Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-14 / 19. szám

1933. május 14. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A piacmegtartás időszerű kérdései vagyis mintapéldányait mutatta be — úgy tűnt — tapogatúdzó szándékkal, mert a sorozatgyártás még várat ma­gára. A TESLA vállalatok és hasonló té­makörökkel foglalkozó egyéb egysé­gek magas műszaki szintű, korszerű elektronikus szerkezeteket kínáltak a kereskedelmi szakértőknek. A brati­­slavai OMNIA Külkereskedelmi Válla­lat többek között bemutatta a Zlaté Moravce-i CALEX n. v. számos újdon­ságát. Választékához tartozott példán! a kompresszorral működő CALEX 130 mélyhűtő, továbbá a CALEX 350 rend­kívül korszerű hűtőszekrény is. Említésre érdemesek továbbá a fü­lek! (Fiľakovo) KOVOSMALT fahulla­dékkal és szénnel fűthető, a takaré­kosság elveinek teljes mértékben megfeleld kályhatípnsai, mint például a FIKO U 90, a FIKOTERM U 5, a Fl- KOTERM U 6,3 és a FIKOTERM О 8 kályha. A žilinai OREVOINDUSTRIA válla­lat, hazánk egyik legnagyobb téli sportszergyártó egysége a vásáron több újndonságot mutatott be. Amióta a sfléceket ausztriai licenc alapján új módszerrel készítik, gyártmányaik­nak több mint batvan százaléka ki­váló minőségben kerül a hazai és a külföldi piacra. Az INSPORT által bemutatott turisz­tikai és sportszereket szintén nagy érdeklődés övezte. Ilyen gyártmán Il­kát persze külföldi cégek is nagy mennyiségben felsorakoztattak, tehát a szakembereknek bőven nyilt lehető­ségük az árucikkek minőségének összebaszonlítására. A SONA vállalat rendkivül tartós és tetszetős teleszkóp rendszerű hor­gászbotjaival vonta magára a figyel­met. Készítményeit a hazai és a kül­földi horgásztársadalom régebben megkedvelte, tehát készítményeinek jő piaca van. Megfigyelhettük, amint a külföldi és a hazai kereskedelmi szakértők egy egy gyártmányt alaposan szem­revételeztek. Feltehetően azzal a szán­dékkal és óhajjal, hogy megszerezzék és forgalomba hozzák a jó minőségű termékeket. A nem szakavatott láto­gatók sokasága pedig arra keresett választ, hogy a nemzetközi vásáron bemutatott termékek közül jó néhány mikor jelenik majd meg boltjaink­ban.,, HOKSZA ISTVÁN Hazánk könnyűiparának gyártmá­nyai az eltelt évtizedekben mind a hazai, mind a külföldi piacokon nagy tekintélyt szereztek. Lényegében ez azzal is magyarázható, hogy a köz­szükségleti cikkeket gyártó iparágak­ban politikai és szakmai szempontból jól felvértezett kollektívák dolgoznak. A legkiválóbbak a mesterségbeli ké­pességeket, s a szakma szeretetét részben az idősebb családtagoktól, részben pedig a kollektíva bölcses­ségére támaszkodva önszorgalomból szerezték meg. A gyár mányokon ter­cikkeket gyártó iparágak hazánk exportfeladataiból egyre nagyobb részt vállaljanak. Még az is említést érdemel, hogy például a 6. ötéves tervidőszak éveiben 80 százalékkal több szükségleti iparcikket exportál­tunk, mint korábban. Gazdaság-fejlesztési terveink szá­molnak vele, hogy a soron levő évek­ben tovább javul, tökéletesedik a közszükségleti cikkeket gyártó ipar­ágak termelése, tehát a korábbihoz képest lényegesen bővül majd a ha­zai alapanyag-bázisra támaszkodó mészetesen ki-ki saját képessége sze­rint