Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-09 / 14. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. április 9. 8 Döntés után A rozsnyói (Rožňava) járásban már évek őta a« Al­­mási (jablonov nad Turňou) Magyar Tanftási Nyelvű Alapiskolában érik el a legjobb eredményeket a pálya­­választási tanácsadás terén. Tavaly negyvenketten végeztek, az idén pedig huszon­­ketten fejezik be az alapiskola nyolcadik évfolyamát. A végzősök tizennyolc százaléka jelentkezett gimná­ziumba, huszonnyolc százaléka pedig szakközépiskolába. A többiek a szakmunkásképzőt választották. A tanulmá­nyi előmenetel alapján bizony többen választhatták vol­na a középiskolát. A minden részletre kiterjedő pálya­választási tanácsadás ellenére sajnos ezen a „beidegző­désen“ nem tudtak változtatni. Mielőtt rátérné^ az okfejtésre, ismerkedjünk meg az Iskola tanácsadőtestületének érdemi munkájával. Két évvel ezelőtt a kerületben elsőként a rozsnyói járásban vezették be a pályaválasztási versenyt, amely­be mind a huszonhárom alapiskola bekapcsolódott A helyi és körzeti erőpróbák után került sor a járási dön­tőre, ahol a hat legjobb, háromtagú csapat mérte össze szakmai tudását. Mind a két alkalommal az almás! alap­iskola diákjai végeztek az első helyen. A Járási nemzeti bizottság tskolaügyi szakosztálya я pszichológusokkal együttműködve, olyan szakismertető módszereken dolgozik, amelyek alkalmazásával tizen­éveseink rátalálhatnak az érdeklődésüknek és képessé­güknek legmegfelelőbb szakterületre. Tehát nem csu­pán egyetlen szakmára, hanem szakterületre! Az Iskolában ezzel egyidőben kiegészítő ismeretter­jesztő tevékenység folyik. A nyolcadik osztályosok szer­vezett gyár- és üzemlátogatása, a szakmai kiállítások, a középfokú iskolák nyílt napjai és az osztályfőnöki órák beszélgetései is ezt a célt szolgálják. Hogy milyen eredménnyel, az viszont már a családtól is függ. A pá­lyaválasztással foglalkozó pedagógusok éppen ezért azt várják a szülőktől — akiknek a legnagyobb és legdön­tőbb befolyásuk van a fiatalokra —, hogy közös össze­fogással, a társadalmi érdekek és a tanulók képessé­geinek összehangolásával, s figyelembevételével gyerme­keik számára megfeleld pályát válasszanak. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a társadalmi és a pedagógiai rá­hatás, Ismeretterjesztés ellenére a szülők véleménye és döntése a mérvadó a gyerekek pályaválasztásában. Az megint más dolog, hogy ez többé-kevésbé spontán talál-, kozlk a pedagógusok tanácsaival, illetve a társadalmi elvárásokkal is. A szülők elképzelése és gyerekeik vá­gyai között sok esetben nagy különbségek tapasztalha­tók. Nehéz új szemléletmódot bevinni a szülők érték­rendjébe. Például Görgőről, ahol a szülők többsége me­zőgazdasági dolgozó, kevés szülő engedi gyerekét közép­iskolába, még kevésbé gimnáziumba. Arra törekednek, hogy szakmát tanuljanak, s mielőbb „kenyér legyen a kezűkben“. Sajátságosán ellentétes helyzet tapasztalható a szomszédos, kevés szántóval rendelkező falvakban lakó szülők magatartásában. Itt alkalmazkodóbbak az emberek. Szívesen küldik, vagy engedik gyerekeiket kereskedelmi vagy általános ismereteket nyújtó pályára. Találomra kiválasztottam három tanulót; egy fiúi és két lányt, s elbeszélgettem velük vágyaikról, leendő szakmájukról, életc^Jjukről. ■ POGÁNY Norbert szerencsés helyzetben van. Az apja tanító, s szabad teret ad fia vágyainak. A jő be­szélőkészséggel rendelkező fiú építész szeretne lenni. Pici korától vonzódik ehhez a szakmához. Érdeklődését felkeltették a kecses formák, merész ivek, a rejtett tar­tószerkezetek. Egy-két színes-képes szaklap is besegít a „specializálódásba“, amit az apu rendelt meg a szá­mára. De Norbertét a választott szakmához fűző mate­matika és fizika szeretetén kívül más Is érdekli. Ponto­sabban: szinte minden. Egy élsportoló lelkesedésével sportol, sokat olvas — leginkább Delfin-könyveket —, zeneiskolába jár. ■ SZASZI Katalin közepes tanulmányi eredményeivel Kassára .(Košice) készül szakácsnőnek. Az iskolai szü­netekben rendszerint kassai rokonainál nyaralt. Akkor kedvelte meg a várost, a nyüzsgő életet. Városban sze­retne lakni. Eredeti elképzelései között szerepel a fod­rász és a gépírói szakma, de ezekre kevesebb volt az esélye. Szereti a komoly zenét, szabadidejében pedig főzőcskézib. ■ BENDZSUCH Lócia a közgazdasági középiskolát vá­lasztotta, az „Irodában akarok dolgozni“ szemléletmód alapján. A szüleinek — akik munkások — Is megfelel ez a döntés, ha már egy varrónői szakmára kár felál­dozni a kiváló tanulmányi előmenetelt. Lúcia szereti a családi otthont, Igényli annak biztonságot nyújtó közel­ségét. Ezért a faluban szeretné leélni az életét. — * — Döntésükből, pár tollvonással felületesen megrajzolt jellemvonásaikból nem indokolt általánosító megjegyzé­seket, mélyebb összefüggéseket sejtető következtetése­ket levonni. Bemutatásukkal azt példázzuk, hogy törek­vésük megegyezik az ország sok tízezer, pályát és szak­mát választójának az elképzelésével: a lehetőségek ser­kentő ereje és egyedi képességeik hatására igyekeznek kibontakoztatni akaraterejük majd egykor gyümölcsöt termő zsenge hajtásait. KORCSMAROS LÁSZLÓ ENERGIÁT ADÓ SZÉNHIDRÁTOK Főként növényekben, gabonafélék­ben találhatók a szénhidrátok. A ga­bonaszem héjrészében, mely a csírát is magába foglalja, több vitamin, ásvá­nyi anyag és fehérje van, mint a lisz­tes részben. A csírát eltávolítják a lisztből, mert nagy zsírtartalma miatt könnyen avasodik. A gabonaszem va­lamennyi alkotórészét tartalmazó lisz­tet teljes őrlésű lisztnek, a belőle ké­szült kenyeret teljes kenyérnek ne­vezzük. Az élelmiszeripar fejlődésével a ter­mészetes szénhidrátokat kiszorítják az iparilag előállított kristályos szén­hidrátok: a cukor. Több okunk Is van rá, hogy csökkentsük a cukorfogyasz­tásunkat. 1. A cukor táplálkozásélettani szem­pontból értéktelen, csupán energiát adú anyag, mely a fölösleges energia­bevitel 20—50 százalékát alkotja. 2. Fogszuvasodást okoz. 3. Elhízást okoz. 4. Cukorbetegek nem fogyaszthat­ják. A legtöbb üdítő ital nagyon édes. Helytelen gyakorlat alakult ki a ven­déglátóiparban: az önkiszolgáló étter­mekben előre megcukrozzák a teát, a kakaót. Aki már hozzászokott az édes ízekhez, nehezen mond le róla. Pedig ha egészségesebben akarunk élni, együnk kevesebb cukrot. Hozzá lehet szokni. De helyettesíthetjük mesterséges édesítőszerekkel: szaha­­rinnal. Azért előnyös,. mert nem szol­gáltat energiát. Ételeink sok „láthatatlan“ zsírt és szénhidrátot tartalmaznak, a felvágot­taktól kezdve az italokig, süteménye­kig: 1 deci kóla 44 (183,9 kJ) kaló­riái tartalmaz, de a kesernyés tonik­­ban 40 (167,2 kJ), a sörben 34 (142,1 kJ), a cseresznyepálinkában 238 (994,8 kJ) kalória vani Jó lenne ha a tejipar a gyümölcsös krémtúrók, joghurtos készítmények egy részét nem cukrozná, csak mesterséges éde­sítővel ízesítené. Hasonlóképpen ja­víthatná, egészségesebbé tehetné kí­nálatát a konzervipar is — kevés még a „diétás“ termék. M. É. gyan miféle teremtmény lehet az a Kiskakaska, kérdezhetné­tek. Bizony fölöttébb gyanús, ha valakit kétszeresen is kicsinek becéznek. Mert legyen valaki vagy Kiskakas vagy Kakaska, de mindkettő egyszerre bizony sok. Pedig a ml baromfilegényünket így kellett szólítani: Kiskakaska. El is várta ezt mindenkitől nemcsak 6, ha­nem a mamája meg a papája is. Kiskakaska mindent megkapott tő­lük, amit csak szeme szája megkí­vánt, s nőtt nődögéit a kapargáló­­gyerek mindnyájuk gyönyörűségére. Szép piros tarajt és nagy görbe sar­kantyút viselt. Iskolába ugyan alig járt, de azért elhíresztelte róla a család, hagy Kiskakaska a legügye­sebb és a legokosabb minden szár­nyasnép gyereke között. Hanem mikor elérkezett a nősülés Ideje, szégyenszemre nem akadt Kts­­kakaskának menyasszonya hetedhét baromfiudvarban. Ahová csak elküldte mamája háztűznézőbe, mindenütt ki­kacagták. Arra sem méltatták, hogy kosarat adjanak neki, csak úgy kilök­ték az udvarra, mint hívatlan betola­kodót. Rá se rántottak hetyke tara­jára, pengő sarkantyúját meg ki sem állhatták. Ugyan kinek kéne ma egy Ilyen maskaravitéz, rikácsolták a ba­romfimamák. A szárnyasleányzőknak meg legkisebb gondjuk ts nagyobb volt Kiskakaskánál. Hanem lakott a közelben egy tyúk­­család, aki arról volt híres, hogy sok leánygyermekét mind férjhez adta, csupán egyet nem sikerült, mert nem tudom mondjam-e, ne mondjam, az az egy jércécske másmilyen volt, mint a többi. Szép volt, gömbölyű, ta­karos tyúkleány, a tolla kendermagos, csak éppen a nyaka volt csupasz sze­génykének. Sírt is emiatt a mamája eleget, de mit tehetett róla. Mikorra felnőtt, akkorra megszokták. Megta­nítottak vele mindent, amit csak meg-JQslta&aűuí tanulhat egy baromfileány. Hátha akad mégis vőlegényjelölt, ha nem is olyan szép, mint a kiskakasok általá­ban, csak életrevaló legyen. Bezzeg tágra nyílt a szemük, mikor hozzájuk ts beállított a díszes Kiskakaska leánykérőbe. — Nem illetek ti össze a mi lá­nyunkkal — kesergett az anyósnak való. — Te szép vagy, meg ahogy hallottam okos ts, látod, a ml leány­kánk meg... Nem is tudta hogyan fejezze ki magát, hogy túl rosszat ne mondjon szegény kopasznyakú jér­­cécskére. Hiszen nem tehet róla, hogy kissé hiányos a tollazata. — Nem tesz semmit asszonyság, legalább majd jobban megbecsül en­gem — flntorgott a Kiskakaska —, így mondta a mamácskám is. — Meg én, szentem Ktskakaskám — mondta a kopasznyakú férce —, megbecsüllek, csak kerüljünk miha­marabb össze. — Hát hozzám jönnél feleségül? — álmélkodotl a Kiskakaska, mert már annyira nem bízott magában, hogy azt hitte még a kopasznyakú jércééktől is kiteszik a szűnt. — Mién, tán nem azért jöttél? — De, igen — dadogta a legény. Meg is tartották az esküvőt csak­hamar. Hanem másnap, mikor a Kis­kakaska lllegette billegette magát a tükör előtt, mellette termett ifjú fele­sége. — Hová készülsz, mondd csak, ked­ves férjem-uram? — Nem készülök én sehová — mondta Kiskakaska kissé csodálkoz­va a nem várt kérdésen. — Akkor minek az ünnepi öltöny, díszes taréj és csengő sarkantyúk? — Hogy-hogy minek? De furcsákat tudsz kérdezni, hallod-el Miféle Kis­kakaska lennék én ékes díszeim nél­kül? — Hát nem is leszel te többé Kis­kakaska, másoknak gúnytárgyal Azért fogadtalak el férjemnek, hadd lássa meg a világ, hogy éppen összeülünk. De csak a külsőnkben ám. Mától kezdve pedig minden megváltozikI Te adsz majd nekem egy keveset fö­lös díszeidből, én meg téged megta­nítalak a munkára. — Ahogy mond­ta, úgy is lett. És Kakas úrfit többé nem nevezte senki Kiskakaskának, de még csak Kakaskának sem, a kopasznyakú tyú­kot meg senki sem látta ezentúl rút­nak. Mivelhogy nem is volt az soha­sem. CSICSAY ALAJOS —----------------— X po i T TQ i kelte nyugta kelte nyugta <| 6. p. 6. p. 6. p. 6. p. Április 11 Hétfő I.EÖ JÜLIUS 5 05 18 27 4 47 1619 Április 12 Kedd GYULA ESTERA '[ 5 03 18 28 5 08 17 28 Április 13 Szerda IDA ALES 5 01 18 30 5 29 18 39 Április 14 Csütörtök TIBOR JUSTÍNA 4 59 18 31 5 52 19 52 Április 15 Péntek ANASZTÄZIA FF.DOR <1 4 57 18 33 8 17 21 06 Április 16 Szombat CSONGOR DANICA !» 4 55 18 34 6 47 22 21 Április 17 Vasárnap RUDOLF RUDOLF 4 53 18 35 7 25 23 33 A nőt öltözékek fontos kiegészítő kellékei a táskák Anyaguk, formájuk és méretük a divattal változik. A középkorban kisebb tárgyakat és pénzt tartottak az övön lógó tarsolyokban, vagy zsinórral össze­húzott börzacskókban. A késő-góti­kus divat egész táskakollekciókat alkotott, amelyek az övön lógtak és csilingeltek. A reneszáns öltöz­ködésben Is tovább élt az övön viselt tarsoly. A rokokó idejétől kezdve а XIX. századig gazdagon dí­szített, hímzett, horgolt, kötött zacs­kókat hordtak. A francia forradalom alatt a hosszú zsinóron lógó táska volt a divat. A biedermeierben a fér­fiak is hordtak pénzes zacskót, a pol­gárasszonyoknak pedig állandóan a kezük ügyében volt egy kis dísztáska, kézimunkával, varrnivalóval, egyéb apróságokkal. A rokokó, az empire és biedermeier téskaforrnák Időnként a mai divatter­vezőket is megihlették. A szilárd, merev táskák viszonylag későn jelentek meg, а XIX. század elején. A mai táskák sokféle anyagból ké­szülhetnek: bőrből; textíliából; hor­golva, kötve, nádból, rafiából, vesz­­szőből. Lehetnek picik (discotáska), nagyok, sőt óriás méretűek Is. A sportos frottír, kordbársony és vászontáskák rávarrt zsebekkel, eset­leg bőr paszpolozással sokféle válto­zatban léteznek. Ezek egyik alapfor­máját írjuk le: ' Először a füleket félbehajtva össze­varrjuk. A táska külső oldalára, fö­lülről 12 cm-re felvarrjuk a zsebeket. A táskát félbehajtjuk és összevarrjuk. Az alsó részén átlósan a sarkától 9— 9 cm-re étvarrjuk. A nyitott vég el­­dolgozása (4 cm-t behajtunk) után a középtől 6—6 cm-re felvarrjuk a fü­leket. A kész táskát kitűzőkkel, esetleg hímzéssel; a bőrtáskát a fülére kötött kisméretű kendővel tehetjük egyé­nivé. Alkalmi táskát francia bársonyból készítsünk. Saját anyagából pénztár­cát, övét, ferde pántból nyakláncot is varrhatunk hozzá. A dísze: egy-egy szem felvarrható stressz. Illésfai Júlia VÍZSZINTES: 1. Becézett női név. 6. Akaratból eredő. 12. Válaszolt. 14. Egyiptomi marsall. 15. Rejtvényünkben Végh György: VI- rágbozó április cí­mű verséből idé­zünk; az idézet el­ső sora. 17. íme. 19. Azonos betűk. 20..............féri. 21. Szovjet repülőgé­pek jtelzése. 23. Nem engedélyez. 25. Tő Etiópiában. 26. Fiúnév. 27. Szen­de. 29. Erdélyi vá­ros. 30. Mutatósző. 31. Kannában vanl 33. Játszma. 34. Kö­tőszó. 35. Táplálko­zol. 37. Rag. 38. Női név. 40. Ébred. 41. Kevert vég. .42. Világhírű együttes. 44. Város Kolum­biában. 46. Szovjet folyam. 47. Angol mérföld. 49. Űrku­tatási hivatal az USA-ban. 51. Hiá­nyos bők. 52. Kínai súlymérték. 53. A. Y. 54. Zala fele. 59. Gtmenti mé­lyedés. 60. Léteznek-e? 62. Szárnyas élőlények. 63. Német festő. FÜGGŐLEGES: 1. Fiatalít. 2. Irány. 3. ... de France. 4. Magyar filmren­dező. 5. Értelem. 7. Cikória.. 8. Tarto­mány Irakban. 9. Sas jelzője. 10. Aré­na része. 11. Kötősző. 13. Túra fele. 16. L. L. A. 18. A idézet második so­ra. 22. Töltény. 24. Város Ausztriában. 25. Harckocsi. 26. Érzékszerv. 28. Po­­gánylázadás vezetője volt. 29. Angol­na — németül. 30. Buzgó. 32. Rag. 33. Rágcsáló. 35. Görög betű. 36. A mű­vészetek egyik ága. 39. Arab nevek­ben az atya neve elé teszik. 41. Női név. 43. Becézett női név. 45. Ilyen falat is van. 47. Mezőgazdasági üzem­egység. 48. Bulla része. 50. Norvég költő. 52. Gyaloglás. 52. A zenében valamilyen módon adandó elő. 55. Fö­­léd. 56. Azonos betűk. 57. D. E. H. 58. Bizony. 61. Képző. Beküldendő a vízszintes 15., vala­mint a függőleges 18. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS - NYERTESEK A lapunk 11. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Nem fecske múdra kell átsurranni a könyvön. Meg is kell abban merülni. Nyertesek: Fehér Aranka, Patas (Pastúchy), Retkes Erika, Búcs (Búi), Etelközi László, Buzica (Buzita).

Next

/
Oldalképek
Tartalom