Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-02 / 13. szám

* Mint azt a múlt héten je­leztük, ezúttal az álős­­kődők okozta állatbe­tegségek gyógyítására szolgáló gyógyszeripari termékekről lesz szó. Acinitrazol. A galambok tri­­chomonózisának gyógyítására szolgáló, világossárga por. Ha megtartjuk az előírást, teljes sikerrel kezelhetjük az állato­kat. A szerből ivóst készítünk, mégpedig a következő képpen: 0,5 gramm gyógyszert fölol­dunk 50 ml forráspontig mele­gített vízben. Körülbelül két percig kell kevergetni, hogy a por tökéletesen föloldódjék. A nyert törzsoldatot 200 ml hideg vízzel hígítjuk, így 0,1 százalé­kos töménységű gyógyitalt ka­punk, melyből egy galambnak naponta 20 ml-t kell beadni. A munka akkor legcélszerűbb, ha a fecskendőre injekciós tű he­lyett vékony gumicsövet erős! tünk, a csövecskét bevezetjük a galamb begyébe, és benyom­juk a gyógyszert, melynek így minden csöppje hasznosul. Mun­kaigényes, de tökéletes mód­szer, csupán hat napon át kell folytatni. Arpalit spray. Kiváló készít mény a külső élősködők Irtásá­ra. Minden háziállatnál alkal­mazható. Az élősködők (tetvek, bolhák, atkák, kullancsok] ál­tal megtámadott testrészt kb. 15 cm-es távolságból kell be­­fújatni, miközben a szemet, az orr- és szájnyílást védeni kell. Használatát csak külsőleg ajánl­ják, viszont számos tapasztalat mutatja, hogy kiváló eredményt lehet vele elérni a díszmadarak légcsőférgességének gyógyítá­sában (a madarak belélegzik a levegőbe permetezett ható­anyagot). Aki kísérletezni akar, óvatosan tegye, mert az ilyen kezelés esetleges következmé­nyeiért a gyártó vállalat nem vállalja a felelősséget. Azt is jó ' tudni, hogy nyitott sebeket ez­zel a készítménnyel nem sza­bad megpermetezni. Helmirazin. Az orsóférgek ál­tal megtámadott állatok féreg­­telenítésére szolgáló készítmény (por vagy tabletta). A többi bélféreg ellen nem hatásos. Mindig etetés előtt kell beadni. A javasolt adag a tenyésztő számára általában soknak tű­nik, sokan nem is adják be az előírt mennyiséget, aminek az a következménye, hogy a várt hatás elmarad, a férgek pedig ellenállóvá vállnak s legfeljebb az eredetileg javasolt adag két­szeresével lehet őket elpusztí­tani. Bármilyen nagynak tűnik is az adag, nyugodtan adjuk be, hiszen a kezelt állatok még túladagolás esetén sem reagál­nak a készítményre. A kutyáknak és a macskák­nak két egymást követő napon élősúly-kilogrammonként 0,15 gramm gyógyszert kell beadni. A galambokat három napig kell kezelni, mégpedig esetenként 0,30 grammos darabonkénti adaggal. A sertés, juh, kecske és baromfi féregtelenítését a­­jánlatos 14 nap múlva megis­mételni. Egy kilogramm élő­súlyra számítva a sertésnek 0,40 gramm, a juhnak és a kecskének 0,25 gramm, a ba­romfinak pedig 0,45 orvosság jár. Az adagolás nem nehéz, hiszen a tabletták 0,5 gram­mosak. Az ismételt kezelésre azért van szükség, mert a gyógykezelés előtt lerakott pe­ték kikelnek, ezekre a készít­mény nincsen hatással. Sulfadimidin pulvis. A nyu­­lak és a baromfi kokcidiózisá­­nak gyógyítására, illetve meg­előzésére szolgáló, kristályos fehér por, 20 grammos csoma­golásban. Egy tasak tartalmát tíz liter vízben kell feloldani s ezzel az állatokat három na­pig itatni. A kúra után három nap szünet, majd ismét három napos gyógykezelés következik. A nyulak esetében a gyógyszert gyakrabban kell adagolni, kü­lönben a várt eredmény elma­­rád. Sulfakombin. Sűrű, olajszerű, színtelen folyadék, fél literes palackokban kerül forgalomba. Akárcsak az előbbi, ez is a kokcidiózis gyógyításra szolgál (nyulak, baromfi). Igen fontos a pontos adagolás. A kezelt álla­tok szemmel láthatóan jobban fejlődnek, jobb az étvágyuk és elevenebbek. Adagolása baromfinál: 5 ml készítmény egy liter vízben feloldva. Mindig annyi oldatot készítsünk, amennyit az állatok 24 óra alatt elfogyasztanak. Három napon át ezzel az oldat­tal itatjuk az állatokat, utána két napot kihagyunk és megis­mételjük a háromnapos kúrát, de most már elegendő 2,5 ml gyógyszert adni egy liter vízbe, Nyulak esetében: 25 ml gyógy­szerből és egy liter vízből ké­szült oldattal három napig itat­juk az állatokat. Utána két nap szünet következik, majd a há­romnapos kúrát megismételjük. Tiszta ivóvizet, illetve lédús takarmányokat vagy friss zöl­det csak a gyógykezelés szüne­tében kínálunk. Sőtl Növeljük a napi szénaadagot, hogy minél szomjasabbak legyenek a nyu­lak, mert az oldatot nem szíve­sen fogyasztják. Kezelés után a ketrecet vagy ketrectömböt ala­posan takarítsuk ki és fertőtle­nítsük. Következik: az emésztési za­varok esetén adagolható gyógy­szerek Ismertetése. Balázs Ferenc ismerkedjünk TUDJA, Ml / A múlt év tavaszán huszonöt szem különleges paprikamagot kaptam ajándékba. Megvallom, 2—3 mm átmérőjű, gömbölyű paprikamagot még nem láttam. Annál gonosabban végeztem a vetést, virágcserépbe (2—3 szem), komposzt, kertiföld és per­­lit (1:1:1) keverékébe. Hideg fóliasátor alatt, kisebb melegágy­ban kaptak helyet a cserepek, s az első öntözést — feltéte­lezve, hogy szükséges lehet a fertőtlenítés — 0,2 százalékos Fundazol-oldattal végeztem. Csírázáskor ért az első meglepetés. A hagyományos sima levelek helyett pihések jelentkeztek. Amikor két valódi leve­lük volt, a nyert húsz palántát kénytelen voltam kiültetni a fóliaház tápanyagokkal jól ellátott földjébe, mert a cserepek­ben tartott növények fejlődése megállt. Az első termések augusztus első felében jelentkeztek, ami­kor a növényzet nagyjából 70 cm magas volt. Azt sajnos a magok korábbi tulajdonosa nem tudta megmondani, hogy mi­kor és hogyan kell fogyasztani a gyümölcsöt, tehát tulajdon­képpen csak gyönyörködtem az új növényben, s amikor el­jött az ideje, föltéptem és más növényekkel együtt a kom­­posztba került. Most, a Kertészet és Szőlészet harmadik számában olvastam, hogy a trópusi országokban termesztett, köznyelven okrának vagy gombónak nevezett különlegesség Hibiscus esculentus büszke tulajdonosa voltam. Most már azt is tudom, hogy a termést zsenge állapotukban kell fogyasztani, mert a termésfal később megvastagodik, megkeményedik, a sárgászöld színt pedig sötétbarna váltja fel. Dr. Horváth György szerint a zsen­ge termésből savanyúságot, főzeléket készíthetünk, besűríthet­jük vele a leveseket, esetleg fűszerként hasznosíthatjuk. In­diában, a Maláj-félszigeten és Amerikában aránylag nagy te­rületen termesztik, s a népgyógyászatban is használják (bél­és emésztőrendszeri megbetegedések ellen). A GOMBO? Mivel tudom, hogy a kertészkedők lelkesen kutatják az új­donságokat, tapasztalataimat összegezve — és a már említett ismeretterjesztő anyagot felhasználva —, pár sorban elmonda­nám a termesztéshez szükséges, legfontosabb tudnivalókat. A gombó hőigényes. Optimális csírázási hőmérséklete 28—32 C-fok. Közepesen fényigényes, fejlődésének első szakaszában sok vizet kíván. Jó eredménnyel csak öntözéses viszonyok közepette, jó vízgazdálkodású, könnyen melegedő talajokon termeszthető. Az erősen kötött, hideg talajt éppúgy nem tűri, mint a laza, száraz homokot. Mélyre hatoló főgyökere alapos és mély talajlazftást igényel. Helyrevetéssel vagy palántáról szaporitható. Palántáját a paprikával együtt nevelhetjük. Lassan csírázik, néha két bét is eltelik a kelésig. Edzett palántát ültessünk, lehetőleg nagy földlabdával, ép gyökérzettel, 45—55 cm sor- és 35—45 cm tőtávolságra. A kiültetett palántákat alaposan öntözzük be. Virágzás után 4—G nappal kezdhetjük a szedést. Folyamato­san szüreteljük, mert az elöregedett termések élvezhetetlenek. A magfogásra szánt terméseket ősszel időben kell összegyűj­teni, mert a túlérett toktermés fölhasad és kiszóródik a mag. Európában elsősorban a Balkán félszigeten terjedt el, ahol a magas nyálkatartalmú termést szeletekre vágva használják levesek, mártások készítésére, húsleves sűrítésére s ízesítésé­re. Mondják, hogy kávépótlónak hsznált magja pörkölve ízle­­tesebb, mint a cikória pótkávé. Az okra hüvelyét karikára fűzve, szárítva télire is eltehetjük. Az elmondottak ismeretében most már csak abban remény­kedem, hogy a tudatlanul komposztba dobott különleges nö­vénynek legalább néhány magja átvészelte a telet és kicsírá­zik tavasszal. SZÁL AI LÁSZLÓ, Kürt (Strekov) * ♦> ❖ ♦> ♦> ♦> ❖ ❖ ❖ ❖ ♦> ❖ ❖ ♦> ❖ ❖ ❖ ♦> ❖ ♦> ❖ ❖ ❖ ♦> ♦> ♦> ❖ ❖ ♦> ❖ ♦> ♦> ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> *> ♦> ♦> •> ♦> •*« »:♦ ♦> ♦> *♦♦ * * «•«♦ A fűtés nélküli termesztő berendezésekben most kezdődik a hideghajta­­tott saláta és retek szedése, szállítása, ugyanakkor a fűtött berendezések tulajdonosai mér a tulajdonképpeni főnövények (paprika, uborka, paradicsom, tojásgyümölcs) telepítésével foglalatoskodnak. A fűtetlen sátrakat majd a hónap derekán vagy végén lehet újratelepíte­ni, miután kicsit feljavítottuk (érett komposzt, műtrágya) és fertőtlenítettük (Basudin 5 G) a földet. A korábban palántá­­zott uborkát lassan a támbe­­rendezésre futtatjuk, a papri­kát pedig igényeinek megfele­lően öntözzük. A haragoszöld lomb vízhiányt, a világoszöld túlöntözést jelez. A megüresedő melegágyakba a saláta után megerősödött, tő­zegkockában nevelt tojásgyü­mölcs- és uborkapalántát ültet­hetünk. Egy-egy ablak alá két­­három palánta kerülhet. Hason­ló módszerrel sárgadinnye is hajtatható. A palántákat a ne­gyedik levél fölött elcsípjük, ezzel serkentjük a bő termést kínáló, másodlagos hajtások fejlődését. Ideje kiültetni az előcsírázta­tott burgonyát. Ha a hajtások majd elérik a 10—15 cm-es nagyságot, megkezdjük a töltö­­getést. A kései fagyoktól szin­tén töltögetéssel védhetjük meg az ültetvényt, de a fagyveszély elmúltával a zsenge növényeket azonnal ki kell takarni. Jól előkészített földbe (Cere­­rit, Basudin 5 G) kiültethetjük a karfiolt, karalábét és a ká­posztaféléket. A nem fagyzugos helyeken némi kockázattal a paradicsom is állandó - helyére kerülhet. A folyamatos ellátás érdeké­ben megint vessünk retket, bor­sót, és dugassuk el a nyári fok­hagymát. Még vethetünk sárga­répát, petrezselymet, pasztiná­­kot, spenótot, sóskát, vörös­hagymát, sorjelző növénnyel feketegyökeret (vigyázat, a mag csak egy évig csíraképes), kap­rot, palántanevelésre póréhapv­­mát, salátát és metélőhagymát. Szórjuk el a műtrágyát és készítsük el a melegkedvelő növények (uborka, paradicsom, tojásgyümölcs, bab stb.) ágyá­­sait, az előnevelt fiatal palán­tákat pedig tűzdeljük át, hadd erősödjön a gyökérzetük. Ha palántáról szaporítjuk, akkor lassan megkezdhetjük a csillag­­tök (patisszon), meg a spárgá­tok edzését. A hónap második felében vetjük az eltenni való uborkát, zöldbabot, csemege­­kukoricát, meg a nyári retket, és ha nem palántáról termel­jük, akkor a tököt, a dinnyét és a patisszont is. Ilyenkor ke­rül hidegágyba a kései, illetve őszi káposztafélék magja, és helybevethető a csemege- és fűszerpaprika. Aki kihasználta a márciusi napsütést, az már kapálhatja, esetleg ritkíthatja is a szépen soroló sárgarépát, petrezsely­met, mákot, megkapálhatja az ősszel elduggatott vörös- és fokhagyma földjét. Ilyenkor már hasznosítható termést nyújt a teleltetett sóska, a rebarbara és a spárga, no meg a fólia alatt köztesnek vagy szegély­növényként korán elduggatott vöröshagyma. A gyümölcsösben befejezzük a telepítést és a fiatal cseme­ték koronaalakító metszését, majd elvégezzük a kiszemelt fák átoltását. Ne tévesszük szem elől, hogy a kapott oltó­vesszők esetleg fertőzöttek le­hetnek, behurcolhatjuk velük kertünkbe a betegségeket és a kártevőket. A felhasználás előtt egy százalékos Nitrosan-oldatba mártott oltóvesszővel már bát­ran dolgozhatuk. Ha az őszi alvószemzés nem sikerült, most oltással próbálkozhatunk. A gyümölcsös felásott vagy megszántott földjét mielőbb ge­reblyézzük el, hogy elejét ve­gyük a téli csapadék elpárolgá­sának. Ha szükséges, végezzünk talajlazító kapálást s egyúttal a juttatott nitrogén műtrágyát (áranként 4—6 kg) is dolgoz­zuk be a földbe. Most kell el­végezni a tervezett gyomirtó permetezést, és a talajtakarást is most kell megvalósítani. A fákat tányérozzuk körül, az ősszel vagy most telepített olt ványoknak rendszeres időkö­zökben adjunk egy-egy kanna vizet. A mézgásodás, a fagykár, il­letve a gutaütés megelőzésére törekedve, mostanáig halogat­tuk az őszi- és kajszibarack metszését. Most már mielőbb végezzük el ezt a fontos mun­kát, majd az ejtett sebeket zár­juk le csipetnyi Fundazollal ki­egészített, fémmentes olajfes­tékkel. A többi fán még kiiga­zíthatjuk a téli metszéskor vé­tett hibákat, a lisztharmatra érzékeny fákról pedig most leg­célszerűbb eltávolítani a fertő­zött hajtásvégeket. Mihelyt helyreáll a nedvke­ringés, időszerűvé válik a haj­tások lekötözése. Erre azért van szükség, mert a merede­ken fölfelé törő vesszők inkább nőnek, mint teremnek, viszont az alma és körte szakszerűen lehajlított, lazán lekötött vesz­­szőin sok termőrügy képződik. A gyenge fejlődési erélyű fajtá­kat (Jonatán, Hardenpont Fav­­rené) vízszintesen, az erőtelje­sebben növekvőket (Golden, Starking, Bőse kobakja, Vil­mos körte) 15 fokos szögben, illetve enyhén felfelé irányítva rögzítsük. Nemsokára kivirágzik a sza­móca. Ha a fiatal leveleken atkákat találunk, a fertőzött tö­veket szedjük föl és égessük el. Az új ültetvényt gyakran lo­csoljuk, hogy a tövek jól meg­gyökeresedjenek. A sorközökbe fektessünk fekete fóliát, később a gyümölcsök alá tegyünk szal­mát, deszka- vagy cserépdara­bokat. A hónap második felé­ben fejtrágyázzuk a ribiszkét, egrest és málnát. A fagyzugos helyeken készüljünk föl a fagy­veszély elhárítására. Ha a szőlőt tavaly sikerült megóvnunk a betegségektől (peronoszpőra, lisztharmat, szürkepenész), akkor a metszés után visszamaradó venyigét ne égessük el, Inkább komposztál­juk, hiszen így sok szerves anyagot megmenthetünk. Gyor­san javítsuk ki a támvezetéket, igazítsuk meg és pótoljuk a ka­rókat, majd végezzük el a le­mosó permetezést (Polybarit, Sulka, Sulikol K). Elérkezett a telepítés, illetve a hiányzó tőkék pótlásának ideje. A gyökereket és vessző­ket közvetlenül ültetés előtt vágjuk vissza, mert a metszla­­pok beszáradása kedvezőtlenül hat az eredésre. Kertben soha ne ültessünk fúró után, mert még az alaposan bekurtított gyökerek is visszahajolhatnak s az oltvány elpusztul. Az ásott gödörbe kerülő oltványok talp­gyökereit 8—10 cm-re kell visz­­seavágni. Ne feledkezzünk meg az tszapolásról és a csirkézés­ről. Aki telepítésre gondol, ve­gye számításba, hogy a kordon­hoz lényegesen kevesebb olt­vány kell, tehát kisebb a költ­ség, viszont a hozam így is el­érheti a sűrüsoros ültetvényét. Akinek módjában áll, kiadó­sán öntözze be a tőkéket. Ha tavaly levélsárgulást észleltünk, a beteg tőkék gyökérzónájába most vastartalmú készítményt (vasgálic, chloroffen) kell jut­tatni. Az öreg vagy kevésbé értékes tőkéket áprilisban lehet gyö­kérnyakba történő, hasítékos módszerre! átoltani. Ha beindul a nedvkeringés, a szálvesszőket és legyezőket azonnal rögzít­sük, a jelentkező nyak- és vad­hajtásokat pedig törjük ki. A nagyobb, négyévesnél idő­sebb, köztes nélküli szőlőben vegyszeres gyomirtást végezhe­tünk (Simazin). A borospincében végezzünk tavaszi nagytakarítást (a máso­dik fejtést most már tényleg nem érdemes halogatni), majd kénezzük ki a helyiséget. A kel­lemetlen, savas borokat házasí­­tással vagy savtompítással ja­víthatjuk. Az idő egyre mele­gebbre fordul, tehát rendsze­resen ellenőrizzük borainkat (utóerjedés, apadás). Most lehet helybevetni a ki­választott egyéves és évelő vi­rágokat, a sok helyet és táp­anyagot igénylő dísznaprafor­gót. Tűzdeljük át a paprikavl­­rágot, telepítsünk pázsitot, a meglevőt fejtrágyázzuk, locsol­juk és a hónap végén kaszál­juk. A szagos bükköny magját vetés előtt 24 órán át áztatni kell. Az augusztusban virító li­liomot komposzttal trágyázott földbe telepítsük ét, a kardvi­rág száraz héjtól megtisztoga­­tot hagymagumóinak pedig új területet szemeljünk ki. Ha két­hetenként telepítjük, lényege­sen megnyújthatjuk a virág­zást. Az utolsó gumókat június végén ültessük, ezek virágjával majd a Mihályokat (szeptember 29) köszönthetjük. Még telepíthetünk fenyőt, örökzöldet, szabadföldbe vet­hetjük a cserjét pótló, ideigle­nes sövénynek is szép nyári ciprust (seprüfű). Magja most a szakboltokban Is kapható, de óvatosan bánjunk vele, mert a növény gyomosít. Előkészítjük az erkélyládát, dugványozással szaporítjuk a szobanövényeket, átültetjük a hölgyliliomot, és ha eddig nem gondoltunk rá, akkor vala­mennyi szobanövényünket. A hónap végén dugványozás­sal szaporíthatjuk a krizanté­mot. A bokorrózsát fejtrágyáz­zuk, a kúszórózsák metc-ését pedig kihajtás utánra halászi­juk, hogy a fagykár ismereté­ben végezhessük a ritkítás . Az elnyílt tulipánok virág­szárát törjük ki, hogy ne ma­got érleljenek, hanem a hagy­mákat növeljék. A pünkösdi ró­zsát ilyenkor nem szabad sza­porítani, mert gyengén fog vi­rágozni. J Hr) Mindent й Hlüífté i

Next

/
Oldalképek
Tartalom