatosság tömegessé válását nemcsak a gazdasági-műszaki fejlődés eredményeként, hanem feltételeként is megjelöli. Az emberi személyiség nevelése érdekében a régi, egyoldalú tanító iskolát fel kell, hogy váltsa az ember társadalmiságát és egyéniségét kifejező nevelő iskola. Az utóbbit azért hangsúlyozzuk, mert a tudományos-műszaki haladás során kifejlődő munkatevékenység lényegesen megváltoztatja az ember fizikai és pszichikai igénybevételének hagyományos arányát. Az utóbbi viszont alapkövetelményként határozza meg a személyiség sokoldalú fejlesztését. CSIBA LÁSZLÓ ’ -Pl#- - ^ A tudomány és a termelés új viszonyát tükröző elvnek, az oktatás és a termelő munka egyesítése pedagógiai alapelvének következetes érvényesítése feltétele annak, hogy iskoláink a szocialista nevelés értelmében korszerű Intézményekké váljanak • Lapunk 2. oldalán Ká dár Jánosnak, a Magyar Szo\ ciahsta Munkáspárt Közponj ti Bizottsága első titkárának 1 hazánkban tett baráti látogatásával foglakozunk, a 3. oldalon pedig az erősödő japán militarizmus veszélyeit ; kommentáljuk. T". ■ A hatékony, eredményes kádermunka jelentőségét s gyakorlati tapasztalatait foglalja össze a „Kádermunke a mezőgazdaságban'' című cikk az 5. oldalon, melyet Tankina István, az S2LKP Losonci (Lučenec)' Járási Bizottságának ideológiai titkára írt. ■ Lapunk kulturális rovataiban — a 6. és 7. oldalon — a CSEMADOK őszi és téli Időszakra vonatkozó feladatait körvonalazzuk, valamint a CSSZBSZ Rozsnyói (Rožňava) Járási Bizottságának eszmei-politikai nevelő munkáját értékeljük. ■ A Szovjetunió élelmlszer programjának teljesítő sében komoly szerep jut az egyéni kisegítő gazdaságoknak, melyek munkáját sok oldalúan segítik. Szakrovatunk ezúttal barátaink állattartási eredményelveJ és a szerződéses árutermelés fejlesztését szorgalmazó intézkedésekkel foglalkozik. ■ Mezőgazdasági üzemeinkben számtalan népszerűsítésre érdemes tapasztalatra, újszerű módszerre bukkanhatunk. Lapunk 12. oldalán „Termésbiztonság ■ gyümölcstermesztésben“ címen a Bósi (Gabčíkovo) Állami Gazdaság almaültetvényében végzett vegyszeres kezeléseket Ismertetjük.
