Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-01 / 39. szám
Ha a betakarítást már befejeztük, hozzáláthatunk a növényi maradványok eltávolításához. Az egészséges növényi részeket használjak tel komposztkészitésre, a különféle kórokozókkal fertőzötteket égessük el. Nagyon fontos példán! a fertőző (fuzáriumos vagy szklerotiniás) horpadás ban elpusztult növények megsemmisítése, a varasodással fertőzött alma- és körtefák lehullott lombjának összegyűjtése és elégetése, mert ezzel lényegesen csökkenthetjük a tavasz) fertőzés mértékét. A fákról mielőbb szedjük le, majd égessük el vagy jó mélyen ássuk be a földbe a moníliás gyümölcsmümiákat, s a levágott bernyófészkeket is semmisítsük meg. A kis téli araszoló meg a nagy téli araszoló kora tavaszi kártételének megelőzése céljából a fák törzsére erősítsünk lassan száradó ragasztóval (hernyóenyv) bemázolt papiröveket. A kártevők nőstényei szeptember utolsó napjaiban kezdenek rajzani, de mivel nem tadnak repülni, a fák törzsén igyekeznek feljutni a koronába, hogy a kéregrepedésekbe rakjfik fittelelő tojásaikat. Kedvező idő|árás esetén a rajzás egészen decemberig elhúzódhat következésképpen a hernyóenyves öveket rendszeresen ellenőrizni, szükség esetén cserélni kell. Egyébként októberben a házikerti növényvédelem csaknem kizárólag a krizantém kezelésére korlátozódik. Az esős, ködös és hűvös időjárás kimondottan kedvez az élősködő gombáknak. Közülük elsősorban a siürkepenésznek van VEDELEM iM ákt nagy jelentősége, mert a krizantém virágzatát veszélyezteti. Különösen akkor, ha az éjszakai fagyoktól takarással óvjuk a növényeket. A takarók alatt általában rossz n légmozgás, kevesebb a fény és tát magas a páratartalom, ami a gombáknak igencsak kedvez. A lovélbetogségnk közül legelterjedtebb a szoptóriás levélfoltosság. Először az alsó, a talajszinthez legközelebb eső leveleken jelentkezik, majd fokozatosan átterjed az egész lombra. A betegség tünetei kezdetben sfirga, később barnuló vagy barnásfekete, 5—10 mm mérőjfi foltok formájábao jelentkeznek. A betegség terjedését nemcsak az esős Időjárás, de az esőztető öntözés is nagyban elősegíti. Az esőnek meg az öntözővíznek a krizantém levélfonálféreg terjedésében is fontos szerepe van. Ezek a körülbelül 1 mm hosszú, szabad szemmel nem látható, megnyúlt testű, kígyóra emlékeztető, apró élőlények a levelek légzönyílásain keresztül jutnak be a levelekbe és bennük élűskiidnek. Mivel a fonálférgek a talajban, a növényi maradványokban telelnek, a fertőzés tünetei természetesen előbb az alsó leveleken jelentkeznek. A beteg leveleken kezdetben vastagabb erektől határolt, sárgás vagy pirosas foltokat észlelünk. A foltok később megbámulnák, majd meg*''7? 4 . ........V" ШР5" ' *“ : 'S v».*** SF 6« 4 J ЫЛ ** s# r i Ш* c «f*; * - > ■ . 'W ' шШш На nem szedjük le a fáról, a moníliás őszibarack-múmiák tavaszig a vesszőkön maradnak feketédnek. Idővel az egész ia: vél elszárad, de csüngve még sokáig a száron marad. Persze a fonálférgek még száradás előtt elhagyják a beteg levelet, és a növényre jutó víz segítségével, kígyózó mozgást végezve, feljebb vándorolnak a száron s ellepik a még egészséges leveleket. A kártevőnek a mozgáshoz vízre van szüksége, tehát a fonálférgek — akárcsak a gombák — szintén csapadékos időjárás esetén szaporodnak el károg mértékben. Persze terjedésüket a gyakori esőztetö locsolás és a sűrű növényállomány is segíti. Amint látjuk, mindhárom károsítónak a párás, nedves környezet kedvez. Ezért a növényvédő szereken kívül gyakori szellőztetéssel, rendszeres gyomtalanítással és locsolást pótló, árasztásos öntözéssel it védekezhetünk ellenük. Ami pedig a vegyszeres növényvédelmet illeti: a szürkepenész ellen az Ismertebb készítmények közül a Tapsin M 70 WP, az Euparnn és a Ronilan 50 WP ajánlható, a szeptóriás levéltőltnssóg kártételét pedig Dithane M-45, Orthocid 50 vagy Porozta В 75 használatával mérsékelhetjük. illetve előzhetjük meg. A