Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-05 / 5. szám
A sebkezelesrol Évről évre visszatérd gondjaink közé tartozik, hogy a gyümölcsfák sebkezelésére legmegfelelőbb készítményeket nem tudjuk beszerezni. A nagyüzemek részére ajánlott jenien és Santar SM tulajdonképpen olyan kis mennyiségben kerül forgalomba, hogy több nagyüzemben talán nem is ismerik ezeket a készítményeket. A kertbarátokról most Inkább ne beszéljünk. Én elsősorban a Santar SM hiánya miatt bosszankodom. Tudniillik ezzel a készitménynyel egyszerű és könnyű dolguznl. Ha jól elkeverjük, olyan emulziót kapunk, amit kemény fagyok kivételével, bármilyen időben, ecsettel felhordhatunk a sérült felületre, akárcsak a festéket. Sajnos, csak elvétve kapható. A környező szocialista országokban nemrég megjelent a piacon a Colloid paszta. Ez hatásfok szempontjából a Santar SM készítménnyel egyenértékű, sőt, bizonyos esetekben föliilmálja annak hatását. Akárcsak a Santar SM, a Cellcid paszta is gombaölő hatásé, tehát sebkezelésre kiválóan alkalmas. A közismert Jenten egyszerű oltóviasz, nagyobb sebek kezelésére nem alkalmas, mivel gombaölő hatása korántsem kielégítő. Sőt! Példák sora bizonyítja, hogy olykor egyenesen elősegíti a gombák megtelepedósét. Aki már használta, bizonyára igazat ad nekent abhun, hogy kimondottan nehéz a sebre felhordani. Nagyobh felületet ezzel a készítménnyel szinte lehetetlen összefüggő védőréteggel lezárni. Az ecsetelt gondok miatt nem marad más választásunk, minthogy fémmentes olajfestékkel dolgozzunk. Énnek gombaölő hatásáról nem vagyok meggyőződve, viszont megfigyeltem, hogy a fémnientes olajfesték alatt — a kezelt felület nagyságától függően — már egy év múlva kezdetét veheti a gombaképződés. Kényszermegoldás gyanánt fél liter latex-festékhez 1 dkg Fúrniazolt és 1 dkg Dithane készítményt szoktam keverni. A gombaölő szerrel dásított festékkel lezárt sebeken aránylag gyorsan megindul a kallusxképző dés, s egy év múlva sem észleltem gombaképzodést a felhordott réteg alatt. Aki jobb hfján szintén ezt a módszert kívánja használni sehkezeiésre, a vegyszerekkel dúsított festéket legkésőbb két nap alatt el kell használnia. Mivel soha nem tudhatjuk, milyen időjárás lesz holnap, egyszerre csupán egy napra elegendő festékei keverjünk be. SZALAI LÄSZtÖ, Kürt (Srekov) Aposlagatainbsporttal -— annak ellenére, hogy egyre többen sorolják a kedvteléseik közé — keveset foglalkozik a közvélemény. Támogatott, felkarolt Sportág? Nem, legalább Is a rozsnyói (Rožňava) járásban nein az. Pedig itt Is közel félszáz fiatal foglalkozik postagnlarnb.tenyésztésäel. Az alábbiakban az 5 problémáikról kívánok szólni és egyben bemutatom a járás egyik legeredményesebb és talán logszenvedélyesebb postagalamb-tenyésztójét. Albert Emilről van szó, akit a közelmúltban választottak meg a Postagnlainbsport Szlovákiai Szövetsége rozsnyói klubjának elnökévé. Tízéves szunnyadás után felélénkült, s 1976 óta működik rendszeresen a huszonöttagú várost szervezet. A klubtagok többségének galambállománya az ország híres galambternyósztóitő) vásárolt, országos és nemzetiközi versenyeken dijakat nyert, törzskönyvezett galambok utódaiból áll. A tenyésztők rendszeresen röptetik galambjaikat. Többek között a május elsejei ünnepségek alkalmából. Hivatalos versenyeken — nagy szomorúságukra — nem vehetnek részt, mert nincsen versenyórájuk. Ilyen órákat ugyanis kizárólag a Tuzex-boltok forgalmaznak, mégpedig hat-hétezer ikoronáért. Hazánkban — nem tudni miért — már közel egy évtizede nem