Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 3. szám

57 AR АП RftT.nMtíVES

1983. január 22,

A kedvezőtlen terepviszonyok és a csapadékhiány enyhítésének lehetetlensége egyik legfőbb jellemzője a libádi (Lubá) Egyetértés Efsz természeti adottságainak.

Domb hátán, domb! Az ember, ha egy kissé körülnéz, arra gondol, hogy az egyesült szövetkezet négy községben élő tagságának alaposan meg kell dolgoznia az eredményekért.

A múltban eléggé sokat hallatott magárúi ez a szövetkezet. Mivel az elsők között alakult, megszületésének pillanatától a társadalom figyelmének középpontjába került. A termelési eredmények és a tagság életkörülményei alapján állapította meg sok falu lakossága, hogy vajon érdemes-e nagyüzemi mezőgazdasági termelés mellett dönteni. A négy kis szövetkezet egyesítéséről is elsőkként döntöttek. Béla (Belá), Gyiva, Sárkány és Libád lakossága időben rádöbbent arra, hogy a tudományos-műszaki haladás vívmányait csak nagyobb gazdasági egységben lehet gyümölcsöztetni.

Ment is minden a maga rendjén. A kedvezőtlen természeti adottságok ellenére sok-sok éven keresztül figyelmet érdemlő termelési eredményeket értek el. A hetvenes évek második felében azonban mindjobban uralkodóvá vált az a nézet, hogy ez a szövetkezet képtelen lépést tartani az érsekújvári (Nové Zámky) járás jobb feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemeinek fejlődésével. Nem csoda tehát, hogy termelésének, a termelés jövedelmezőségének színvonala stagnálni kezdett, majd úgy tűnt, hogy véglegesen gyökeret ver az egykor még magasnak vagy legalább is elfogadhatónak minősített szinten.

Az 1981-es évben azonban — néhány termelési ágazatban és a szövetkezet anyagi helyzetének alakulásában is — fordulatot, egyértelmű előrelépést mutató eredmények születtek. Feltételezhetően azért, mert a szövetkezet új vezető szakemberei, a tettvágytól fűtött fiatal mezőgazdasági szakemberek felismerték a termelésfejlesztés még kellően ki nem használt lehetőségeit, s mert a négy községből verbuválódó szövetkezeti tagság — szakosított tanfolyamok keretében — jói felkészült az igényesebb termelési feladatok teljesítésére, egyemberként fogott össze, hogy a szövetkezetét kimozdítsa az elszegényedéssel fenyegető hullámvölgyből. A közösen kitűzött célok tehát a közös erőfeszítések növekedésével párosultak.

k

Bár a cukorrépa termelésében a szövetkezet sok éven keresztül jeleskedett, sokkal jobb eredményekkel dicsekedhetett, mint tavaly, a gabonafélék termelése azonban meg sem közelítette a szomszédos mezőgazdasági üzemek eredményeit. Tíztizenöt mázsával termelt kevesebbet hektáronként, mint a jobb feltételek között gazdálkodó szomszédai. Tavaly azonban, a szakszerűen és lelkiismeretesen végzett termelő munka, szinte a vártnál is rangosabb helyre sorolta a szövetkezet gabonatermelőit. Nem értek el ugyan világra szóló eredményeket, de több gabonát termeltek hektáronként, mint a járás jónéhány — a múltban példásnak bizonyult — mezőgazdasági üzeme. Bizony a közel negyvennégy mázsás hektárhozamukkal méltó versenytársak lettek a kedvezőbb talaj- és terepviszunyok mellett gazdálkodó mezőgazdasági üzemeknek. A járási értékelés szerint a ranglétra harmadik fokára, míg a kerületi értékelés szerint —, amely figyelembe vette a természeti feltéteteket és a hektárbozamoknak az elűző éviekhez való alakulását is — az első helyre kerültek. Persze, dicséretükre válik — és a munkaszervezés magas színvonalára utal — az is, hogy országos méretben tavaly elsőkként fejezték be az aratást, a szalmabetakarítást és a tarlóhántást. S ami nagyon meglepő, a vezető dolgozók azt állítják, hogy a kedvezőtlen talaj- és terepviszonyok ellenére a gabonaféléket megközelítően qlyan fokú jövedelmezőséggel termelték, mint a sokkal jobb feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek.

A takarmánytermelésnek az elmúlt esztendő országos méretben nem kedvezett. A szárazság Libádnn is sok kárt, nagy kiesést okozott a termelésben. Pedig példásan szorgalmazták a tápanyagdús takarmánynövények, főleg a lucerna termelését, amelyek a szántó tizennyolc százalékára terjednek ki. De

1981-ben annyi tömegtakarmányt termeltek, hogy az állatállomány optimális takarmányozása mellett három mezőgazdasági üzemet is ki tudtak segíteni nagy mennyiségű takarmánnyal. Ezért, ha távlati szempontból ítéljük meg a szövetkezet takarmánytermesztését, eredményeit bizalomkeltőknek minősíthetjük.

A bruttó növénytermelés évi tervét — a szárazság által előidézett kiesések miatt — tavaly nem teljesítették, annak ellenére, hogy az előző évekhez, főleg a hetvenes évekhez viszonyítva — rendkívül jó eredményeik születtek. A kiesést

квввваввеаая»вваааавввввавввввввваавввававвавввваа1

nem pótolta a szőlő- és a dohánytermelés termelési tervének lényeges túlszárnyalása sem, sem pedig a harminc tonna lucernamag, amely egyébként nagyon jövedelmezőnek bizonyult. Az azonban joggal állítható, hogy az említett termelési szakaszoknak a feltételezettnél nagyobb eredményei a növénytermelési ágazat áruforgalmazási és bevételi tervének teljesítéséhez, talán túlszárnyalásához is vezetnek.

A szövetkezet állattenyésztésének fejlődése néhány évvel ezelőtt — a növénytermeléshez hasonló — hullámvölgybe jutott. Az állattenyésztés — a szövetkezet megalakulása óta a szarvasmarha és sertéstenyésztésben összpontosul. Zárt állományforgós rendszerben tehát tejet, sertés- és marhahúst termelnek. Az eléggé túlhajtott állománysűrűség főleg a szarvasmarha-tenyésztésre jellemző. Száz hektár mezőgazdasági területre hetvenkét szarvasmarha, ebből közel harminc tehén jut. Száz hektárra számítva ennyi tehenet talán a járás egyetlen szövetkezete sem tart a libádin kívül. A szövetkezet tejtermelése — a hetvenes években — a járás leggyengébbjei közé tartozott, egyéb okok miatt azért is, mert a minőségi mutatók javítását elmulasztották, főleg 1979-ben, amikor egyetlen liter tejet sem értékesítettek első minőségi osztályban, a forgalmazott tej döntő többsége harmadik minőségi osztályú volt.

A szövetkezet megújhodott vezetősége 1980-tól a tejtermelés és áruforgalmazás ütemének tervszerű növelésére és a minőségi mutatók javítására összpontosult. A növekvő tervfeladatok teljesítéséhez azonban — a tehénállomány minőségi tényezőinek, genetikai tulajdonságainak javításával — két-hárcm év leforgása alatt — nem tudták volna megteremteni a feltételeket. A termelési és áruforgalmazási tervet azonban teljesíteni akarták. Más út nem volt, mint a tehénállomány menynyiségi, vagyis extenzív fejlesztése. Persze, ugyanakkor kezdetét vette az állomány minőségi fejlesztésének bunyóiul! és hosszú évekig tartó folyamata is. Az eredmény nem váratott sokáig magára. Már 1981-ben egyedenként százötven literrel növekedett az árutermelés, tavaly pedig november 16-án már teljesítették tejből az áruforgalmazás évi tervét.'

A tehenenkénti évi tejtermelés átlaga nem ad okot dicsekvésre és főleg nem elbizakodottságra. Hiszen nem éri el a háromezer litert. A fejlődés azonban a múlthoz viszonyítva reménykeltő. Erre az a tény is utal, hogy a szövetkezet a tejtermelés intenzitásának növelését illetően járási méretben a harmadik helyre került, és az egy hektárra jutó tejforgalmazás tavaly meghaladta a járási átlagot.

A tehéngondozók munkateljesítményének növekedéséhez nagymértékben hozzájárult a 680 férőhelyes farm, ahol egyegy fejő százharminchfrom tehenet fej. Persze, mint mondják, ez a farm — a technológiai folyamatokban mutatkozó kisebbnagyobb zavarok miatt — sok bosszúságot is okoz a gondozóknak és vezetőknek egyaránt. A szarvasmarha-tenyésztésben ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonítanak az épülő ötszázférőhelyes hizlaldának, amely a feltételezések szerint az idén üzemelni fog.

A tejtermelés az aránylag gyenge tejelékenység mellett is jövedelmező, elsősorban azért, mert javult az értékesített tej minősége. Az, hogy tavaly a tej nyolcvanhét százalékát első minőségi osztályban, tizenhárom százalékát peurg második minőségi osztályban értékesítették.

A sertéshizlalás színvonala az előző évekhez viszonyítva, úgy, mint a mezőgazdasági üzemek jelentős hányadában, az Egyetértésben is visszaesett. Főleg a napi súlygyarapodással voltak problémák. Ugyanis a keveréktakarmányokkal való gyatra ellátás — az, hogy a sertések egyedenkénti napi takarmányadagja 1,3—2 kg között mozgott az év folyamán — nagyon kedvezőtlenül hatott e termelési ágazat jövedelmezőségének alakulására.

Az persze dicséretes, hogy ez a szövetkezet az évi húsforgalmazás tervét — még az említett problémák ellenére is — teljesíteni tudta. A kétezerötszáz hektárnyi szántón gazdálkodó szövetkezet áruforgalmazási évi terve 1000 tonna hús eladását irányozza elő. Ebből 330 tonnát a szőgyéni (Svodín) Barátság szövetkezettel közösen épített és üzemkőzl társulásként működő nagyhizlalda közreműködésével teljesített, amely nemcsak ez úton hat kedvezően a szövetkezet helyzetére, hanem azáltal is, hogy évente 700—800 ezer korona tiszta hasznot hoz az Egyetértésnek.

Mint már említettem is, a szárazság nagyon kedvezőtlenül hatott a szövetkezet takarmánybázisának tervszerű kialakítására. A szövetkezet sajátos helyzete — az, hogy lucernalisztkészltő, valamint pellettező gépsorral is rendelkezik — azonban elősegíti a téli takarmányozási gondok megoldását. Igaz, hogy a lucernalisztnek nagy hányadát áruként '— kötelező jelleggel — értékesítik, de annak fejében abrakkeveréket vásárolhatnak. A gondok leküzdéséhez azonban főleg az járul hozzá, hogy a szalma nagy részéből tápanyagokkal dúsított pelletet készítettek, s hogy a kukoricaszárat — főleg cukorgyári melléktermékekkel — nagy mennyiségben szilúzsolták. Persze, enyhíti a takarmányozási gondokat a 150 tonnányi szárított tyúktrágya is, amit, bár eléggé drágán, mázsánként 170 koronáért az Udvardi (Dvory nad 2itavou) Baromfitenyésztő Közös Vállalattól vásárolnak.

Sipos Lajos, a szövetkezet elnöke elégedett a múlt évi eredményekkel. Főleg azonban annak a fejlődésnek tulajdonít nagy jelentőséget, amit a szövetkezet 1979 óta elért. Ami azt illeti, nem iS ok nélkül. Mert így 1979-ben a mezőgazdasági bruttó termelés csupán 30 millió 500 ezer korona értékű volt, addig tavaly előzetes értékelés szerint elérte a 47 millió 800 ezer koronát. Az árutermelés összértéke pedig 27 millió 326 ezerről 41 millió koronára növekedett. Az persze igaz, hogy a nagyméretű növekedésben közrejátszott a felvásárlási árak emelése is, de a termelés és az áruforgalmazás növekedésének nagyobbik hányada mégiscsak a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának növekedéséből ered. Egyebek mellett erre utal az is, hogy míg 1979-ben a szövetkezet tiszta jövedelme csak 3 millió 434 ezer korona volt, addig tavaly elérte a 6 millió 350 ezer koronát — az előzetes becslések szerint.

A termelés és a gazdálkodás szemmel látható fejlődése a termelésfejlesztés eddig még eléggé ki nem használt lehetőségeinek feltárására ösztönzi a szövetkezet vezetőségét és tagságát. Nagy tartalékokat látnak például az üzemszervezés és irányítás területén. Ezért a jelenlegi időszafrban gondosan készülnek az üzemszervezés ágazati rendszerének kialakítására, valamint az önálló elszámolási rendszernek, a hozrascsotnak, a termelés, a gazdaságosság és a hatékonyság további növekedését segítő módszer meghonosítására.

A pártalapszervezettel való szoros együttműködésben, a bírálat és az önbírálat már hagyományossá vált módszerével igyekeznek a gazdaságirányítás és a termelés minden szakaszán nyíltan feltárni a fogyatékosságokat és hatékony intézkedéseket tesznek azok kiküszöbölése érdekében. Legfontosabb termelésfejlesztési feladatnak a takarmánynövények és a szőlő termelésének fejlesztését, a tehénállomány genetikai tulajdonságainak további javítását, valamint az ellenőrzés színvonalának emelését tartják. Persze, kellő figyelmet szentelnek a dolgozók szakmai és politikai képzésének is, amit J u h á s z Péter alelnök nagy hozzáértéssel szervez, s melynek keretében a szövetkezet vezető szakemberei az idén százharminc dolgozó ismereteit gyarapítják.

A szövetkezet vezetőségének dicséretére válik, hogy a gazdaságfejlesztéssel járó gondok mellett törődik a tagok — főleg az asszonyok — téli foglalkoztatásávál is. Az ötven hektáron termelt seprficirok tisztítása, osztályozása és szállításra való előkészítése a téli időszakban is biztosítja a szövetkezeti családok emberséges megélhetését.

A libádi Egyetértés Efsz-ben nem születtek világszínvonalú eredmények. Sokat kell tenni még azért is, hogy a járás élvonalbeli szövetkezeteihez felzárkózzanak. Azt azonban az utóbbi két-három év folyamán már bebizonyították, hogy a kedvezőtlen természeti feltételek mellett is lehet jövedelmező gazdálkodást folytatni. S ha az igényesebb feladatok teljesítéséhez a négy községben élő szövetkezeti tagok továbbra is szilárd egységben, közös erőfeszítéseik fokozásával fognak hozzá, akkor a boldogulások anyagi bázisát még nagyszerűbb eredményekkel gazdagíthatják. PATHÖ KAROLY

Több tej is csurranhatna a sajtárba!

A hosszúszói (Dlhá Ves) szövetkezetben száz híján kétezer darab a szarvasmarha-állomány. Ebből 850 a tehenek száma, amelynek nagyobbik hányadát az egy esztendeje átadottt modern VKK—560-as farmon gondozzák. Egy év távlatából már bizonyos tapasztalatok szűrhetők le az Irányítók által készített összegezés, mérlegelés alapján.

Gerencsér! Imre állattenyésztési főágazatvezető szerint az új Istállótömbben mintegy ötszáz literrel — pontosabban 2700 literre — növekedett az egy tehénre jutó fejőst átlag az előző évhez viszonyítva. A borjúelhullás ellenben katasztrofális méreteket öltött az elmúlt esztendőben. A kényszervágásokkal együtt a veszteség harminc százalékot tett ki. A jegyzőkönyvek tucatjaiból az olvasható kt, hogy az állatorvosi vizsgálatok egyértelműen megállapították: az elhullást nem a fertőzéses megbetegedések okozták. Akkor ml? Ebben már eltérnek a vélemények.

Gerencsérl elvtárs Is ragaszkodott a „hivatalos“, általánosító Indoklásokhoz. Ezek szerint az okok: az elhullott, alacsony élősúllyal született borjak nagy része a gyenge kondícióban levő előhast üszőktől „származtak“, amelyek nem voltak megfelelően előkészítve az elletésre, főleg hiányos takarmányozásuk miatt. To•vábbá kevés gondozó lévén, nem voll állandó szolgálat a borjűneveldében, emiatt elégtelennek bizonyult az el

látás színvonala: kifogásolható volt a dig 82 százalékával rendelkezünk. 2 kiló szalmát, 5 kiló szenázst és 5 rend, az itatáskor nem tartották be — Mit Jelent ez egy napi takar- kilő takarmányrépát adunk. Vagyis, a tej optimális hőmérsékletét. mányadagra átszámítva? a 48 kilogrammos fejadag helyett, a

Néhány változtatás bevezetésével az — A tehenek esetében egyedenként valóságban csupán 35 kiló tömegtaév végére sikerült mérsékelniük a a tervezett 35 kilogramm szilázs he- (karmányt adagolhatunk. Ez tény, fökedvezőtlen állapotot. A szűkös, kis lyett csak 20 kilogrammot takarná lösleges Is volna kendőzni, hiszen kapacitású, hideg és nyirkos levegőjű nyozhatunk. Ehhez 3 kiló szénát — előbb-utóbb, a tervteljesítés ellenőrborjúneveldében bevezették a kétmű- a terv szerint- 4,5—5 kilót kellene— 7*soi<or úgvls kiderül. Munkánk eredszakos felügyeletet. Tejmelegítőket szereltek fel és berendeztek egy „tápelőkészítőt" is, ahol diétás „menüket“

— teát, rizslevet készíthetnek a beteg bocikáiknak.

A DZKD—15-ös körfejőde az egyik legmodernebb az országban. Csak az a baj, hogy nincs szervizszolgálat a járásban. A gyakori ''meghibásodások rengeteg bosszúságot okoznak. Közel egy éve nem működik az abrakadagoló automata és a fejőberendezés körforgását önműködően szabályozó elektronikus kapcsolórendszer. Meghibásodások miatt a fejőautomata segítségével sem végzik az utőfejést.

Ha meghibásodik egyik-másik bérén dezés, egyenesen a gyártó céghez kel! folyamodniuk segítségért...

Az Idén áttérnek a napi három szőri fejősre. Úgy gondolják, hogy így elérhetik az egyedenkénti évi 300n literes fejési átlagot.

— Ehhez van-e elegendő takar mánykészletük? — tettem fel a kér dést Ulman Bélának, a farm vezető jének.

— Ami Igaz, az igaz, takarmány készletünk elég szűkös. A téli szűk ségletnek, szilázsból 80, szénából pe-v

ményességét, a tejtermelés növelését a takarmányozási gondok nehezítik. A takarmánynövények hektárhozamának növelése nélkül, nem tudom, hogyan emelhetjük vagy tarthatjuk majd meg a jövőben a tejtermelés színvonalát, hiszen 1985-lg a szarvasmarha-állományt további háromszáz darabbal, ebből a tehénállományt 150 * darabbal kell növelnünk — ecsetelte a problémakört Ulman elvtárs.

Többszöri határidő-csúsztatással épült fel a hosszúszól tehénfarm. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják — legalábbis a tejtermelés növelésében —, hogy átadása hosszútávon kiküszöbölheti vagy enyhítheti majd a szövetkezet egyik legnagyobb gondját: a tej .értékesítési tervének teljesítését.

Egy modern létesítmény azonban önmagában még nem old meg semmit. Zavartalan működését be Is kell biztosítani. Fabatkát sem ér a korszerű berendezés, ha továbbra is kézzel kell elvégezni az automatára háruló teendőket. Nyílt kérdés maradt a dolgozók felelősségtudata, szocialista magatartása és a takarmánykérdés. Milyen egyszerű, ha leírom': a teheneket megfelelően takarmányoznl is kell ahhoz, hogy tele legyen a sajtár. (korcsmán»)

í , V H=3

A jó tejelékenység szempontjából nemcsak a kedvező tartási körülmények fontosak, a megfelelő takarmányalap megteremtése is döntő jelentőségű tényezó