krizantém-fonálféreg esetében a fentebb említett agrotechnikai intézkedéseken kívül, két további alapvető tennivalónk van. Az egyik, hogy kizárólag egészséges szaporítóanyagot ültessünk, a másik pedig az, hogy a krizantémot évenként más helyen telepítsük. Ehhez persze tudni kell, hogy a kártevő más növényfajokon (pl. dálián, őszirózsán, szamócán, paprikán és paradicsomon) is előfordulhat, tehát ezek után sem ajánlatos krizantémot telepíteni. A fonálférgekre hatásos vegyi készítményekből nem áll rendelkezésre nagy választék. A hozzáférhető szerek közül az Anthio 25 és a Bi 58 ЕС jöhet számításba, de mind a kettőnél ügyelni kell az esetleges fajtaérzékenységre. A kész pcrmetlét előbb próbáljuk ki az adott fajta néhány növényén, nehogy az egész ültetvényt megperzseljük. Az esetleges káros hatás a kezelést követő második-harmadik napon jelentkezik. A krizantém ritkábban előforduló gombabetegsége a lisztharmat. Ez szintén nedves környezetben terjed. Ellene Fundazolt vagy Snlikol К készítményt használhatunk Permetezni persze csak az első tünetek észlelése esetén szükséges akárosak a többi kórokozó esetében. A krizantémnak jelentős kártevője még a krizantém polns-Almamonilia kártétele érett gyümölcsön A szerző felvételei ka. Sárga pontként jelenkező szívásnyomait nemcsak a leveleken, de a virágbimbókon is megfigyelhetjük. Szívogatásának hatására a levéllemez hullámosodik és eltorzul, a bimbó nem nyílik ki vagy féloldalas lesz a virágzat. A fonálférgek ellen javasolt szereken kiviii a poloskák irtásában segítségünkre lehet az Actellic 50 ЕС. A1 szívogatásra utaló, első tüne< tek észlelésekor azonnal kezdtük meg a permetezést, s a kezelést szükség esetén 2—3 alkalommal ismételjük meg. A fentebb említett készítményeket az ugyancsak gyakori levéltetvek irtására is felhasználhatjuk. Viszont ha kizárólag a levéltetvek ellen kell permetezni, akkor elég Pirimor-oldattal kezelni a növényzetet. MATLÄK GYÖRGY, agrármérnök 1983. október 1. Újabban šok szó esik arról, hogy — főleg a házikertekben és a kerttelepeken —■ a lehetőségek keretei* belül, természetes anyagokkal kellene helyettesíteni az igen elterjedten használt növényvédő vegyszereket. Az Owoce- Warzywa Kwiaty című lengyel kertészeti folyóirat 1980. évi 22. számának rövid, de annál érdekesebb cikkét abban a reményben tolmácsoljuk, hogy némi útmutatást nyújthatunk olvasóinknak a vegyszerek helyettesítésére vonatkozóan. A cikk szerzője a következő természetes anyagok használatát javasolja: Üröm (a hasznosítható változat közelebbről nincsen megjelölve). A növényzetet virágzás idején keli lekaszálni, felaprítani, félig megtölteni vele Valamilyen edényt, felöntent vízzel és 30 percig főzni. A főzetet hagyjuk kihűlni, szűrjük meg és 1:1 arányban hígítsuk. A nyert oldat a gyümölcsfák különféle kártevők ellent kezelésére szolgál. Lupu. Felaprózott levelével 1/3-ig töltjük az edényt, felöntjük vízzel és három napig áztatjuk, majd leszűrjük. A kellemetlen szagú 16 elriasztja a rovarokat és egyúttal gyéríti a molyok és egyéb lepkék állományát, mert megrongálja a kártevők tojásainak felső viaszrétegét. A gondozást igénylő növényeket Júniusban és júliusban 10—15 napos időközökben kell permetezni. Paradicsom. Az egész növény felhasználható. Leveleit, szárát, megmosott gyökérzetét vagy a beteg bogyókat összezúzzuk, vizet öntünk rá és 30 percig főzzük. Két liter kivonathoz 10 liter vizet meg 40 1 gramm szappant kell adni. A nyert permetlével megvédhetjük növényeinket a rágó kártermészetes tevőktől, a tetvektől és az atkáktól. Bnrgonyaszár. Egy kilogramm burgonyaszárat 10 liter vízben 12 órán át áztatunk, a nyert kivonatot ugyanúgy hasznosíthatjuk mint a paradicsomból készültet. Kamilla (az alkalmas változat nincsen feltüntetve). A növény leveleit és virágját felaprítjuk és tízszer annyi vízzel felöntjük. Tizenkét órai áztatás után a tömény oldatot leszűrjük, vízzel 1:5 arányban hígítjuk ós 40 gramm szappant adunk 10 liter permetanyagra számítva. A levéltetvek elleni vegyszerek helyett javasolják. Giliszta űző varádica. Virágzás kezdetén kaszáljuk, szeHős helyen megszárítjuk és apróra zúzzuk. A nyert, porszerű anyagot különféle kártevők elleni porozásra használhatjuk. Friss állapotban a legyek, molyok, poloskák és bolhák elriasztására szolgál. Dohány. 200 gram dohányt 2 éránt át kell vízben főzni. A még 70—80 C-fokos főzetbe 200 gramm finomra vágott vörös- vagy fokhagymát szórunk s 12 órai áztatás után leszűrjük. A főzethez 80 gramm szappant adunk és az egészet vízzel kiegészítjük tíz literre. A nyert permettá elsősorban az egresmoly, a levéltetvek és több más rovar ellen hasznosítható. A tenyésztőben 3—4 anyagokkal alkalommal kell megpermetezni vele a növényzetet, de fokozottan ügyelni kell munka közben, mert a készítmény erősen mérgező! Kutyatej. A cikk arról nem szól, hogy melyik kutyatejrői van sző. A növény szárát 2—3 órán át vízben főzzük, leszűrjük és vízzel felöntjük tíz literre. A nyert oldat a különböző hernyók kártételének megelőzésére szolgál. Persze a kutyatejbői másféle oldatot Is készíthetünk, amely a gombabetegségek ellen nyújt védelmet növényeinknek. A megszedett növények törzsét és lombját 30—40 mm es darabokra vágjuk és vízben addig áztatjuk, amíg ki nem ázik belőle a tejszerű nedv. Utána az oldatot megszűrjük és további növényeket áztatunk mindaddig, amíg a lé tejszerüvé nem válik. A nyert oldattal a tenyészidő folyamán 2—3 alkalommal kell megpermetezni a növényeket (rozsda, levélfoltosság stb.j. Igaz, a közölt információk elég rövidek ós nem ts a legpontosabbak, mégis érdemes felfigyelni rájuk. A növényi eredetű inszekticidek (természetes lnszckticideknek szoktuk nevezni ókét) ugyanis a legrégebben használatos anyagok. Elődeink a háztartásban, az állatgyógyászatban ée a növényvédelemben különféle rovarok elriasztására használták őket. Tizenegyedik eszi ende fo, hogy a kistermelés fontosságának megfelelően megrendezik a Csallóköz Gyümölcse zöldség-, gyümölcs- és virágkiállítást, melynek az a célja, hogy bemutasson, figyelmet ébresszen, a haladó módszerek szószólója legyen. Az idén 23 alapszervezet 499 exp'onáttal képviseltette magát a kiállításon, melynek több mint в ezer látogatója volt. Az úf színfoltokkal jelentkező kertbarátok nemcsak látj ványosabbá tették a bemutatót, hanem termékeikkel is érzékeltették: közös összefogással és hozzáértéssel milyen nagy lehetőségek vannak a házkörüli kertészkedésben. Fotó: Tóth József ■ЙНИНННШМИ Mattioli híres Herbáriuma már а XVI. szásadban említést tesz a növények bizonyos inszekticid hatásáról. Napjainkban körülbelül kétezer olyan növényt ismerünk, melyekben rovarölő vagy rovarűzd hatású anyagok találhatók. Közülük legismertebb a piretrum, melyet eredetileg a Chrysanthemum cinerariaefolium nevű, sok helyütt vetéssel szaporított, margarétához hasonló növényből állítottak elő. Ez az anyag ma a Pybuthrin és a Blolit alapanyaga. Mivel kevés van belőle, piretrinhez hasonló anyagokat mesterségesen is előállítanak, mégpedig az Ambush, a Cymbush, az Isathrin, a Decis és egyéb készítmények gyártásához. A növényi alapanyagból készült szerek és természetes permotanyagok felbecsülhetetlen előnye, hogy — a nikotin kivételével — egyáltalán nem vagy csak kis mértékben mérgezitek a melegvérű élőlényekre, és igen gyenge a rezidttális hatásuk. Éppen ezért ezek a szerek mindenekelőtt a kertészkedök számára előnyösek, hiszen napjainkban egyre erösbödik a háztáji vegyszeres növényvédelem korlátozására irányuld törekvés. Az idézett cikk segítségünkre lehet a vegyi anyagok használatának csökkentésében. Persze az Információk helyességét, a leírtak alapján készített perraatanyagok kultúrnövényekre ée kártevőkre gyakorolt hatását ellenőrizni kell, a nyert tapasztalatokat pedig közre adni, hogy mások is okulhassanak belőle. J. ROD agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