újított, korszerűsített valamit, hiszen ez nagyon hasznos. A könnyű­ipar fejlődése tehát huzamos idő óta dialektikusán felfelé ível. A Brnóban nemrégiben megrende­zett 14. Tavaszi Nemzetközi Arumin­­tavásáron hazánk könnyűiparágainak sokasága mutatta be tetszetős, jó mi­nőségű gyártmányait. Bohumil Urban CSc., a CSSZSZK külkereskedelmi mi­nisztere e nemzetközi termékbemuta­tón joggal emelte ki, hogy a világ számos kereskedelmi vállalata szíve­sen megvásárolja közszükségleti ipar­cikkeinket. s nem a véletlen műve, hogy ezek a termékek képezik kül­kereskedelmi forgalmunk tekintélyes hányadát Csak természetes, hogy külkeres­kedelmi partnereink megkövetelik a gyártmányok minőségének és korsze­rűsítésének szüntelen javítását. hiszen végső soron mindenki fogyasztó, és pénzéért jó minőségű, tetszetős árut kíván. Pozitívumként említhető, hogy pél­dául 1981-ben a CSSZSZK könnyűipa­ra biztositotta részünkre az ipari ter­mékmennyiség 31,5 százalékát, és 1948-tól számítva — az említett idő­szakig — a közszükségleti cikkek áruforgalma nyolc és félszeresére emelkedett. Ugyanakkor az 1970 -1981-es években az áruforgalom 66 százalékos növekedést ért el. Lehető­ség nyilt rá, hogy a közszükségleti külföldi áruforgalmunk, illetve kivi­telünk. Időszerű követelmény, hogy a közszükségleti cikkeket gyártó és forgalmazó iparágak munkaközössé­gei a jövőben sokszorta rugalmasab­ban, a piacok felvevőképességéhez igazodva reagáljanak a minőséggel és a korszerűsséggel kapcsolatos fa gyasztói visszajelzésekre. A kereske­delmi partnerek által megrendelt árnt gyorsan és hibamentesen szállít­sák a rendeltetési helyére, mert ma­napság külföldön csak olyan vállala­tok szerezhetnek előnyt másokkal szemben, amelyek a jó minőségű árut rugalmasan szállítják. Tény persze, hogy főleg Nyugat- Euröpa tőkés országaiban az árufor­galom tekintetében bizonyos pangás uralkodik. Ez arra figyelmezteti kül­kereskedelmi szakembereinket, hogy a célok sikeres megvalósítása érdeké­ben tegyenek meg mindent a gyártó vállalatokkal történő együttműködés elmélyítésében. Csak így reagálhat­nak a maga idejében, tehát érzéke­nyen a külföldi igényekre, s olyan közszükségleti iparcikkeket exportál hatnak, amelyek az esetleges pangá­sok időszakában is piacképesek. Csak így tartható meg külföldi áruforgal­munk folyamatossága. Egyszer azon­ban megszűnik a pangás, s akkor űjnlt erővel kínálhatják a többi jó minőségű választékot is. Fontos azon­ban, hogy mindig a piacon maradja­nak. Nem szabad elfeledni, hogy a vetéiytárs vállalatok sem pihennek a babérokon, hanem ők is foglalkoznak gyártmányfejlesztéssel, s Így újabb termékekkel jelentkeznek a piacokon. A brnói nemzetközi termékbemu­tató a szakértőknek ]ö lehetőséget biztosftott az alapos szemrevételezés­re, vagyis arra, hogy mind minőség, mind használati érték tekintetében összehasonlíthassák egymás gyártmá­nyait, és indooklt esetekben megte­gyék a szükséges intézkedéseket. Ezek tények, melyeknek a vetületé­­ben virulhat, vagy éppen panghat a kereskedelmi forgalom. A nemzetközi árumintavásár tíz fő gyártmánya kö­zül hazánk bőrfeldolgozó iparágának termékei emelkedtek ki. Ezek a ké­szítmények és gyártmányok a legké­nyesebb igényeket is