Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-05 / 5. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. február 5. Ä szőgyént (Svodln) községi könyv­tár falusi viszonylatban egyike a leg­nagyobbaknak és a legszebbeknek az érsekújvárt (Nové Zámkyj fúrásban. A szépen berendezett, világos termed­ben közel 11 ezer kötet található. A szomszédos olvasóterem ritkán üres: szeretnek Ide fúrni gyermekek és felnőttek egyaránt. A könyvtárnak 512 állandó olvasófa volt a tavalyi év során, nagy részük fiatal, ök legin­kább a kalandregényeket, az útleírá­sokat és a Delfin sorozat köteteit kedvelik, míg a felnőttek között a klasszikusok és a történelmi regé­nyek a legnépszerűbbek. A község lakót tavaly összesen tizenháromezer könyvet kölcsönöztek ki. Hinzellár László • •• A besztercebányai (Banská Bystrica) Jozef Gregor Tajovský Színház az Idei színházi évadban Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét Is mű­sorra tűzte, legjobb művészeinek előadásában. A besztercebányai bemuta­tót követően a társulat dél-szlováklal körútra Indult. Január 11-én a Komá­romi (Komárno) Szakszervezetek Házában léptek nagy sikerrel a közön­ség elé, majd egy nappal később Érsekújvár (Nové Zámky) közönsége lát­hatta előadásukban Kálmán Imre világhírű operettjét. — pjp— #•# * A 80 esztendős bori (Bory) Henge­­rics [ózsefné érdekes néphagyományt őriz, kedvtelésként. Tányérokat, kan­­csókat, korsókat, vázákat és csészé­ket fest, olajfestékkel. A szlnpompás­­sá varázsolt kerámiákból gyakran még a Boriba vetődő Idegenek Is vá­sárolnak, emléktárgyként vagy aján­dékként. A minták többnyire képes­lapokról vagy képes folyóiratokból származnak, de nem egy közülük Hengerlcs Józsefné saját fantáziáját dicsért. Festett kerámiái már nem egy ki­állításra Is eljutottak. Munkája szín­vonalát bizonyítja az is, hogy nem­egyszer kapott már műértő látogató­kat, nemcsak Szlovákia különböző sarkaiból, de Český Krumlovból, és a Magyar Népköztáraságból Is. • •• Belányi János „Legújabb“ váro­sunkban, a nemrég e rangra emelt Diószegen (Sládko­vičovo), a vnb mel­lett működő helyi gazdálkodási üzem keretében kerámiát is gyártanak. A dísztányérokat, korsókat, hamutál­cákat és egyéb kerámiadarabokat Bartošová Katarína ecsetje díszíti. Fes­tés előtt minden darabot gondosan ellenőriz, amint az a képen is látható. Kép és szöveg: Krajcsovics F. Jáncház" címen került bemutatásra januárban Katona István folklór­­estje a Komáromi (Komárno} Szakszervezetek Házában. Az est célja meg­ismertetni a jiatalokkal a legjellegzetesebb népi táncok különböző válto­zatait, „kedvet csinálni“ a gyűjtésükhöz és a tanulásukhoz, hogy ilyen módon Őrződjenek meg a következő nemzedékek számára. A szakszerveze­tek háza ifjúsági klubjában rendezett két előadásnak nagy sikere volt a fiatalok körében. —pjp— • f ~ Az ipolynyéki (Vinica) bevásárló­központ Iparcikk-részlegén nemcsak háztartási és villamosgépek, fém-, porcelán- és üvegáru. Játék- és sport­szerek, valamint bútor kapható arány lag nagy választékban, de könyveket is árusítanak Itt. A részleg dolgozói, Greňo György üzletvezető, Greňo Györgyné, Hajdamár Margit, Farkas Piroska, Kelemen Magda, Kastier Zsu- Bodzsár Gyula • •• A losonci (Luöenec) Járás egyik kisközségében, az Ipoly menti Pincén (Ptnclná) a CSEMADOK helyi szervezete minden évben megrendezi a ha­gyományos nótaestet. Általában