Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 3. szám
0 Oiószegen (Sládkovičovo) régi álom vált valóra a múlt őszön: a kertészkedők és a kisállattenyésztők közös kiállításon mutatták be legszebb termékeiket és állataikat. A rendezők szorgalmát dicséri, hogy ez alkalommal már katalógust is kibocsátottak. A látogatók általános véleménye: ezentúl mindig így kellene megrendezni a bemutatókat. (nm) 0 A pukaneci kertészkedők tavaly több mint 40 tonna téli almát értékesítettek. Sajnos, a kereslet kisebb volt, mint a kínálat. Hasonló okból körülbelül negyven tonna hullott alma Is tönkrement. ф Az udvardi (Dvory nad Žitavou) kisállattenyésztők — a központi felhívásra válaszolva — nyolcvanegyben kezdtek szerződéses malacneveléssel foglalkozni. A kezdeményezők összesen hatvan kocát tartottak, s eddig 220 választott malacot értékesítettek. Sajnos, nem kevés gonddal, hiszen az érsekújvári (Nové Zámky) járásban egyik nagyüzemnek sem kellettek a malacok. Végül — a jmi segítségével — a nyitrai (Nitra) járásban sikerült vevőt találni az árura. Az eredmény: sokan csökkentették, mások teljesen fölszámolták az állományt, így harmadára csökkent a háztájiban tartott kocák száma. Kár, hogy csak ennyire becsüljük a kezdeményezési! (PiP) 0 Sajtótájékoztatón hallottuk: A szlovákiai borüzemek tavaly húszezer tonna szőlőt kaptak a háztáji szőlőtermelőktől. (dek) 0 A trenčíni járásban eddig 52 kerttelepet létesítettek, melyek gondos megművelésével, mintegy 2500 kertbarát, több mint százhatvan hektáros, korábban elfekvő földterület kihasználását biztosítja. (kr) Olvasóinknak általában azt tanácsoljuk, hogy a következő évi termelési elképzeléseknek megfelelő vegyszereket lehetőség szerint még a téli hónapokban vásárolják meg. Ilyenkor még aránylag gazdag a választék, és ami ugyancsak fontos, nem kell órák hosszat sorakozni a boltok előtt. Igen ám, csakhogy sokan kérdezik — tulajdoniképpen mennyi vegyszert vegyenek? A kérdés jogos, hiszen kevés vagy a szükségnél gyengébb permetlével nem érdemes munkához látni, a szükségesnél több vegyszert pedig nem ésszerű otthon fölhalmozni. Egyrészt azért, mert a szavatossági határidőn túl bizonytalan a hatásfoka, másrészt azért ne vegyünk a kelleténél több növényvédőszert, mert azt a keveset ami rendelkezésünkre áll, ésszerűen kell megosztani és kihasználni. Hogy mégis mennyi az elég? Ennek kiszámításához próbálunk segítséget nyújtani az alábbiakban. A szükséges szermennyiség kiszámításakor abból induljunk ki, hogy: 0 egy jonatán almafa évi növényvédelméhez 200 ml Arborol, 20 ml Bi-58, 2 dkg Dithane, 2 dkg Fundazoi, 1 dkg Karathane, 30 ml Motation, 15 dkg Nitrosen 25, 3 dkg Perozin 20 ml Soldep, 15 dkg Sulikol К és 3 dkg Topsin szükséges; ф más almafák szerigénye annyiban különbözik, hogy nincsen szükség Sulikol К és Karathane készítményre, Topsinból elég 2 dkg, Fundazolból 1 dkg, Perozinból viszont 5 dkg az évi szükséglet; 0 a körtefa védelméhez 150 ml Arborol, 20 ml Bi-58, 2 dkg Dlthane, 20 ml Metation és 6 dkg Perozin kell; 0 a kajszi igénye: 150 ml Arborol, 30 ml Bi-58, 5 dkg Kupriiko), 15 dkg Nitrosen 25, valamint 8 dkg Perozlp; 0 az őszibarackfánál Arborolból és Nitrosanból ugyanannyit számíthatunk, mint a kajszinál, Bi-58-ből 15 ml, Fun-Mennyi vegyszert vegyünk? dazolból 1 dkg, KuprBkolból 3 dkg, Perozinból