Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-11 / 23. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. ]űnlue lí. 6 Tavasz ... Ugye mennyi reménységet, szépséget fejez ki ez a gyönyörű szócska. A világhoz, a ter­mészethez, s mlndannyiunkhoz szól. A gyermeket Játékra szólítja, a fiatalt szerelemre, a középkorút ú] tettekre ösztönzi, az öregnek életerőt kölcsönöz. Szívesen halljuk ezt a szót, legyen bármilyen mondatba foglalva. Szívesen fogadtuk akkor is, amikor meghívón, plakáton, újsághasábon erről értesültünk: „Legyen a Dunamentl Tavasz vendé­ge“. E kedves invitálást aki csaK tehette, elfogad­ta. Hogy ki miért, ml okból, az Indíték személyen­ként változó volt. Példa erre annak a hetvenéves immAr nyolcadszor ■.. rendezték meg Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), ezúttal a Februári Győzelem 35. évfordulójának jegyé­ben a csehszlovákiai magyar gyer­mekszínjátszó együttesek, a kisszln­­padok, a vers- és prózamondók, a bábcsoportok központi versenyét. Ezt a száraznak tűnő tény­megállapítást óriási szervező- és előkészítőmunka előzte meg. Olyan hangyaszorgalmú munka, amelyről — sajnos — aránylag keveset beszélünk: tanítók, népművelők, szakelőadók egész hadserege állt — a mindennapi Igényes feladatok után — a gyerekek elé, hogy a szép ma­gyar beszédre, mozgásra, dalra, táncsra tanítsa őket. Nehéz ér­demben kifejezni és megkö­szönni azt az önfeláldozást, amit ezek az emberek tettek, tesznek a csehszlovákiai ma­gyar gyermekszínpadok fejlő­déséért, szavalók, prózamondók neveléséért, a szárnybontoga­tásból már kinőtt, egyre erősö­dő bábmozgalomért, egyszóval a gyermek tudatának, szemé­lyiségének formálásáért. Ugyan­akkor sokszor hajlamosak va­gyunk Ilyen nagyszabású ese­mény leírásánál Is elhallgatni azoknak a szervezeteknek és Intézményeknek a nevét, tévé kenységét, melyek jól szerve zett munkája nélkülözhetetlen volt a rendezvény zökkenő mentes lebonyolításában és egy általán a megvalósításában. A CSE 1 MADOK Központi Bizottsága, valamint ! a Dunaszerdahelyl Járási Bizottsága, | a Népművelési Intézet, a SZISZ Plo- i nlrszervezetének Szlovákiai Központi i Tanácsa, a Dunaszerdahelyl járási ( Nemzeti Bizottság, Városi Nemzeti Bizottság, járást Népművelői Központ I és Városi Művelődési Ház szigorú I „csapatrendet“ kialakítva birkózott I meg a legösszetettebb szervezési I problémákkal. Habár összeszokott I „csapatokról" van szó, — hasonló- I képpen mint az elmúlt években — az I újítói kedv most sem lankadt: a szer- I vezés eddigi hatékony formál mel- \ lett egy olyan komoly változásra is [ sor került, amit a jövőben gyakorlat- I tá kell tenni, š amit — néhány mon- \ dat erejéig — valóban érdemes fel- : Idézni: j A szereplő gyermeksereg — mint már hagyományosan — az eperjesi j (Jahodnál pionírtáborban vert tábort. Egy-egy csoport általában két napig tartózkodott a Kis-Duna portján, ahol az idén a szervezők olyan furfangos | szórakoztató műsorokat eszeltek ki, 1 amelyek jókedvtől, gyermekkacajtól tették hangossá a tábort. Volt itt „szolgálatos“ lovasfogat, amely falu­nézőbe vitt egy-egy kis csapatot, pa­pírral befedett fal, ahol a gyerekek rajtkészségükről adhattak blzonysá- i got, majd Bödők Zsigmond Jóvoltából hatalmas távcsővel vizsgálgathatták a Holdat. Szabó Frigyes műsorvezető a i késő délutáni és esti porgram során sok-sok gyermekszívbe belopta ma­gát: gyorsvetélkedőt szervezett az éleseszfleknek, zsákbanfutást az ügye­­seknek, lepényevést a nagyétkűeknek. De volt Itt táncház Is, ahol a „Vad­rózsák“ húzták a talpalávalót. Mikor aztán besötétedett, a tábor csöndes­sé vált: elkezdődött a várva várt filmvetítés. Ezeknek a rendezvényeknek a cél­ja természetesen nem csupán a gyer­mekek szórakoztatása volt. Hogy ml más célt Is szolgáltak, erről Dunaj­­szký Géza, a CSEMADOK KB művé­szeti osztályának vezetője Így szólt: „Míg korábban a gyerekek — a tá­borból jövet — kedvetlenül, Izgulva érkeztek az előadásra, a szereplésre, az Idén az autóbuszok már felszaba­dult nevetéstől voltak hangosak. A gyerekek — képletesen szólva — a játékból érkeztek meg a játékba, Így az előadások is élvezetesebbek, köny­­nyedébbek voltak“. „Képfestés" után több szakvéle­mény összegezésének alapján hadd szóljunk sorrendben azokról az elő­adásokról melyek közel egy héten keresztül szórakoztatták a Dunamentl Tavasz gyermek- és felnőtt közönsé­gét. SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTOK £S KISSZÍNPADOK VERSENYE - ELSŐ KATEGÓRIA A párkányi (Štúrovo) alapiskola bácsinak a véleménye Is, aki a miértre így, egy­szerűen válaszolt: „Hogy miért Is néztem meg a Dunamenti Tavasz minden egyes előadását? Azért, mert a gyermekek meseszép világát egy csodának tartom. Itt a tisztaságot, az -örömöt, a termésže­­tességet, az őszinteséget hegyek súlyával lehet mérni. Bárcsak többet tudnának a mai boldog gyermekkorból átmenteni az emberek a felnőtt­korba. Szebb lenne a világ — olyan békés és me­seszép, mint most, itt a színpadon, a nézőtéren, a színfalak mögött. Juhász Mária, a CSEMADOK KB művészeti osztályának előadója: „A szervezők, a peda­gógusok, a fellépő gyerekek lelkesedésük kel, tettrekészségükkel járultak hozzá az idei „Dunamentl Tavasz kulturális rendez­vény sikeréhez“ kor a „nyulakat“ a közönség soraiba ültette. Így szinte összefolyt a szín­pad és a nézőtér, énekelt és játszott az egész terem. A zsürt tagjai re­ményteljes jövőt lősolnak ennek az együttesnek, amelynek azt üzenik: A nél a darabnál volt észlelhető a zsűri és a közönség alapos véleménykü­lönbsége: Ez a mű ugyanis abszolút közönségsikert aratott. Elismerést ér­demel a rendező, a fáradhatatlan Csuka Mária pedagógus önfeláldozó munkája, előrelátó ténykedése: a PÖTTÖMSZlNHAZ „növendékszlné­­szeit“ idővel ugyanis rendre átsorol­ja másik színházába, az IFjO GARDA­BA. A „színházépítés“ efféle módját másutt Is követhetnék. SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTOK ÉS KISSZINPADOK VERSENYE — II. KATEGÓRIA • A füleki (Filakovo) KAZINCZY SZÍNPAD a „Vannak-e medvéid?“ című darabot vitte színre, ahol a gyermekszereplők tulajdonképpen azt játszották el, hogyan Is foszlanak szét a gyermekkori álmok a felnőtt­korban. Az aránylag mostoha körül­mények között dolgozó csoport mind a közönséget, mind a bíráló bizott­ságot Ismét kitűnő játékkal, kiváló dramaturgiával lepte meg. ф A marcelhézl (Marcelová) alap­iskola PRÜCSÖK együttese Gál László pedagógus rendezésében adta elő a „Mátyás király juhásza“ című nép­­mesefeldolgozést. A darab előadás­módjának a legfőbb Jellemzője a fel­­szabadultság, a játékosság volt. A ta­pasztalt rendező nem kényszerltette a gyerekeket önmaguk megtagadásá­ra, a mesterkéltségre. Apró megjegy­zésként felhozható az, hogy a cso­portnál a jövőben szükséges lesz a kulturáltabb színpadi beszéd elsajá­títása, ami javíthatja a gárda színvo­nalát. ■ A szenei IFjO GARDA az „Ilók és Mihók“ mesejáték feldolgozását adta elő. Csuka Mária rendezésében. Ez a mű a magyar népmeseklncs egyik legszebb gyöngyszeme, amit sajnos az előadás dramaturgiája nem tükrözött: A Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Ház tnpozáns épülete kellemes „melegágya“ az évente Ismétlődő, nagyszabású rendezvénynek Ekeli (Okolifiná na Ostrove) táncosok jövőben a szépen megkomponált szín­padkép mellett a dramaturgia minő­ségén még javítaniuk kell. ■ A MÁJUS 1 nevet viselő légi (Lehnice) alapiskola klsszínpada — amely az Idén ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját — a „Boly­gójáró“ című darabot mutatta be, me­lyet Szitás! Etel rendezett. A máskü lönben nagyon lelkesen előadott da­rab pici hibájaként róható fel, hogy a szereplők aránylag kevés kelléket használtak fel, ami révén csökkent az amúgy sem könnyű darab érthe­tősége. Sikeresnek mondható a kö­zönséggel való kapcsolatteremtés, a­­ml végül Is szép közönségsikert ho­zott. ■ A rozsnyólak (Rožňava) MAN­­DINKÚ csoportja a Dunamenti Tavasz korábbi évfolyamain már három al­kalommal ért el helyezést. Nem vé­letlenül. A csoport vezetőinek, Zabarl Bélának és feleségének, sokéves pe­dagógiai gyakorlata a színpadon, a gyerekek szereplésében Is megcsil­lant. Habár az Idós tanltóházaspár nem az új, hanem a hagyományos előadási formák hive, a most elő­adott „A negyedik kívánság“ című műsor egyik színfoltja volt az egész rendezvénysorozatnak. Szakemberek véleménye szerint a „szomszéd" sze­repét alakító fiú komoly színészi te­hetség. ■ A szenei (Senec) PÖTTÖMSZlN­HAZ ezúttal a „Bajusz“ című mese­feldolgozást vitte színre. Habár a da­rab mondanivalója eléggé gyér volt, a kitűnő adottságokkal rendelkező, a rendező által jól Irányított szereplők sikerre vitték a „Bajusz“-!, Talán en­a rendező némileg félreértelmezte, nem hangsúlyozta ki egy-egy mese­figura valódi küldetését, jó tulajdon­ságait. Bár a zsűri „röntgenszeme“ té­­vedhejetlenül „kiszúrta“ ezeket a hiányosságokat, a gyerekközönség nagy sikerként könyvelte'el a más­különben részleteiben kidolgozott mesejátékot. • Bélyl (Biel) KINCSKERESŐ együttes által előadott „Az együgyű csizmadia mint csodadoktor“ című mesét nem más, mint Illyés Gyula dolgozta fel csodálatos nyelvezettel. Ronkay Agnes és Szaxon Anna jó­voltából a mai viszonyokra is „lefor dltották“ a darab egyes jeleneteit. Sajnos, hiányzott a darabból a rit­mus, a vontatottság „elaltatta“ a kö­zönséget. • A JObARATOK nevet viselő bu zitai (Buzica) együttes egyik nagy erénye a kísérletezés nem mindig egyenes útjának a vállalása. A „Fája­­feje Benedek birodalma“ című mese­játékba Skavernlak Mária rendező olyan komoly gondolatokat is bele­szőtt, melyeket a gyermekközönség nehezen, vagy egyáltalán nem értett meg. Az együttes Intelligenciát su­gárzó előadásmódja a közelmúltban a Pécsi Gyermekfesztiválon szép si­kert aratott. • A bolyt (Bof) NAPRAFORGÓ együttes a tavalyi Jó szereplőst köve­tően az idén a „Kacor király“ nép­­mesefeldolgozással jelentkezett. Saj­nos, hiányzott a szereplők és a kö­zönség titkos kapcsolatteremtése, a­­mlre még a vontatottság Is ráneheze­dett. Ezeket a hiányosságokat „tom­pította“ az a gyönyörű színpadi be­széd. amelyet az előadók produkál­tak. @ Az évek őta kiváló teljesítményt nyújtó dunaszerdahelyi KISFÖKUSZ együttes az idén Is remekelt. A „Me­se hátán“ elmü feldolgozásban ltt­­ott észlelhető volt a dramaturgiai következetlenség, ellensúlyozta ezt a látvány, az az ügyes cselekményper­­getés. amely gondolkodásra, odafi­gyelésre késztette a nézőt. • Aesopus meséjét dolgozta fe) az Idén a királyhelmeci Kráľovský Chl­­mec) alapiskola BODROGKÖZI APRÔ­­SZtNPAD-a. A „Szamárvásár“ Dusza István és Mihályt Molnár László át­dolgozásában Is megmaradt íztg-vérlg mesének. Az újonnan alakult csoport meglepő rutinnal mutatkozott be a közönség előtt. Az ötletes dramatur­giai megoldások, a szép sztnadl beszéd nagy jövő előtt álló együttes­ről árulkodik. A ktsszfnpadl és színjátszó együt­tesek verseny eredményei így alakul­tak: az I. kategóriában az első dijat nem Ítélte oda a zsűri, a második dí­jat a szenei PÖTTÖMFSZlNHÄZ nyer­te. A II. kategóriában a dunaszerda­helyi KISFÖKUSZ vitte el a pálmát. A VERS- ÉS PRÖZAMONDÖK VETÉLKEDŐJE ... a szép szó pergótüze volt. A központi versenyen — mind a téma­­választás szempontjából, mind a be­szédstílus jegyeit vizsgálva — kivá­lóan felkészült vers- és prózamondók áltak a közönség elé. A legtöbb ver­senyzőnél megfigyelhető volt, hogy felkészítője érzékenyen ügyelt arra, hogy növendéke egyetlen klasszikus hibát se kövessen el fellépése folya­mán. A versmondók közül külön kt kell emelni a lévai (Levice) Nyúl Péter nevét, aki már évek óta kivá­lóan szerepel. A szakemberek egyön­tetű véleményét Idézzük, amikor ki­mondjuk: a prózamondók vetélkedő­jében a III. kaetgórla volt a „legerő­sebb“, a legszínvonalasabb, melyben Keszegh Tímea lepte meg a közönsé­get leginkább — tehetségével, próza­mondói adottságával. A marcelházt alapiskola tanulója — amint ezt el­mondta — kilenc éves kora óta sze­repel versenyen. Gál László pedagó­gus tehetséges tanítványa — ma már több díj tulajdonosa — a vers, a próza megszállottja. De jö lenne — jegyezték meg szereplése után töb­ben Is —, ha minden alapiskola leg­alább egy Ilyen tehetséggel rendel­kezne ... A vers- és prózamondók vetélkedő­jének eredményei Így alakultak: a versmondás I. kategóriájában az első helyet a köbölkút! (Gbelce) Racske Gábor, a II. kategóriában Nyúl Péter, A bábok világa Fotó: Kallta (2), Prandl [3] Dráfi Emese a III. kategóriában a komáromi (Ko­márno) Dráfi Emese érdemelte ki. A prózamondók l. kategóriájában a marcelbázl Czibor Károly, a II. ka­tegóriában a komáromi Stubendek Katalin, a III. kategóriában a marcel­­házi Keszegh Tímea érdemelte ki az első helyet. BABOK, ВЁВ1К Es EGYEBEK Pénteken, az utolsó versenynapon került sor a bábcsoportok központi versenyére két kategóriában, össze­sen hét csoport mutatta be művésze­tét, nagy sikerrel. Ezen a vetélkedőn olyan tapasztalt együttesek Is részt vettek, mint a marcelházi PRÜCSOK, a dunaeszerdahelyl P1PITÉR, de sze­repeltek most induló együttesek Is — például a zsellzl (Želiezovce) HŰVI­­RÄG együttes, melyek új színfoltként jelentkeztek a csehszlovákiai magyar gyermek-báb játszásban. Mind a szakemberek, mind az értő­közönség általános véleménye az volt, hogy bábcsoportjainknál a fo­lyamatos fejlődés jelei mutatkoznak. Jobb lett a bábkezelés, egyes együt­tesek új technikai megoldásokkal — körparaván stb. — jelentkeztek. A gyerekek esztétikailag ts szebb, mo­dernebb bábokat láthattak a színpa­don a paravánok mögött és több, tar­talmilag Is értékes előadásnak tapsol­hattak. A bábcsoportok versenyében az eredmények Így alakultak: az I. ka­tegória első helyezettje a dunaszer­dahelyi SZÁZSZORSZÉP bábcsoport lett. A II. kategóriában a zsűri első dijat nem Ítélt oda, viszont két együttes kapóit második dijat: a marcelházi PRUcsOk és a dunaszer­dahelyi PIPITÉR — <¥— Szombaton a hálás gyermeksereg elbúcsúzott a Manótól, ilók és Mihók­tól, a Bolygójárótól, ami egyben azt Is jelezte; véget ért a Dunamenti Ta­vasz VIII. évfolyamának jól sikerült, kiválóan szervezett rendezvénysoro­zata. A viszontlátás reményében hadd búcsúzunk Weöres Sándor „Három változat“ című versével, melyet a ne­ves költő ennek a szfvet-lelket me­lengető gyermekünnepnek a tisztele­tére trt: A meséhez mennyi bizalom kell, hogy kavics-mód sok legyen a kincs, és a mondott rózsa Illatozzék, és nyisson az ólmodott kilincs. A meséhez mennyi szánalom kell, mennyi gyűlölet és szerelem, hogy a gonosz mind pokolba vesszék, 2 jó végül gyózelmes legyen. A meséhez mennyi lélelem kell, kályha mellett, hol semmi veszély, minden zugból manó Ipskelödiék. torkot tát son adakinrt az é). KALITA GABOR DUNAMENTI TAVASZ-1983 CSANGAlOK kisszínpada „A király nyulai“ című mesefeldolgozést vitte színre. Ez a népes csoport első alka­lommal mutatkozott be versenysze­replésen. Az aránylag nehézkes da­rabkezelést lendületes folytatás kő- 1 vette. Geönczeől Jolán — aki a da­rabot irta és rendezte — jó ötlettel lepte meg a közönséget akkor, ami-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom