Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-01 / 39. szám
Ä halhatatlan magyar festő, Szönyi István azt ajánlotta kollégái számára, hogy a palettára azokat a színeket kell rárakni, amelyikekből minden szín kikeverhető. Melyek azok? A felsorolás fölösleges azok számára, akik megtekintették a Csallóköz Gyümölcse ’83 megnevezésű kiállítást, ahol az egykori Aranykert szinte minden színe — a kadmiumsárgátől, az aranyokkeren keresztül, a krómoxldzöldig — újjá éledt. A látogató a kískertészek által termelt zöldség, gyümölcs és virág láttán szinte elcsodálkozott, mert ezen a kiállításon olyan színvilágba került, mely a hétköznapok életében ritkán, vagy egyáltalán nem fordul elő. S el is szomorodott miatta, mert ezeket a színeket lehetetlen rögzíteni. A legérzékenyebb színes film sem tudná érzékelni, mert ezek a színárnyalatok csak az emberi kéz által létrehozott terményekre jellemzők. Színszomjas világunk üde szigetének Idén a somorjal (Samorín) művelődési ház adott méltó otthont, a kiállítás újra bizonyította, hogy a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járás kiskertészeinek termékbemutatója vetekszik akármelyik hagyományos zöldség- és gyümölcstermelő tájéval. A kiállításon a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének 23 Járási alapszervezete képviseltette magát 499 kiállítási példánnyal. Az alapszervezetek közül elsősorban a dunaszerdahelyit, a diőspatonyit (Orechová Potőű), a somorjait, az alistálit (Hroboüovo), a nagymegyerit (Calovo), az ászorit (Kvetoslavov) és a madit illeti dicséret, de elismeréssel kell szólni a hősi (GabCíkovo), az illésházi (Nový Život), az ekecsi (Окой), a nyárasdi (Topofniky) és a bácsfai (BáC) kertbarátok aktív hozzáállásáról is. A kiállítás az idén tizenegyedik alkalommal igazolta létjogosultságát. Ehhez pozitívan hozzájárultak a mezőgazdasági nagyüzemek — a somorjai, a légi (Lehnice), az alistáli, a nagymagyári (Zlaté Klasy), а felbári (Horný Bár) szövetkezetek, az Oszori Magtermesztő Állami Gazdaság és növénynemesítő állomás, valamint a Slovlik üzem — részvétele Is. a jelenséget, hogy a kiskertészek bizonyos rétegének törekvése az önellátásra irányul, s ez a valóságnak megfelelően leginkább vegyes kosarakkal nyerhetne kifejezést. Furcsállottuk különben azt is, hogy az alma, amelyet közel 200 példány képviselt a „megméretésnél“, konkrétabban fogalmazva az éremosztásnál, eléggé „könynyünek“ bizonyult. A bíráló bizottság döntése — az odaítélt érmek alapján — a legtöbb pontot a dunaszerdahelyi kertbarátok bemutatója kapta. Második helyen a dfóspatonyi, a harmadik helyen pedig az SZKSZ somorjai alapszervezete végzett. Nehéz — talán nem is lehet — igazából eldönteni, hogy az utóbbi évek kiállításai közül melyik volt a legszínvonalasabb. Az azonban egyértelműen és dicséretként mondható el, hogy somorján előbbre léptek a rendezők. Ojabb ötletekkel lepték meg az érdeklődőket. Teljesebben mutatták be a tevékenységet; jó gyakorlati példáit vonultatták fel az alapszervezetek integrátori szerepének. Megérdemlik, hogy a nyilvánosság előtt ts elmondjuk: a kiállítás valóban maroknyi rendezőgárdája — Ponrácz Gábor, Varga László, )anek Iván mérnök, Matús Ferenc, Pék J6- zsef, Benkovics József. Vörös Károly, Škabla Ferenc és Csémi Antal, valamint a művelődési ház személyzete — nagyszerűen oldotta meg szerteágazó feladatát. Viszont ezúttal is bebizonyosodott, hogy a siker csak akkor lehet teljes, ha a rendezők és a részt vevő alapszervezetek is megteszik a magukét. Ezúttal így történt: nagýon sok szellemi erő, szakmai hozzáértés formálta sikeressé ezt a kiállítást. CSIBA LÁSZLÓ A kertbarátok és a mezőgazdosági nagyüzemek fokozódó érdeklődése egyúttal azt is jelenti, hogy ebben a járásban valóban nagyáráriyú a fejlődés, amit esetenként rendkívüli kedvezményekkel, vagy kampámyszerű szervezéssel is el lehet érni. A dunaszerdahelyl járásban — ezt a bemutató gyakorlatilag is igazolta — viszont a termelés hosszútávú megalapozására törekedtek, s tulajdonképpen ezzel is magyarázható a gyors fejlődés is. A kistermelés jövőjének döntő kérdése, hogy miként sikerül azt minél nagyobb része termelje meg a saját ellátásához elegendő zöldséget és gyümölcsöt, hogy minél kevesebben kényszerüljenek a boltokból vásárolni. Ma már viszont az egyre nagyobb arányú piaci árutermelés a céljuk. A járást egyébként a legnagyobb jóakarattal sem lehet gyományos zöldség- és gyümölcstermesztő vidéknek nevezni. A jelent viszont az igazolja, hogy amennyire hátrány a hagyományok hiánya, annyira előny is. Az „elölről kezdeni“ azt is Jelentette, hogy ebLátni és láttatni hosszabb távra megalapozni. A szervezésben hathatós segítség mellett, mindinkább a tartós fejlesztést szolgáló elemeknek szükséges előtérbe kerülniök. Ezekről a kérdésekről sokat beszélgettünk a kiállítást megtekintő alapszervezeti elnökökkel, akik elmondották, hogy céljaik hosszabb távra szólnak. A fellendülés első időszakában csak az volt a járás kískertészelnek célja, hogy a lakosság ben a járásban nem hatottak a hagyományok, ezért már a kezdetben úgy irányították a termelést, hogy az a fogyasztói Idényekkel hosszabb távon is összhangban legyen. A bemutató újra bizonyította, hogy a tervszerűség a termelendő zöldség és gyümölcs kiválasztásával kezdődik. Ezért az olyan zöldségfélék és gyümölcsök termelését szorgalmazzák a járásban, amelyeknek az éghajlati és talajviszonyok legjobban megfelelnek és hoszszabb távon is biztosított a piacuk. Az igen gazdag, látványos kiállítás sok élményt és tanulnivalót nyújtott a látogatóknak. A legértékesebb tapasztatatot — szerény meglátásunk szerint- az a törekvés szolgáltatta, amely a kert családellátó szerepét, a kertészkedés sokoldalú eredményeit szemléltette. A bemutató elsősorban az utóbbi szempontból kínál tanulságot. A szervezőknek ugyanis a lövőben méltányolnia kellene azt Mindent amqu i Aki a gyümölcstermesztésben leli kedvét és örömét, annak most bőven akad tennivalója, hiszen javában tart a szüret. A kései alma- és körtefajtók szedését ne halogassak fölöslegesen, mert a teljesen beérett gyümölcs rosszal tárolható. A közvetlen fogyasztásra is alkalmatlan gyümölcsöt mielőbb dolgozzuk föl vagy etessük meg az állatokkal, a beteg, rothadó gyümölcsöket pedig jó mélyen ássuk el. A gyümölcstároló optimális hőmérsékletét (4—6 C- fok) és páratartalmát (90 %) hajnali szellőztetéssel és viz párologtatásával állandósíthatják. A helyiségben ajánlatos hetente elégetni egy kénszeletet. Lassan leszüretelhetjük a mandulát és a mogyorót. A naspolya meg a birs még várhat egy keveset. A diót rázni keli nem pedig verni, mert a kíméletlen bánásmód következtében sok termőrész megsérül. 'A gyümölcs zöld héja egy-két napi füllesztés ntán könnyen elválik, ezért a még zöld diót locsoljuk meg és takarjuk le fóliával vagy rakjuk műanyag zsákba. A gyümölcsösben szüret ntán is akad tennivaló. A beteg vagy károsult ágakat vágjuk le, a vírusbetegségben szenvedő fákat ássuk ki és égessük el. Az idős alma- és körtefákat részesítsük ifjító metszésben, az egrest és a ribiszkét ritkítsuk meg. Szedjük le és égessük el a fák törzsére erősített hernyófogó öveket, de helyezzünk ki helyettük újakat a később jelentkező kártevők (kis és nagy téli araszoló) összegyűjtésére. Rétegezziik el az alanynevelésre meghagyott kajszi- és őszibarackmagokat. fejtrágyázzuk a szamócát és telepítsük el a bogyósokat. Ha a felsoroltakkal már megbirkóztunk, hozzáláthatunk a talajmunkához. A juttatott trágyát gyökérkímélő ásással forgassuk a talajba. Az őszi ásás ntán lehulló falombot gyűjtsük össze és égessük el vagy permetezzük meg (Kuprikol, Nitrosen, Varbamid). Ideje begyűjteni a téli kamra feltöltésére termelt zöldséget. A betakarítást lehetőleg száraz, napos Időben végezzük, mert a csapadékos időben szedett. esetleg sérült zöldség gyorsan romlik. A paradicsom már mínusz 1 C-fokon megfagy. Ha még éretlen bogyók vannak rajta, tépjük ki és gyökerével felfelé függesszük föl fagymentes helyiségben, hogy beérlelhesse a termést. A karfiol mínus 2—3 C-fokos hideget is elvisel, ha a rózsáiéra rátörünk néhány levelet. Komolyabb lehűlés esetén a növényeket ajánlatos gyökerestől — földlabdával — felszedni, ablakkal és kukoricaszárral takart melegágyban vaev fólia alatt szalmával megszórva tovább nevelni. A hónap dereka táján gyűjtsük be a káposztát, karalábét, burgonyát, céklát, póréhagymát és a gyökérzöldségeket. A tavaszi fogyasztásra szánt netrezsetyem szabadföldben teleltethető, a vékonyabb gyökerek pedig homokkal töltött ládában szorosan egymás mellé ültetve egész télen hajtathatok. A tövestül felszedett, nyirkos homokban tárolt halványító zeller levélnyeleit télen spárga módjára elkészítve vagy salátaként fogyaszthatjuk. Nagyon elővigyázatosan szedjük föl a feketegyökeret, mert ha megsérül, elfolyik belőle a tejnedv és a spárga módjára elkészített gyökér élvezhetetlenül rágós lesz. Ha az ágyást vastagon megszórjuk szalmával, egész tavaszig folyamatosan szedhetünk feketegyökeret. A hónapos retek gyorsan púd vésődik, tehát folyamatosan szedjük a fejlett gumókat Ássuk ki a tormát. A megvastagodott főgyökeret a gyökérzöldségekhez hasonlóan tároljuk, á talpgyökerekből dugványt készítünk és azonnal eltelepítjük. A bimbóskel akkor a legfinomabb, ha már megcsípte a dér. A száron alulról fölfelé haladva, mindig a legnagyobb fejecskéket szedjük, hogy a többi is szépen kifejlődhesen. Szabadföldi teleltetés esetén hótakaró alól is szedhető. Az augusztus végén vetett sárgarépára meg petrezselyemre tegyünk melegágyi ablakot vagy fóliát. Hajtatásra még most is vethetünk korai sárgarépát. Szedjük föl és fagymentes helyen tároljuk a tavaszi telepítésre szánt, egyéves spárgamagoncokat. Az első talajmenti fagyok után gyűjtsük össze a sütő- és laskatököt Frissen trágyázott földbe vagy istállótrágyázott elővetemények után ültethetjük a telelő kelkáposztát, jól megművelt földbe eldnggathatjnk ■ nagyobb (15-30 mm átmérőjű) dughagymát és — csávázás után a fokhagymát. A telelő salátát keletnyugat irányú barázdába ajánlatos telepíteni. A növényi maradványokat gyűjtsük össze és semmisítsük meg, a felszabadult ágyásokat — a növényforgó kívánalmainak megfelelően — szórjuk meg szerves- és műtrágyával, majd forgassuk meg a földet. A szőlőtermelők lassan befejezik a korai és megkezdik a késel borszőlők szüretelését. Ne kapkodjak el. mindig a körülményekhez igazodva határozzuk meg a szedés időpontját. Az egészséges szőlőt addig érdemes a tőkén hagyni, amíg gyarapszik a bogyók cukortartalma (próbaszüret I. mert a szőlőbogyó teljes érettség idején a legnehezebb, tehát ilyenkor nyerünk legnagvobb tömeget. Persze a minőség Is telies érettség Ideién a leeinbb. Akinek nagyobb ültetvénye van, lehetőleg fajták szerint szüreteljen. tgy jobb minőségű, jellegzetes bort nyer, illetve jobban jár az értékesítéskor. )ó tudni, hogy az illatos fajtákat viszont valamivel teljes érettség előtt ajánlatos szüretelni, mert ekkor tartalmaznak legtöbbet a jellegzetes illatanyagokból. Érdemes megjegyezni. bogy a hazai mustfokolók 15 C-fokos hőmérsékletű mustban mérnek valós cukortartalmat. A fehér bort adó fajtákat azonnal zúzzuk és préseljük. Aki siller bort szeretne, a kék fajtákat bogyózás és zúzás után (cefre) 2—3 napig erjeszsze a héjon és a zajos erjedés kezdetén fejtse át a mustot a hordóba. Igazi vörös bort akkor kapunk, ha a cefrét 5—8 napig erjesztjük s csak a zajos erjedés utón töltjük hordóba a mustot. A mustgáz életveszélyes! Ha erjed a bor, csak magunk elé tartott égő gyertyával menjünk le a pincébe. Ha a láng kialszik. azonnal forduljunk vissza és csak alapos szellőztetés ntán térjünk vissza a pincébe. Ha a szellőztetésre nincsen mód, akkor inkább másutt erjesszük s csak később vigyük a pincébe a bort. Most nyújtanak élvezhető gyümölcsöt a kései csemegeszőlők. A közepes nagyságú, lazább fürtökből télire is ajánlatos félretenni (fölfüggesztve, fűrészporba ágyazva) néhányat. Szüret ntán az ültetvényt mielőbb készítsük fel a télre Ne sajnáljak a fáradságot, gyűjtsük össze a lehullott bogyókat. fürtöket és leveleket s az egészet semmisítsük meg. Ha ezt elmulasztják, jövőre alighanem sokat költhetünk vegyszerekre. A termő szőlőben pótoljuk a tőkehiány! (oltvány, döntés, bujtás). Aki telepítéshez készülődik, juttassa ki a szerves- és műtrágyát s végezze el a talajforgatást. A felületi taiaifertőtlenítést mellőzzük, az ültetéskor végzott, közvetlen fertőtlenítés lényegesen hatásosabb. A disz- és pihenőkertben gereblyézzük át a gyepet és vékonyan szórjak meg szerves trágyával. Mielőbb szedjük föl a virághagymákat, mert ha teleszívják magukat nedvességgel, nagy lesz a tárolási veszteség. A rododendront, az azáleát meg a pünkösdi rózsát öntözzük be erjesztett galambvagy tyúktrágyával, a fnksziát vigyük a pincébe. A még szépen virnlö növényeket éjszakára érdemes betakarni fóliával, mert ha megcsípi őket a dér, a szirmaik és a bimbóik megfeketednek. A kitépett vagy levágott egészséges növényeket komposztáljuk, a fertőzötteket azonnal égessük eL A felszabaduló virágágyakat trágyázzuk meg és kapáljuk be vagy rögösre ássuk fel. Ha a rózsa és a díszcserjék már elhullaftották a lombjukat, megkezdhetjük a telepítést. Még ültethetünk tulipánt, jácintot és liliomot, az erkélyládát betelepíthetjük törpe őszi krizantémmal. Az aszparágusz érett magját két napi éztatás ntán tőzegbe vetjük. (kf) Az Ax ’83 Országos Mezőgazdasági Kiállításon a kertészkedők és állattartók körében komoly érdeklődést váltottak ki a StakCínl AG melléküzemágának háton hordozható, motoros fűkaszái (teljesítményük percenkénti 4500 fordulatnál 1,32 kW), valamint a Terúat Efsz ben hazai kellékek felhasználásával kifejlesztett, a Terra klstraktorok helyettesítésére szánt, motoros talajlazítók. Fo,ö: ‘bor