gyártanak Ilyen órákat, pedig az egykori típus mindössze kilencszáz ко rónába került, és minőség dolgában tökéletesen megfelelt az Igényeknek. A puslagalamb-tenyésztés csak a versenyeién való rendszeres részvétel által válhat fejlődó sportággá, hiszen a vetélkedőkön csúcsosodik ki a tenyésztői munka siikere. A versenyek során csiszolódik a galambok képessége, és végül itt dől el, bogy melyik egyedet érdemes keresztezni, nemesíteni, lovábbtenyészteni, a még versenyképesebb állomány létrejötte érdekében. A klubtagoknak egy helyiségre Is szükségük van, ahol gyűléseket, előadásokat tarthatnak. Megoldatlan gondjuk a takarmány beszerzése és tárolása Is. Albert Emil, a szakosított klub elnöke harminc éves, nős, két gyermek apja. Jólészen (jovicej lakik. Hétéves kora óta vannak galambjai. Tizenöt esztendeje kizárólag postagalambokat tenyészt. Szerinte a kedvtelés, az állattal való foglalkozás minden pillanata — az etetés, a dúcok takarítása, a tenyészállatok párbaállítása, cseréje, röptetése .— külön élmény. A szenvedélyes tenyésztőnek hetven posta-, Illetve sportgalainbja van, s valamennyit ismert. Ha csak egy is hiányzik a dúcból, megmondta melyik az. Egyetlen napja nem múlik el úgy, hogy ne foglalkozzon a galambokkal. Jegyzeteket készít a viselkedésükről, előnyös tulajdonságaikról, hogy a szerzett ismereteket a későbbiek során, a tenyésztői munkában felhasználhassa. A galambtenyésztéshez nyu-« galom és kiegyensúlyozottság kell, mert a galambok azonnal észreveszik, ha ideges a gazdájuk. Ha Emil megjelenik az udvaron vagy a dúcban és fütyülni kezd, a galambok a fejére, vállára szállnak, a tenyeréből esznek, sőt, a szájából is kiveszik a kukoricaszemet. Hogy mire marad még ideje egy galambásznak? Többek között iwh zőjárásra, erdei kiruccanásokra, no meg focizásra. Tavaly ősszel felépült az új, korszerű dúc, s Emil végre megszerezte a hőn óhajtott versenyórát is. Eltökélt szándéka, hogy magasabb színvonalra emeli és népszerűsíti a klub tevékenységét. (korcsináros j Tőkepótlása homoki szőlőkben Közismert tény, hogy még a legszakszerübben telepített és kezelt szőlőültetvényekben is évente kipusztul a tőkék 1—2 százaléka. A pusztulás mértékét befolyásolhatják a termőhely adottságai és minősége, az ültetőanyag kiválasztása, betegségek, elemi csapások, mechanikai sérülések, sőt, a terhelés mértéke Is. A pusztulás mértéke továbbá összefüggésben lehet a telepített fajta sajátosságaival is. Mivel a tőkehiány arányával párhuzamosan csökken a szőlő terméshozama, a hiányzó tőkék pótlását rendszeres évi szőlőművelési munkáink között tartjuk számon. A karós vagy huzaltámaszú, saját gyökerű tőkék pótlásának legmegfelelőbb és leggyakoribb módja a fás vagy zöld bujtás. A fás bujtás alkalmazásakor a hiányzó tőke szomszédján őszre legalább két jól beérett, kb. 2 méteres vesszőt kell nevelni. Természetesen csupán egy vesszSre lesz szükségünk, a másik tartaléknak keli, hátha az első elpattan. Középmagas vagy magas kordonművelésnél bujtáshoz a végálló vesszőt neveljük megfelelő hosszúságúra. A bujtásra ősszel vagy tavasszal kerítünk sort. Karós művelésnél ez úgy történik; hogy a kiválasztott tőkétől a kipusztult tőke helyéig kb. 30 cm széles, fokozatosán 50 cm-lg mélyülő árkot ásunk. Ha ezzel készen vagyunk, akkor Jól végigropogtatjuk., a veszszőt, majd óvatosan belehajlttjuk az árokba, a végét a leendő tőke helyén kivezetjük és karóhoz rögzítjük, az árkot pádig betakarjuk és kicsit megtapossuk. A hajtást 2—3 rügyre viszszavágjuk, s majd ősszel vagy tavasszal választjuk le az anyatőkéről, ettől függően, milyen a gyökeresedés. Fiatal, 3—4 éves szőlőben, ahol még nincsen kellő hoszsúságű, megfásodott vessző a tőkehiány pótlásához, zöld hujlást alkalmazunk. Mivel a zöld vessző a fásnál sokkal törékenyebb, ez a pótlási eljárás még több figyelmet és szakértelmet Igényel. A bujtást hasonlóan végezzük, mint a fás bujtás esetében, s a leválasztásra is csak a következő év tavaszán kerülhet sor. A zöld bujtás Időpontja nyárra, júliusra esik, amikor már rendelkezésre áll a szükséges 1,50—2,0 méteres friss hajtás. Igen munkaigényes a tőkepótlás az immunis homoktalajokon is. A döntés végrehajtásának időpontja a nyugalmi időszak. Ennél a pótlásmódnál először Is a talpgyökerekig ki keli ásni a földet a kiszemelt töke mellől. Ezt követően a hiányzó tőkéig 50 cm mély és ugyan* ilyen széles árkot ásunk, melybe belefektetjük a tőkét. A meghagyott vesszőket óvatosan megropogtatjuk, majd karikába csavarjuk és az egyiket a régi, a másikat a leendő tőke helyén karóhoz rögzítjük. A tőkéről döntés előtt eltávolítjuk az oldalgyökereket és ásóval fellazítjuk a talpgyökeret, hogy könnyebb legyen eldönteni a tőkét. A metszés mindkét felhúzott vesszőn a művelésmódnak megfelelően történik, tehát visszavágunk 3—4 rügyre vagy meghagyhatunk akár fél szálvesszőt Is. Fiatal homoki szőlőkben és ott, ahol a sorokban egymás után több tőke kiveszett, a tőkehiányt gyökeres oltványokkal legcélszerűbb pótolni. Homoktalajokon pótlásra lehetőleg Schwarzman-alanyon, az állománnyal lehetőleg egyidőben érő, fagytűrőbb fajtákat telepítsünk. Attól függetlenül, hogy milyen módon pótoljuk a hiányzó tőkét, munkánk eredményességének egyik alapfeltétele, hogy az új tőke helyén a talajt olyan mértékben lássuk el tápanyagokkal, mint új telepítéskor. Rv. A galambsport megszállottja Actsállattenyésztés fontosságát egyre többen felismerik, ennélfogva napról napra szaporodik azoknak a száma, akik szabadidejükben szárnyasok vagy egyéb állatok tenyésztésével foglalkoznak. Száraznyirjesen (Suché Brezovo) a kecsketenyésztésnek van nagy hagyománya. Régebben 70 Uecskát Is tartottak ebben a nem egészen kettőszáz lakost számláló, liégyvidéki falucskában. A természet nem kényeztette el az ittlakókat. A meredek domboldalaik köves, sovány talaja Inkább reménytelen küzdelmet, mintsem biztos megélhetést jelentett a nagykürtöst (Vefkf KrtíS) járás északi részén megtelepült embereknek. Így aztán érthető, hogy a kecsketartás Igencsak elterjedt, hiszen a „szegény ember tehénkéje“ igénytelen, a gyérfüvö legelőn, a domboldalak cserjéin is megél. \ felszabadulás után a mezőgazdaság szocialista átszervezése itt is megváltoztatta az életformát, csakhogy ide lassabban ért el a minden régit leromboló, s helyébe újat, mást építő „hullám“. Itt a lakóházak végében, a tágas portáikon még állnak az Istállók, ólak, pajták stb. S ami mindennél fontosabb: nem üresen. Ha nem is tehén, vagy ió áll a megszokott helyen, de valamilyen háziállat van az Istállóban, nem gépkocsi. Az Itt élő emberek nek a vérükben van az állattenyésztés. Azt szeretik, ha mindenütt jószág „tábatlankpdlk“ az udvaron. • • • A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Nagykürtös] Járási Bizottsága mellett kecsketenyésztési albizottság működik. Ennek elnökét, Pavel Backát, a nagy lamí (Velký Lom) szövetkezett állattelepen találom. A segSdzootechnikus vezetésével vemhes üszők mázsálását végzik. A kocsketenyésztés jelenlegi helyzete felől érdeklődöm. — A nagykürtös! járásban főleg a mi vidékükön van hagyománya a kecsketartásnak. Másutt csak elvétve találni egy-egy kecskét — mondja mintegy bevezetésként Васка elvtárs. — Fajtatiszta állatok tenyésztésével elsőként Jön Васка kezdett foglalkozni 1967- ben. Azóta mások is kedvet kaptak hozzá. Például Jaroslav repet a jó kereseti lehetőség játssza. Az „elit-rekord“ osztályba sorolt, őthónapos kecskékért szép összeget fizetnek. A 33 kilós bakért 2500 koronát, a 30 kilós nőstényért 1300 koronát is kaphat a tenyésztő. Nekem 1981-ben egyetlen anya 7200 koronát jövedelmezett. Kanát, Ján Kutej, Pavel Ďurčov, Ján Kršňa és még páran. Nóhányan DaCov Lomban is foglalkoznak kecsketenyésztéssel, de a járás kecskeállományának 80 százaléka nálunk található. — Mi ösztönzi kecsketenyésztésre az embereket? — A kezdeményezésnek több oka lehet, de a legnagyobb szePersze az itteniek nemcsak az anyagiak miatt nevelnek állatokat, de azért Is, mert megszokták, hogy az udvarban kell lennie valamilyen háziállatnak, mellyel foglalkozni részben kedvtelés, részben haszon. Igaz, munka is akad, mert a kecske rendszeres gondozást Igényel; etetni, fejni kell, a helvét és ölagát az állatot is tisztán kell tartani, takarmányt kelt bekészlteni stb. Mivet a tenyészállatok exportra kerülnek (Bulgária és Magyarország), tenyésztésük állandó ellenőrzés alatt áll, ami külön kötelezettségekkel jár. — Akadnak-e komolyabb problémák a kecsketenyésztés* ben? — Mivel rendkívüli dolgokra nincsen szükség, különösebb probléma sem adódhat. Ami tőlünk, tenyésztőktől függ, az megoldott. Ameddig lehet, le-i geltetünk. Egymást váltva őriz* zük az egész falu, illetve az egész szervezet kecskeállományát. Télire mindig sikerül elegendő takarmányt bekészí-teni, hiszen a szövetkezet támogatja a kisállattenyésztők tevékenységét, nem nézi rossz szemmel, hogy hasznosítjuk az elfekvő területek fütermését. Viszont probléma az abraktakarmány. Minden tenyészállat után száz, a növendékek után pedig negyven kilő abrakot kellene kapnunk, de erre csak ritkán van példa. Ezen feltétlenül javítani- kellene, mert ilyen feltételek mellett nem tudunk elegendő exportképes állatot nevelni. Az elmondottak bizonyítják, hogy a nagykürtösi járás szervezett kecsketenyésztőineik ü devizát biztosító munkája eredményes. ha nem is; teljesen problémamentes. Feltétlenül szükséges nagyobb figyelmet szentelni munkájuknak és Щ hatékonyabban támogatni Igyekezetüket, hiszen tevékenységük — az P anyagiakon kívül »жшщжвШ — elismerést is szerez kisállattenyésztésünknek. Két tenyészállat Kršňa ján állományából (A szerző- felvétele) BÖITÖS JÁNOS------------------------------MÉG VAN Szőlőtelepítéshez készülődő olvasóink több ízben érdeklődtek, hol lehet még oltványt vásárolni. Egyelőre két címet tudunk adni. A szőgyéni (Svodín) szövetkezetben január derekán 20 ezer Szentlőrinci, 5 ezer Irsai Olivér és ugyanennyi Sauvignon oltványt tudtak kínálni az érdeklődő kister-Imelőknek. Másodosztályú ültetőanyagról van szó, darabonként 9,20 koronás áron. Eladás szerdán 13—10, szombaton pedig 7—12 óra között. OLTVÁN? ---------------------------A füri (Rúbaň) szövetkezet valamivel gazdagabb választékot kínál, viszont itt kisebb a készlet. Ugyancsak másodosztályú oltványokról van szó, a következő választékban: Olasz rizling, Irsai Olivér, Szentlőrinci, Zöld veltelini. Kékfrankos, Kék zweigelt, Alibernet és André. Feltételezhető, hogy akárcsak a múltban, az Idén Is lehet oltványt vásárolni a köbölkúti (Gbelce) szövetkezetben, de az Itteni fajtakinálatot egyelőre nem ismerjük. (szí)