farsang Idején kerül rá sor, de a legutób­bit összekötötték az óév búcsúztatásával: szilveszter estéjén rendezték meg. A nótaesten, amelyen nemegyszer többen is fellépnek egy családból, Balog Adél, Balog Irén, Balog Mária, Jacsmenyik Ilona, Képes Magda, Ke­lemen Anna, Kelemen Imre, Kelemen Éva, Marsai Mária és Varga Ferenc léptek fel nagy sikerrel. Dalaikat vastapssal jutalmazta a művelődési ház szép számú közönsége. A műsor után, a reggelig tartó táncmulatságban Balog Gyula és népizenekara húzta a talpalávalót. Csák István Az érsekújvárt (Nové Zámky] Mú- sell, és amely február 13-ig tekint­­vészetek Galériájában az idei év má- hét6 meg a Gorkij utcai galériában, sodik kiállítója az udvarát (Dvory mintegy 60 rajzot, akvarellt és olaj­­nad Zitavou) születésű Polák Anna. festményt tekinthetnek emg az érdek- Az eredetileg képzőművészet szakos lődők. A leggyakoribb témák — a ot­tanit ónő 1981 óta már csak a festé- rág és a tájábrázolás — a művész szetnek él. A kiállításon, amely a önvallomása szerint tiszteletadás a „Csendéletek és tájképek’ címet vi- természet előtt. — pjp— Meg ..oila évzáró közgyűlését a CSEMADOK szenei (Senec) helyi szer vezete. Az egybegyűltek kedves vendéget üdvözölhettek a CSEMADOK Központi Bizottsága elnökének, Sldő Zoltánnak személyében. A szervezet elnöke, Vojtek László, beszámolójában pozitívan értékelte az eltelt esz­tendőt. Külön kiemelte az Ásványi Mária vezette Napsugár vegyeskar mű­ködését (a képén), valamint a Szenei Molnár Albert-napok rendezvényso­rozatét és a jónak nevezhető klubmozgalmat, melynek keretében több ér­tékes előadás hangzott el, és a klubesteken találkozhattunk például Szvo­­ráit Katalin népdalénekessel Is. A gyűlést követő kultúrműsorban a Napsugár vegyeskar mellett a Duna­­menti Tavasz egyik győztese, a Csuka Gyuláné vezette Pöttömszínház is fellépett. Kép és szöveg: Csuka Julianna # Jól működő szocialista brigád # „Pótkönyvtárak“ a város tíz körzetében • Eredmények a számok tükrében Ф Mire kellene még odafigyelni • Kérdőjelek a könyvvásárlás körül • Figyelem­reméltó akciók • Megnyílt a zenei részleg kiadás nagyságát. Megoldhatná ezt a problémát mondjuk egy nemzetiségi­leg vegyes összetételű szakbizottság, amely az egészséges arányok figye­lembevételével állítaná össze a vá­­sárlandó könyveik listáját. A Szlovák Nemzeti Tanács nemze­tiségi ügyekkel foglalkozó bizottsága 197tt-as illésén megvitatta a szlová­kiai nemzetiségi könyvtárak működé­sének fejlesztését. Megállapították, hogy az idevágó párthatározatok tel­jesítése jelentős mértékben függ az igazgatási szervek aktivitásától, min­denekelőtt azonban a könyvtárosok intenzív és lelkiismeretes munkájától. A Rozsnyói Rožňava) Járási Könyv­tár évek óta a legjobbak közé tarto­zik Szlovákiában. 1981-ben az SZSZK kormánya elismerő oklevelével tün­tették ki. A húsz tagú ezüstváromá­nyos szocialista brigád példás tevé­kenységgel szolgálja a népművelést. A könyvtárnak három részlege van. A központi épületben található a szépirodalmi és az ifjúsági-gyermek­­irodatmi részleg, egy másik épületben pedig a politikai és a szakirodalom részlege. Ezeken kívül a város terü­letén tíz (I) kihelyezett fiókjuk van, gyárakban, lakótelepeken, különféle klubokban. Ezt az újkeletű szolgálta­tást az olvasók nagy örömmel fogad­ták. Mindenekelőtt nézzük meg, hogyan fest tevékenységük a számok