kielégíthetik. A külföldi kereskedelmi szakértők többsége elismerően méltatta a láb­beli. bőrdíszmű és szőrmeiparunk vá­lasztékát, minőségét, formagazdagsá­gát és színösszetételét. Nagyon hízelgő ránk nézve, hogy a szó legszorosabb értelmében ha­zánk a világ egyik cipőgyártó nagy­hatalma. Világméretekben számítva hazánkban egy lakos átlagában a leg­több lábbelit gyártják. Példánl 1981- ben a gyártóvonalakról nem keve­sebb, mint 127 millió 961 ezer pár lábbeli került forgalomba. A kívül­állót tán még az is érdekelheti, hogy az említett cipőmennyiség két-három­­szorosan több a háború előtti legna gyobb gyártási szintnél. A lábbelik gazdag választékát rész­ben a gottwaldovi SVIT Termelési- Gazdasági Egység, részben pedig az OAKO vállalat úgyszólván ámulatba ejtő „tálalásban“ sorakoztatta fel. A vállalatok a bőrből varrt ruházati cikkeket, a szőrmeárut, de a kesztyű­ket és más bőrből készült termékeket is a korszerű technológia követelmé­nyeinek figyelembe vételével készí­tették. A többi szakágazatok, mint például az üveg-, a bizsu-, az edény-, a por­celán-, a gyapotfeldolgozó, valamint a konfekció ipar szintén a tudomá­nyos-műszaki fejlődés szigorú feltéte­világranglista számtalan jőnevű vál­lalata jelen volt a vásáron. Bútoriparunk viszont túlsúlyban a gyártmányfejlesztést szorgalmazó in­tézmények bútorkülönlegességeit, leinek szellemében készítette el és matatta be gazdag gyártmányválasz­tékát szebbnél szebb, jobbnál jobb termékeit, annak tudatában, hogy a » «•и"*'* ACSKP XVI. kongresszusa irányelveinek lebontását köve­tően a tőketerebesi (Trebišov) járásban is igényes célokat tűztek ki a mezőgazdasági termelés fellendí­tése szakaszán. Elsőrendű feladatnak tartják az alapvető élel­miszerekből való önellátás elérését. A CSKP KB 4. ülése érté­kelte az eredményeket, s a megváltozott feltételeket Is figye­lembe véve határozta meg a fejlesztésre vonatkozó további teendőket. Noha népgazdasági meggondolásból az épületberuházások terjedeleme a 7. ötéves tervidőszak éveiben országos méretek­ben csökken, a tőketerebesi járásban e téren még mindig na­gyok a feladatok. Főképpen a nagy kapacitású tehenészeti telepek építését szorgalmazzák. A soron levő öt évben 12 ezer szarvasmarha részére készítenek új férőhelyet, ugyanakkor más beruházások is napirenden vannak. Az Idén kell például átadni a boly! (Bot), a leleszi (Lelesz] és a szürnyegi [Slrník] szövetkezet tehenészeti telepét. Számottevő beruházásnak számit a járásban a zöldségter­mesztő mezőgazdasági társulás üveghéz-rendszere, ahova a kö­zelmúltban ellátogattam. A kivitelezés üteméről és az ezzel kapcsolatos gondokról a beruházó vállalat képviselőjét, Szabó Béla mérnököt és az Agrostav vállalat építésvezetőjét, Rajna Andrást kerestem fel tájékozódás céljából. — A zöldségtermesztési társulás nagykaposi (Veiké Kapu­šany) üvegházrendszerének a kivitelezését 1979-ben kezdtük és 1985 bentadjuk át — említette az építésvezető. — Az üveg­házakat két szakaszban építjük. Az első szakaszban 2,7 hek táron 37 millió korona, a másikban pedig 2,3 hektáron 38 mii 116 korona beruházással készítjük megrendelésre. A gépek és más eszközök körülbelül 5 millió koronába kerülnek. Mindent megteszünk azért, hogy az Idén legalább egy hektárnyi üveg­­házterületet átadjunk. Sajnos ez nemcsak rajtunk múlik. Vál­lalatunk még nem rendelkezik olyan kapacitással, hogy képes lenne egy Ilyen űvegház-komplexum elkészítésére, ezért több alvállalkozóval kell dolgoznunk. Ilyen vállalat például Deőin bői a Sempra, amely a szerkezetet biztosítja, továbbá a 2iar nad Hronom-1 Gép- és Traktorállomás, amely tízmillió koronás beruházással a fűtést szeréit be. — Ütemterv szerint építenek? — érdeklődtem Szabó Béle mérnöktől. — Bizonyos kapacitást az idén át kellene adni. Ez nem is ÍGÉRETES BERUHÁZÁSOK Tóth Bertalan kőraűvescsoportja példásan dolgozik az üvegház­­rendszer kivitelezésén A szerző fevétele a fő kivitelezőn, hanem az alvállalkozókon múlik. A Žiar nad Hronom-1 GTA sajnos másfél éves „csúszással“ ígéri a fűtési munkák befejezését, tehát gátolja az Agrostav kivitelezési te­vékenységét. Amíg ugyanis a fűtés nem készül el, az épít­ményt nem lehet beüvegezni. Ez további határidőelodáződást von maga után. A kivitelezés kezdetétől számítva mintegy 4 millió korona értékű munka nem készült el. — A lemaradás behozható. Jó lenne azonban, ha a társ­­kivitelezők is javítanák a munka ütemét — jegyezte meg Raj­na András. A 7. ötéves tervidőszak végéig az Agrostavnak összesen 58 objektumot kell elkészíteni. Rendszeresen értékelik a napon­kénti teljesítményeket. A fő kivitelező 44 emberrel dolgozik az építkezésen. Az emberek rugalmas átcsoportosításával javul a munka üteme. A 15 millió koronás Idei beépítési tervből az első negyedévben 2,4 millió korona értékű munka készült el. Az alvállalkozók azonban lemaradtak a munkával. Tóth Bertalan kőműves és Llpán űdön ácscsoportja, továbbá a központi fűtést szerelők közül Szűcs Tibor brigádja dicsé­retet érdemel a derekas munkáért. Ök a feladatokat sikeresen valósítják meg. A vállalat vezetősége mindent elkövet azért, hogy a kollektívák anyagi és egyéb ösztönzése jő legyen. Ez­zel ugyanis nagyobb teljesítményre serkentik a dolgozókat. A párt- és szakszervezeti értekezleten mélyrehatóan elemzik a helyzetet, s a munka tervszerűségének megtartása érdeké­ben mindenekelőtt a kommunistákat mozgósítják. A tervek teljesítése szükségessé teszi a munkakezdeményezés kibonta­koztatását, a tömegpolitikai munka elmélyítését. Arra kell törekedni, hogy a dolgozók mindegyike ismerje feladatát. Ha elkészülnek az üvegházak, akkor ezen a szakaszon száz­húsz dolgozónak biztosíthatnak munkát. Évente primőr zöld­ségből 1108, paprikából, paradicsomból és uborkából 1451, ét­kezési gombából 200, szárított zöldségből 600 tonnát, vágott virágból pedig 360 ezer szálat termelhetnek eladásra. Ugyan­akkor 700 ezer darab palántát Juttathatnak megrendelésre a környező mezőgazdasági üzemeknek a szabadföldi -zöldségter­mesztés fellendítésére. Ha nem módosulnak a tervek, akkor a szóban forgó üvegház-rendszer évenként 6 millió korona tiszta nyereséggel zárhat, s a beruházás költségei mintegy nyolc éven belül megtérülhetnek. ILLÉS BERTALAN »••■«•вва«а*вввв«в«вв«вввв«п«*аалвавввваввавааввв**вввввввав*аа1авв*»«вввваавм»«*в*%**«****»ж*а«*||*ав*вве**»#***а****яж!**«**»аяая»*«вв*а*в8а*»яавла*вява«!>

Next

/
Oldalképek
Tartalom