Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-09 / 14. szám
KÉRDÉS: A kiscsibéket kukoricadarával etetem, és hiába vőrom a jó eredményt, immár éveken át ismételjen gilisztával fertőződik az állomány és igen lassan fejlődik. Mivel kezelhetem a beteg állatokat, s hogyan vehetném elejét a bajnak? L. J., N. Z. VÁLASZUNK: Parazitás (élősködők okozta] megbetegedéssel háziállataink közül leggyakrabban a baromfinál, a sertéseknél és a kutyáknál találkozunk. Olvasónk a csibék korai gillsztásodására panaszkodik, hangsúlyozva, hogy a remélt siker érdekében kukoricadarát etet. A parazitás megbetegedés mindig arra figyelmeztet, hogy az állatok tartásával vagy takarmányozásával kapcsolatban valamit elhanyagoltunk. Ez alatt nem azt értjük, hogy összetételében hiányos az eleség vagy esetleg az elégtelenül szellőztetett állatszállás okozza a fertőzést. Esetünkben azonban a korai nagymértékű gilisztásodáshoz az egyoldalú, tehát fehérjét és ásványi anyagokat hiányosan tartalmazó kukoricadara hozzá járulhat. A baromfi orsóférgességét leginkább az Ascaridia galli okozza. A hengeres, megnyúlt férgek ivarórelt korban elérhetik a 3—12 cm-es hosszúságot. A giliszta petéi rendkívül ellenállóak. A ml éghajlati viszonyaink között a pete fertőzőképesen áttelel és a baromfiürülékben akér hat hónapig Is életképes marad. A gyenge fertőtlenítő szerek hatástalanok, tehát a fertőzött talaj, a tárgyak százalékos lúgkőoldatot vagy 2 százalékos karbolsavat használni. A megbetegedés forrása tehát a fertőzőt talaj, a tárgyak és kellékek, de nem utolsósorban a gilisztákkal fertőzött, idősebb baromfi. Az elmondottakból következik, hogy nemcsak a baromfiak közvetlen érintkezése fertőz, de a tárgyakkal és pl. a cipőnkkel is közvetíthetjük a betegséget. Komolyabb fertőzés esetén már 15 nappal a fertőzés után megfigyelhetjük az első tüneteket. A fiatal -csirkék vérszegények. emésztési zavarokkal küszködnek, hasmenés jelentkezik, az állatok soványak, tollazatuk borzas. A beteg állatok legszívesebben tétlenül, leeresztett szárnyakkal álldogálnak. A betegség elhullással is végződhet. Esetenként a sok giliszta szinte elzárja a bélcsatornát vagy átfúrja a beleket. A soványodást a giliszták táplálékelvonő hatása, illetve az anyagcseréjük mérgező hatása okozza. Az utóbbi akár bénulásokat, görcsöket ts eredményezhet. A guisztás állatok fogékonyabbak a fertő-tó betegségekre, s esetükben a védőoltás hatástalan lehet. Az idősebb csirkék soványak, a tojóknál jelentősen csökken a termelés, emésztési zavarokkal, étvágytalansággal kísért hasmenés mutatkozik. Boncoláskor — esetleg a látszólag egészséges csirkék levágásakor — a vékonybélben megtaláljuk az orsóférgeket. Ezért Időközönként célszerű a vágóbaromfi házi hasznosításakor megvizsgálni nemcsak a konyhai felhasználásra kerülő húst, de azokat a szerveket is, melyeket egyébként eldobunk (lehet, hogy éppen a legrosszabb helyre, ahol a baromfi és más háziállatok hozzáférnek). Gyógykezelésre legalkalmasabb a Helmirazín. Egyedi kezelés alkalmával a gyógyszerből 200 milligrammot adunk egy kilogramm élősúlyra. Ehhez tudni kell, hogy a tabletta 500 milligramm hatóanyagot tartalmaz. A Helmtrazint vízben vagy takarmányhoz keverve Is adagolhatjuk. Kezelés előtt az állatokat célszerű 12 őrén át koplaltatnl, ez növeli a készítmény hatásfokát. Kezelés után az állatokat legalább két napig ne engedjük ki és az ürüléket rendszeresen távolítsuk el. A kezelést 14 nap múlva ismételjük meg. A fiatal, fertőzés-gyanús csirkéket 2—3 hónapos korban, a tojókat az őszi hónapokban megelőző kezelésben részesíthetjük. A veszélyesebb nyárt vagy kora őszi hónapokban heti rendszerességgel használhatjuk a Helmirazint (10 kg takarmányhoz 10 gramm gyógyszer). A csirkéket szigorúan különítsük el a felnőtt baromfitól, a kifutót fertőtlenítés után pihentessük, jó, ha a kifutó talaját felújítjuk, s a felső, fertőzött réteget eltávoltljuk. Dr. Körösi Rudolf állatorvos KÉRDÉS: Kezdő baromfitenyésztő vagyok, először vettem pézsmarécét, ezért érdeklődéssel olvastam a lap hetedik számának szakrovatában Csurilla tenyésztőtárs sorait. Sajnos, az engem leginkább érdeklő kérdésekre a cikkben nem kaptam választ. Tudniillik nagyon sok dolog érdekel: például miről tudom meg, hogy kotlík a tojó, hogyan keltessek, kiszedjem-e kelési sorrendben a plpéket az anyjuk alól, mivel etessem a kiskacsákat, mikor engedhetem ki őket a patakra? Azt Is megírhatnák, hogy jő-e a falkában a tojókkal együtt vásárolt hím és mennyi tojót lehet hozzá beosztani? S végül: a pézsmaréce tolla ugyanúgy felhasználható, mint a fehér kacsáké? S. V., D. VÁLASZUNK: A továbbtartásra kiválasztott tojókat külön ólban vagy ketrecben kell tartani, hogy mindegyiknek külön fészke legyen. A fészket azért is |6 elzárni, mert a tyúkok Is felkeresik, ha hozzáférnek (a réce éjszaka, a tyúk inkább nappal tojik). Egyébként arra Is ügyelni kell, hogy a récék sem a tojásrakásban, sem a költésben ne zavarják egymást. Én szalmával bélelt tojófészket tettem az ólakba, fészekfalnak pedig 20 cm széles deszkából készült, 45X45 cm-es keretet használok a (nagy Boczonádl kaptár mézkamrája). Ha betonpadlós az ól, a fészek alá deszkát kell tenni. Sokan fölöslegesnek tartják a keretet, csak szénát vagy szalmát dobnak az ólba és a kacsára bízzák a fészeképllést. Ez bizony baj, mert a kacsa ugyan jó fészket készít, de később szétgyúrja. A szétterült fészekben a kotlós nem tudja rendesen betakargatni, melengetni valamennyi tojást és a költés olykor Igen szomorú eredménnyel zárul. Nálam az egyik tojó már ötször költött, s eddig még minden tojásból kikelt a pipe. Ami a kelést Illeti, a pipéket nem kell kiszedni az anyjuk alól (ez csak tyúkkal való keltetéskor jön számításba). Nem kell és nem Is lehet, hiszen a pipék éjszaka kelnek. A harmincötödik nap reggelén tojások helyett plpéket találunk a fészekben. Izegnek-mozognak, mintha éhesek volnának, pedig nem azok, hiszen a tojásból felvett táplálék egy-két napra bőven elegendő számukra a létfenntartáshoz. Én másnap szoktam megkínálni őket kukorica darával, amihez reszelt főttojást keverek. Ilyenkor még nagyon keveset esznek, azt is inkább kíváncsiságból, hiszen eltávolítóm a fészket körülvevő keretet s ők vécre megismerkedhetnek a közvetlen környezetükkel. Ezt az eleséget egy hétig kapják (tovább is adagolható, hiszen az állati eredetű fehérje fogyasztása előnyös), később a tojást salátával helyettesítem. Fel sem kell aprítani, a kiskacsák amúgy Is elcsipegetik. A kotlósnak szemes kukorcát kell adni, különben képes koplalni, de a pipék elől nem eszi el az eleséget. A kiskacsákat öt-hatnapos korban szoktam kiengedni az udvarra, illetve a kifutóba, föltéve persze, hogy napos, meleg Idó van. Nálunk a közelben nincsen patak vagy tó, tehát ilyen örömökben állataimnak nincsen részük. Ami a kérdését illeti, a pézsmaréce pipéi't Is kiengedheti olyan korban a vízre, mint ahogy az egyéb fajtáknál szokás. Mikor kotlik a réce? Amikor reggel nem hagyja el a fészket, hanem tovább Q1 rajta. Amikor lejön, gyorsan megszámolom a tojásokat és csak tizenötöt hagyok benne. Költés Idején a kotlóst az ólban etetem és itatom, csak estefelé nyitom ki az ólat, hogy az állat kimehessen az udvarra üríteni és fürödni. A falkával együtt vásárolt hím is megfelel, én azonban Idegen alomból valót tartok a tojókhoz. Egy hímet meg két tojót tenyésztek, hiszen az így nyert negyven kacsa számunkra éppen elegendő. Egy hímhez akár négy tojó Is beosztható, de az első évben talán inkább tapasztalatszerzésre kellene tdrekednie, nem mennyiségre. A pézsmaréce tolla durvább, mint az elterjedten tartott fehér kacsáké, vagy mondjuk nkább úgy, hogy egyéb, fehértollú fajtáké, mert a pézsmaréce is lehet fehér. A pézsmarécét nem ajánlatos megtépni, mert gazdaságosan csak akkor nevelhető, ha tollasodás után rögtön hizlalni kezdjük vagy levágjuk. A hizlalt kacsának mindenesetre izletesebb a húsa, nagyobb a mája és zsírt Is ad. Mi egyszerre négy-öt kacsát tömünk, naponta kétszer, a tojókat két hétig, a hímeket három-négy hétig. Ennyi idő alatt szép nagyra nő a májuk, tovább hizlalni fölösleges meg nem Is nagyon lehet, mert ha erőltetjük a tömést, előbb vagy utóbb kukorica kerül a légcsőbe és már szaladhatunk is a késért. A pézsmaréce nem válogatós, de meghálálja a csemegéket. Én még gilisztákat is szoktam gyűjteni nekik, azonkívül bélsártól megtisztított, felaprltott nyúl- és tyúkbelet is kínálok nekik. CSURILLA JÓZSEF HIRDETÉS Eladó sötétpiros (OSCAR) kardvirág hagymagumó. Ara nagyság szerint 1, 2 és 3 korona, ac osztályon felöli nagyságúaká 4 korona darabonként. As apróbb gumók ára kilónként 100 korona. Horváth Jozef, Slovenská 311, 940 01 Nová Zámky. A komáromi (Kumárno) járásban, abol az éghajlati és talajviszonyok eszményi feltételeket kínálnak a zöldségtermesztés lejlesztéséhez, egyre több háztáji kertészkedő vállalkozik árutermelésre. Az elfogadható jövedelem reményében sokan vállalják a kockázatot, amely elsősorban értékesítési gondok formájában jelentkezik. A rendszeresen ismétlődő problémákat csak tervszerűségre törekvéssel, a termelők érdekeinek és a társadalom igényeinek összehangolásával lehet megoldani. Ezt végre a Kertészeti Szolgáltató Vállalat és a Zelenina nemzeti vállalat mellett immár harmadik partnerként jelentkező jednota Fogyasztási Szövetkezet illetékesei is tudatosították, jó példát mutatva, a komáromi jednuta Szlovákiában elsőként kötött szállitúi-átvevöi szerződést a háztáji árutermelőkkel. A kezdeményezés már tavaly sikert hozott, hiszen azon túlmenően, hogy megalapozta a felvásárlók és a termelők tervszerű együttműködését, hatékonyan hozzájárult a komoly felvásárlási feladatok jelentős túlteljesítéséhez. Ficza László, a jednota Fsz felvásárlási osztályvezetője a múlt évi eredményekről szólva a többi között Így nyilatkozott: — Tuvaly 48,5 millió korona értékű felvásárlási feladatot kaptunk, melyet nyolc millió koronával túlteljesítettünk. Az év folyamán 5,5 ezer tonna zöldséget, 564 ezer darab tojást, 3,3 tonna éticsigát meg 14,5 millió korona tértékű mézet vettünk át a kistermelőktől, szövetkezetektől, méhészektől és a gyűjtőktől. A háztáji kertészkedők által kínált zöldség felvásárlására húsz községben létesítettünk átvevőhelyet, tojást pedig őtven boltban vásároltunk fel. • A konkrétumok ismeretében, hogyan értékelné a múlt évet? — Ha a zöldség- és mézfelvásárlást vesszük alapul, akkor a múlt esztendő a csúcsteljesítmények éve volt. Például mézből még soha nem kínáltak ennyit a méhészek, de a nagyüzemi méhészetek sem. örömünkre szolgált, hogy a helýbevetéses paprikatermelés meghonosítására tett első nagyüzemi kísérletek a reméltnél is jobb eredménnyel zárultak. Viszont kevés volt a gyümölcs, és a tojásfelvásárlásban is jobb eredményre számítottunk. Az előbbinél a kedvezőtlen Időjárás játszott közre, a tojásnál x pedig az, hogy a baromfitartásra vállalkozóknak nem tudtunk takarmányt juttatni. Még azoknak sem, akik a takarmányért cserébe szívesen termeltek volna fehér étkezési babot. Kár, hogy így van, mert meggyőződésem, hogy némi eleség juttatásával minimum megkétszerezhetnénk a háztáji baromfitenyésztők évi tojáskínálatát. • Mekkora az idei feladat? — A terv szerint összesen 57,2 millió korona értékbon kell fölvásárolnunk zöldséget, gyümölcsöt meg mézet. A feladat komoly, hiszen a'múlt évi valóságnál is magasabbra került a mérce, márpedig a múlt év kiugróan jó volt. A nagyüzemek — összesen kilenc szövetkezettel van kapcsolatunk — 17 millió korona értékű áru megtermelését és értékesítését vállalták, tehát a feladat nagyobb részét a kistermelőknek kell teljesíteniük. A szállítóiátvevői szerződéseket még decemberben megkötöttük. Az idén 865 kistermelővel tartunk kapcsolatot, és a felvásárló központok Is ugyanúgy fognak üzemelni, mint a múlt évben. Ha a kereslet és a kínálat megköveteli, azoktól i-s átvesszük a zöldséget és a gyümölcsöt, akik nem kötöttek velünk szerző dést. De mivel az államháztartást segítő tervszerűségre akarjuk nevelni a kertészkedőkel. a szerződéses partnereinktől kedvezőbb áron vásároljuk meg a felkínált javakat. • Sikerült e megteremteni az összhangul a társadalmi igények és a kistermelői kínálat között? — Sajnos továbbra is csak hozzávetőleges összhangról beszélhetünk, mert a kistermelők csak akkor vállalják a kockázatot, ha elérhetőnek tartják a remélt jövedelmezőségi szintet. Az érvényes felvásárlási árak pedig nem minden zöldségféle esetében ösztönzőek. Akárcsak a korábbi években, salátából, karalábéból meg paprikából megint túl nagy a kínálat, viszont gyökérzöldségből, nyári káposztából, karfiolból és hagymából nagyon kevés van. Tulajdonképpen a paradicsom Is gondot okoz. Szívesen termelik az emberek, de mivel rossz a fajtaösszetétel, egyszerűen képzi központi ősz• t önzés hatására országszerte ко* moly eredményt értünk el a parlag* földek művelésbe vételében. Márts több száz hektáron létesültek új kert* telepek, így az idén már lényege* sen több kertbarát alapozhatja meg családja zöldség* és gyümölcsellátá* sát Fotó: —bor telenség biztosítani a folyamatos ellátást. A dömping nekünk sem jó, hiszen nem győzzük felvásárolni a termést, mert nincsenek megfelelő raktáraink, a piac pedig egyszerre nem képes elfogadni az árut. • Mi a helyzet a kevésbé ismert zöldségféléknél? — Tudjuk, hogy egyik-másik faluban már termelnek néhányon csillagtököt, tojásgyümölcsöt, articsókát, kínai meg bimbóskelt, de ez csak amolyan — családi étrendet gazdagító — kedvtelésszerű kísérletezés. Néha a városi piacon is kínálnak különlegességeket, de nem nagy a keletjük, mert aki megvenné, nem tudja, hogyan kell elkészíteni. Figyelmet érdemlő árutermelési kínálattal eddig nem találkoztunk. Talán jobban kellene népszerűsíteni ezeket a különlegességeket, beleértve a konyhai felhasználás lehetőségeit is. • Március nyolcadika van, gondolom, helyenként már javában vágják a salátát. — Február hetedikén kezdtük a felvásárlást. Az első szállítmányt Vágfüzesről (Vŕbová nad Váhom) kaptuk. Eddig 180 ezer darab fejes salátát továbbítottunk a kereskedelmi hálózatba. A termelők részéről egyre nagyobb a kínálat, és ez máris gondot okoz. Egyik partnerünk például most jelezte, hogy visszalép a korábbi megállapodástól, mert nagyobb tétel salátát kapott külföldről. Tehát alighanem a már megszokott gondoknak nézünk elébe. KÄDEK GABOR 1 в!1НNoМЙ!И1в1ШЯМ!ИИ A tervszerűség enyhíthetné a gondjainkat A komáromi Jednota Fsz húsz felvásárló központot nyitott
