Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-08 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1983. október 8, Aki tanul, jobban boldogul! Tömegaiapon a A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szervezeti felépítésében beállott lényeges változás — az efsz-ekben üzemi szervezetek létesítése — valóban nagy előrelépés a szövetség életében. Az ezt megelőző formális szervezeti életet felszámolta ez az intézkedés; helyébe léphet az igazi, valóban tartalmas, tömegalapra épülő nevelőmunka, a szocialista törvényesség megtartása a hatékonyabb tudatformálás. S méginkább kiteljesedhet a szövetkezeti demokrácia; a szövetkezeti dolgozók, mint a szövetség üzemi szervezeteinek tagjai, az eddigieknél is jobban megismerhetik a jogaikat, a természetesen a kötelességeiket is. Ily módon a szövetségi élet súlypontja a szövetkezetekbe tevődik át. ami teljes mértékben helyénvaló. Mint az eddigi, átszervezés ntáni tapasztalatok mutatják, ez a forma pozitívan hat a szövetségi élet kibontakozására. A CSKP KB 13. plenáris ülésének és az efsz-ek IX. kongresszusának határozatával összhangban a szövetség nagykürtösi (Veľký Krtíi) járási bizottsága is következetesen valóra váltja az átszervezéssel kapcsolatos intézkedéseket. Már a járás valamenynyi szövetkezetében működik a szövetségnek alapszervezete. Felelősségteljes munkájukhoz rendszeres és hatékony, főleg módszertani segítséget nyújt a járási bizottsg. Ismerteti az alapszervezetek vezetőivel a reájuk — és a szervezetre — háruló feladatokat, s időszakonként ellenőrzi azok valóra váltását. Az alapszerveszervezeti élet zetek vezetői beszámolnak tevékenységükről, az elért eredményekről, a felmerülő problémákról, s közösen megvitatják, miként lehetne még jobb munkát végezni, a problémákat rugalmasan megoldani. Az alapszervezetek vezetői a legtöbb segítséget az elnökségi ülésektől kapnak. Ezenkívül meghívják őket a járási bizottság plenáris üléseire, ahol nemcsak tájékozódnak, hanem a szervezeti élet fontosabb, megoldásra váró problémáit is felvethetik. Ilyenkor természetesen a megfelelő tanács, útbaigazítás sem marad — maradhat — el. Kétségkívül, az ilyen közvetlen szövetségi szervezeti élet hatékonyan elősegítheti a dolgozókról való sokoldalú gondoskodást, a szociális-kulturális, valamint sportolási, testnevelési igények kielégítését. Természetesen csak akkor, ha ehhez adottak az anyagi előfeltételek. Ha mindez megvan, hatékonyan befolyásolhatja a dolgozók munkakedvét, az időszaki, valamint az éves tervfeladatok teljesítését. Kialakulhat az öntudatos munkafegyelem, kibontakozhat a dolgozók kezdeményezőkészsége. Megteremtődhet és tartóssá válhat a jó munkahelyi légkör, az elvtársi segítőkészség. A szocialista verseny, valóban tömegméretűvé válhat. Ez azonban nem nélkülözheti a tervfeladatok részletes ismertetését. A részlegbizottságok vezetőinek arra kell törekedniük, hogy valamennyi dolgozó megértse a tervfeladatok idejében történő teljesítésének a fontosságát az üzem és a népgazdaság szempontjából egyaránt. Mivel a csoportbizalmira a termelési feladatok teljesítése, valamint az eszmei-politikai nevelőmunka terén eléggé nagy felelősség hárul, a szövetkezetekben erre a posztra a legjobb dolgozókat igyekeztek megnyerni. Olyanokat, akik már gazdag élet- és munkatapasztalatokkal rendelbeznek, megingathatatlan bivei, elkötelezettjei szocialista társadalmunknak. Mindamellett munkatársaik bizalmát élvezik. A gondos, lelkiismeretes szervezőmunkának már mutatkoznak az eredményei — többek között — az ipolybalogi (Balog nad Ipfom), a zsélyi (Zefovce), az ipolynyéki (Vinica), a lukanényei (Nenince), az alsópalojtai (Dolné Plachtice) és más SZFSZ- alapszervezetekben. Visszatükröződik ez a dolgozók termelési feladatainak a teljesítésében, a szocialista versenybe való bátrabb bekapcsolódásban, a vállalások teljesítésében, a kollektív segítőkészség megnyilvánulásában stb. Számos efsz-tag épp ennek a hatékonyabb felvilágosító-meg-1 győző munkának az eredményeként vállalta, hogy az őszi-téli idényben az üzemi oktatás, valamint a tévéiskola keretében gyarapítja szakismereteit. Ezáltal a saját jobblétük, boldogulásuk előfeltételeit is megteremtik, hiszen köztudott, hogy a széles körűen tájékozott, tudással felvértezett dolgozó könnyebben teljesíti igényes tervfeladatait. (böjtös) Ülésezett az SZFSZ Központi Bizottsága A feladatokkal összhangban A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága szeptember 20-án és 21-én Bratislavában tartotta 17. plenáris ülését. A tanácskozáson jelen volt E. Cakajda agrármérnök, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, 1. Pánik, az SZLKP KB munkatársa, J. Medveď, szlovákiai mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. A fő beszámolót Ervin Židek agrármérnök, az SZFSZ KB titkára terjesztette eló, melyben a hetedik ötéves tervidőszak és az 1983-as év feladatainak teljesítésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy néhány pozitív eredmény ellenére az új gazdasági évbe nehézségekkel lépőnk, különösen ami a takarmányalap megteremtését illeti. Ezért felhívta a figyelmet arra, hogy a takarmányokkal való takarékos és ésszerű gazdálkodás a szövetségi szerveknek Is elsőrendű feladata. Kiemelte, hogy az Idén, amikor felgyorsult a mezőgazdasági termelés dinamikája, a növénytermesztéssel szemben Ismét az állattenyésztési termelés fejlődik gyorsabb ütemben. Még a kedvezőtlen időjárási viszontagságok ellenére is a tervhez viszonyítva 170 ezer tonnával több gabonát takarítottunk be, az átlagos terméshozam 4,3 tonna volt hektáronként. A szemes kukorica gyengébb hozama következtében viszont nem érjük el a szemesek tervezett 11 millió tonnás termését. Beszédének további részében a mezőgazdaság tökéletesített irányítást rendszere érvényesítésének tapasztalataival is foglalkozott. Rámutatott, hogy az ezzel kapcsolatos kérdések továbbra is időszerűek, mert 1984. január elsejével lényegesen módosulnak a közgazdasági ösztönzők. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány határozata értelmében emelkednek a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai, módosul a differenciált jövedelemkiegészítő pótlék juttatási rendszere, s változnak egyéb közgazdasági ösztönzők is. A szövetségi szervek munkája hatékonyságának növelésével foglalkozott Ján Gajdoš agrármérnök, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának alelnöke és J. Poláiíek, az SZFSZ Csehországi Bizottságának alelnöke. Mindkét jelentésből kitűnt, hogy az egyre igényesebb feladatok megkövetelik a szövetségi szervek munkája minőségének szüntelen javítását, akítv hozzájárulását a mezőgazdaság további fejlesztéséhez. Mindez megköveteli a szövetségi tevékenység elmélyítését minden egyes egységes földművesszövetkezetben. A szövetség szervezeti felépítése már a CSSZSZK efsz-einek 98 százalékában megvalósult. Az Idén még további 35 szövetkezetben kell bevezetni az új formát, elsősorban a kele.-csehországi kerületben. A plenáris ülés résztvevői a szövetségnek az őszi mezőgazdasági mun kákban való részvételét is megvitatták, különös tekintettel a már említett szervezeti felépítésre. A tanácskozás végén Ervin Židek, a KB titkára rámutatott, hogy a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány határozatainak teljesítése érdekében a szövetség két és fél ezer választott tagjának kezdeményezően kell hozzájárulnia mind az idei, mind az egész hetedik ötéves tervidőszak igényes feladatai maradéktalan teljesítéséhez. A ZN és az RN nyomán: —blm Mezőgazdasági üzemeinkben javában folyik a termésbetakarftás. Az Idei, hosszan tartó, súlyos aszály nagy károkat okozott. Épp ezért minden eddiginél nagyobb felelősségtudatra, tökéletes munkaszervezésre és következetes ellenőrzésre van szükség ahhoz, hogy a megtermett Javak minél előbb és a legkisebb betakarítási, szállítási veszteséggel kerüljenek a helyükre. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságával karöltve tett szervezési intézkedései az őszi munkák gyors ütemű és jő minőségű elvégzését segítik elő. Különös tekintettel a kukorica, a cukorrépa és egyéb termény begyűjtésére, a takarmányalap feltöltésére s nemkülönben a Jövő évi bő gabonatermés előfeltételeinek a megteremtésére. A járásban egyre nagyobb teret hődít az állattenyésztésben a termelés gazdaságosságának és Jövedelmezőségének a dialektikája. Eredményesen alkalmazzák a mezőgazdasági üzemekben a hasznosság szerinti egyedi takarmányozást, a legeltetést, a zöldtakarmányozást. Nagyon fontos mindhárom, hiszen az erőtakarmánnyal való céltudatos gazdálkodást segíti elő. A zöldtakarmányozásnak az őszi hónapokra való „megnyújtása“ és a legeltetés hozzájárul a szálas és erőtakarmánnyal való takarékoskodáshoz. Itt nem kimondottan a hagyományos legeltetésre gondolok csupán, hanem egyéb lehetőségek ésszerű kiaknázására is. Ami az erőtakarmány-fogyasztás járási mutatőszámalt illeti, eléggé biztatóak. Például a tej literének előállításához 0,21 egy kilő marhahúsra 2,51, egy kg sertéshúsra 3,79, egy kilő baromfihús előállításához 2,69 kg erőtakarmányt használtak fel a mezőgazdasági üzemek — átlagban. Az SZFSZ járási bizottsága az egész őszi időszakban arra serkenti a szövetkezetek illetékeseit, hogy a tömeg-Hatékony módszerekkel takarmánykészlet megteremtésénél feltétlenül tartsák szem előtt a már jól bevált tárolási-tartósítási eljárásokat, a folyamatos begyűjtésre és a minőségre, a veszteségek minimálisra csökkentésére törekedjenek. Egyébként a betakarítási-tárolási verseny — amely kategórlzált és szakosított — ezirányban hat. A versenyt folyamatosan figyelemmel kísérik, az eredményeket értékelik s az üzemek legjobb egyénei, kollektívái jutalomban részesülnek. Kissé talán szokatlanul hangzik, ebben a járásban a termésbetakarítás, a jövö évi termés megalapozása tekintetében a figyelem középpontjában a dolgozó emberek állnak. Az ő érdekükben történik a róluk való sokoldalú gondoskodás, a munkaszervezés tökéletesítése, a munkafelételek javítása, a biztonságos dologvégzés stb. A munkavédelmi rendszabályok, a tűzmegelőzési övintézkedések megtartása az előtérben szerepel. E célból a munkavédelmi bizottságok elnökei számára elméleti-gyakorlati oktatást tartottak a járás Illetékes szervei. Az SZFSZ járási bizottsága kebelében mukavédelmi albizottság létesült. Az albizottság tagjai az őszi betakarítás időszakában ellenőrzéseket végeznek a szövetkezetekben, tekintettel a munkavédelmi, tűzmegelőzési és egészségvédelmi rendszabályok és óvintézkedések megtartására. A járási mezőgazdasági Igazgatóság a népművelési központtal karöltve Híradót jelentet meg, melyben népszerűsítik a betakarltásl-terménytárolásl verseny legjobb kollektíváit, élenjáró egyéneit, ugyanakkor segítőszándékkal bírálják a munkaszervezés, az irányítás fogyatékosságait, a felelőtlen, hanyag munkát végzőket. örvendetes, hogy a szövetség járási bizottsága a szövetkezetek vezetőit a differenciált bérezés rugalmas érvényesítésére serkenti. Ily módon a legfőbb cél: a munka idejében és jő minőségben történő elvégzése, a gazdaságossági és takarékossági elvek érvényesítésének figyelembevételével. A mind tökéletesebb irányítás, munkaszervezés és munkadfjazás, az ellenőrzés hatékonyabbá tétele, a szövetkezeti tagok kezdeményezésének felkarolása minden bizonnyal alkotőan segíti majd elő az őszi munkák zavartalan végzését, a kitűzött feladatok példás teljesítését. SVINGER ISTVÁN Sanyi bácsi A komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemei gépesítöinek, gépkezelőinek és gépjavítóinak a száma az utóbbi évtizedekben nagyon megnőtt. De talán egy sem akad köztük olyan ember, aki ne ismerte volna, vagy ne Ismerné Bucz Sándort, a járási mezőgazdasági Igazgatóság volt főgépesltőjét. A mindenki Sanyi bácsija nagyon sok emberrel megszerettette a mezőgazdasági gépészeti szakmát. Kezdettől a mezőgazdasági nagyüzemi termelés gépesítésén fáradozott. Mindig és mindenütt ott volt a kezdeményezők, a továbbfejlesztők között. Az állami gazdaságokban kezdte, majd több mint 20 évig volt a járás mezőgépészeinek fő irányítója. A közelmúltban adta át a stafétabotot az ifjabb nemzedéknek. Nyugdíjba vonult. Sanyi bácsi érdekes egyénisége volt a Járás mezőgazdaságának. A kezdetre így emlékszik vissza: — 1963-ban, az akkori termelési igazgatóság megalakulásának évében vettem át a járás mezőgazdasági gépesítésének a szakirányítását A munka nehezét azonban az ezt megelőző években éltük át. Az Idősebbek bizonyára emlékeznek az 50-es évekre, az akkori problémákra. Akkor bizony még nemcsak a földművelők, a közvélemény Is idegenkedett a gépektől; a gabonakombájntői és más mezőgazdasági gépből. Például a fejőgépeket nem engedték be az istállóba, mondván: tönkreteszik a tehenek tőgyét, csökkentik a tejhozamot. Soksok meggyőző-felvilégosító munkát igényelt, amíg odáig értünk, hogy a járásiakat ostromolni kezdték a’ szövetkezetek, állami gazdaságok gépvásárlási lehetőségért. Sanyi bácsi egyik nagy erőssége az volt, hogy mindenkor a járás mezőgazdasági gépesítése korszerűsítésére törekedett. Valamennyien tudjuk, hogy az utóbbi évtizedben a mezőgazdasági gépesítés ugrásszerűen fejlődött. Sok esetben a mezőgazdasági gépgyártó Ipar nem győzte kielégíteni a szövetkezetek, állami gazdaságok gépigényét. A járás mezőgazdasági gépesítésének fő-fő ügyködői ezen úgy segítettek, hogy a hazai és külföldi tapasztalatokat felhasználva, a járáson belül Igyekeztek gépsorokat összeállítani. Azonkívül amit lehetett — ha kezdetleges módon is —, legyártottak otthon. Ezzel is bizonyították: a korszerű mezőgazdaság nem nélkülözheti a fontos mezőgépeket, gépi eszközöket. Bucz Sándor húsz éves főgépesítól ténykedése alatt minden alkalmat megragadott annak érdekében, hogy a korszerű mezőgazdasági technika minél előbb kifejthesse áldásos hatását. Igaz, sok esetben pénzügyi, beruházási nehézségek állták útját a kitűzött cél elérésének. A fáradhatatlan Sanyi bácsi ügyszeretete, rendkívül jó hozzállása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a járás mezőgazdasága ma korszerűen gépesített. Így például a mezőgazdasáfi üzemekben jelenleg traktorból több mint másfélezer, tehergépkocsiból háromszázan felül van. Nem is szólva az önjáró gabonakombájnokról, szecskázókról. A komplett gépsorok meg bizonyos termelési rendszerek gyakorlati alkalmazásához elengedhetetlenek. Egy biztos: ezek a gépek nagyon sok nehéz fizikai munkától mentesítik a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóit, olcsóbbá teszik a termelést. Az örökmozgó Sanyi bácsi, akt mindig sietett, naponta mindig Jóval a munkaidő kezdete előtt igyekezett elintézni szervezési-irodai tennivalóit, hogy Indulhasson a járás mezőgazdasági üzemeibe... Fáradhatatlan, áldozatkész és eredményes munkásságát a legmagasabb párt- és állami szervek is nagyra becsülték. Ezt bizonyltja „A szocializmusért végzett áldozatkész munkáért“ állami kitüntetés Is. Gratulálunk! Sanyi bácsinak most már egy kicsit több ideje jut a családra, az unokákra, a kerti munkákra és a sélára Is. Az az ember, aki egész életét a munkának, több évtizedét a mezőgazdaság gépesítésének szentelte, nem bírja sokáig a pihenést. Ügy határozott a közeljövőben munka után néz. Igaz, a felelősség már nem lesz olyan nagy, de ott lesz megint, ahol tenni kell valamit a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztéséért. Ez lesz számára a legmegnyugtatóbb nyugdíjas évei során. Nagyon jő egészséget és további sikereket, Sanyi bácsll Dr. Kolozsi Ernó Példája követésre méltó Szenvedélyes újságolvasó vagyok. Már többször Is megragadta figyelmemet, hogy a Szabad Földműves rendszeresen, szinte minden héten népszerűsíti a munkában élenjáró, kitüntetett dolgozókat. Ez szerintem Is nagyon helyénvaló, hogy a pozitív példák erejével hasson az újság, vagy más tömegtájékoztatási eszköz. Nos, a jé ügyet szolgálandó, én Is Ilyen példás tehenészről írok. XXX Egyszerű, szerény ember Kuzslik József, a Diószegi (Sládkovičovo) Magtermesztő Állami Gazdaság fejője. Ez a 49 éves ember 1962 óta a gazdaság lencsehegyi telepén dolgozott több éven át a feleségével együtt. Szolgálati lakásban laktak. Később Nagyfödémesen (Veiké Olany) építették fel családi házukat. Beköltöztek a faluba. De naponta jártak a telepre... Aztán a családban megszületett a negyedik gyerek. Tekintettel a megszaporodott családi gondokra, tennivalókra, a feleség otthon maradt, hogy ellássa a gyermeknevelést becsülettel. A férj viszont továbbra Is a gazdaság legjobb dolgozója. A tehenenként napi fejésl átlaga 13—14 liter. — Mi a jó eredményeinek titka? — érdeklődtem tőle a múltkoriban. — Többnyire minden azon múlik, ki milyen lelkiismeretesen, pontosan és hozzáértően végzi a feladatát. No meg természetesen a takarmány minősége Is közrejátszik. De mihaszna a Jő minőségű takarmánynak, ha történetesen a tehén elbitangolja. A szűkös takarmányadagolás éppen olyan hiba, mint a túladagolás. A tehén 1st megkívánja a pontosságot, a jő bánásmódot, a tisztántartást. A példás tehenész úgy ügyel az állatokra, a tej tisztáságára, mintha valamennyi a sajátja lenne. így aztán nem csoda, hogy az általa fejt és átadott tej szinte mindig első osztályú. A gazdaság lencsehegyi tehenészeti telepén naponta értékelik a fejők eredményét. Az sem a véletlen müve, hogy Kuzslik , József tehenész neve meg a kiváló teljesítménye általában mindig ott szerepel a faliújságon. — Mások ugyanolyan teltételek között dolgoznak. Miért nem érnek el az önéhez hasonló jó eredményeket? — A becsületesen, áldozatkészen és hozzáértően végzett munka többnyire mindig jó eredménnyel jár. Kövessék hát ezt az utat. Kuzslik József általában mindig kitűnt dolog- és állatszeretetével, tanulékonyságával, dolgozó társait megbecsülte, tudását, tapasztalatait továbbadja. Tanuljanak tőle a többíekl Attól a dolgozó társuktól, akit a közelmúltban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa „A szocialista munkaverseny 1982. évi győztese“ érdeméremmel tüntetett ki. Sz. Manczal Erzsébet Fotó: Daniel Juráš, Galante
