Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-30 / 17. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. április 38, 4 Pintér László műhelyvezető A négy fiatal szerelő — a gordiu­szi csomó feloldása láttán — szinte megkönnyebbülve feltápászkodlk, majd megmarkolja a nem éppen lep­kesúlyú gépet. A „tanácsadó“ Pintér László, a Vág­­farkasdi (Villany) Efsz negyedi (No­­ded) részlegének műhelyvezetője — jól végezve dolgát Így szól hoz' m: — Ne haragudjon rám, hogy a be­szélgetés közben is teszek, veszek, utasítok. Nemigen szeretek az irodá­ban ücsörögni, jobban érzem magam az emberek között. Aztán szem elől tévesztjük egy­mást. A műhelyvezetőnek csak a hangját hallom, közben egy jó nagy­ra méretezett épületcsarnokba téve­dek, ahol egy kombájn „belsőségei“ fekszenek a padlón. — Nem fél, hogy túlhúzza azt a csavart? — szólok Antal Jánoshoz, az egyik javítóhoz, aki igencsak nagy energiával végzi teendőit. — Ah, — legyint egyet, majd meg­­törll homlokát. — A mi kezühk már olyan, mint egy mérőműszer. Persze nem is lenne jó, ha rossz munkát vé­geznénk, mivel ehhez a géphez sze­mélyes érdek fűz. Nyáron aratás ide­jén ugyanis én ülök a nyergébe. Vléan Ferencet a kollegalitásról, az együttműködésről kérdezem. — Nem is lennénk egy brigád, ha nem tartanánk össze. Aki ismeri a A hatodik X felé járó nehézléptű ember a gép mellé térdel, s tenyerét úgy teszi rá a beteg masinára, mint anya gyermeke fejecskéjére. — Na fiúk, már tudom, hol a baj... A gépet fordítsátok féloldalt, a védő­lemezt vegyétek le, aztán majd hív­jatok. Megoperáljuk.., szövetkezetek gépjavltóműhelyeinek gondjait, az jól tudja, mennyire fon­tos az együttműködés, á találékony­ság és a problémák közös orvoslása Elvégre amíg gerinc van, addig tar­tás is van. A jelképes szavakat Antal János egészíti ki: — Ezt a gerincet a mi szocialista brigádunk tagjai képezik. Mondogat­juk is egymás között: ha mi jól dol­gozunk, hajtunk, a gépezet többi al­katrésze is jól működik. A műhely előtt egy „kettévált“ traktor. Mellette két fiatal szorgosko­dik, a gép kezelője, s egy motorsze­relő. Közben megjelenik Pintér László Is, a műhely lelke, akivel tovább foly­tatjuk barangolásainkat. — El sem hiszi — szólal meg a műhelymester —, hogy mennyire se­gítik munkánkat a jó emberi kapcso­latok. A traktornak, amit kettévá­lasztva látott, Patkós Tibi és Bereczki Jani traktoros a tengelykapcsolóját javította. Ha kettőjük között nincs meg az összhang, ha hiányzik a ka­pocsmondat: „Tiblkém, jó lenne, mi­nél hamarabb... Ne maradjak el a munkámmal...“ akkor Itt képes len­ne négy szerelő naphosszat elplsz­­mognl. De ha megvan az összetartás, a munka gyümölcse Is megterem. Tovább ballagunk. A műhely veze­tőjének Idézek abból a beszélgetés­ből, amelyet egy Idősebb gépjavítóval folytattam. — Beosztottjai azt állítják, hogy a nyugalmával, kiegyensúlyozottságával képes magával ragadni az embereket. A szocialista brigád vezetője sosem Ideges, sohasem bosszankodik? — Jaj, dehogynem. Csak kifelé nem mutatja, nem mutathatja az ember. En az életben rájöttem arra, hogy türelemmel a legnagyobb probléma is megoldható. En megvetem az ujjal mutogatókat. Az emberek különböző természetűek, de ha én értem a gon­dolataikat, kiismerem a szándékaikat, ők is megértik az én szavamat. A másik műhelycsarnokban „ütő­hangszerek“ koncertjét hallhattuk, Pintér László tett Is erre egy Igen találó, lírai hangú megjegyzést: — Ugye a legszebben csengő dal a mun­ka dala... Amikor a szocialista brigád felől érdeklődöm, a műhelyvezető hirtelen megáll, s felcsillanó szemekkel csak ennyit mond: — Tudja mit? Ehhez a témához mégiscsak kell az iroda ... Ott van a brigádnaplónk, ha érdekli, belelapozhat. Míg a nagy könyv előkerül, a brl­­gádvezetö dióhéjban vázolja a cso 'urt „életrajzát“. Megtudom, hogy a gaz­daság negyedi részlegének gépjavító szocialista brigádja 1979-ben alakult, melynek tíz tagja ezüstérmes brigád­tag, heten pedig — a fiatalabb tagok közül — a bronzérem viselői. Kézbe veszem a gondosan vezetett brigád­naplót, s szemem előtt táviratszerűen peregnek a történetek, események: ■ Az 512-es arató-cséplőgépek technikai állapota nagyon rossz. A brigád vállalta, hogy ezeket a gépe­ket többletmunkával használhatóvá teszi. ■ A brigád felajánlotta, hogy ön­erőből kazánt épít, s megoldja a mű­helyek fűtését. A vállalás teljesítve... ■ Szalka Ismre és Takács Sándor brigádtagok, a mozgóműhely legény­sége több alkalommal is éjszakai műszakot vállalt annak érdekében, hogy az idénymunkában „lerobbant" gépek másnap reggelre üzemképessé váljanak. ■ Közös kirándulás. A brigád mun­kaidő után segített a fóliavázak fel­állításában ... ■ Az elnök dr. Perecz Gyula Írás­ban köszöni meg azt, hogy a brigád­tagok önerőből lefedték az egyik mű­helyrészleg tetejét. É A tagok kiskertet létesítettek a műhelyek mögött. ■ A brigád tagjai szombat-vasár­napi műszakban megépítették a gép­mosó állomást. ¥ A negyedi újítók által készített sarabológép kitűnőre vizsgázott A szerző felvételei Szocialista brigádtagok munka közben A brigádnaplóban való „böngészé­sem“ után Pintér László kiemelten szólt a nyolc kommunista brigádtag munkájáról: — A csoportban dolgozó párt'agok mind a munkahelyükön, mind a ma­gánéletben példamutatók. Ezek az emberek mindig elsőként állnak oda a munkapad, a gép mellé akkor is, ha a termelés szempontjából nagyon lényeges feladatot kell megoldaniuk. S ha a brigád szocialista vállalásának teljesítéséről van szó, elmondhatom, hogy rendszerint ők teszik le az asz­talra a legtöbbet A negyedi brigádról formált kép korántsem lenne hiteles, ha nem szól­nánk a csoport ötletembereiről, s azok újításairól. Ugyanis éppen itt rejlik a brigád egyik legkiválóbb tulajdonsá­ga: a tagok akkor sem torpannak meg, ha történetesen hiányzó alkat­részeket kell helyettesíteni, vagy ha egy gépet kell önerőből megalkot­niuk. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium által rendezett összejö­vetelen —, ahol az újítómozgalom eredmnéyelt értékelték — a legjob­bak között említették a farkasdi szö­vetkezetei. Pintér László az újításokat mutatta be, leírásukban viszont Seress Ferenc — korábban a műszaki fejlesztéssel volt megbízva, jelenleg pedig az el­lenőrző bizottság elnöke — volt a segítségemre. Idézem néhány monda­tát: — Tavaly nyolc újítási javaslatun­kat fogadta el a jmi újítási bizottsá­ga. ötlet volt korábban Is, ezek „fel­fogásával“, terjesztésével viszont csak részben foglalkoztak. Azóta nagy változás történt. A gépje-. 5 műhelyek dolgozói azonnal szólnak, ha említésre méltó újítási javaslat születik. Az alábbiakban felsorolt újítások a negyedi szocialista brigádhoz kö­tődnek. Ш Köztudott, hogy az előcsírázta­tott burgonya gépi ültetése a legtöbb helyen gondot okoz. A brigád tagjai egy dohányültetőgép átalakításával elérték azt, hogy az ültetés folyamán a gumóról nem törik le a csíra, s a gép az ültetőanyagot be is takarja. ■ Érdekes újítás a trúgyaszóróval történő takarmánykeverés. Egy vil­lanymotorral hajtják a gépet, műtrá­gyázás esetén pedig eredeti küldeté­sének megfelelően alkalmazzák. ■ Országos viszonylatban is jelen­tősnek számít az SCP vetőgép váz­­szerkezetére felszerelt sarabolú. A rugókkal ellátott késeket nem dobja fel a hant, a sarabolú tökéletes mun­kát végez. Ezt a gépet valószínűleg az idei AGROKOMPLEX újításokat be­mutató kiállítási területén is láthat­juk majd. • О • Május elseje, a munka ünnepe előtt, mindenkit Jő érzés tölt el, ha szép eredményekről hall, ha a dolgo­zók aktivitását dicsérheti. Ez számom­ra megadatott... KALITA GABOR iái Nagy kiterjedésű, több ezer hektárnyi mezőgazdasági földterülettel rendelkezik ez az Ipoly menti közös gazdaság. Nem a legjobb termelési és személyi adott­ságú, így nemegyszer mérleghiányos évet hagy maga mögött. Ilyen év volt például a tavalyi Is. Mindamellett a szövetkezet vezetősége igyekszik a dolgozók kulturális, szociális és spor­tolási Igényeit a megszabott anyagieszköz-keretből kielégíteni. Tekintettel a mezőgazdasági üzem nagyságára és a népes tagságra, az e célra fordítható pénzösszeggel kát öttagú bi­zottság önállóan sáfárkodik: természetesen, a vezetőség által jóváhagyott éves munkaterv az Irányadó. 1. A szociális bizottság elnöke Gregor István, a növényter­mesztési főágazat üzemgazdásza. Nemrégiben testálták rá ezt a tisztséget, így aztán tapasztalat híján kissé bátortalanul tá­jékoztat. — Mire fordítják a rendelkezésre álló pénzösszeget? — Hát a legszükségesebb dolgokra. Elsőként említhetem a dolgozók üzemi étkeztetését. A téli időszakban naponta mint­egy száz, nyáron viszont 250 az étkezők száma. Ezenkívül, mivel munkaerőhiánnyal küzdünk, a külső segítségre Is rá­szorulunk. Ezek — különk éppen a nyári és őszi betakarítás Időszakában — teljes napi ellátásban részesülnek. Az ebédet a munkahelyekre szállítjuk, hogy a dologidő jól hasznosul­hasson, ne szenvedjen csorbát. Az erre fordított összeg mint­egy 160 ezer korona, a legjelentősebb tétel éves viszonylatban. Ebben a szövetkezetben szokás, hogy az 50. életévüket ün­neplőket megjutalmazzák, s a nyugdíjba vonulók hűségpénzl kapnak, 500-tól 2500 koronáig, a ledolgozott évektől függően. Ezek száma harminckilenc volt, s körülbelül 60 ezer koronára rúgott a kétféle jutalom összege. Említést érdemel, hogy a szövetkezet alapítótagjai havonta fejenként 300 korona külön­­jutalomban részesülnek. — Hány nyugdíjasuk vén? — Ügy 240 körül vannak, ezeknek csupán az egyharmada dolgozik, mintegy 50—60 fő. Még kilenc alapítótagunk él, s tizennyolc részesült nyugdíjpótlékban, havi kétszáz koronáig terjedően. Természetesen, csakis azok, akiknek alacsony a nyugdljjáradékuk. Valamennyi nyugdíjas természetbenit Is kap. — Az idősebbekről már szóltunk. Mi a helyzet a fiatalok­kal? Köztudott, hogy munkaerőhiány forog fenn. — A fiatalokat arra serkentjük, hogy tanuljanak, szakkép­zettséget szerezzenek, főleg az állattenyésztést Illetően. Ha a fiatal az iskola sikeres befejezése után az állattenyésztésben helyezkedik el, a szerződésben foglalt pénzösszeg illeti meg egyszeri jutalomként. El kell még mondani, hogy a tagok egészségvédelméről Is |л«аввяввааавяаяяааавааававваввааваааааа1 gondoskodik a vezetőség a szociális bizottság Javaslata alap­ján. — Az Idén már két dolgozónk részesült Trenčianske Tepll­­cén gyógyfürdői kezelésben, s négy kapott beutalót Gyügyre (Dudince) a gyógyfürdőbe. — Mi tartozik még a szociális bizottság hatáskörébe? — Hát a gyermekgondozási juttatás összegének jóváhagyá­sa, a táppénz-kérdés, a csökkent munkaképességűek szociális Gondoskodás az emberekről Az Ipolysági (Šahy) Vörös Lobogó Efsz-ben segítése, számukra megfelelő munkahely felderítése, s termé-' szetesen a beteglátogatás. Nagy vonalakban tehát ennyi. 2- f Blaskú Lászlóné, a kulturális bizottság elnöke nagyon ma­gabiztosan sorolja, hogy a rendelkezésre álló 282 ezer korona sok mindenre kell, Így például háromnapos és egyhetes hazai társasutazásra, amelyen a résztvevők tágíthatják látókörüket, gyarapíthatják szakismereteiket. Ugyancsak a szakmai-politikai Ismereteiket gyarapítják a tagok részére előfizetett különféle újságok. — A dolgozóknak munkaerejük felfrissítésére, kikapcsoló­dásra Is szükségük van. — Ez tökéletesen így Igazi Jelenleg hat tagunk van épp ilyen célból a gyógyító levegőjű, szépséges Magas-Tátrában. Évente nem kevesebb mint 18—20 tagunk — az arra legérde­mesebb — részesül jutalomüdülésben. S a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége járási bizottságának közreműködésével nyaranta mintegy 25 gyerek vessz részt hazai és külföldi tá­borozáson. Ez a táborozás évekre szóló, felejthetetlen élményt jelent az efsz-tagok gyermekei számára. — Szeretnék hallani a kulturális életet előmozdító anyagi segítségről, hozzájárulásról. ibbbbbbbbbbbbbBB’ — Szólhatok róla: Itt van például a Csemadok tesmagl (Tež­­mak) szervezetének éneklőcsoportja. Elősegítjük, hogy a Tavaszi szél vizet áraszt országos döntőjén megfelelő ruhá­zatban vehessenek részt. Anyagilag segítjük még a dolgozók tavaszi filmfesztiválját, a fotókör, a három sportszervezet (ipolysági, tesmagi, ipolyviski), a Honvédelmi Szövetség helyi szervezete tevékenységét. A szövetkezet szervezésében került sor például az ipolysági üzemek közötti asztalitenisz-mérkő­zésre. Blaskőné a továbbiakban lelkesedéssel újságolta, hogy az Idén újdonságként Télapó-ünnepséget rendeznek a legifjabb nemzedék számára — szövetkezeten belül. Az ajándékozás költségeit Is természetesen a kulturális alapra fordítandó összegből fedezik. — A művelődés egyéb formái lránt milyen a tagok érdek­lődése? Például: színházi előadás, könyv és egyéb? — Sajnos, erről a legfájóbb nyilatkoznom. Hiába rendelünk színházjegyet, a kínálgatás legtöbbször kudarccal jár. Csupán egynéhány az ezirányú érdeklődó, ami édeskevés. A közöm­bösséget valamiképp fel kellene számolnunk. Ogy hisszük, ez türelmes nevelés és ráhatás kérdése. Ez nem megy egyik nap­ról a másikra. Bizony, tiem! A sokéves mulasztást valamiképp mégis be kell hozni. Az eddiginél nagyobb erőfeszítésekkel és Jól bevált közönségszervezési tapasztalatok felhasználásával. — A könyvek ...? — Ezen a téren Is sok a behoznivalónk. A módszer, ahogy ezt az ügyet kezeltük, nem volt éppen helyénvaló. A közös pénzén vásárolt könyveket, köztük mezőgazdasági szakköny­veket Is, össze kellene gyűjteni egyetlen könyvtárba, majd rendszerezni, hogy áttekinthetővé, kikölcsönözhetővő váljanak. + + Valahogy így! Téve mjndezt tervszerűen, jól átgondoltan, s szakmailag is hozzáértően. Am, csupán az akarat ehhez nem elég. Tenni kéne, cselekedni — minél előbb! Szervezetten, melyhez egynéhány lelkes könyvrajongó szlvvel-lélekkel vég­zett társadalmi munkája csupán a kezdet. A két, fontos szerepet betöltő bizottság tevékenysége álta­lában kielégítő, de tovább tökéletesíthető. Ehhez a tartalékok feltárása és célszerű hasznosítása, az elemzések sora Is hoz­zásegít, felszínre hozva a fogyatékosságokat. A munkát mind­két szakaszon csakis szívvel-lélekkel, emberközelből és ember­ségesen lehet' eredményesen végezni, valamennyi bizottsági tag részvételével. S feladatmegosztással, elkötelezetten. (kovács) ■ввввавяаяяявяввяаяяяаяявяяяаяааяяяаавяяавявааяааа fiai

Next

/
Oldalképek
Tartalom