pedig 5 dkg szükséges; 0 a cseresznye- és meggyfák szerigénye azonos: 200 ml Arborol, 15 dkg Nitrosan, 10 ml Bi-58, 1 dkg Fundazoi és 3 dkg Perozin; • a szilvafák esetében darabonként 150 ml Arborol, 20 ml Bi-58, 15 dkg Nitrosan és 7 dkg Perozin szükségeltetik az évi növényvédelemhez; 0 egy árnyi ribiszke vagy egres rendszeres növényvédelméhez 800 ml Arborol, 20 ml Bi-58, 4 dkg Dithane, 4 dkg Fundazoi, 2 dkg Karathane, 40 ml Metation, 30, dkg Nitrosan és 8 dkg Pirlmor szükséges; 0 a málna valamivel szerényebb, áranként csupán 20 ml Bi-58, 2 dkg Fundazoi és 10 dkg Kuprikol az igénye; 0 a szőlőtermelők egy áras ültetvényt 10 ml Bi-58, 4 dkg Dithane, 1 dkg Fundazoi, 1 dkg Karathane, 12 dkg Kuprikol, 15 dkg Perozin, 1 dkg Ronilan, 150 ml Soldep, 15 dkg Sulikol K, 500 ml Sulka és 2 dkg Topsin felhasználásával óvhatnak meg eredményesen a betegségektől és a kártevőktől. Bárki Javasolná, Metationnal a szőlőt ne permetezzék, mert késlelteti az érést; 0 egy ár fokhagyma: 10 ml Bi-58, 1 dkg Pirimor és csávázáshoz kilogrammonként 250 ml Sulka; 0 egy ár vöröshagyma: 10 ml Bi-58, 10 dkg Kuprikol, 60 ml Metation, 3 dkg Perozin; 0 egy ár paradicsom: 19 ml BI-58, 2 dkg Dithane, 12 dkg Kupriikol, 40 ml Metation, 8 dkg Perozin, 40 ml Soldep; 0 egy ár paprika: 40 ml Metation, 1 dkg Pirimor; 0 egy ár uborka: 2 dkg Fundazoi, 1 dkg Karathane, 10 dkg Kuprikol, 20 ml Metation, 5 dkg Sulikol K; 0 egy ár burgonya: legfeljebb 10 dkg Dithane, valamint 50—100 dkg Élőerőn popraš; 0 egy ár sárgarépa: 10 ml Bi-58, 4 dkg Dithane, 20 ml Metation, 6 dkg Perozin, 30 ml Soldep és 2 dkg Topsin; 0 egy ár petrezselyem: 20 ml Bi-58, 2 dkg Fundazoi, 20 ml Metation, 6 dkg Perozin; 0 egy ár spenót: 6 dkg Kuprukol, 40 ml Metation; 0 egy ár görögdinnye: 20 ml Bi-58, 4 dkg Dithane, 20 ml Metation, 6 dkg Perozin, 10 dkg Sulikol K; 0 egy ár sárgadinnye: 50 ml Bi-58, 6 dkg Dithane, 6 dkg Perozin, 10 dkg Sulikol K; 0 egy ár szamóca: 30 ml Bi-58, 1 dkg Fundazoi, 6 dkg Perozin és 1 dkg Topsin. A feltüntetett adatok birtokában már viszonylag gyorsan és könnyen kiszámíthatjuk, hogy megközelítően mennyi vegyszerre lesz szükségünk az eredményes munkához (akinek rózsafái vannak, azokra is számítson némi vegyszerrel). Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a közölt összefoglaló kizárólag azért készült, hogy megkönnyítse az olvasók számára a tervezést és vásárlást. Mielőtt beszerző útra indulnak, nézzék át a múlt évről megmaradt készletet. A porított készítmények három, a folyékonyak két évig használhatók biztonságosan, utána a maradékot meg kell semmisíteni. A növényvédő szerek szükségletének meghatározásakor a hagyományos kézi, illetve háti permetezők használatából in* dúltunk ki. Jó tudni, hogy akinek már motoros háti permetezője van, az kevesebb permedével jobb munkát végezhet, tehát az említett mennyiségnek kb. kétharmadát megtakaríthatja. A gyümölcsfáiknál 6—10 éves termő fákat vettünk alapul. Természetesen nem az M alanyokból, hiszen azokra a feltüntett adagok harmada is elegendő. Összefoglalónk tájékoztató jellegű, tehát korántsem azt jelenti, hogy valamennyi vegyszert feltétlenül ki kell Juttatni az év folyamán. Az utóbbi időben sokat emlegetjük az integrált növényvédelmet, tehát a kertben is Igyekezzünk minimálisra csökkenteni a vegyszeres kezeléseik számát