Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-26 / 12. szám

1983. március 26. .SZABAD FÖLDMŰVES. 13 Alucernamag-termelés a takarmánvaiap megteremtésének előfeltétele Napjainkban valamennyi mezőgaz­dasági üzem alapvető feladata, hogy kellő szintre emelje a tömegtakarmá­nyok termelését. A CSKP XVI. kong­resszusának határozataiba foglalt ga­bonaprogram megvalósítása mellett, amely a szemesekből való önellátott­ság elérésére irányul, az eddiginél sokkal határozottabban kell hozzá­állni a takarmányalap javításához, főleg minőségi szempontból. Ezáltal ugyanis jelentős mértékben segíthet­jük elő az önellátás kérdésének meg­oldását. Ezzel kapcsolatban a mező­­gazdasági üzemekkel szemben tá­masztott követelmény a belterjes íer­­melésre, valamint a fokozott gazdasá­gosságra és hatékonyságra váló át­állás. Ez gyakorlatilag a szerkezet­­váltást, a tudományos-műszaki hala­dás vívmányainak érvényesítését, va­lamint az összes rendelkezésre álló források leghatékonyabb hasznosítá­sát jelenti. Ha a tömegtakarmányok termelését ebből a szemszögből értékeljük, lát­hatjuk, hogy úgyszólván mindegyik mezőgazdasági üzemben éppen a tö­megtakarmányok minősége és terme­lésük hatékonysága szempontjából merülnek fel a legnagyobb problé­mák. Ezek pedig jelentős mértékben befolyásolják a febérjeszükséglet fe­dezését, valamint az állattenyésztés és a növénytermesztés közötti össz­hang megteremtését. A kellő mennyiségű fehérjetartal­mú tömegtakarmány biztosításában kiemelkedő helyet foglal el a lucerna. Termesztésének részaránya a szántó­területen azonban nem éri el a meg­követelt szintet. Az elért hektárho­zamok és a lucernából készített ta­karmányok minősége ugyancsak nem felel meg az állattenyésztés követel­ményeinek. Holott a lucerna a leg nagyobb termőképességű és a legki­válóbb minőségű szántóföldi tömeg­takarmányok egyike. Mivel a nitrogéntartalmú anyagok­ban a luc/rna a leggazdagabb, ter­mesztésével az állatok takarmányozá­sában a fehérjeszükséglet kérdése megoldható. A lucerna tíz tonnás hektárhozama — száraz anyagban számítva — 1,5 tonna emészthető fe­hérjének felel meg. Ezen túlmenően vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag. Kiváló előveteménynek szá­mít. növeli a talaj humusz- és táp­anyagtartalmát. s így közvetett mó­don az energiaválság enyhítésében is részesedik. Egyszóval a lucernának nélkülözhetetlen helye van a vetés­forgóban. A lucernaállományok folyamatos váltásának és a termesztés további fejlesztésének alapvető előfeltétele a kellő menylségű lucernavetőmag elő­állítása. A lucernamag-termelés jelen­legi helyzete nem kielégítő. Termelése többnyire Csehországra összpontosul, ahol hozzávetőlegesen 14 ezer 500 hektárnyi területen termesztik. Szlo­vákiában lucernamagot a nyugat- és kelet-szlovákiai kerületben termelnek. Vetésterülete hatezer és huszonhárom­ezer hektár között Ingadozik. Évjára­tonként a maghozamokban is jelen­tős, hektáronként 40—120 kilogramm közötti különbségek tapasztalhfjtók. Ezért Csehország és Szlovákia vi­szonylatában kidolgozták a lucerna­mag-termelés fejlesztési programját, amelynek keretében a lucernamag­­termelésre legalkalmasabb járásokat és mezőgazdasági üzemeket jelöltek meg szakosítás céljából. Egyidejűleg megszabták a termelés összpontosí­tásának minimális mértékét, amely száz hektárnyi termőterületet képvi­sel. A mezőgazdasági üzemeket érde­keltté teszik a lncernamag termelésé­ben: 500 kiló erűtakarmányt kapnak minden száz kiló vetőmag eladásáért a központi vetőmagalapokba. A lucerna maghozamát a növény generatív (szaporodási) tulajdonságai határozzák meg, amelyeket jelentős mértékben az Időjárási viszonyok be­folyásolnak. Az első kaszálás Idejé­ben, vagy ezt követően, a nedvesség­hiány kedvezőtlenül hat a növényzet egyenletes fejlődésére, a virágzásra és a magképződésre. Túl sok csapa­dék esetén a növényzet megdől, erő­teljesen mellékhajtásokat képez, gyen­gén virágzik, s mindez a hüvelyek képződését és a magvak érését hát­ráltatja. Az Időjárási viszonyok hatá­sának mérséklésére megfelelő felté­teleket kell teremtenünk a magter­més bizonyos mértékű stabilizálására. Ehhez a növény tulajdonságaiból kell kiindulni. A magra termesztett lucerna tele­pítésé a talajadottságok, a vízgazdál­kodás és egyéb beavatkozásokkal szembeni igények biztosításában eltér a hagyományos lucernásoktól. A mag­ra termesztett lucernásokat középkö­tött, 20—45 százalék agyagtartalmű és öntözhető talajokra telepítjük. A könnyű vagy kötött talajokon ter­mesztett növényzetre az Időjárási vi­szonyok nagyobb hatást gyakorolnak, s ez jelentős mértékben befolyásolja a hozamok stabilizálódását. A talaj­típusok közül az öntéses vagy a feke­te mezőségi (csernozjom), semleges kémhatású talajok felelnek meg a legjobban. Fontos követelmény, hogy az altalajvíz legalább 1,5 méternyire legyen a talaj felszínétől. Tápanyagpótlás tekintetében a lu­cerna Igényei meghatározottak. A nitrogéntrágyázást ki kell hagyni, és «Iván elővetemény kiválasztása aján­latos, amely után a talaj nítrit tar­talma minimális. A foszfor, kálium, bór és mollbden pótlását a talajelem­zések szerint kell elvégezni, az opti­mális tápanyagszlntet pedig műtrá­gyázással szabályozni. Az optimális tápanyagszükséglet — egy kiló talaj­ra számítva — a következőképpen alakul: 70—80 mg foszfor, 250—300 mg kálium, 10—20 mg bőr, 2—5 mg molibdén. A műtrágyákat ajánlatos az elővetemény alá adagolni, és a tarta­léktrágyázást annyi hatónyaggal nö­velni, amennyit az elővetemény elvon a talajból. A lucernát tiszta kultúrába vagy fedőnövény alá vetjük. A magterme­lés szempontjából a tiszta kultúrában való termesztés előnyösebb. Számítás­ba jöhet a tavaszi és a nyári vetés egyaránt. Ha fedőnövénybe vetjük a lucernát, akkor a talajról korán le­kerülő előveteményt kell választa­nunk, például tavaszi keveréket. Fo­kozott figyelmet kell fordítani a ve­tés minőségére. Maximálisan két cen­timéteres mélységbe vetünk. A sor­távolságot 25—45 cm-re kell beállíta­ni. A vetőmagmennyiség 6—12 kiló hektáronként. Vetés után a talajt hengerezéssel tömörítjük. A sikeres magtermesztésnek alap­vető követelménye a tiszta, gyom­mentes növényzet biztosítása. A lu­cernásokban gyakran karantén jelle­gű gyomnövények is előfordulnak, ezért hatékony védekezésre van szük­ség már az állomány telepítésének kezdetétől fogva. A mechanikai mód­szerek mellett — mint például a bo­rona vagy a gyomirtó kapa — vegy­szeres gyomirtást is alkalmazunk. Vetés előtt az Eradtcane (6 liter hek­táronként) vagy a Bálán szert (71/ha) azonnal bedolgozzuk a talajba. Vetés után a Basagran (4 1/ha) más gyom­irtó szerekkel kombinálva ajánlatos. Az idősebb növényzet esetében ko­ra tavasszal triazin hatóanyagú gyom­irtó szereket alkalmazhatunk. A kártevők elleni védekezést az érvényes növényvédelmi módszertan szerint kell irányítani. A lucernabim­bó-gubacslégy ellen — amely a lucer­na egyik legveszélyesebb kártevője — az előjelzések figyelembevételével ha­tékonyan lehet védekezni. Az oragno­­foszfát hatóanyagú szerek kipermete­zését azonban legkésőbb a zöldbim­bózás idején el kell végezni. Az utóbbi években a' lucerna mag­hozamának stabilizálása érdekében előtérbe került az öntözés. A Szovjet­unióban és Kaliforniában az öntözé­ses termesztéssel elért kiváló ered­mények — hektáronkénti átlagban egy tonnán felüli átlaghozamok — a lucernamag-termesztés fejlesztésének további lehetőségeire utalnak. Az ön­tözés szervezésének irányítása eléggé igényes, és júniustól augusztusig a hőmérséklet és a csapadék alakulá­sának figyelembe vételével tekintettel kell lenni a lucerna vízigényére, a­­mely a hajtásképzés idején a haszno­sítható vízkapacitásnak 70 százalékát, a bimbózás és a virágzás kezdetén 80 százalékát, a virágzás után pedig 40—50 százalékát igényli. Júniustól szeptemberig a lucerna 225—250 mm csapadékot Igényel. A nedvesség meg­tartását éppen a középkötött talajok teszik lehetővé, a vízhiányt pedig szükség szerint öntözéssel kell pó­tolni. A virágzáskor igen nagy Jelentősé­ge van a megporzásnak, mert a lu­cerna tdegenmegporzó növény. A megporzásban döntő szerepet tölte nek be a dongók és a vadméhek. amelyeknek megporzó tevékenysége ötven százalékkal hatásosabb, mint a méheké. Egy hektárnyi területre ki­helyezett hat méhcsalád a megpor­zásnak csupán a tíz százalékát képes biztosítani. Ma a lucernamagot közvetlenül kombájnnal takarítjuk be. A vesztesé­gek csökkentése érdekében bizonyos módosítások szükségesek. Többek kö­zött csökkenteni kell a dob fordulat­számát, elvégezni a szigetelést, és a cséplőgépet hántó berendezéssel szük­séges ellátni. Betakarítás előtt, ami­kor a hüvelyeknek három ötödé fe­ketebarnás, a Regióne szer segítsé­gével fonnyasztjuk a növényzetet. Be­takarítás után a magvakat szárítjuk és tisztítjuk. A lucernamag-termelők előtt ma igényes feladat áll: elegendő vetőma­got biztosítani. Ez a lucernatermelés fejlesztésének döntő meghatározója. Reméljük, hogy a tudományos-műsza­ki intézetekkel együttműködve, főleg az öntözéses gazdálkodás irányítása területén, továbbá a módszertani uta­sítások maradéktalan betartásával si­kerül kellő mennyiségű vetőmagot előállítani. Ebben a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság által kijelölt védnökségi mezőgazda­­sági üzemek, nevezetesen a somorjal (Samuról) Kék Duna és a tardosked­­di (Tvrdošovce) Jövő szövetkezet Is hathatós segítséget nyújtanak. JÁN' KNEZOVlC agrármérnök ELGONDOLKOZTATÓ ADATOK A kelet-szlovákiai kerület egyes já­rásai február második felében igen eltérő eredményeket értek el a tejér­tékesítésben. Tehenenkénti napi át­lagban a Košice-vidéki járásban 6,7 liter, a rozsnyóiban (Rožňava) 5,4 li­ter, a svidníki járásban 3,9 liter, a humennéiben pedig csupán 3,8 liter tejet értékesítettek. A felsorolt szá­mok elgondolkoztatóak. Hiszen nem az időjárási viszonyok által jelentő­sen befolyásolható növénytermesztés­ről van szó, hanem az állattenyész­tésről, ahol elegendő mennyiségű és jó minőségű takarmányozássá}, oda­adó gondozással hasonló szintet le­hetne ás kellene elérni az egyes já­rásoknak a tejtermelésben. Ha az eredményeket csupán a kassa-vidéki járásra szűkítjük, ismét jelentős aránytalanságok tapasztalha­tók az egyes mezőgazdasági üzemek között. Míg az egy tehénre jutó napi árutermelés Csécsen (CeCejovce) át­lagban 9,«, Čaňán pedig 9,2 liter volt, addig Magyarbödön (Bidovce) csupán 4,4 liter. Nem hiszem, hogy az igen gyenge tejhasznosság mentségére elfogadha­tó indokokat lehetne felhozni. Ha az egyik mezőgazda­­sági üzem nagyobb hozamok elérésére képes, miért ne ér­hetne el a többi is legalább hasonló eredményeket. Tavaly a Szepsi (Moldava nad Bod­­vou) Állami Gazda­ság zsarnól (Žar­nov) részlegén te­vékenykedő arany- m érmes szocialista brigád Kerekes József vezetésé­vel, 171 tehéntől évi átlagban 5686 liter tejet termelt. Ezáltal meghalad­ták a 15 literes napi és egyeden­kénti fejési átlagot. Vagy a Kassal is akadnak, akik kimagasló eredmé- Allami Gazdaságban Agneša Bére- nyekkel dicsekedhetnek a tejterme­lővé 15 tehén átlagában 4851 liter, lésben. Mária Čorňáková 4844 liter és Ag- A felsorolt adatok fényesen iga­­neSa Semanová 4493 liter tejet tér- zolják. hogy elsősorban az emba­­melt. A raiiai szövetkezetben pedig rekkel kell többet foglalkozni. Hl- Irena Lajošová 14 tehéntől 4295 li- szén az eredményeket döntő mér­tért. A felsorolást tovább lehetne tékben a dolgozók munkájának mi­folytatni, hiszen a járásban többen kéntje határozza meg. IVAN SÁNDOR A szarvasmarha-tenyésztés eredményességét döntő mértékben az emberek hozzáállása határozza meg (Archív felvétel) J* «$♦ «$♦ ♦*« »*♦ *** ij* *** tj* «I« ♦♦♦ «3« «3« ♦♦♦ ij* «3« «$♦ «$♦ *3« *3* »3« «3* «J* *3* *1* *3* *1* *** *1* *»* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *•' *$* *»* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ A dolgozók kezdeményezésének felkarolása Jelentős mértékben hozzájárul a tervfeladatok ma­radéktalan teljesítéséhez. Bizonyságot nyert, hogy azokban a mezőgazdasági üzemekben, melyekben az évi terve­ket a vezetőség részletesen megvitat­ja a dolgozókkal, nem maradnak tisz­tázatlan kérdések. A dolgozók pedig alkotó hozzáállást tanúsítanak a ki­tűzött feladatok megvalósításához. A munkakezdeményezés élenjárói a szo­cialista brigádok, melyek a „szocia­lista módon dolgozni, szocialista mó­don élni“ jelsző jegyében hatalmas mozgósító erőt jelentenek. A kezdeményezőkészség kibonta­koztatásában jő példát mutatnak a Mäsospol Közös Mezőgazdasági Válla­lat dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) üzemei, mégpedig a Bellová Ves-i sertéshizlalda, valamint a tejedi nyolc­ezer férőhelyes szarvasmarha-hizlal­da, a baromfitelep és a központi ta­­karmánykészitő. Annak ellenére, hogv fiatal, néhány éve fennálló üzemek ről van sző, mindenütt egybekovácso­­lődott munkacsoportok dolgoznak, akik mindent elkövetnek az Igényes tervfeladatok teljesítéséért. A Bellová Ves-i sertéshizlaldában, mely a válla­lat első üzeme volt, egy szocialista brigád tevékenykedik. Szabó Imre ve­zetésével. A brigád taglal jó eredmé­nyeket értek el a hízósertések napi súlygyarapodásában, s következetesen betartották a takarékossági Intézke­déseket az abraktakarmányok fo­gyasztásában. A baromfitenyésztő részlegen két kollektíva versenyez a megtisztelő cím elnyeréséért. Az Idén a Februári Győzelem 35. évforduló^ tiszteletére további öt kollektíva ne­vezett be a szocialista brtgádmozga­­lomba. A szocialista brigádmozgalom jelen­Alkotó hozzáállással tős mértékben hozzájárult a vállalat múlt évi tervfeladatainak határidő előtti teljesítéshez és az árutermelés túlszárnyalásához. A vállalat társadalmi szervezetei — — a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom, a CSSZBSZ, a SZISZ üzemi bi­zottságai — hatékony agitáciős és propaganda tevékenységet fejtenek ki és a dolgozókat a kitűzött célok megvalósítására serkentik. A baromfi telepen Pázmány István vezetésével 26 tagú szocialista brigád tevékeny­kedik. Tagjai minden évben folyama­tosan teljesítik tervfeladataikat. A Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére vállalt szocialista kötele­zettségük a cslrkeelhullás csökken­tésére, az abraktakarményokkal való takarékosságra, energia és fűtőanyag megtakarítására irányult. Mindany­­nylan nagy súlyt helyeznek a munka­környezet javítására, az üzemet kö­rülvevő zöldövezetek és zöld sávok létesítésére. Mindezt társadalmi mun­kában végzik. Tudatosították, hogy az egészséges élet- és munkakörnye­zet serkentőleg hat teljesítőképessé­gükre. A vállalat vezetősége Is min­den évben versenyt hirdet az egyes részlegek között, mely a munkakör­nyezet javítását hivatott elősegíteni. A hatékony szervező és Irányító munka, valamint a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás kedvezően érezteti hatását a termelésben. A vál­lalathoz tartozó szarvasmarha-hizlalda mindössze egy éve üzemel, de máris megállapítható, hogy sikeresen. A kétezer-száz tonnát előirányzó hűs­­értékesltési tervüket túlteljesítették. A napi súlygyarapodás átlaga elérte a 0.90 kilogrammot, melyet az Idén tovább akarnak növelni. Kezdetben nagy volt a borjúelhullás. Ezt az ál­lategészségügyi intézkedések követ­kezetes betartásával egy százalékra sikerült csökkenteniük. Következetesen betartották és be­tartják a takarékos erőtakarmány­gazdálkodást. A drága szemest ol­csóbb tömegtakarmánnyal helyettesí­tik. A takarmánykészítőjükből kike­rülő granulált takarmány negyven százaléka szalma, húsz százaléka szárított répaszelet, 10—15 százaléka fehér|e-koncentrátum, öt százaléka melasz, s a hátralevő mennyiség sze­mes. Az elmúlt évben nyolcezer tonna takarmányszalmát. négyezer tonna ré­paszeletet használnak fel. Ugyanak­kor háromezer tonna nedves répasze­letet szilázsoltak, de értékesítették a kukoricaszárat is, pogácsázva vagy zúzalék formájában. Figyelemre és követésre méltó mó­don értékesítik a nagy mennyiségű melléktermékeket. A trágyaíeldolgo­­zőban különválasztják a hígtrágyát a szilárd trágyától. A mezőgazdasági üzemek mindkét trágyafélét igénylik. A híg trágyalé a hat, egyenként 2800 köbméteres tárolóból műanyag cső­vezetéken keresztül egy nyolcszáz hektáros öntözőrendszerbe, majd on­nan megfelelő arányban hígítva a földekre kerül. A környező mezőgaz­dasági üzemek a hígtrágya termésfo­kozó hatásáról meggyőződtek. Jelen­leg folyamatban van további két, nyolcszáz hektárnyi területre kiterje­dő, hígtrágya kijuttatására alkalmas öntözőrendszer építése. A marhahizlaida az idén már 2460 tonna marhahúst termel. Ehhez az állomány-növelés mellett tovább ja­vítják a biológiát anyagot, vagyis a technológiának legjobban megfelelő fajták tenyésztését. De nem utolsó­sorban fokozott figyelmet fordítanak a takarmányok minőségére Is. Az Impozáns, Ipari üzemhez ha­sonló nagyhizlaldában tehát követke­zetesen érvényesítik a tudományos­­műszaki haladás eredményeit. Nem kétséges azonban, hogy a legkorsze­rűbb műszaki és technológia! eljárá­sok önmagukban nem vezetnek ered­ményre. A vállalat vezetése helyesen Ismerte fel, hogy az emberek hozzá­állása, képességük és kezdeményezé­sük optimális kiaknázása a döntő. Eredményeik, élkerelk titka a közös célok és feladatok együttes vállalása és a felelősségteljes munka. SVINGER ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom