Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-11 / 23. szám

1883. Június 11. IZABAD FÖLDMŰVES 5 Emberek, gépek, szállítóeszközök FELKÉSZÜLVE, ARATÁSRA VÁRVA A gabonabetakarítés mindenkor a legfontosabb tennivalók soriba tar­tozott. Így van ez most Isi Ezért for­dítanak rá megkülönböztetett figyel­met a mezőgazdasági üzemek veze­tői, főleg növénytermesztési szakem­berei, s természetesen a gépjavítók, szerelők. Sok függ attól, milyen a gépek és szállítóeszközök műszaki felkészítettsége. S természetesen a gabonabetakaritásban résztvevő dol­gozóknak is tökéletesen tisztában kell lenniük azzal, milyen feladatok elvégzése vár rájuk. Ez utóbbit az aratási „menetrend* tartalmazza, megnevezve a felelősöket, rögzítve az Időpontot s egyebeket. Nagyon helyénvaló az is, ha a már említett „menetrend* számol az idő­járás szeszélyeivel: ily mödon egy ideális határidővel s egy hosszabbra terjedővel számol a vezetőség, vagy­is az aratási „stáb“. s Evégből felkerestük a Sőregl (5u­­rlce) Efsz Illetékeseit. Igaz, hogy Itt csupán háromszáz hektárnyi az ara­tásra esedékes gabona. Am a betaka­rítás, tekintve a talaj domborzati adottságait (lejtők, domboldalak stb.), nagyon felelősségteljes és Időigényes, össze sem hasonlítható a csallóközi, mátyusföldl vagy a bodrogközi viszo­nyokkal. Molnár Tibortól, a szövetkezet fő­gépesltőjétől érdeklődünk, valójában ml a helyzet a gabonabetakarltásra való felkészülés terén? — Idejében hozzáfogtunk a kom­bájnok, egyéb gépek és szállítóesz­közök Javításához, ami által Időt nyertünk. Elmondható: üzemképesek az E—512-es gabonakombájnjaink. Persze, a felkészülés nem volt éppen gond- és problémamentes. Pótalkat­részhiány volt. Szakembereink sok időt kénytelenek fordítani alkatrész­­felújtásra. Ez természetesen nem ép­pen olcsó megoldás: növeli a javítási költségeket, amellett lassítja a javí­tás menetét. — Kik aratnak majd a kombájnok­kal? — Nagy Zoltán, FfllBp Vladimír és Imrece István. Ezek „véltóembere“ Mede István kombájnos. — Segítséget várnak-e valahonnét az aratáshoz? — Már régóta Jó a kapcsolatunk a Szolnok megyei Kengyel község me­zőgazdasági termelőszövetkezetének vezetőségével. Kölcsönösen segítjük egymást a gabonabetakaritásban. Mivel Magyarországon kezdődik hamarabb az aratás, a ml teherautóink mennek oda előbb segíteni, majd tőlük érke­zik négy gabonakombájn. — A terepviszonyok hasonlóak? — Egyáltalán nemi Kezdetben a vendégkombájnosoknak gondot oko­zott a lejtős terepen való térül és­fordulás, de már megszokták, ottho­nosan mozognak a domboldalainkon. — Maghordás? — Van négy S—708-os teherautó, ezeket Cservenák András, Drugde István, Szójózsef Zoltán és Mag Vince gépkocsivezetőkre bíztuk. Ezenkívül hat traktoros pótkocsit is be kell ál­lítanunk; Tóth Gábor, Szilágyi István és traktorostársaik ügyelnek majd arra, hogy a lehető legklsebbb le­gyen a szállítási veszteség, gazdasá­gos az erőgép-üzemeltetés. — Gabonabetakarítás Idején min­den perc drága; egy-egy gép esetle­ges meghibásodása komoly kiesést okozhat a betakarításban. Mikén* biztosítják az üzemzavar-elhárítást? — Mivel szervizkocsink nincs, a gépközpontban tartunk állandó ügye­letet. Gépjavítóink — Vincze István, Mihály József és Mede István — ta­pasztalt szakemberek, hozzáértőek, s fölöttébb nagyon lelkiismeretesek. Minőségi gépjavításra törekszenek. A főgépesitő beszélgetés közben kitért arra is, hogy a gabonabetaka­­rltés szervezési-végrehajtási terve részletes. Pontosan meghatározza nemcsak a feladatokat, hanem a sze­mélyeket név szerint Is feltünteti, kikre vár azok elvégzése, s milyen határidővel. Többek között megtudhattuk, hogy a szalmát zömében bálázzák majd, a többit szalmagyűjtő kocsikkal hord­ják majd, s kazlazzák. A tarlóhán­tást tizenkét traktor végzi majd, hogy győzze — ha kell, hosszabbított mű­szákban, vagy éjjel ts. A legkisebb veszteséggel történő gabonabetakarítés azon is múlik, hogy ne csak a kombájnos, de a mágszállltó Is törődjék a veszteség megelőzésével. Jó szolgálatot tesz ez esetben a ponyva rendszeresítése. Ezenkívül nagy figyelmet fordíta­nak majd a gépek gazdaságos üze­meltetésére. Az üzemanyag-takarékos­kodást elősegíti majd az, hogy a tá­volabbi dűlőkről, táblákról a gépeket nem szállítják a központba, hanem csak a kezelőszemélyzetet — haza. — Van-e valamiféle verseny a ga­bonabetakarltásra vonatkozóan? — Már hogyne lenne. Kidolgoztuk a verseny feltételeit, melyek a Jobb teljesítményre, a minőségi munka­végzésre, a szemveszteség legkisebb­re csökkentésére serkentenek. Végezetül még annyit: a közös gazdaság vezetősége biztosítja a ga­bonabetakaritásban résztvevőknek a zavartalan és kiadós étkezést, az üdítőital-ellátást. Vagyis, nemcsak a gépekről és szállítóeszközökről, ha­nem a dolgozó emberekről Is messze­menően gondoskodik, hogy az idei gabonabetakarítás zökkkenőmentesen és eredményesen bonyolítódjék le. S ha az Időjárás közbeszólna, erre vonatkozóan is megteszik mindazt, amit az ország kenyerének biztosítá­sa érdekében tenni kelle. Ugye, Így lesz, sőregiek?. . Böjtös János Az Impozáns, többcélé épület, Nagylégen (Lehnice) még teljesen be sem fejeződött, máris üzemel. Helyet kapott benne a hnb, a posta, a női-férfi fodrászat atb. Fotó: —nkl— felfordulna... Itt-ott, esős Időben gombamérgezés is előfordul, de erre nincs gyógymódunk. A számadójuhász munkát vélt; el­mosogatja az edényeket, átrakja a kosarat, majd egy lócára 01, megpi­henni. Lábához sompolyog a két puli, blzalmatlankodva el-elvakkantják ma­gukat a Jelenlétem miatt. A múlt felé terelem Lajos bácsi gondolatait. Rövid tűnődés után csordogál a válasz: — Alapító tagja voltam a pelsőci (Plešlvec) szövetkezetnek. Tizenegy éven át zootechntkusl tisztet töltöt­tem be. Aztán, 1963-ban úgy kifogy­tunk Juhászokból, hogy a vezetőség őrizte felváltva a nyájat, hetenkénti besorolásban. Amikor reém került a sor, annyira megkedveltem a bégatő­­ket és a természetet, hogy felcsap­tam juhásznak. Már a huszadik nya­rat töltöm Itt a Nagyhegyen, május elsejétől november közepéig, végéig. — És a falu, az otthoni kényelem, a tévé, az újság nem hiányzik? Meg a barátok ...? — Megszoktam, természetesnek ve­szem az Ittlétet. Aki nem veszi an­nak, az előbb-utőbb feladja a hegyet, a remeteséget. Itt nyugodt vagyok. Kocsmés sose voltam. Nem vonz a nyüzsgés, az aszfalt. Már második éve Itt van velem a Margit, a felesé­gem. ö az osztrongahajtó. Munkája mellett mos, fóz, elvégzi a kunyhó körüli tennivalókat. A másik „tár­sam“ a tranzisztoros rádió, ez pótol­ja az újságot. Olvasásra Itt úgy sem nagyon adódna Idő. Hogyan élnek ldektnt? Néha cívód­­nak-e egymással? Vannak-e megúju­lást nyújtó, egyhangúságot bontó ünnepeik? íme e sajátos életforma rendhagyó, a kívülállóknak valóban egyhangú, számukra azonban mégis változatos. élményszép. Reggel négykor ébrednek. Két és fél óra alatt végeznek a reggeli fe­jőssel, közben beszélgetnek, mókáz­nak, vidítják egymást. Reggeli után legeltetnek, mármint a fejős Juhá­szok. A számadó napi dolga nagyjá­ból már Ismert. Három társa a nyáj­ra vigyáz. Leheverednek a fűbe, szó­­longatják kutyáikat. Ugyanezt teszik — a földre fekszenek —, ha vihar kerekedik, Így csökkentik a villám­csapás veszélyét. Megitatják a nyájat, majd behajtják. Ezt követi a fejés. Tíz óra tájt megmosakszanak, elköl­tik szerény vacsorájukat (kolbász, szalonna, vöröshagyma, vagy hús­konzerv). Néha előkerül a furulya, beletrllláz az éjszakába. A baglyok meg a rigók Is felhangolnak. Az őzek, vaddisznók már Ismerik az éj­fél felé elcsendesedő dallamokat. Rö­vid az éjszaka. Alig ernyedtek el az izmok, máris ébredni kell. Csonka álommal, végig nem gondolt vágyak­kal kezdődik a következő, újabb nap. Állítások szerint sosem veszeked­nek, Jól megférnek egymással. Ünne­pük a szombat Ekkor Jön látogatóba a család. A feleségek szeretetet, me­leg ételt hoznak a férjeknek, a gye­rekek nyakbakapaszkodó kedvessé­get. Ekkor tudják meg: ml újság a völgyben? Nósfllt-e valaki? KI halt meg a faluban? Lajos bácsit a pásztorfurfangok, a hiedelmek, meg az egykori híres gö­­mörl luhászszahadalom felől fagga­tom. Nem tud Ilyenekről. Nem hisz az állatrontásban. Az Időjősláshoz Is csak annyit konylt, ha nyugtalanok a Juhok, két napon belül biztosan megjön az eső... A pulik nélkül egyhangúbb és fá­rasztóbb volna a juhászélet. Hűsége­sek, szolgálatkészek ezek a négylábú segítőtársak — s értenek emberül. Kövérek a legelők Most érik a vad­­cseresznye, a hegyi lakók kedvenc csemegéje, mely csudamód édes. Évente 25—30 hektárnyi legelőt „ko­saraznak“, amit a következő években megkaszálnak. Társjubászok: Simon Zoltán, 42 éves, kilenc éve van a szakmában. Az Iparból jött Ide, érti a dolgát; Görget Barnabás ugyan még csak el­ső esztendeje juhász, de Idevágó szakismereteit már gyermekkorában eltanulta apjától, aki ugyancsak Ju­hász volt. Ugyanannyi Idős, mint a már említet munkatársa, Hunyák' Jó­zsef valamivel korosabb, 6 Is bárá­nyok mellett nőtt fel. Üj ember e szövetkezetben. A számadó neje, Mar­git néni a közös gazdaság egyik leg­jobb fejőnöje volt. Két éve eltörött a lába, azóta fájdltja. Lajos bácsi már az 58-lk életévét tapossa. — Mint számadó, kitart a nyugdíj­korhatárig? — Nem tudom — mondja elbizony­talanodva. — Ha szép Is volt ez a közel egynegyed évszázad, félig re­meteségben, de már hamarabb fára­dok, mint azelőtt. A gyermekeim is kárlelnek, hogy hagyjam már abba, s fogjam pihenőre napjaimat. Hát majd meglátjuk, mit hoz a következő tavasz. Örömömre szolgál, hogy van, aki átvegye a furkősbotot, meg a számadőságot. Olyan utánpótlást ne­veltem, akikre néhány évtizedig biz­ton támaszkodhat a szövetkezet tag­sága, vezetősége. Viszontlátást Ígérve, elköszönök a szívős, napbarnltotta Juhászoktól. Ma­gamba zárom éltető derűjüket és emberségüket. Helytállásuk gerlnc­­egyenesltő hitvallásával Indulok, le a vö.lgybe, hogy átadjam juhászüze­netüket, a róluk semmit, vagy keve­set tudóknak, olvasóinknak. Alkonyodlk. A fennsíkon megszólal egy furulya. S hallgatnak a kőzsámo­lyok, a töbrök, a göcsörtös nyírek vadcseresznyefák, borőkaligetek, er­dei tisztások, a barlangok, a karszt­­hegység háta ... Hallgat a fennsík .. Korcsmáros László s - iHI <!- - Ш ШШ’Ш Wmm />•.*>• .>--.w: Szálastakarmány-betakarítAs (A szerző felvétele) Kiváló és elegendő TÖMEGTAKARMÁNYT Valójában ez serkenti a mezőgaz­dasági üzemek növénytermesztőit, hiszen a szálas takarmány betakarí­tásának és tartósításának eredmé­nyessége meghatározza az állatte­nyésztés eredményességét és jövedel­mezőségét. A tömegtakarmányok si­keres betakarítása (a fütermést Is beleértve!) azonban alapos személyi­­műszaki felkészülést, s nem kis mér­­tékű társadalmi segítséget Is Igényel. Különösen az olyan dél-szlovákiai Já­rásokban, mint a losonci (Lučenec), ahol a mezőgazdasági földterületnek mintegy 60 százalékát rétek és lege­lők alkotják. A szarvasmarha- és Juhtenyésztés fejlesztésére vonatkozó Irányelvek valóra váltása, valamint a hasznos­ságnövelés megköveteli, hogy — az említett járásban — az Idén számos­állatonként (a juhokat Is beleértve) 5,4—5,6 tonna tömegtakarmányt biz­tosítsanak a mezőgazdasági üzemek. Ebből a téli Időszakra, számosálla­tonként 2,8 tonnányit, mégpedig a mennyiség 80 százalékát 1. minőségi osztályban. Ez azt Jelenti, hogy a lo­sonci Járás mezőgazdasági üzemeinek több mint 160 ezer tonna tömegta­karmányt kell betakarítaniuk, ennek több mint a felét télire. A tömegtakarmányok betakarításá­val kapcsolatban Miroslav Garaj ag­rármérnökkel, a járási mezőgazdasá­gi igazgatóság Igazgatóhelyettesével beszélgettünk. 0 A legkisebb veszteséggel történő tö meg takarmány-beta kari tásnak mi­lyen formált, módszereit alkalmaz­zák? — Két betakarítási forma érvénye­sül Járásunkban: a gépi és a kézi. Míg az előbbi nem okoz gondot, mi­vel a gépi- és szállítóeszközök ele­gendő mennyiségben állnak rendelke­zésünkre, addig a kézi betakarítás a meredek lejtőkre és géppel megköze­líthetetlen, bokros, csalltos, nedve­sebb területekre Irányul. A terv sze­rint 2333 hektárnyi szántóról és több mint 8000 hektár rétröl-legelőről kell a szálas takarmányt, Illetve fflterméet betakarítani. Az előző ávhez viszo­nyítva, az Idén 1233 hektárra bővült az őszi takarmánykeverékek termő­­területe, a zöld futószalag 866 hek­tárnyit tesz ki, s lesz 890 hektárnyi csalemádé, valamint 2255 hektár má­sodnövény, illetve tarlókeverék. # Miután a ígűszakl ellátottságról elégedetten nyilatkozott, azt kérdez­ném: milyen mértékű a lakosság és a védnöküzemek segítségnyújtása? — Főleg a járás északi területein levő szövetkezetek szorulnak rá a segítségre, mert itt géppel hozzáfér­hetetlen a legtöbb terület, ahonnét csak kézi erővel lehet a füvet leka­­szálnf és a szénát betakarítani. A legtöbb ilyen területtel a látkyi szö­vetkezet rendelkezik, összesen 478 hektárral. Ezt követi a poltárl és a málinecl szövetkezet. Am a Járás déli részein Is van hasonló terület, csak kevesebb: így például a rappi (Ra­­povce) szövetkezeiben és Füleken (Fiľakovo), ahol kézikaszát kell ra­gadni ... Egy szó, mint száz: a járás­ban összesen 2400 hektárnyi a gépek­kel lekaszálhatatlan. $ hozzáférhe­tetlen terület. Folytatnám azzal, hogy nagy segítséget nyújtanak a járás fiataljai a fűkaszáláshoz és a széna­betakarításhoz, s természetesen a falvak lakosai, a Nemzeti Front ha­táskörébe tartozó egyéb társadalmi-, tömeg- és szabadidő-szervezetek tag­jai. A beszélgetésből kitűnt, hogy a szóban levő járásban az illetékes szervek a szálastakarmány-betakarl­­tást annak fontosságához mérten ke­zelik. Szervezésben, munkaerő-mozgó­­síeásban nincs hiány. A nagy ig> éke­zet eredményesen Járulhat hozzá a Járás mezőgazdasági üzemel állatállo­mányának jó minőségű és elegendő szálas takarmánnyal történő ellátá­sához, végső soron az állattenyésztés eredményességéhez és Jövedelmező­ségéhez. A beszélgetést köszöni: В I -Versenyfutás az idővel Mintha száz nap sütne a cslcserl (Cičarovce) szövetkezet mokcsal Kertalja nevű dűlőjére, oly nagy a hőgég. — Kell ez a Jó meleg — mondja hangsúllyal Kiss János fógépe­­sitó, agronómus, a közös „mindenese“. — Hadd szárítsa a vizes földjeinket. Ha nem tudná, Itt, mifelénk nagyon gyakran esik az eső. Így aztán az a veszély áll fenn, hogy mintegy száz hektárnyit nem tudunk majd bevetni, kellően hasznosítani. Mit csináltak ottjártamkor? Éppen szóját vetettek. Eléggé dicsér­ték a Pneumatik típusjelű gépet, amelyet Juraj Damackó töltött fel vetőmaggal, s Hami József meg ellenőrizte, nincs-e valahol, valami baj, eltömődés... . i — Megbízható, Jó szerkezet — magyarázta a traktoros. — Kez­detben kissé féltünk tőle, aztán megkedveltük. Szapora a munkája: napi teljesítménye eléri a 60 hektárt. A feketemezői (Clemé Lúky) határban nagy a nyüzsgés. Levcsák László kultlvátoroz, s őt Vaszi Gyula, valamint Szatmári Ferenc követi a permetezőgéppel. A permetezőgépet Diószegi Károly szol­gálja ki. Érzkezésünkre szusszanásnyí Időre leállnak a traktorok. Szóba kerül, hogy megéri jó minőségű munkát végezni. Tavaly 140 hektá­ron termesztettek cukorrépát, s 48,5 tonnás hozamátlagot tudtak betakarítani. Ilyen jó eredményt az egyre erősödő Járésl mezőnyben nem könnyű elérni. — Valamikor ez, Itt, legelő volt — mondja Banyik János, a Skoda 180-as vezetője A község jószágja delelt Itt, ma viszont szántő, nem Is a legrosszabb talajú. A szomszédos táblán, ahol már korábban került földbe a kuko­rica, már szépen sorol s fejlődik a fény és a meleg hatására. S tel­jében folyik a szálas takarmányok begyűjtése. A töketerebesl (TreblSov) Járásban, ahol szélsőséges időjárás ural­kodott hosszabb Ideig, annak Jobbrafordultával nagy a munkalen­dület. Mindenütt azon fáradoznak, hogy a nem rajtuk múló kése­delmet behozzák. (—ib—)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom