Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-02 / 13. szám
Ha valamilyen oknál fogva nem tudtuk elvégezni az alraafák téli lemosó permetezését, akkor rügyfakadás után, de még virágzás előtt Metatíonnal permetezhetünk a kártevők (levéltetvek, levélbolhák, gyűrűspiile slb.) fiatal lárvái ellen. Ezt a permetezést Suliitól К és Dithane M-45 hozzáadásával együtt végezhetjük a lisztharmat és ar. almavarosodás elleni, virágzás előtti kezeléssel. Ha kora tavasszal almafáinkon sok telelő takácsatka tojást észleltünk és a téli kezelést nem Arborollal, hanem Nitrosannal végeztük, akkor kb. egérfüles állapotban 1 százalékos Sulkával vagy Polybarittal külön permetezést szükséges végezni a takácsatkák kelő lárvái ellen. Az almafa-lisztharmat ellen egy nem vegyszeres beavatkozást is végezhetünk, közvetlenül virágzás előtt, amikor már egyértelműen meg lehet különböztetni a fertőzött hajtásvégeket és a virágbimbókat körülvevő levélrózsákat. A gombával fertőzött részeket ajánlatos lemetszeni és elégetni, majd a fákat rögtön bepermetezni Sulikollal vagy ha még virágzás előtt nem permeteztünk, akkor a fent említett készítmények kombinációjával. A körtefákat áprilisban körtela-varasodás ellen szükséges permetezni, legalább egy alkalommal virágzás előtt (Kuprikol vagy Dithane М-45]. A permetlőbe rovarölő szert (Metation, Anthio 25) keverhetünk a kártevők (levélbolhák, hernyók) ellen. A tapasztalt kertészkedők bizonyára elvégezték az őszibarack rügypattanáskorl lemosó permetezését a tafrinás levélfodrosedás ellen. Ha a rügyfakadás után hűvös és csapadékos az Időjárás, akkor Orthociddal vagy Dithane M-45-tel még egyszer permetezzünk közvetlenül a virágzás előtt. A készítmények egyikéhez Metatlont is adhatunk a barackmoly hernyót ellen. Az őszibarack második áprilisi permetezését közvetlenül sziromhullás után végezzük llsztharmat, levéltetvek és gyümölcsmolyok ellen. Ebben az esetben a Sulikolt Metatíonnal vagy Anthioval keverhetjük. A kajszibarackot áprilisban a kártevők közül leginkább ' a kis téli araszoló hernyói károsítják. Ellenük Metationt vagy Soldopet használónk, rögtön a kártétel (kisebb-nagyobb lyukak a levelekben) észlelésekor. A betegségek közül a gnomóniás levélfoltosság ellen kell védekezni, de csak ott, ahol a kórokozó tavaly korai lombhullást okozott. Az első permetezést sziromhullás után végezzük és két-három alkalommal kéthetenként megismételjük. A permetezésre Orthocidot, Dithane M-45-öt vagy Perozlnt használhatunk, és együtt juttathatjuk ki őket a rovarölő szerekkel (hernyók). Ha tavaly nem volt gnomónlás fertőzés, akkor csak az első tünetek (nagy foltokban' Jelentkező levélbarnulás) megjelenése után kezdünk permetezni. еешлвым 1—ápťdiblm—I A szilvát és ringlót áprilisban elsősorban a kártevőktől (takácsatkák, levéltetvek) kell megvédeni. A levélbetegségek csak néhány nedves, széltői védett helyen jelentenek veszélyt. Közülük a szilva polisztigmás vörösfoltossága ellen szükséges permetezni, de csakis olyan helyeken, ahol rendszeresen károsít. Az első permetezést virágzás előtt (Kuprlkol), a másodikat közvetlenül virágzás után (Perozin vagy Dithane M-45) végezzük. Csapadékos Időjárás esetén a virágzás utáni permetezést egy vagy két alkalommal megismételjük. A kártevők ellen Metationt vagy Anthiot használhatunk, mégpedig a virágzás előtti vagy szímmhullás utáni kezelésre javasolt permetlébe keverve. A cseresznyét és a meggyet a blumeriellás levélfoltosságtől és a moníliás virágfertőzéstől kell óvni. főleg a zárt, szélvédett, nedves területeken. A permetezést közvetlenül virágzás 1 előtt végezzük Fundazol WP 50 vagy Orthocid 50 gombaölő szerekkel, melyekhez Metationt keverhetünk a kártevők (levéltetvek, hernyók) ellen. Ezt a permetezést sziromhullás után megismételjük. Ha a ribiszkét nem részesítet- > tűk téli lemosó permetezésben, akkor erős levéltetü-fertözésre számíthatunk. Különösen feltűnőek a levélpirosító ribiszkelevóítetű által károsított levelek, melyek vagy egész évben ott éktelenkednek az idejekorán meg nem permetezett bokrokon, vagy idő előtt lchullanak. Amint az első apró levélkék megjelennek a bokrokon, a lárvák kikelnek a telelő tojásokból ős a levelekre vonulnak. Ekkor még eredményesen beavatkozhatunk (Pirimor, Metatlon) ellenük. A ribiszke következő permetezését virágzás után végezzük (lisztharmat, pszeudopezizás levélhullás, ribiszkerozsda). A lisztharmat ellen Sulikol vagy Fundazol, a másik két levélbetegség ellen Dithane M-45 vagy Perozin használható. Ha szükséges, a levéltetvek ellen Pirimort keverhetünk a gombaölö szerekhez. A köszmétét a levéltetveken kívül a levéldarazsak lárvái is A málna gubacsszúnyog gubacsa málnavesszőn A szerző felvétele veszélyeztetik. Ellenük csak észlelésükkor védekezünk (Metation). A gombabetegségek ellen csak akkor védekezünk, ha tavaly volt fertőzés. A Metatíonnal együtt Fundazolt vagy Karathane FN 57-et is juttassunk a bokrokra. Arra mindig ügyeljünk, hogy kéntartalmú növényvédő szerrel ne permetezzük a köszmétét, mert elhullatja a lombját. A szamóca szürkepenészes virág-, illetve gyümölcsrothadása ellen csak nagyobb ültetvényeken, esetleg árnyékos, nedves helyre ültetett növényállományban szükséges védekezni. A permetezést két alkalom mai (kb. egy héttel a virágzás előtt és a virágzás kezdetén, amikor q virágok 2-5 százaléka virágzik) végezzük (Fundazol, Konilan). A szürkerothadás ellen vegyszer nélkül is hatásosan védekezünk, ha a szamócát nyitott, napos helyre és nem túl sűrűn ültetjük, valamint rendszeresen gyomtalanftjuk. A málna gombabetegségei (dtdimellás és elzinoés vesszőfoltosság) ellen házikerti viszonyok között általában nem szükséges védekezni. Csak abban az esetben permetezzünk (Orthocid, Fundazol), ha a kártevők (levéltetvek, málnpbogár) ellen amúgy Is védekeznénk. A málnabogár ellen Metationt használhatunk, de csak akkor, ha a málna virágzása előtt találunk bogarakat a növényeken. Ha csak levéltetveket észlelünk, akkor Pirimorral permetezzünk. A málna vesszőin gyakori málna-gubacsszúnyog eléggé feltűnő gubacsatt április folyamán még nem késő lemetszeni és elégetni, mert a gubacsokban tartózkodó lárvák csak májusban bábozódnak. A málnagubacsszúnyog ellen vegyszeres védekezés nem szükséges. Befejezésül még annyit: ne feledjük, bogy a gyümölcsfákat tilos virágzás Idején rovarölő szerekkel permetezni! MATLÄK GYÖRGY, agrármérnök О A Szlovákiai Kisáilattenyésztők Szövetségének lévai (Levice) alapszervezete minden évben keltet libákat, kacsákat és csibéket a szövetség járási bizottsága által üzemeltetett keltetőben. A szervezet elismert А-tenyészettel rendelkező tagjai által átadott tojásokból tavaly 9 ezer 712 naposcsibét, 5524 kacsapipét és több mint kétezer kiskacsát keltettek a kistenyésztők számára. Császár Ernő, (Kálna nad Hr.) О A Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége gzimoi (Zemné) alapszervezetének évzáró taggyűlésén elsősorban arra igyekeztek választ adni a kistermelés színvonalát értékelő beszámolók és felszólalások, hogy a kertbarátmozgalom és a háztáji szerződéses árutermelés mennyiben járul hozzá a község önellátásához, illetve a növekvő fogyasztói igények országos kielégítéséhez. Kiderült, hogy a helyi kertészkedők eredményesen dolgoztak, s mindenekelőtt hagymát, fokhagymát, fejes salátát, karalábét, paradicsomot meg gyümölcsféléket kínáltak a felvásárlással megbízott szervezeteknek. A megkötött szerződés értelmében az idén huszonöt tonna vöröshagyma, 210 tonna paprika és 510 tonna egyéb zöldségféle kerül piacra a szímői kertekből. A múlt évi tevékenységet Illetően, külön említést érdemel a szövetkezeti klubban megrendezett népszerűsítő zöldség- és gyUmöIcskiállitás, melyen — az odaítélt dijak szerint — Sajtos Dénes, Sztankó Pál, Gáspár János, Balogh Béla és Kálmán Gusztáv termékeit tartották legjobbnak. A szervezet tagjai — akárcsak a múltban — továbbra is vállalják az utak és a vízelvezető csatornahálózat karbantartását, s ha az ígéretek valóra válnak, akkor újabb díszcserjék és rózsabokrok ékesítik majd a községet. A kistermelők munkáját szakmai előadások szervezésóvol segíti a vezetőség. Vas Tibor, Köbölkút (Gbelce) 1983. április 2. gí náiló kezdeményezés e- II redményeként egyik vagy W másik szaklapunk általában minden év elején tájékoztatja a kertészkedés iránt behatóan érdeklődő olvasókat, hogy körülbelül milyen is lesz a szakboltok és faiskolák idény előtti, illetve kora tavaszi vetőmag- és ültetőanyag kínálata. Amire jő Ideje nem volt példa, az idén márciusban — a kert barátmozgalom és az áruterme lő háztáji kertészkedés fellendítését szívügyüknek tekintő hetilapok szempontjából, sajnos, kissé mogkésvel — végre sikerült asztalhoz ültetnünk az ilyenkor leggyakoribb kérdések megválaszolására legilletékesebbeket, hogy a témakörben jártas, a kertészkedők gondjait legközelebbről — esetleg saját gyakorlatukból — Ismerő toliforgatóknak nyílt és őszinte választ adjanak. Kérdésekben nem volt hiány, választ is kaptunk mindre, reméljük őszintét. Andrej MikloS mérnök, a Semex vállalat szakágazati igazgatója vitaindító beszámolójában, illetve később a feltett kérdésekre válaszolva, előbb a szaporítási 'eredményekről és gondokról beszélt, majd az ellátás idei helyzetét vázolta. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek — tulajdonképpen egész Közép-Európát sújtó — magszaporítási sikertelensége komoly feladat elé állította a piac ellátásán fáradozókat. S mivel ez az időszak egybeesett a parlagföldek felszámolását, az önellátás megszilárdítását és a kertbarátmozgalom fellendítését fokozottan szorgalmazó időszakkal, a szaporításban tapasztalt gyengébb eredmények hatványozottan éreztették hatásukat. Történetesen az idén is aránylag sok vetőmagot kellett importálnunk — elsősorban Magyarországról és az NDK-ból, de tőkés államokból is—,hogy kielégíthessük a megnövekedett keresletet. A külföldi partnerek csak a hazai igények felmérése után szállítottak, így némely vetőmagok bizonyos késéssol érkeztek, tehát a szakboltjainkban bizonyos zöldségmagokból időszaki hiány volt tapasztalható. Viszont március derekáig minden bolt megkapta a kért vetőmagot, annak ellenére, hogy a korábbi években megszokott 15—16 millió tasak helyett ezúttal 24 millió tasak volt a megrendelés. Még tartalékaink is vannak, de a boltosok állítólag vonakodnak az újrarendeléstől, mert attól tartanak, hogy nem tudják eladni az árut. Ez a régóta Ismeretes, egykoronás tasakok esetében Jogos kifogás, hiszen azokra a magokra csak egyéves szavatossági időt ad a Semex. Viszont Érsekújvárban (Nové Zámky) már működik az ü) csomagoló gépsor, amely a Magyarországon bevált, papírfóliás tasakokha adagolja a magot. Ezek a tasakok nagyobb egységáron kerülnek forgalomba, és a szavatossági idő már két év. Az idén retek és némi gyökérzöldség került így forgalomba, jövőre talán már tíztizenöt magféleséget fognak új tasakokban árusítani. Sokan kérik, hogy csávázott vetőmagot árusítsanak a boltok. Ennek a kérésnek a vállalat egészségügyi okokból nem tud eleget tenni. Minden eddiginél nagyobb a dughagyma iránti kereslet. Tavaly ősszel negyvennégy tonna került forgalomba, mégis behozatalhoz kell folyamodnunk, hogy kielégítsük az igényeket. Ez sajnos a hagymatermesztési kudarcok következménye. A fokhagymával hasonló a helyzet; az import ültetőanyag érkezését március végére várták az illetékesek. Beszélgetésünk idején még kérdéses volt, kapunk e külföldről karfiol- és hagymamagot s ha igen, mikor? Viszont megérkezett a kései káposzta és a csemegekukorica is. Az utóbbit azért kellett behozni, mert a fagyasztóüzeшек ösztönzése nyomán elég sokan kedvet kaptak a csemegekukorica-termelésre, s egyszeriben öt tonnával nagyobb lett a vetőmagkereslet. Az ismert hibridek közül a Sundance Fi ígérkezik legjobbnak, ezért megvettük a szaporítási szabadalmat és a boltok már ezt a magot kínálják. Szóba került, hogy a vetőmagot forgalmazó búitok zömében nem lehet kimondottan jő fajtákat, illetve hibrideket sásé rolni, viszont a Kertészeti Szolgáltató Vállalat boltjai jól el vannak látva. Ennek az a magyarázata, hogy a boltvezetők a drágább magokat nem kérik, de sokan nem is kérhetik, mert ezeket darabra vagy kimérve kell árusítani, amire nincsenek berendezkedve. Ezeket a vetőmagokat, valamint a vidéken hiánycikknek számító, de a vállalat kiadott katalógusaiban zömmel feltüntetett különlegességeket (ezekről bővebben a Keresik — kínálják fejléc alatt jövő héten szólunk) a Semex vevőszolgálatánál lehet utánvéttel megrendelni. A vevőszolgálat eddig szerény keretek között dolgozott, de április 4-én Bratislavúban megnyílt a központi vásárcsarnok, ahol a Semex vállalat vetőmagot és ültetőanyagot forgalmazó boltot nyitott. Ugyanitt kapott helyet a vevőszolgálat, amely ezentúl, reméljük, hatékonyabban fogja szolgálni a kertészkedőket. Legalább addig, amíg felépül a kertészeti kellékeket, vetőmagokat, ültetőanyagokat, vegyszereket és műtrágyát egy helyen kínáló központ. Ügy mondják, már csupán helyet kell találni a létesítménynek s kezdődhet az építés. Most pedig a facsemetékről néhány szót. Az utóbbi néhány évben gyökeresen megváltozott a telepítési igény. A nagyobb terhet jelentő nagyüzemek ко rabban 65 százalék almagyúmölcsü és 30 százalék csonthéjas csemetét, illetve öt százalék bogyóst kértek. Most, amikor a faiskolák teie vannak almával meg körtével, az üzemeknek csak 25 százalék almagyümölcsű oltvány kell, viszont csonthéjasból 70 százalékot kérnek. összesen 93 ezer almafánk van „raktáron", 25 ezer ribiszkebokrot is tudunk kínálni, de csonthéjasokat importálnunk kell, hogy legalábt) a tervezett nagyüzemi telepítéseket ne hátráltassuk. Ősszel már jobb lesz a helyzet, de lényeges javulás csak a tervidőszak végén várható, mert a szaporítási tervekben már a szervezett kertészkedők Kertészeti Szolgáltató Vállalat által összesített igényeit is figyelembe vettük. Sőt! Tizenöt százalékos tartalékot is kialakítunk, hiszen az egyelőre nem szervezett kistermelők igényeit nem mérte fel senki. Márpedig ők vannak többen s ha jönnek, általában barackot, cseresznyét vagy megygyet kérnek. Fleischman mérnök említette: voltak évek, amikor tízezerszám égették a cseresznyeoltványokat, meg karót csináltak belőle a babnak, mert nem kellett senkinek, most meg valutáért kell oltványokat vásárolni és át kell állítani az egész szaporítási munkát. Hiába, az igények megváltoztak, és a faiskolák feladata, hogy ebhez igazodjanak. S ha már itt tartunk: a gyümölcstermelők is igényt tartanak az újdonságokra, a gazdagabb fajtaválasztékra, meg a különlegességekre. A kertésztársak leveleiből ítélve, bizony szép számmal akadnak közöttünk olyanok, akik szívesen ültetnének somot, mogyoróbokrot, termelnének bodzát, fekete áfonyát, hogy csak a legkeresettebbeket említsem. A Bojnicei Gyümölcs- és Diszfanemesftő Kutató Intézet munkatársa bíztat, hogy nyolcvanötig a legtöbb különleges gyümölcsféle szaporítását megoldják. Mi mást tehetnénk, elhisszük, bár jól tudjuk, hogy manapság például birsalmát sem lehet kapni. Pedig ez, ugyebár, aligha nevezhető újdonságnak. Djabban a tartósítóipar igencsak szorgalmazza a háztáji szamócatermesztés fejlesztését. Már tavaly is bőven akadt volna vállalkozó, de valahogy akadozott az ültetőanyagellátás. Most — a bojniceiek legalább is így mondták — van bőven palánta, minden igényt képesek kielégíteni. Aki a rendelést késeinek tartja, április elején a bratislaval központi vásárcsarnokban is megveheti a palántát. KÄDEK GÄBOR