tükré­ben? A könyvtárnak 5200 bejegyzett ol­vasója van, ami azt jelenti, hogy a város lakosságának huszonnyolc szá­zaléka jár rendszeresen ide. A köl­csönzések számát illetően jobban áll­nak, mint a szlovákiai átlag, hiszen tavaly például 127 ezer könyvet, illet­ve húszezer újságot-folyóiratot köl­csönöztek ki az olvasók. A kiköl­csönzött mennyiségnek mintegy a felét politikai és szakirodalom, egy­­harmadát pedig ifjúsági és gyermek­könyvek tették ki. Viszonylag ala­csony volt a szépirodalmi művek iránti érdeklődés. A város minden la­kosára átlagosan hét kölcsönzött könyv jutott. A statisztikai kimutatások további érdekes és tanulságos összefüggések­re vetnek fényt. Az olvasók 34 száza­lékét tizennégy éven aluli gyerekek alkotják. A közép- és főiskolások, illetve az értelmiségiek részaránya harmincegy és huszonegy százalék. Utánuk már meglehetősen nagy a szakadék: a nyugdíjasok következnek hat, majd az ipari dolgozóik öt száza­lékkal. Amint azt a nem egészen fél százalékos részesedési arány mutatja, a mezőgazdasági dolgozók megdöb­bentően keveset olvasnak. Persze, mentséget lehet találni: a hajnaltól szürkületig dolgozóknak olvasásra csak télidőben futja az idejükből. Bár a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása következtében ez az idő­rend változóban van, az emberek tu­data, a kultúra és az önművelődés igénye ezt a folyamatot jóval lassab­ban követi. A valóság tehát még tá­volról sincs összhangban a lehetősé­gekkel. Pedig a könyvtár dolgozói valóban sokat tesznek az olvasótábor bővítése érdekében, elég csupán a tíz kihe­lyezett részlegre gondolnunk. Hogy még többet is tehetnének, az nyilván­való, hiszen nincs olyan jő, ami még jobb ne lehetne. Például azon a té­ren, hogy a mezőgazdasági dolgozók­kal is megszerettessék a könyvet. Egyik járható útja ennek szerintem, ha a közelgő szövetkezeti évzáró tag­gyűléseken kiállításokat rendeznének a mezőgazdasági szakirodalomból, természetesen a rendező könyvtáro­sok érdekeltté tételével. Hasonló mó­don lehetne kapcsolatokat kiépíteni szocialista brigádokkal, Ifjúsági kö­zösségekkel Is... A könyvtár olvasóinak huszonhét százaléka magyar nemzetiségű. A kö­zel százezres könyvállományból egy­előre részarányos ugyan a magyar könyvek száma, de félő, hogy az újabb, „házilag“ bevezetett vásárlási formával ez az arány felborul. A költ­ségvetés ugyanis nem írja elő a nem­zetiségi nyelvű könyvekre fordíthaló A könyvtár — népművelő és -nevelő intézmény. E küldetését azáltal is be­töltheti, hogy — többnyire a CSEMA­DOK és más tömegszervezetekkel kö­zösen — irodalmi esteket, különféle találkozókat és vetélkedőket rendez. A rozsnyói könyvtár szervezte író­olvasó találkozók tavalyi vendégei közül hadd említsem meg Štiavnický és Križanová-Bendová írókat, vala­mint Koncsol László irodalomkriti­kust. Szovjet katonákat és érdemes párttagokat Is vendégül láttak már. Sikeresek voltak a cigányszármazású és a szellemileg fogyatékos gyerme­kek számára rendezett, bábfigurákkal megelevenített, diavetítéssel kiegészí­tett mesedélutánok. A város üzemi lapjaiban, valamint a járási lapban állandó rovatokban ismertetik a könyvújdonságokat. A nyugdíjasok klubjában évente négy-öt alkalommal tartanak irodalmi estet és ismeretter­jesztő előadást. A Nőszövetség olva­sóköreivel együttműködve tartalmas beszélgetéseket, vitadélutánokat