Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-09 / 27. szám

1983. július 9. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Társadalmi követelmény Élelmiszeriparunk dolgozóinak munkasikerei a fo­gyasztók igényelt optimális mértékben kielégítő jó mi­nőségű élelmiszerkészítmények bőséges választékával mérhetők le. Nélkülözhetetlen ehhez az őstermelők jó nyersanyaga, amelynek bizonyos hányada feldolgozás nélkül kerül a fogyasztóhoz. Ladislav Cupík agrármérnök, MÉM-miniszterhelyettes és Gabriel Macko agrármérnök, a Szlovákiai Tejipari Tröszt vezérigazgatója a közelmúltban az élelmiszer­­ipari termékek minőségének eléréseiről, valamint a piaci ellátás helyzetéről tájékoztatta a sajtó munka­társait. i ' i — A MÉM és a belkereskedelmi tárca képviselői megállapították — mondta Cupík elvtárs —, hogy az áru minőségi követelményei terén a kereskedelem ma már kedvező helyzetbe került. Ez lehetővé tette, hogy partnereitől megkövetelje a szállított áru szabványának a betartását. Kézenfekvő tehát, hogy a szabványnak nem megfelelő áru átvételét visszautasítják. A kereskedelem ezzel főleg a fogyasztók érdekeit . védi, s egyben olyan társadalmi igényt is kielégít, a­­mely kimondja, hogy a kiváló minőségű áru forgalma­zása alapvető követelmény. Hazánk élelmiszeriparának termelése az eltelt évek­ben mind terjedelmében, mind pedig minőségben na­gyot fejlődött. Tejiparunk termékeinek minősége a ko­rábbi 62-ről manapság 97, a húsipari készítmények mi­nősége pedig a régebbi 45-ről 96—97 százalékra javult. Élelmiszeriparunkban a legnagyobb hiányosságok a készítmények szín-, illat- és ízanyag-összetételében for­dulnak elő. Ez viszont nem általánosítható. Sok válla­lat valóban kifogástalan minőségű termékeket juttat a boltokba. A tárcák testületileg felbecsülték a helyzetet, s az el­lenőrzések során vállalatonként eltéréseket állapítottak meg az áru minőségében, s arra kötelezték a vezető dolgozókat, hogy a jövőben csak a szabványnak meg­felelő termékeket forgalmazzanak. A gyenge minősé­gért ugyanis az erkölcsi elmarasztalás mellett a pénz­ben! büntetést is kilátásba helyezték részükre. Tűrhetetlen, s egyben aggasztó, hogy az eltelt idő­szakban az élelmiszeripari válalatok az áru minőségi romlása címén mintegy 17 millió korona veszteséget mutattak ki.1 Most még komolyabb felelősségrevonás nélkül. Az tdén persze már minden vállalatban a sze­mélyi felelősség elvét érvényesítik, s azóta általában pozitív javulás tapasztalható az áru minőségében. Ki-ki munkahelyén személyesen fele! a tőle származó termék­­választék jó minőségéért, tehát előtérbe került az ön­­ellenőrzés. A dolgozók nagy többsége figyelmesen végzi munkáját. Tudja, hogy ez hazafias kötelessége, és bére Is ettől függ. A múlt évben például Szlovákiában 9 élelmiszeripari üzem a központi alapokból egyenként mintegy 80—120 ezer korona jutalmat kapott gyártmányainak kiváló minőségéért. Köztük 'említhetjük például a Kelet-szlová­kiai Húsipart, a bratíslavai Figarót és más egységeket. Ezek a jutalom egy részét érdem szerint osztották el a dolgozók között, további hányadát pedig közhasznú lé tesltményekre fordították. Az idén az Illetékesek versenyt hirdettek az élelmi­­szeripari vállalatok között, hogy serkentsék az árufej­lesztést. A verseny győztesének 50 ezer korona jutalmat helyeztek kilátásba. Az összeg felét a vállalat akkor kapja, ha az hasznos és kiváló minőségű terméket fej leszt kt. Az összeg másik felét viszont csak akkor ve­heti majd át a vállalat, ha ugyanazt a terméket soro­zatban gyártja, és a fogyasztó megkedvelte azt. Az sem véletlen, hogy az idén mintegy 30 százalékkal szilárdították az élelmiszeripari ágazatok minőségi nor-Onellenórzés a tejüzemben Az élelmiszerkészftmények minősítése máit, s ugyanez várható a következő években is, persze kisebb mértékben. Ez feltehetően arra sarkallja majd a vállalatok vezetőit, s a dolgozókat is, ,hogy mindany­­nvian nagyobb felelősségérzettel dolgozzanak, mindent elkövessenek a kiváló minőség elérése érdekében. Az ellenőrzés tekintetében nagy feladatok hárulnak a kü­lönböző szintű ellenőrző szervekre is. Feladatuk, hogy megakadályozzák a gyenge minőségű áruválaszték bol­tokba való juttatását, egyébként az ilyen termékeket a kereskedelmi ellenőrzés úgy sem venné át. Macko elvtárs elmondta, hogy a Bratislava! Tejipari Vállalat két üzemegysége mintegy 380 ezer liter tejet vesz át naponta a mezőgazdasági üzemektől. Ebből 140 ezer litert szállít minden nap a bratíslavai boltokba. Ez jól bizonyítja, hagv a tej naponként igényelt élelmiszer, melynek túlnyomó többsége kiváló minőségben kerül forgalomba. Az eltelt években tejiparunk számtalan új terméket hozott forgalomba. Ide sorolhatók ‘ egyebek között az ömlesztett, s a párolt sajtok, az alacsony kalóriaértékű vaj, a kemény sajtok, a túrókrémek, a fehérjével dúsí­tott tejkészítmények, a szárított tej stb. Bratislava lakossága kedveli a konzumtejet és a tej­termékeket. Egy lakosra számítva például a múlt év­ben 147 liter tej, 11 kiló sajt, 8,5 kilő vaj, 2,8 kiló túró és 7,9 liter tejföl fogyott el Bra-tislavában. Prágában viszont egy lakosra számítva csak feleannyi konzum­tejet fogyasztották mint Bratislavában, túróból vi­szont több mint a dupláját. A tej és termékeinek rugalmasabb forgalmazását je­lentősen akadályozza a korszerű csomagolóanyagok hiánya. Nagyrészt ez az akadálya a piac bőségesebb ellátásának. Gondot okoz még az is, hogy az idei nyers­anyagkínálat, s a feldolgozó kapacitás sem arányos. Az idén például mintegy 35 millió liter tejtöbblettel szá­molt a feldolgozóipar, s ezt a mennyiséget úgyszólván az első félévben átvette a termelőktől, s hol van még az év vége?! De ez sem lehet indok arra. hogy a bol­tokba esetleg gyengébb minőségű termékeket szállítsa­nak. mint amilyet a szabványok megkövetelnek. A tanácskozás napirendi témája volt a vidék tejjel és tejtermékekkel való bőségesebb és rugalmasabb ellátá­sának az igénye. Cupik elvtárs ezzel kapcsolatosan ki­jelentette, hogy ahol a nemzeti bizottság vezetői kezük­ben tartják a lakosság ellátásának feladatait, érzéke­nyen reagálnak a visszajelzésekre, az ellátást nem bíz­zák teljesen a boltosra, ott sem a tejtermékek, sem egyéb áruféleségek nem hiányoznak. Tejből és tejtermékekből van elég. A tejipar képes kielégíteni a fogyasztók igényeit. Csupán az szükséges, hogy az Illetékesek gondoskodjanak az áruválaszték időbeni megrendeléséről. A jövőben még nagyobb lehetőség kínálkozik a piaci igények ellátására, mert újabb feldolgozó kapacitások készülnek. A jelenleg üzemben levő mintegy 45-ből 32 tejüzem teljesen új, korszerű, és további 6 üzemegység átadása várható. Az utóbbiakban több mint 200 millió liter tej feldolgozásával számolnak évenként. Csak ter­mészetes, hogy a gyártmányfejlesztés sem szünetel. Bő­vül a termékválaszték és a fogyasztó mindazt megvá­sárolhatja amire szüksége van. Amint már említettük, az élelmiszeripari termelésben a minőség tekintetében rendkívül nagyok a követelmé­nyek. A CSKP KB legutóbbi plénumának az Irányelvei is arra ösztönzik a vállalatok munkaközösségeit, hogy a tudományos-műszaki haladás vívmányainak a gyakor­latban történő megvalósításával törekedjenek a munka, s ebből eredően a gyártmányok minőségének a javítá­sára. Ezt a célt szolgálja az élelmiszeriparban az ön­­ellenőrzés érvényesítése. HOKSZA ISTVÁN шшкамввдш A jó ötlet eredménye A Tornaijai (Šafárikovo) Állam- Gazdaságban Kocsis Lajos állatte —————— - 1Г-1-1Т-nyésztési főágazatvezető ötlete alap­ján mintegy százötven vagon silóta­­karmányt takarftottak meg a múlt télen a csirátlanitott baromfitrágya takarmánykiegészftőként történő fel­­használásával. jövőben a szomszédos szövetkezetekből beszerzett baromfi trágyával. — melyet a pogácsázott takarmány kiegészítőjeként hasznost tanak — valamint a boriizemi me! 'éktermékek — szárított szőlőtőrköly — felhasználásával akarják biztosíts ni a hfzőbikák egész évi takarmányo­zását. Az állami gazdaságban az össze! beinduló rimaszombati (Rimavská Sobota) új borfeldolgozó iizem mel­léktermékeit, melasszal keverve fog­ják silózni. Ebből mintegy tiz, a spe­ciális pogácsából pedig nyolc kilé fedezi egy hfzóbika napi takarmány­szükségletét. Az ötlet nem új. Viszont a járásben elsőként ők alkalmazzák ezt az eljá­rást. (K. L.) felkészültek az úi termés áttételére Itt van az aratás, A gabonabetaka­rítás ideje. A déli körzetekben már dolgoznak a kombájnok, de az északi járásokban is felkészültek a kenyér­csata megvíváséra. A sikeres aratás elengedhetetlen feltétele a gabona folyamatos felvá­sárlása és biztonságos tárolása. A mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatokra nagy feladat hárul az aratás Idején. A nagykürtöst (Veľký Krtlš) válla­lat leszenyel (Lesenice) központjában június első felében még nyugalom honolt. A virágágyásokkal szegélye­zett udvar már tisztára söpörve vár­ta az Idei gabonát. Csak a hatalmas betonsilók és a garázsok környékén tapasztaltunk némi mozgolódást. — A tennivalókat elvégeztük. Ké­szen állunk az új termés átvételére — vázolta tömören a helyzetet Pavel Uhrln, a központ vezetője. — A be­­tonsilőkat kiürítettük. A Banská Byst­­ríca-i kerületi vállalat szakemberei elvégezték a fertőtlenítést, Illetve a kártevők irtását. A felvásárlás kezde­téig néhány jelentéktelen, a gabona rugalmas átvételét nem lényegesen befolyásoló hiányosságot kell még el­­távolltanunk. Dolgozóink most- végzik a hídmérleg javítását. Elvégeztük a tűzbiztonsági berendezések ellenőrzé­sét ts, a hatalmas víztároló feltöltése folyamatban van. Mindent megtet­tünk, hogy folyamatos legyen a gabo­natermés felvásárlása és biztonságos a tárolása. — Mekkora a központ befogadó­képessége, át tudják-e venni a vár­ható termésmennyiséget? — kérdez­tem Török Pál főraktárost. — Silóinkban 2100 vagon gabona fér el, de csak 1900 vagonnylt helye­zünk el bennük. Két silóra szüksé­günk van a szellőztető műveletek végzéséhez. Igaz, további 400 vagon­­nyi tárolási lehetőségünk ts van. Ez kielégíti feltételezett igényeinket. — Kedvezőtlen időben számolnak a gabona szárításával? — Komolyabb gondjaink e téren bizonyára nem lesznek, mert három nagy telejsltményü szárító, tehát egy Koímann és két Bábolna típus áll rendelkezésünkre a nedvességtarta­lom szabályozásához. A Bábolna szá­rító a nedvességtartalomtól függően négv vagon fölötti teljesítményre is képes. A szárítóberendezések kezelői: Július Cíerný. Nászaly János, Líska András, Gergal János, Zsilka István és Szkabella Vince az idényben 12 órás műszakban dolgoznak. Á szárí­tóberendezések üzemképesek, bár a kanalas felvonó hevedere esetenként meghibásodik, ezért cserélni kell. Fű­tőolajunk van elegendő, a szárítás tehát zavartalannnak ígérkezik. — -Kevés állandó dolgozója van a vállalatnak. Gondolom, a felvásárlás Idején segítségre ts szükség lesz. — Az említetteken kívül csak gép­kocsivezetők dolgoznak nálunk. így az idényben 8—10 Idénymunkás — főleg iskolás — segít a gabonaátvé­telnél. Szkabella János raktáros elmondta, hogy a Járásnak úgyszólván minden gazdaságából kapnak gabonát. A leg­többet a délnyugati rész szövetkeze­tei: Ipolybalog (Balog nad Ipľom), Ipolynyék (Vinica), Kőkeszl (Kamen­né Kosihy), Lukanénye (Nenince), Zsély (Zelovce), Sklabiná és a Szlo­vákgyarmati (Slovenské Ďarmoty) Magtermesztő Állami Gazdaság szál­lítja. — Az előző évek tapasztalataiból ítélve, mire kell ügyelni a gabona át­vételénél? — Korábban sok gondot okozott a beérkező gabona nedvességtartalma, a gépjárművezetők felelőtlensége. Ed­dig az átvételnél a megállapított ned­vességtartalmat csak közöltük a jár­művezetővel, aki ennek alapján dön­tötte egyik vagy másik garatba a ga­bonát. Ámde mi történt? A nagyobb nedvességtartalmú gabonát átvevő ga­ratnál olykor több jármű várakozott, ezért egyesek a száraz gabonához öntötték a szállítmányt. Ezzel nekünk jelentős többletmunkát okoztak, mert a silóban levő gabona bemelegedett, s így az egészet szárítani kellett. En­nek elkerülése céljából az Idén Ján Terek mázsamester minden szállít­mány nedvességtartalmát feltünteti egy bizonylaton, és a raktáros ennek alapján irányítja a gabonát az egyik vagy a másik garathoz. Ez lényege­sen megkönnyíti a tárolási munkát. A látogatás alkalmával azt Is meg­tudtam, hogy a központban két szo­cialista brigádot alakítottak. Az egyik brigád vezetője Pavel Backo, a gép­kocsivezetők brigádját pedig Treso István vezeti. Vállalásaikat főleg a villamosenergia, a fűtőolaj és az üzemanyag-megtakarításra irányítják. Több figyelemre méltó újítást ts be­vezettek. A gabonasilő 14 szélső tar­tályának oldalába például egy-egy ki­vezető nyílást vágtak, s így szabad­eséssel, energia-felhasználás nélkül 80 vagon gabonát tudnak mindegyk­­ből kiengedni. * * * A leszenyel felvásárlőkőzpont dol­gozói tehát jól felkészültek az Idei gabona átvételére. Így jelentős mér­tékben hozzájárulnak az aratás sike­res befejezéséhez. Bojtos János Sikeres boné volt Aratási vagy más csúcsmunkák idején úgyszólván évente visszatérő probléma mezőgazdaságunkban a pót­alkatrész-hiány. A mezőgazdaságban csak nagy erőfeszítések árán képesek az erőgépek és a munkaeszközök ki­javítására. Műhelyeikben más megol­dások hiján önmaguk készítik el a hiányzó pótalkatrészeket, esetleg a régieket a védnök vállalatok segítsé­gével felújítják. Ez rendkívüli költsé­ges megoldás. A mezőgazdasági gépek forgalma­zásával megbízott kereskedelmi szer­vezet a jogszabályok értelmében ese­tenként felelősségre vonja a gép­ipart a hiányos szállítások miatt. A mezőgazdaság azonban ígv sem kap több pótalkatrészt. Az AGROZET bra­­tlslava—račai kereskedelmi szerveze­te arra törekedett, hogy az SZLKP Nyugat-Szlováklal Kerületi Blzottsá­­nak védnökségével s a kerületi me­zőgazdasági Igazgatóság közreműkö­désével Sereden börzén mutassa be a hiánycikknek számító pótalkatré­szeket, hogy gyártóvállalatokat sze­rezzen. Az egýhetes akció kedvező ered­ménnyel zárult. Az eredetileg kerü­leti börzeként szervezett akció szlo­vákiai, vagyis országos méretűvé te­rebélyesedett, mert az ország körze­teiből sokan érkeztek Seredre, köz­tük vállalkozó szellemű szakemberek. A szervezők összesen 61 hiánycikk­nek számttő pótalkatrész gyártását kínálták fel az érdeklődőknek. A vállalatoknak köszönhető, hogy 43 alkatrész fajta gyártóra talált. A A podbrezová! rugőgyár képviselői Ígéretet tettek, hogy a többi alkat­rész gyártására ts vállalkoznak, ök vállalták például 14 fajta pótalkat­rész elkészítését, több mint egymillió 750 ezer korona értékben. Ez a meny­­nytség viszont csak a nyugat-szlová­kiai igények kielégítésére elegendő. Az AGROZET országos felmérése alap­ián jóval több alkatrészre van szük­ség. mint eredetileg gondolták, A Považská Teplá-i szövetkezet munkaközössége másfél millió korona értékű pótalkatrész készítését vállal­ta. A gazdaság korábban már 8 mil­lió korona értékben vállalta külön­féle alkatrészek gyártását. Felajánlotta segítségét továbbá a vrbovái szövetkezet is. Ezt a készsé­get nagyra kell értékelni, mert a gazdaság melléküzemágának a dolgo­zói mintegy 11 fajta gumiból készült tömítőgyűrű és más eszközök gyártá­sát vállalják. A vállalkozó szellemű szervezetek között említhető továbbá a vajnoryi, a tomášovi szövetkezet, a galántal mezőgépjavítő vállalat, a Szenei (Senec) Állami Gazdaság, a Stará Turá-i Chirana stb. A jelzések alapján mintegy 5 millió korona ér­tékben készítenek pótalkatrészt, de későbbi felmérések szerint ennek duplája is számításba jöhet. Sajnálatos, hogy az ipari vállalatok érdeklődése gyenge volt a börzén. Mindössze öt vállalat képviselői ta­núsítottak érdeklődést, ugyanakkor 48 szövetkezet és állami gazdaság, továbbá 9 GTÄ és mezőgépjavítő vál­lalat képviseltette magát Sereden vállalkozási szándékkal. Tény, hogy az AGROZET kereskedelmi vállalat gyümölcsöző kapcsolatot létesített a Považská Teplá-i, a dercsikal (Juro­­vá), a hidasi (Most pri Bratislave), a palásti (Pláštovce) szövetkezettel, va­lamint más üzemekkel. örvendetes, hogy az érdeklődők leginkább olyan pótalkatrészek elké­szítését vállalták, amelyek nélkül a gépek üzemeltetése lehetetlen. Ilyen például az E—516-os gabonakombáj­nok 8 fajtája, az E—512-ek 4 féle pótalkatrésze, s így sorolhatnánk a többi hiánycikknek számító pótalkat­részt Is. A börzén bemutatott 61-ből 12 hazai, 49 pedig Import pótalkat­rész volt. Ez a börze teljesen nem küszöbölheti ki a pótalkatrészhiányt, csak enyhítheti, hiszen az AGROZET mintegy háromezer tétellel dolgozik. Tehát a gyártóvállalatok kövessenek el mindent a szállítás rugalmassága, az igények kielégítése érdekében. Jozef D.ib»s agrármérnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom