Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-09 / 27. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES. 1983. július 9, 12 Alistáltól (Hro­­boňovo) nem mesz­­sze, korszerű csar­nokaival és terje­delmes vízfelületé­vel, impozáns be­nyomást keltő lúd tenyésztő kutató és nemesíti álló-* más található. Töb­ben állítják, hogy világviszonylatban is keresni kell a párját. A gondosan el­kerített telep bejá­rata előtt különle­ges, három szét­tárt szárnyú ludat ábrázoló szobor ragadta meg fi­gyelmünket. A har­minchárom éves Lengyel Sándor agrármérnöktől, az állomás vezetőjétől megtudtuk, hogy az egész telep tu­lajdonképpen a mintegy 35 hektár­nyi területű szige­ten helyezkedik el. A szigetet — 55 hektárnyi alap­­területű — halas- Az állomás bejárata a szoborral tavak veszik kö­rül, amelyeket az itt tenyésztett lu­­------_ dák jól ki is használnak. ŐSZI KELTETÉS minőséget jelentenek. Az Ostrašovicel Nemzetközi Ellenőrző és Vizsgáló Ál­lomás tesztelési eredményei arról ta­núskodnak, hogy tavaszi idényben az átlagos tojáshozam 53 darab körüli, s az egy libára számított kelést arány 39 darab naposliba volt. Egy-egy broiler átlagtömege — 56 napos hiz­­lalási időszak alatt — eléri a 4,10 kilogrammot. Az említett szaporodás­biológiai mutatók hazai viszonylatban is a legjobbnak tekinthetők, s világ­­színvonolat érnek el. Különösen ke­resettek a májra tenyésztett libák. A máj átlagsúlya eléri a 650 grammot. A negyvennyolc tagú kutatócsoport nagy lelkesedéssel végzi a következe­tességet, alaposságot igénylő munkát. Mindenegyes naposlibát, mindenegyes tojást származása, illetve a tojó sze­rint meg kell jelölni. Amint már em­lítettük, a kikelt libák száma évente 160 ezer körüli, s az idényben a napi tojástermelés valamivel meghaladja a 3 ezer darabot... Az igényes munka mellett a cso­port tagjai környezetük rendezésére és szépítésére is gondolnak. A telep szabad területeire 400 darab gyü­mölcsfát ültettek. Itt az újító- és fel­találómozgalom, valamint a szocia­lista brigádok tevékenysége is szilárd alapokon áll. Immár harmadik éve, hogy a kísérleti nemesítő állomás kollektívája az első helyet vívta ki magának a szocialista versenyben. NEMESÍTÉS A KGST KERETÉBEN Á lúdtenyésztő és kutató állomás az Ivánka prl Dunaj-i Baromfitenyész­tő és Nemesítő Kutatóintézethez tar­tozik, amely nemcsak a hazat, ha­nem a KGST országok keretén belül A luéak szigetén ÜJ ÜZEMEK Beszélgetés közben a lúdtenyésztés általános kérdései is szóba kerültek. Köztudott, hogy nem is olyan régen a lúdtenyésztést az állattenyésztés egyik legjövedelmezőbb ágazatának tekintették. A ludak ugyanis a na­gyobb rosttartalmú takarmányféléket jól hasznosítják, tenyésztésük pedig többcélú. Igaz, húsra és májra valő tenyésztésük került előtérbe, ám je­lentőségük nem kisebb a tolltermelés­is a lúdtenyésztés gesztora. Ezen az állomáson a nagy hasznosságú lúd­­vonalak előállításának nemesltési programját valósítják meg, Ivagees — ívánkai ludak — megjelöléssel. Ezidáig három kereskedelmi — kom­mersz — lúdvonalat nemesítettek ki, de kísérleti és perspektív vonalakból összesen kilenc áll rendelkezésükre. Iveta Mičeková agrármérnök rész­letesen tájékoztatott bennünket a ne­mesitől munka egyes folyamatairól. A fő hangsúlyt a ludak szaporodó­­képességének a növelésére összpon­tosítják, miközben ügyelnek a test­alkat és a vágósúly megtartására. Ezen túlmenően tartástechnológiai és egyéb kérdésekkel is foglalkoznak. A jelen időszakban például a rostos és a ketreces tartású lúdhizlalás erő­­takarmány-fogyasztását kísérik figye­lemmel, de új keveréktakarmányok előállításával is próbálkoznak. A lúdtenyésztő és nemesítő állo­más aránylag rövid múltra tekint vissza. Üzemelését 1975-ben kezdte, az építkezési munkálatokat azonban 1978-ban fejezték be végérvényesen. Rövid fennállása alatt hatékony segít­séget nyújtott a mezőgazdasági gya­a törzsállomány felújítására szolgál­nak. A megmaradt libákat hizlalják, vagy a baromfiüzemeknek adják át. A visszamaradt selejt egy részét a szocialista szervezeteknek és a kis­termelőknek adják el hizlalás céljá­ból. Allstálon a libákat érdekes mó­don nemcsak a tavaszi hónapoktól kezdve júniusig keltetik, hanem ósz­­szel is, szeptembertől novemberig. Nagy kár azonban, hogy a szocia­ben sem. amelynek világpiaci értéke néha nagyobb, mint a húsé. Sajnos a hazai lúdtenyésztés és felvásárlás iránti érdeklődés nincs összhangban ezen ágazat jelentősé­gével. Tavaly szlovákiai viszonylatban 2000 tonna pecsenyeludat vásároltak fel, ami a baromfifelvásárlásnak mindössze 2,4 százalékát teszt ki. Csak remélhetjük, hogy a lúdte­az állomás vezetője és Iveta Mičeková korlatnak. A törzsállomány hatezer tojóból és 2500 gúnárból áll. A nemesitől mun­kát, törzs- és rokontenyésztés kere­tében végzik. Mindkét tenyésztési forma esetében tesztelik és kipróbál ják a libákat. Azok, amelyek a leg­jobban beváltak, a szülői tenyésze­tekbe kerülnek. Ezekből állítják elő a további szaporításra szánt fajta­tiszta tojókat, amelyeket nemcsak Szlovákia különböző szaporító tele­peire, de külföldre is szállíttanak. Lengyel Sándor agrármérnök, agrármérnök lista szervezetek és a kistermelők az őszi keltetésű kislibák iránt nem ta­núsítanak nagy érdeklődést, s nem használják ki ezt a kedvező lehető­séget. VILÁGSZÍNVONALON Az alistáli állomásról vásárolt libák nyésztés megfelelő rangra kerül. Szlovákiában két libahús-feldolgozó üzem épül, mégpedig Padáňban (Du­­naszerdahelyi járás) és Ubrežiben (michalovcei járás). Mindegyik éven­te 1300 tonna lúdhúst dolgoz majd fel, ami annyit jelent, hogy ehhez összesen 650 ezer pecsenyelibát kell felnevelni évente. Michal Štefának A lúdtenvésztő telepen a korszerű technológiának megfelelő, úgymond ideális környezetet alakítottak ki J (A szerző felvételei) Й CSKP KB 8. ülésének vitájából Társadalmunk sokoldalú fejlődésének szükségletei rendkívüli Igényeket támasztanak az alap- és alkalmazott kutatással szemben. A Csehszlovák Tudományos Akadémia kidolgozta „A csehszlovák tudomány fejlesztésé­nek és érvényesítésének fő irányzatai a 7. ötéves tervidőszakban“ című dokumentumot, amelyet az elmúlt év elején jóváhagyott a CSKP KB Elnök­sége, valamint a szövetségi kormány. Tartalmi felépítése és jelentősége szempontjából ez a dokumentum meg­haladja a 7. ötéves tervidőszak kereteit, s alapvetően meghatározza tudo­mányos alapunk tevékenységének koncepcióját és irányzatait a további Időszakra is. Ami a tartalmat illeti, a tudományos alap tevékenységének fő irányzatában kifejezésre jut az erők következetes összpontosítása a kulcsfontosságú feladatokra, a tudományos megismerés fejlesztésére, első­sorban a tudományos ismeretek érvényesítésére népgazdaságunk és az egész társadalmi élet sokoldalú fejlesztésében. E célok megvalósítása során sikerült már elérnünk néhány pozitív ered­ményt. Ezek közé tartoznak az alapkutatás egyes kiemelt feladatai is a szocialista országok nemzetközi tudományos együttműködése keretében, továbbá a műszaki fejlesztés és a társadalmi gyakorlat területére vonat­kozó célprogramok. Ez utóbbiak főleg a nyersanyagok ésszerű kihasználá­sára, az elektronika, a robottechnika és a biotechnológia fejlesztésére, az integrált növényvédelemre, a gazdasági állatok irányított újratermelésére, a környezetvédelemre, valamint a fejlett szcialista társadalom építésében ható alapvető törvényszerűségek megvilágítására irányulnak. A társadal­mi termelés fejlődése ugyanis nem függ csupán az egyes természet-tudo­mányi és műszaki-tudományi szakágazatoktól, hanem a tudományos kuta­tás egyre szélesebb frontján belül a társadalomtudományoktól is. A szocialista országok nemzetközi tudományos együttműködésének fej­lesztésében a csehszlovák hozzájárulás egyik kifejező példája az Inter­­kozmosz programban nyilvánul meg, amelyben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának a felkérésére részt veszünk a Halley-üstökös tanulmányo­zására vonatkozó VFGA programban. Ennek a szocialista tudomány és műszaki haladás nemzetközi tekintélye szempontjából nagy politikai jelen­tősége van, s egyúttal a szocialista országok integrált űrkutatásának békés céljait is bizonyítja. A CSTA a csehszlovák ipar koordinált részvételével egy különleges űrberendezést készít elő a tudományos műszereknek az üstökös magjába való automatikus Irányítására Ennek a berendezésnek alapvető jelentősége van az egész program sikere szempontjából, ezért rendszeres figyelmet szentelünk a feladat végrehajtásának. Számos példát említhetnénk azzal kapcsolatban Is. hogy alapkutatásunk az utóbbi években miként járult hozzá a tudományos megismerés fejlesz­téséhez. A biológiai tudományok területén a kutatási eredmények elsősorban a mezőgazdasági termelés növelésére, valamint a biotechnológiai eljárások kifejlesztésére irányulnak. A növénytermesztés szakaszán olyan eljárásokat sikerült kidolgozni, amelyek növelik a betegségekkel szembeni ellenálló­ságra irányuló növénynemesffés hatékonyságát, s csökkentik a növények szaporítási költségeit. A növényi rovarkártevők elleni harcban nagy jelen­tőségűek a környezetet nem mérgező feromónális készítmények, amelyek további kutatásával és gyártásával a bratislavai Vegyipari Technológiai Kutatóintézetben foglalkoznak. Az akadémia különösen nagy súlyt helyez a biotechnológiai eliárásnk kifejlesztésére, amelyek egyrészt lehetővé teszik a felújítható bingén for­rások sokoldalú hasznosítását, másrészt pedig jelentős energia- és anyag­­megtakarításhnz yezetnek. Tudatában vagyunk annak, hogy az alapkutatás eredményeinek hatékony érvényesítéséhez szoros kapcsolatokra van szükség a tudománvos intéz­mények és a termelők, valamint a felhasználók között. Ezért ebben az irányban lényegesen kiszélesítettük a kiemelt reszortokkal folytatott szer­ződéses együttműködést. Emellett tovább mélvüt a legfontosabb termelési­gazdasági egységekkel megvalósuló hagvománvos együttműködésünk is. amelyben a magasabb szintű formák érvényesítésére törekszünk, beleértve a tudományos-termelési egyesülések alapítását. Hangsúlyozni keli azonban, hogy ebben az irányban még csak az út kezdeténél vagyunk, s számos akadályt és nehézséget kell még lekiizdenünk. A tudományos megismerésben elért tagadhatatlan sikerek ellenére azon­ban azt is megálapíthatjuk, hogy a tudomány gyakorlati hasznosítása nem felel meg társadalmiunk objektív szükségleteinek. Ezért mélyebben fel kel! tárni azokat az okokat, amelyek fékezik a tudomány gyakorlati érvénye­sítését. Az akadémiára jelentős feladatok hárulnak a tudományos előrejelzés területén is, melynek értelmét a szocialista társadalom fejlődésében haté hosszú távú tendenciák rendszeres feltárásában látjuk, amiből gyakorlati következtetéseket kell levonni a jelenlegi időszakra is a legközelebbi évekre.Az ilyen előrejelzések elkészítéséhez szoros együttműködésre van szükség a természet-, a társadalom- és a műszaki tudományok művelői, az állami és a gazdasági Irányítási szféra, valamint az alkalmazott mű­szaki és gazdasági kutatás egyes munkahelyei között. A jelenlegi időszak­ban a Szovjetunió Tudományos Akadém!á|ának Irányításával a szovjet tudományos Intézmények és a gazdasági gyakorlat legjobb szakemberei sikeresen együttműködnek a hosszú távú előrejelzések kidolgozásában. Az a megbizatás, hogy a CSTA felelősséget vállaljon a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság húsz évre, esetleg hosszabb időszakra szóló tudomá­nyos-műszaki. gazdasági és szociális fejlődése előrejelzésének kidolgozá­sáért, számunkra úf, alapvető, de egyáltalán nem könnyű feladatot jelent. A szovjet tapasztalatok kihasználása, valamint a szov(et partnerekkel foly­tatott együttműködés azonban jé feltételeket biztosít ehhez a munkához. A tudományos-műszaki, gazdasági és szociális fejlődésre vonatkozó előre­jelzések már a legközelebbi években meghatározzák tudományos-mfiszaki alapunk fejlesztésének alapvető irányzatait. A feladatok sikeres teljesíté­séhez azonban már most kell kialakítanunk a szükséges feltételeket. Az előbbiekkel összefüggésben szeretnék rámutatni, hogy tudományos­kutatási alapunk lelenleg! helyzetében még megnyilvánul a hatvanas évek­ben elért gyors mennyiségi fejlődés. Ez a többnyire extenzív fejlődés egy eléggé terjedelmes, de esetenként nem mindig elég hatékony tudomá­nyos-kutatási alap kialakulásához vezetett. A hetvenes évek egyik objektív feladata ezért a tudományos-kutatási alap eszmei és politikai konszoli­dálása mellett az volt, hogy gyors ütemben (avuljanak az alap minőségi oldalai, a szerkezeti felépítése, káder- és anyagl-mfiszaki ellátottság^. Ez az irányzat jelentős eredményekkel járt, az intenzív gazdaság-fejlesztés uagy követelményei szempontjából azonban nem lehetünk elégedettek sem a változások elért ütemével, sem azok mélységével. Kutatási és fejlesztési alapunk csak úgy tehet eleget ezeknek a követelményeknek, ha továbbra is nagy súlyt helyezünk intenzitásának növelésére, a legfontosabb stra­tégiai feladatokra valú koncentrálásra, a magas fokon képzett tudósok és mérnökök részarányának növelésére, az intézmények legkorszerűbb mű­szerekkel, speciális alapanyagokkal, kísérleti műhelyekkel, információs és egyéb szolgáltatásokkal való ellátására, amit a szocialista gazdasági in­tegráció és a KGST keretében szervezett nemzetközi munkamegosztás ha­tározottabb fejlesztése mellett kell megvalósítani. BOHUMIL KVASIL, a CSKP KB tagja, a CSTA elnöke Az Idén a keltetőkből összesen 160 ezer naposliba került ki. Ezekből hozzávetőlegesen 42 ezer szülőpárt válogattak ki, s 23 ezer szülőpárt az NDK-ban értékesítettek. A szülőpárok előállítása mellett 30 ezer darab na­­poslíba került az állomás saját te­nyészetébe. Selejtezésük után részben

Next

/
Oldalképek
Tartalom