Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-26 / 12. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1983. március 28. ♦ MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + Hasznos gyógyszer a VARRESCENS Manapság méhészetünkben legnagyobb gondot a Varroa atka terjedése okozza. Aboi nem ismerik, még joggal tartanak tőle, ahol viszont már kéthárom éve létezik, ott bizony kétségbeejtő a családok pusztulása. A (élelem jogos. A méhek ezen kártevőtől az ember és a tudomány segítsége nélkül nem szabadulhatnak meg. A világ népesedése fokozottabban sürgeti a mezőgazdaságot élelmiszertermelésre, s itt a növények megporzásával a méhek Is fontos szerephez jutnak. A tüdősök sajnos eddig vajmi keveset tettek a Varroa atka terjedésének megfékezésére. A földrészek közül csak Ausztrália mentes az atkától. Európában és a többi földrészeken még nem találtak fel teljesen megbízható gyógyszert az atka leküzdésére. Sajnos a kezelés hogyanjáról sem jelent meg számottevő Irodalmi anyag. így sok esetben a már súlyos fertőzésben elpusztult családok figyelmeztetnek a sürgető teendőkre, hiszen minden idók legnagyobb méhbetegségével állunk szemben. A helyzet súlyossága megköveteli, hogy ne az atka anatómiájával, hanem főleg a méhcsaládok gyógykezelésének a hogyanjával foglalkozzunk. Cgy tűnik, hogy az atka már minden méhészetben létezik, csak esetleg még nem fedezték fel. Az atkafertőzés időben történő felfedezése már reményt nyújthat a családok megmentésére. A fertőzés arra figyelmeztet minket, hogy korábbi teendőinket másképpen végezzük. Tudnunk kell méhészkedni az atka létezése mellett is. Felszámolására, elpusztítására hosszú Idő kell. Méhcsaládjainkat csak a rendelkezésre álló, részben hatásos gyógyszerekkel kezelhetjük és védhetjük. Az egészségügyi védekezést be kell sorolnunk az évi teendőkbe. Méhelnket jobban kell szeretni, mint eddig, tehát többet kell velük foglalkozni. A mai méhésznek nagyobb szakismeretre van szüksége, mint régebben. . ' Az igaz, hogy a biológiai védekezés nem vezethet célhoz, de a vegyszeres kezelés már ezt kiegészítheti. A gyógyszerek beszerzése sajnos kezdettől fogva gondot okoz. Ebben az SZMSZ KB sem segíthet. Az állategészségügyi szolgálatot felelősséggel ruházták fel a Varroa atka felszámolásáért, a méháilomány gyógykezeléséért. Nekik kell ezeket a teendőket Irányítani. Kérdéses viszont, hogy hány állatorvos jártas a méhészeti gyakorlatban. A helyzet ismeretében nem sokat remélhetünk. Ezért főleg a méhészeti alapszervezetekre hárul a méhészek oktatása, a gyógykezelés hogyanjának az Ismertetése. A királyhelmecl (Kráľovský Chlmec) alapszervezet méhészetében köztudottan súlyos az atkafertőzés. A nagy küzdelemről az alábbiakban számolok be. Az atka felfedezésének az Időszakában (1980) a fertőzés már 2—3 éves Is lehetett. A kártevőt először a határ menti községek méhészetében fedeztük fel, és tüstént védekeztünk ellene. Kioktattuk a helyi bizalmiakat, de a méhészeket is felkészítettük az atka felderítésének a hogyanjára, s a különböző védekezési módokra. A méhészek közül többen nem hittek az atka kártételének nagyságában. Méhcsaládjaikat (különböző szerekkel, mint például a naftalín, a szalicil, a hangyasav) csak az augusztus végén befejezett pergetés után kezelték. Dr. Popovič állatorvos a hangyasavas kezelés módszerét készségesen ismertette a méhészekkel. Az alapszervezet vezetősége viszont beszerezte a kezeléshez szükséges hangyasavat, s 1981 szeptemberében a rendkívül fertőzött területen a méhek mégis a kaptárak előtt halmokban pusztultak el. A tudatlanság, a bizalmatlanság, a kétkedés áldozata lett 266 méhcsalád. Akik hittek a fertőzés súlyosságában, és hangyasavval kezelték a családokat, azok az állomány nagy részét megmentették. Az 1981—82. évi telelés mégis válságos volt. Az elodázott kezelés miatt a családok sok A Varroa atkát több méhészetben már ilyen bőkezelő kamrákban irtják atkával teleltek be. Az 19B2. év rendkívül nagy méhpusztulást eredményezett. Ez azzal magyarázható, hogy a nagy mézhordás elvakftotta a méhészeket, akik a felkínált hangyasavat át sem vették. Ráadásul az MNK-ban augusztusban forgalomba hozott VARRESCENS füstölő esik Is késve érkezett. Így a késel (július 15 — augusztus 10) gyógykezelés az állomány felének sorsét megpecsételte. Több méhész egész állománya kipusztult. Méhészeti alapszervezetünkben a gyógykezelésnek mégis vannak jó eredményei. A kezelést két Irányban folytattuk. Dr. Popoviő állatorvos közreműködésével végeztük a hangyasavas kezelést. Az ezzel kezelt családokat megmentettük. Akik viszont mézgyűjtésre törekedtek, és csak későn kezelték a családokat, azoknak méhel elpusztultak. Alapszervezetünkben tehát mostanáig mintegy 2 ezer méhcsalád pusztult el. En a füstölés módszerét részesítettem előnyben. Méhállományom ugyanis a lakóhelytől 5 kilométerre fekvó erdőben van, ahová renklvül rossz út vezet. Ez Is befolyásolta, hogy a füstölő csík használatát részesítettem előnyben. A sátoraljaújhelyi (MNK) méhészeti szakcsoporttal nagyon jó kapcsolatom van. Rendszeresen részt veszek az ottani méhészeti szakelőadásokon. ök már 1980 februárjában foglalkoztak a füstölőcslk készítésének a gondolatával, s az év őszén már gyártására Is készen álltak. Alapszervezetünkben elsőként döntöttem a füstölőcslk használata mellett, tehát 1981-ben kísérleti célokra 30 darab „csíkot“ kaptam méhészbarátaimtól. A kezdeti eredmény természetesen felvillanyzott, és figyeltem a családok viselkedését. A magyarországi kísérletek Is Igazolták a füstölőcslk használatának helyességét. Az amitráz, más néven trlazít atkaölő szert egy angliai cég az FBC LIMITED HAUXTON, CAMBERIDGE állítja elő. Ebből az alapanyagból készül az MNK-ban a VARRESCENS. Gyártója a Hungaronéktár Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat. Ez a gyártmány kiválóan alkalmas a Varroa atka pusztítására. Megfelelően adagolva a méheket kíméli. Sem az anyát, sem a nyitott flasítást nem veszélyezteti. Használatakor azonban óvakodni kell a füst belélegzésétől. Nem káros a mézre, ám a kísérleteknél szerzett adatok mégis arra figyelmeztetnek. hogy pergetés előtt két héttel ne használjuk a füstölőcsíkot. Felhasználása előtt a kaptár aljára (a keretek alá) fehér kartonlapot teszünk, hogy a kezeléskor lehullott atkákat könnyen felismerhessük. A kezelést mindig az esti órákban végezzük. Kezeléskor a levegő hőmérséklete 10 C-fok felett legyen. Fontos megjegyezni, hogy a kaptár bontása előtt zárjuk le a kljárőt. Ugyanakkor a letisztított keretekre ráhelyezzük a 10X10 centiméteres rostaszövetet. Ezzel jól biztosítható a füst eloszlása. A rostaszövet védi a kereteket a tűz keletkezésétől, s a ráhelyezett „esik“ jól elég. A rostaszövetre mindig Z alakúra hajlított füstölőcsíkot helyezünk élével felállítva s annak egyik végét meggyújtjuk. Az égő füstölőcsíkot mintegy 4 centiméter magas kis konzervdobozzal takarjuk le. A kaptár tetejére szigetelő anyagként a füst ellllanásának a megakadályozására főilát terítsünk. A művelet végzősének gyorsasága nagyon fontos, ezért az eszközöket előre készítsük el. hogy a kaptárt gyorsan lezárhassuk. A füstölőcslk égésétől számított egy óra múlva a kijárónyílást teljes hoszszában nyissuk ki, s a kaptár aljáról óvatosan vegyük ki az alátétet. Ezen találjuk meg a lehullott atkákat. Én két alátétet is teszek a kaptár aljára. A felsőt a ráhullott atkákkal a füstölőcslk meggyújtását követő 10— 15 perc múlva kiveszem. A másikat viszont reggelig benthagyom. Füstölés után ugyanis nem mindegyik atka pusztul el, hanem csak leszédül, s ezek felkapaszkodhatnak a méhekre. Ha tehát az alátétet Idejében kiveszem, akkor ez nem fordulhat elő; de az otthagyott második papfron további elpusztult atkák halmozódnak fel. A reggel kivett alátét után a családot nyugodtan hagyom. A kezelt család füstölés után nyugodtan dolgozik. A VARRESCENS füstölőcsík nagyon alkalmas az atkafertőzés megállapítására is. Ilyen esetben csak egy csíkot használok. A téli törmelék vizsgálatkor nem egyszer negatív volt, ám a füstölőcslk használata után kiderült, hogy atka van a családban. Az erősen fertőzött családok esetében nagyon hasznos a füstölőcslk használata, mert gyéríti az atkát. Ehhez természetesen többször ismételt kezelés szükséges. Súlyos esetekben négynaponként (egymás után négyszer)л füstölhetjük az atkával fertőzött családot. Az atkák Ilyen kezelés után szinte mind elpusztulnak. A nagyon súlyos esetektől eltekintve, a családokat tavasszal, nyár végén (július 15. — augusztus 10.) és szeptemberben, tehát a ffasltés megszűnésével kezelhetjük. A fertőzött területen egyldőben szükséges, minden méhcsalád kezelése, különben fennáll az ú|rafertőzés veszélye. Az eddigi nézetekkel szemben a fertőzött területeken fontosnak ítélem a méhcsaládok rajzását. Az Ilyen családok biztonságosan átvészelik az atka kártételét. A rajt a kaptárba telepítés utáni 3. és 7. napon füstölőcsfkkall kezelem. Az atkák fedett Hasítás hiányában ekkor még csak a méheken élősködnek. Olykor könynven pusztíthatok Az új méhcsaládok tehát csaknem teljesen atkamentesek. A kezelés költségeit vizsgálva elmondhatom, hogy rendkívül olcsó, hiszen egy-egy méhcsalád téli füstölőcsfk-szflkségletét egy kilő mézzel fedezhetjük. A VARRESCENS gyógyító hatásáról nagy elismeréssel beszélt ing. Čajnvský CSc., a Liptovský Hrádok-l Méhészeti Kutatóintézet vezető munkatársa, de az SZMSZ KB tisztségviselői Is. A VARRESCENS és más atkaölő szerek használata során helyes, ha a kaptár fenekére rostaszövetes rámát teszünk. Ezen az atkák áthullanak a papírra, s a még életben maradt-к nem másznak rá a méhekre. Az alátét állandóan ott ehet a kaptár alján, mert nem zavarja a méheket. A VARRESCENS füstölőcslk beszerzése nem könnyű, mert megegyezés szerint külföldre nem szállítható. Esetleg csak a határmenti kiskereskedelmi forgalom keretében szerezhető be. Az MNK-ban Miskolcon, a Búza téri Kertész Áruházban; Salgótarlánben a Bem úti mezőgazdasági szakboltban; Egerben a Katona téri áruházban; Budán а XI. kerületben a Karinthy Ferenc utca 8. számú saroképületben szerezhető be forintért. Ha melegebbre fordul az Idő. a méhek akkor már túl lesznek a tisztuló kirepülésen, s ha a külső hőmérséklet is engedi, akkor végezzük el egy VARRESCENS csíkkal a kezelést, állapítsuk meg, hogy nlncs-e fertőzés, mert ettől függnek a további teendők. A fertőzött családokat kezelni kell, hogy el ne szaporodjanak az atkák. Czompoly Zoltán, méhészeti szakoktató Svaiicer Lajosra emlékezünk Szlovákia magyar nemzetiségű méhészei közül többen csak a lapunk „Méhészet“ rovatában közölt Írásokból, vagy az általa Irt méhészeti szakkönyvekböl ismerik Svancer Lajost, a múlt évben elhunyt kiváló méhészt. Cikkeivel nagy elismerést szerzett a méhészek körében. Elméleti tudását, sok évtizedes tapasztalatait mindig érthetően adta át a fiatal nemzedéknek. Ojabb cikkeit sajnos már nem olvashatjuk, kitűnő előadásait nem hallgathatjuk, mert 1982. március 22-én örökre eltávozott közülünk. Tartalmas élete során sokszor beszélt a méhészekhez. Többen ismerték és szerették őt, mert gazdag tapasztalatait, ismereteit Szenckirályfán (Kráfová pri Senci) készségesen átadta. Lajos bácsi felejthetetlen előadásaival, majd a vizsgák ntán mindannyian gazdag gyakorlati és elméleti ismeretekkel, tapasztalatokkal tértünk haza. Azzal a tudattal, hogy hazánk déli részén a helénk oltott ismeretanyagot továbbítsuk, s egyben a szocialista mezőgazdaság s egész társadalmunk javét szolgáljuk. Tartalmas előadásai a méhek anatómiájáról. továbbá a méhbetegségekről, s az ezek elleni küzdelemről felejthetetlenek maradnak részünkre. Kiváló előadói készségével, lelkesedésével, fiatalos lendületével elbűvölt bennünket, pedig akkor már a nyolcvanadik életévét taposta, s mégis vállalta az előadást. Egy alkalommal Nagy Kálmán méhésztársam azt kérdezte tűle, hogy Idős korára és családi elfoglaltságára való tekintettel hogyan bírja a nyolcvan méhcsalád gondozását, hiszen méhese 70—80 kilométerre van lakhelyétől. Ugyanakkor a publicisztika meg a szakoktatás terén is odeadőan tevékenykedik, több nyelven tart előadásokat stb. A kérdésre tömören Így válaszolt: „Részemre a méhészet egyedüli üröm, ez éltet engem .. Szerette a természetet, az embereket, főleg a méheket. A családi teendők mellett a méhészkedés fűtötte ki ez életét. Nemcsak saját kedvtelését kereste. Évtizedeken keresztül kitűnő szakelőadóként Is nagy szolgálatot tett a méhészet ügyének. Több nyelven Is beszélt, s külföldön számtalan szakelőadást tartott a méhészeknek. Gazdag elméleti ismereteinek, gyakorlati tapasztalatainak átadása során itthon, de külföldön is megbecsülést szerzett. Az idegen nyelvű szakirodalomból sokat fordított szlovák nyelvre. Lajos bácsi 1930-tél volt tagja a méhészeti szervezetnek. Tanult és tanított, küzdött a méhbetegségek ellen. Megbízták őt az SZMSZ KB méhegészségiigyl szakosztálya vezetésével. Főleg neki köszönhető a légcsőatka terjedésének a megfékezése Szlovákiában. Hetvenedik születésnapja alkalmából „A Szocialista Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója“ rezortkitünietést kapta, 1971-ben pedig a Moszkvában megtartott XXIII. Nemzetközi Méhészeti Kongresszuson kiállított könyvéért bronzérmet kapott. •«•»•••••••••••••»»»ммипм«»*м*птпм«««та»м«и>т»»*пм»1ппп>т«пммп«1мм1 MÉHEK ÉS A ROVARIRTÓ SZEREK Délután négy éra volt, amikor a hangszóró a szokott zenével jelentkezett. Éppen méhesemben dolgoztam. Lezártam a felnyitott kaptárt, és figyelmesen hallgattam a hangszóró ingárzását. Az alábbiakat jelentették: „Felhívjuk a méhészek figyelmét, hogy a helyi szövetkezet holnap repülőgépről méhekre ártalmas készítménnyel permetezi a növényzetet. Kérjük a méhészeket, hogy a méhcsaládokat zárják el, hogy ki ne repülhessenek.“ Es a felhívás futott eszembe, amikor tollat ragadtam. Tudjuk, hogy a kultúrnövényekei különféle rovarok károsítják, ugyanakkor a biztos magtermés érdekében szükséges a hasznos rovarok megporzó tevékenysége. A védőszerekkel a mezőgazdászok a kártevőket pusztítják, de ezekkel Irtják a hasznos rovarokat Is. A védőszerek nem válogatnak. Elpusztítják a méheket Is. Ez olyan kérdés, mely megoldásra vár... A méhészek, de a mezőgazdasági szakemberek le tudják, hogy a nővé nyék többségének jő hozamát a ro varmegporzás elősegíti. Ezen rovarok négyötödét pedig a méhek képezik Egyértelmű tehát, hogy a méheket védenünk kell. Nélkülük minimális lenne a magtermés. A repülőgépekről vagy másképpen mégis szinte gondol kodás nélkül futtatják ki a rovarirtó szereket a koltúrnövényd-re. Emiatt ez országban évről évre nagyobb a méhek által elszenvedett veszteség. A méhekről s a rovarirtó szerekről elmélkedve feltehető a kérdés: Ha nem mellőzhetjük ezekot a szerkészitményeket, akkor miért nem hasznosíthatók úgy, hogy azok valóban a korszerű mezőgazdaság hasznát szolgálják. Cgy vélem, hogy több magtermést érhetnénk el, ba nem akkor permeteznénk, amikor a növények virágba bornlnak. Tény, hogy a kártevőket irtják, arra viszont nem gondolnak, hogy a hasznos rovarokat is tönkreteszik. A jól bevált rovarirtó szer, mint példán! a Metation a kijuttatás után napokig mérgez. Minden olyan rovart elpusztít, amely elősegíthetné a megporzást. Így kárba vész a feltételzett terméseredmény. A kártevők ugyanis a virágzást megelőző szakaszban Is léteznek, és éppen a virágba borulás idejére szaporodnak el. Miért nem használják a szereket akkor, amikor a hasznos rovarokat nem károsítanák, tehát virágzás előtt Ehhez természetesen a vegyszerezés sei megbízott szakemberek és a mé hészek együttműködése szükséges. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban Nagybelognn (Veíký Blh| méhészkedem. A helyi szövetkezetben a növényvédő szerek hasznosítását P 6 s a László ágazatvezető irányítja, és Jaroslav šťastný agrármérnök szervezi. Községünkben tehát két éve nem fordult elő vegyszeres mérgezés, pedig a növényeket vegyszerekkel kezelték. Az említett agrármérnök érti a dől gát, tisztában van vele, hogy mit mikor és hogyan cselekedjen. Ű még ezzel sem elégedett meg. Ha kezelni akarták a növényt védőszerekkel, az előző napon felkerestek az agronómussal, és közösen megbeszéltük a teendőket. Tisztában voltak vele, hogy a méhek nélkül nem lehet jő mag termés. Én viszont azzal voltam tisz tában, hogy a korszerű mezőgazdaság növényvédő szerek nélkül elképzelhetetlen. Ezért közös erőfeszítéssel olyan utat kerestünk, hogy lehetővé tegyük a növények permetezését, és virágzáskor a méheket megkíméljük. Nem akkor permeteztek, amikor a kártevők elszaporodtak, hanem akkor, amikor a bimbó fejlett volt, de m<íg nem virított. A kártevők a növényzeten megvoltak. Erről a bimbók kibontásával győződtünk meg. Éppen a virágbaborulfis idejére szaporodtak volna el, hogy veszélyeztessék a növényzetet. Az időben végzett permetezéssel a minimálisra csökkentették a kártételt. A mérnök annyira megértő volt (Metationról lévén szó), hogy nem repülőgéppel, hanem traktorral vontatott permetező géppel este fél nyolckor juttatta ki a rovarirtó szert. Öröm volt nézni mnsolygő arcát, amikor ősszel számba vette a jő magtermést. Két éven cselekedtünk Így, és teljes sikerrel. Ezt a módszert mások is követhetnék. Nagy Kálmán, méhészeti szakoktató Ml tizenöten, akik a szakoktatót tanfolyamoo Lajos bácsi gazdag tapasztalataiból ismereteket merítettünk, elméleti tudásunkat gyarapítottuk, odaadó tisztelettel és szeretettel gondolunk szavaira. Köszönjük neki az eszmei értékeket, amelyeket négy lelkesedéssel adott át, hogy valamenynyien hűségesen szolgálhassuk a jövő méhészeiét, oktathassak a kezdőket. Emlékét a méhésztársadalom úgy őrizheti meg, ha cikkeiből és szakmai hagyatékából tovább tanul. VICZÉN ISTVÁN Fotó; Kontár Gy. Télen rendkívül fontos volt a kaptárak vedelnie