és terjedelmét. S amit ugyancsak hangsúlyozni kell — a kezelés hatásfokát ne túladagolással, hanem szakszerűséggel alapozzuk meg. Végezetül talán még annyit: ha már tudjuk, mennyi permet* anyagra lesz szükségünk az év folyamán, keressük fel az ugyancsak kertészkedő barátot, ismerőst, szomszédot és beszéljük meg, milyen vegyszereket vehetnénk meg együtt, kisebb költséggel és kisebb kényszer-tartalékot képezve, így nem csupán a kiadásainkat csökkentjük, de a magunk módján a szakboltok kínálatát is gazdagítjuk, hiszen a készletek végesek. Szalai László, Kürt (Strekov) g iuaTifirgftGCcYi tanácsadó SZERVI MEGBETEGEDESEK Az anyagcsere-zavarok mellett sertéseinknél a szervek megbetegedésével találkozunk leggyakrabban. Szűkebb értelemben az emésztőrendszer bántalmai érdemelnek legnagyobb figyelmet, mert ezek gyakran még a fertőző betegségekkel is összefüggésben vannak. A sertések paratifusza vagy a sertésorbánc csak ritkán független az előzetes emésztőszervi megbetegedéstől. Hasonló a kapcsolat az ellés után jelentkező tejmirigy-megbetegedéseikkel, de egyéb öszszefüggéseket Is említhetnénk. AZ étvágytalansAgröl A sertések étvágytalanságát nem önálló betegségként, inkább figyelmeztető tünetként említjük. Ha az állat nem eszik, annak sokféle oka lehet. A nem megfelelő vagy bármilyen tekintetben hibás takarmány akkor is visszariasztja az állatot az evéstől, ha egyébként jó étvágya van. Egyes sóforgalmi zavarok esetén, vagy ha igen egyoldalú a takarmányozás, a sertés következetesen meghagy egy keveset a megszokott eleségből, viszont ha szokatlannal kínáljuk, azt szívesen elfogyasztja. ’ Étvágytalnsággal jár a legtöbb lázas megbetegedés és általában minden olyan bántalom, amely a szervek működését is befolyásolja. Például rontja az étvágyat a bélcsatorna egyes szakaszainak megbetegedése. Itt külön meg kell említeni a bélsárpangást, mint gyakori tünetet. Ez a béltartalom továbbhaladását akadályozza, és közben étvágytalanságot okoz. Az étvágyra kedvezőtlen hatással van a bármilyen okból nehezített légzés, továbbá az ellés utáni kimerülés is. És még további tényezőkkel is számolni kell. Ha általánosítunk, akkor kimondhatjuk, hogy az étvágytalanság nem betegség, hanem sokféle betegségnek, illetve betegség számba nem menő állapotnak a következménye. Az étvágytalanságot kizárólag az előidéző ok megszüntetésével lehet fölszámolni. Ezért is nem beszélhetünk olyan csodagyógyszerről, amely a hiányzó étvágyat mindenkor biztosan meghozná. Gyógyszerekről csak akkor beszélhetünk, ha hiányos a gyomorsavkiválasztás vagy az ízérzés, s ezeket kell serkenteni. A GYOMORHURUT a sertések gyakori betegsége. dott, gyakori az üres rágás. A rövid Ideig tartó takarmányozási hibából eredő gyomorhurut egy-kót napi koplaltatás után rendszerint meggyógyul. Ennek feltétele azonban az említett hiányosságok felszámolása. Ellenkező esetben szövődményekkel kell számolni. GYOMOR- ÉS BÉLGYULLADAS Általában az elhanyagolt gyomorhurutból fejlődik ki, de ettől függetlenül is keletkezhet. Minőségi szempontból kifogástalan takarmány etetésekor is jelentkezhet, ha az állat szervezete nem jut elegendő A- és C-vitaminhoz, valamint egyes B-vitamlnokhoz. A bélgyulladást végeredményben sokszor olyan baktériumok idézik elő, amelyek a bélben egyébként is Sertés a háztájiban A heveny gyomorhurutnak leginkább a túletetés, a túl meleg vagy fagyos, esetleg dohos, penészes takarmány juttatása az oka. A megbetegedésre esetenként hajlamosít a sok, és így nehezen emészthető nyersrost. A rendszeres etetési időpont meg nem tartása szintén gyomorhuruthoz vezethet. A túlságosan hosszú időközben etetett állat ugyanis nagyon kiéhezett, mohón eszük és nem jól rág. Gyakoribb etetésnél pedig a kellőképpen ki nem ürült gyomorba kerül az eleség. Minden heveny esetben étvágycsökkenést tapasztalunk. Az állatok bágyadtak, a nyelvük lepedékes, gyakran ásítanak. A bélsárürülés késedelmes, a rendesnél sűrűbb, de hasmenés és hányás is lehetséges. A heveny folyamatból gyógykezelés hiányában kialakul az idült gyomorhurut. Ilyenkor a váltakozó étvágy mellett az állat soványodik, hasa felhúzójelen vannak, de a rájuk kedvezően ható körülmények között egyszeresek egyoldalúan elszaporodnak. A bélgyulladás számos fertőző betegségnek (pl. pestis, orbánc, paratífusz, roncsoló orrhurut stb.) lehet a tünete. Sőt! A sertések megbetegedését a penészgombák által- termelt méreganyagok Is előidézhetik. A tünetek — a gyomor- és bélgyulladás esetén egyaránt — csaknem mindig hányással jelentkeznek. A test hőmérséklete eleinte magas, de az állapot hirtelen rosszabbodásával akár szubnormális is lehet. Az általános gyengeség,' a felhúzódott és fájdalmas has, a beesett szemek Is mutatják, hogy súlyos folyamattal állunk szemben. A betegség orvoslásakor — mérgezés gyanúja esetén — nagyon fontos, hogy mielőbb kiürítsük a gyomrot és a beleket (hánytató Injekció). Mivel a betegség általában az egész szervezetre (kiterjed, és elég gyakran ' hashártya-gyulladást okoz, a szövődmények elkerülése végett az állatorvosi kezelés nélkülözhetetlen. A SERTÉSEK BÉLSARPANGASA önálló betegségként csak ritkán fordul elő. Ilyenkor kizárólag száraz szemes adagolása, homokos, földdel kevert eleség, szecska vagy törek fogyasztása, vitaminok, ásványi anyagok vagy mozgás hiánya idézi elő. A tünetek étvágytalansággal, nyugtalansággal kezdődnek, később az alapbetegség tünetei is jelentkezhetnek. A bélsár réteges, apró-golyós vagy kemény, később teljesen szünetelhet a bélsárürítés. A telt vastagbél lenyomhatja a hólyag nyakát és akadályozhatja a vizelet kiürülését. A .betegség az étvágytalanságnak, a gyomor- í„ bélhurutnak, esetleg a gyomor- ébélgyulladásnak a kísérője lehet. Ellés után a sertések rendkívül hajlamosak a bélsárpangásra, ami azután étvágytalansághoz és a tejképződés csökkenéséhez vezet. Gyakori az összefüggés a méhgyulladással. Magától értetődik, hogy az anyasertések esetében mindennél fontosabb a helyes étrend megtartása. A bélsár jellegét mindenkor figyelemmel kell kísérni, hogy idejekorán módosítani tudjunk a napi adagon. A bélsárpangást végbélbe öntött, langyos szappanos vízzel. Illetve hashajtóval orvosolhatjuk. Kicmalacnak kevesebb orvosságot orron át is beadhatunk. Ilyenkor az állatot felültetjük, kicsit megemeljük a fejét s a gyógyszert kis adagokban, hogy az állatnak legyen Ideje nyelni, az orrnyilasba öntjük. Megelőzésként elegendő ivóvízről kell gondoskodni, meg olyan takarmányról, amely lágy bélsarat ad (zöldtakarmány, répa, burgonya, fölözött tej, savó). Dr. Kúrósi Rudolf állatorvos ЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛ1>ЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛ| IW Télen is termeljünk! Régi tapasztalatuk a galambtenyésztőknek, hogy az augusztusban, szeptemberben bekövetkező vedlési időszakban a tenyészpárok termelése szinte teljesen megszűnik, a tojásrakás leáll. Ezt a legtöbb szakkönyv megemlíti, sőt, szelekciős szempontként javasolja az ekkor is termelő párok továbbtenyésztését. Kevés gondot fordítunk viszont arra, hogy megismerve a jelenség mögötti hormonális folyamatokat, megfelelő tartástechnológiával tenvészpárjainkat őszi-téli termelésre „kényszerítsük“. Az általam alkalmazott módszer más baromfifajoknál minden esetben a tartástechnológia alaneleme, s galambtenyésztök ezt elhanyagolhatónak tartják. A világításról van sző. A galamb tojásrakása hagyományos technológia esetén a tavaszi, nyár eleji hónapokban igen intenzív. Az augusztus végi, szeptemberi leállás oka, hogy a pajzsmirigy megemelkedett tiroxin-szintje gátlólag hat a hipotalamusz-hipofízis rendszerre. amelynek hormontermelése az ivarsejtképződést és a szexuálszteroidok termelődését szabályozza, ugyanakkor ez a megemelkedett tirozin megindítja a vedlést. E gátló rendszer hatása a tollváltás végén megszűnik, ugyanakkor a tojásrakás természetes körülmények között csak szórványos, elsősorban a szapora fajták egyedeinél figyelhető meg. A kingek esetében én csak a tavaszi időszakban tapasztaltam ismételt fészkelést. Ennek okát véleményem szerint a természetes megvilágitás csökkenésében kell keresni. Ezért határoztam el galambállománynmnál a vedlési időszak utáni, provokált tojástermelést. Állományom harminchét párból áll. Elhelyezésükre 2,6 X 4,4 m-es épület és hozzá tartozó 2X4,4 m-es voliér szolgál. A költés kétfészkes költőszekrényben történik. A takarmányozás gazdasági abrakra alapozott, jellemzően a helyi viszonyokra, s ezt csak esetenként tudom kiegészíteni galambtáppal. A takarmány vitamin- és ásványianyag-tartalmát kiegészítők segítségével növelem. Húsgalamb előállítást végzek, tenyésznövendéket eddig csak saját célra neveltem. A fajta összetétele: 37 párból 10 pár king, 8 pár texán, 1 pár mondén, 18 pár közvetlen haszonkeresztezés alatt álló texán tojó X king hím, illetve Fi-es tojó X king vagy king X mondén Fi-es him. Állományomban tavaly szeptember hónapban a tojásrakás szinte teljesen megszűnt. A világítási programot szeptember közepén indítottam, októher elejére napi 14 órás megvilágítást értem el. Ehhez egy 40 Wattos izzót használtam. Felkapcsolása reggel 6 órakor történt kivifágosodásig, majd felkapcsolás szürkület előtt, 20 óráig világítva. Nem lepődtem meg azon, hogy október közepére, végére a 37 párból 35 pár költeni kezdett. November 20-án a következő adatokkal volt jellemezhető az állomány szaporasági helyzete: 20 párnál volt 35, 2—10 nap közötti fióka; 14 párnál kelés előtt álló tojás. A fióka-elhullás 2 párnát (idősebb tenyészpároknál) 1—1 volt, napos korban. Egy fiatalabb párnál két kisgalamb napos korban pusztult el. A november elejei lámpázáskor 2 párnál 2—2 terméketlen tojás 7olt, de hamarosan újra tojtak. Nem tojt le két 1981-as növendékpár november végéig. Tapasztalataimat minden intenzív húsgalamb tenyésztőtársam figyelmébe ajánlom, mert a téli termeléssel a húsgalambelőállítás jövedelmi viszonyai javíthatók. (Németh Zs„ Kistenyésztők Lapja, 1982/12)