bo­nyolítanak le. A város óvodásai is rendszeresen látogatják a Gutenberg­­galaxis e „naprendszerét“. — * — Pár hónapja nyílt meg a város egyik ikülső kerületében a könyvtár zenei részlege, ahol 800 hanglemez között válogathat az érdeklődő. A zenehallgatáson kívül zenei szak­­könyvek, zeneszerzők és muzsikusok életrajza, kották és partitúrák tanul­mányozására és kölcsönzésére is mód van az új részlegen. Az új szolgálta­tás lránt máris .nagy az érdeklődés, elsősorban a középiskolások részéről. A jövőben az igényekhez mérten kí­vánják majd bővíteni a könyv- és hanglemezállományt, Illetve'a részleg műszaki felszerelését. KORCSMÄROS LÄSZLÖ A könyvtárak és könyvesboltok a legkisebbek számára is kínálnak érdekes olvasnivalót Kontár Gyula felvétele TÖRTÉNELEM - FEKETE-FEHÉRBEN TÄJAK, SORSOK, Bevezetőként talán néhány életrajzi adat. Andrásy Tibor festőművész 1932. május 29-én született Tornaiján (Ša­fárikovo). A Bratislaval Iparművészeti Középiskola elvégzése után a Képző­művészeti Főiskola szabad grafika és könyvillusztráclő tagozatán folytatta tanulmányait, Vincent Hložník pro­fesszor vezetése alatt. Alkotásaival más főiskolás korában felhívta magá­ra a figyelmet: több hivatalos elisme­résben részesült, és tagja volt annak a csoportnak, amely 1959-ben arany­érmet szerzett a lipcsei könyvkiállitá­­son a könyvillusztrációk kategóriájá­ban. Andrásy Tibor ma Somorján (Sa­­morín) él és dolgozik. ☆ ☆ ☆ Andrásy Tibor munkássága több szempontból is egyedülálló a szlová­kiai képzőművészetben. Fejlődése nem kötődött szorosan korának stí­lusirányzataihoz; sokkal Inkább a ré­gi cseh és szlovák realista festészet hatása tükröződik rajta. Ezt bizonylt­ja művészi fejlődésének első Időszaka is, amelynek alkotásain letagadhatat­­lanul érződik a neves cseh festő és grafikus, Max Švabinský hatása. Az ebből a korból származó , müveit — elsősorban grafikáit — a már szinte puritán egyszerűségű realizmus jel­lemzi. Kompozícióit szinte teljesen megszabadítja a lényeg szempontjából közömbös részletektől, a körvonalak válnak a mondanivaló fő hordozójá­vá. Ebből az — 1950 és 1960 közé eső — Időszakából három típusábrá­­zolő tollrajza: a Pásztor, , az öreg­ember pipával és az Éjjeliőr érdemel említést. Tartalom és klfejezésimőd szempont­jából egyaránt más jellegű az ugyan­ebből az időszakból származó Kysuca című linómetszet-ciklus. Egyes darab­jai — A dombon, őszi munkák, Fa­mérés, A mezőn — már-már . szinte nosztalgikusan ragadják meg az idő múlásával menthetetlenül feledésbe merülő életforma egy-egy motívumát. 1962-ben néhány hetet töltött a vágsellyei (Šaľa) Duslo vegyikombi­nát építésénél. Az iparosodó Szlová­kia egyik legnagyobb építkezése meg­ihlette a művészt; több rajza, grafi­kája és litográfiája tanúsítja ezt. A hetvenes évek elején Andrásy Tibor a természet felé fordul. Rabul ejtik a végtelen távlatok, a Tátra hó­födte csúcsai, a hegyalji táj sajátos életritmusa, a Duna menti alföld ter­mékeny melege. E korszakának leg­ismertebb alkotásai a Zdiari táj (tus­­rajz), A felvégen (színes linómet­szet), A Csorba-tó (tusrajz) és az Ősz című linómetszet. A fekete-fehér, éles kontrasztú grafikai alapon oly­kor megjelennek a színek Is, sajáto­san kiegészítve a mondanivaló han­gulatát. Ugyancsak a hetvenes évek elejé­hez köthető a társadalompolitikai és filozófiai témák megjelenése Andrásy Tibor művészetében. Az 1971-es Oswie­­eim és az 1972-es Lidice cfmű, kom­binált technikával készült sorozata megrázó erővel idézi fel a második világháború e két helyütt lejátszó­dott drámai epizódjait. A témák drá­maiságát sajátos kifejezésmódokkal teszi még érzékletesebbé, mint a fe­hér és a fekete erős kontrasztja, vagy az arctalan figurák éles szi­luettjei. Közvetlenül utána kezd bele a Rasszizmus című ciklusba, de első darabjának elkészülte után a művészt megragadják a tudományos-műszaki haladás, azon belül is főleg az űrku­tatás látványos eredményei. .Belekezd az Ember és a világűr című soroza­tába. A kombinált technikával ké­szült képeken különösen jól érvénye-­­sülnek a fekete-fehér átmenetek, ha­tásosan érzékeltetve a kozmikus tér végtelenségét. A kék pontokkal szim­bolizált égitestek mellett megjelen­nek a világűr meghódításának jelké­pei: a mesterséges holdak, az űrha­jók és az űrhajósok. Az 1972—73-ban megalkotott sorozat darabjai idő­rendben is jól tükrözik az ember tér­hódítását a kozmoszban: Mesterséges hold. Rajt előtt, Visszatérés, és a Munka a kozmoszban című, három darabból állő külön sorozat. ■ „ A vietnami háború eseményei erős Inspirációt jelentettek Andrásy Tibor számára. Ismét visszatér a társada­lompolitikai témájú müvekhez, ame­lyeken keresztül már korábban hitet tett a szabadság, az igazság, az em­beriség békevágya mellett. Vietnam című sorozata egyetlen esztendő alatt, 1973-ban született. A ciklus egységességét, amellett egyes darab­jainak külön-külön ts megrázó hite­­léségét azak címei is jól érzékelte­tik: В 52-esek támadása. Légitámadás után, Mi lay I—II., Hazatérés. Ezt követően nyomban belekezd Fasizmus című ciklusába, amely a művész in­tőn felemelt keze, emlékezés és em­lékeztető az emberiség történelmének egyik legsötétebb korszakára. Néhány tájábrázolő tusrajz és linómetszet után (Halászcsónakok, Tengeröböl, A parton, Kikötő) a művész 1975-ben visszatér a három éve megkezdett Rasszizmus eimü sorozatához. Az ösz­­szesen kilenc esztendőt átfogó idő­szak alatt született darabok Andrásy Tibor életművének talán legjelentő­sebb sorozatává álltak össze. A témák drámaiságát általában az egyénen keresztül ábrázolja; megrázőak ma­gányos figurái. Alakjukról nem a gyűlölet, hanem a mély emberi fáj­dalom sugárzik. Néhány darab a so­rozatból: Fájdalom (1975),- Remény­­vesztetten (1975), Tiltakozás (1975), Menekülés (1981). Ez utóbbi a mű­vész legkiforrottabb alkotásai közé tartozik. Közben, 1975-ben alkotja meg a Palesztin menekültek című sorozatát, amelynek legszuggesztívebb darabjai a Gyász és a Árva címet víseliik. Andrásy Tibor több mint húsz esz­tendős munkásságát természetesen csak töredékében volt módunk átte­kinteni e rövid összefoglalóban. Ar­ról nem is szólva, hogy egy ilyen jellegű ismertető legfeljebb csak hé­zagpótló, figyelemfelkeltő'lehet, hi­szen hiányzik a látvány, a művészi élmény ereje. Minden téren többet Жар az, aki meglátogatja Andrásy Ti­bor kiállítását valamelyik járási ga­lériában. VASS GYULA W zsa elárusítók szívügyüknek tekintik a könyveladást. A Slovenská kniha nagykürtös! (Vefký KrtíS} könyves­boltjából rendelt könyvek iránt elég­gé nagy az érdeklődés. Bizonyítja ezl az is, hogy a tavalyi év második fe­lében 10 ezer korona értékben adtak el könyveket, köztük szép számmal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom