Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-12 / 10. szám

1983. március 12.

SZABAD FÖLDMŰVES.

11

Necsak a kirakatban, a boltokban is legyen..

A gondosan, hozzáértéssel szervezett nemzetközi szintű rendezvénysorozatok mind a hazai, mind a külföldi szakemberek érdeklődését felkeltik. így volt ez Brnóban is, ahol a február 23. és március 1. közötti időszakban három különálló, mégis szorosan összefüggő témakört felölelő — SALIMA, EMBAX-PRINT és INTERMA — nemzetközi szintű kiállítást rendeztek.

Első ízben szerveztek hazánkban egy helyen, és ugyanabban az időszakban három más-más témakörű nemzetközi termékbemutatót, hazai és külföldi vállalatok részvételével.

A nemzetközi szintű termékbemutatók előnye mellett szól, hogy mind a kereskedelmi szakértők, mind a gyártmányfejlesztésben bábáskodók megismerhetik egymás újdonságait, gyártmányait, berendezéseit, módszereit és az új szellemi értékek gyakorlatba történő átültetésvei még közelebb kerülhetnek egymáshoz, közös erővel gyarapíthatják ismereteiket, és tökéletesíthetik az ellátást.

Persze egyre fokozottabban kell gondoskodni róla, hogy a stratégiai jelentőséggel bíró élelmiszerek választéka állandóan gyarapodjon. Olyan készletek álljanak népünk rendelkezésére, amelyek fedezik a szükségleteket, hiszen külföldi behozatallal alig számolhatunk. Az önellátás sikeres megvalósítása pedig a mezőgazdaságon kívül Így vagy úgy a társadalom minden ágazatának kiemelt feladata.

• • •

Л SALIMA ’83,- valamint a csomagolási és nyomdaipari gépeket felsorakoztató EMBAX-PRINT, továbbá az anyagmozgatási és raktározási bérén dezéseket bemutató INTERMA nemzetközi kiállítások egyben azt is bizonyították, hogy az eltérő társadalmi rendszerű országok kereskedelmi szakemberei jól megférhetnek egymás mellett, gyümölcsözően együttműködhetnek, és egymás érdekelt tiszteletben tartva kölcsönös erőfeszítéssel szilárdíthatják a béke ügyét.

Az élelmiszeripari szalonban a hazai és a külföldi vállalatok, külkereskedelmi szervezetek szokványos készítményeket Is felsorakoztattak. Termelési-gazdasági egységeink a lehetőségek keretében arra törekedtek, hogy a rendelkezésre álló alapanyagok ésszerű hasznosításával újabb gyártmányokkal bővítsék az árualapot.

Olyan Iparágak, amelyek közvetlenül érdekeltek dolgozó népünk élelmezésében, tervezetekkel Is felkészültek a nagyon igényes feladatokra.

Ezekben az Iparágakban főleg a kapacitás tekintetében volna időszerű a szemléletváltás, majd a rendteremtés. Csak a bővítés rugalmassága teheti lehetővé a mezőgazdaság által felkínált nyersanyagok teljes készletének kitűnő élelmiszerekké történő feldolgozását és közhasznú forgalmazását.

A húsipart termékek legutóbbi ármódosítása, továbbá az étolaj és egyéb zslradékfajták Ideiglenes hiánya, tulajdonképpen kész tények elé állította a tejipar dolgozóit. A fogyasztók jelentékeny hányada tőlük várta, hogy a „hézagokat“ kltöltsék tejipari gyártmányokkal.

Jozef Rosian mérnök, a Tejipari Tröszt termelési-kereskedelmi igazgatója a múlt évet rendkívül bonyolultnak jellemezte. Éppen akkor szakadt a nyakukba a közellátás korábbinál igényesebb feladata, amikor a mezőgazdaságban érzékenyen csökkent a tejtermelés. így a tejipar Jóval kisebb nyersanyag-alappal rendelkezett, mint máskor, és esetenként a boltokba nem Juttathatott igényelt mennyiségű tejfelt vagy sajtmennyiséget.

Az étolaj és a sertészsír átmeneti hiánya a fogyasztót a korábbinál több vaj vásárlására kényszerltette. A múlt évben Így 2 ezer tonnával több vaj fogyott el Szlovákiában, mint 1981- ben.

Ebben az évben természetesen jobbak a tejtermelés kilátásai. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva a tejfeldolgozó üzemek mintegy 13—14

százalékkal több nyersanyagot kapnak, s igy a fogyasztói piac ellátása is rugalmasabb, egyenletesebb lesz, mint tavaly.

Ugyanakkor a tejipar évente 23 ezer tonna borjútáppal segíti a mezőgazdaságot és 7—8 ezer tonna tejport juttat a takarmányiparnak a tápok beltartalml minőségének javításához, a savót pedig a környező mezőgazdasági üzemek naponta elszállítják és felhasználják.

A tejipar a kiállításon például bemutatta a többek által Ismert, nemes penésszel bevont, sampinyon Ízű Encián sajtot, a Milko készítmények választékát, a Koliba füstöltsajtot, továbbá a fiadar, az Eidam, a Kaškaval, az Istambuli és az Akawi sajtkülönlegességet, a Bramilk tejport, és sok más régebbi terméket. Ugyanakkor figyelmet keltett a háziasszonyok körében a nyomtatott receptekkel, ame lyek áttanulmányozása után a tejtermékekből a hússal egyenértékű ételeket készíthetnek a család részére.

Számolnak vele, hogy 1990-ig a tejtermelés erőteljesen fellendül, s így egymllliárd literrel több tejet dole, .hatnak majd fel, mint 1975-ben. Feltételezik, hogy addigre a feldolgozó kapacitás olyan egységekkel bővül, amelyek napi átlagban félmillió liter tejet dolgoznak majd fel.

Az étolajat és zsiradékot gyártó iperág készítményei között kapott helyet az ember tzomzatát szilárdító, szervezete erőnlétét regeneráló VITALECITIN, amely szójából kivont lecltinből, Bi-, B2-, Be- és E-vltamin öszszetevőkből készül. A nagy fogyasztók részére pedig két új terméket, vagyis a POLYNOL A és a V1TOLAN zsiradékfajtát hozzák forgalomba. Az

előbbit az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, a kozmetikai Iparban és a sütőiparban hasznosíthatják, míg az utóbbit, amelyet kimondottan új repcefajtákból készftenek, s rendkívül jó a minősége, főleg élelmiszerek sütésére hasznosíthatják, mert ez a zsiradék magas hőfokon sem oxidálódik.

A harmadik nagy élelmiszeripari tröszt, a konzervipar szintén gazdag választékot sorakoztatott fel. A LIKO termelési-gazdasági egység vállalatai, gyárai és fejlesztési bázisa a szokványos termékek mellett újabb készítményeket is bemutatott.

A jelenlegi ötéves tervidőszak éveiben a LIKO kiskereskedelmi árakban számítva 39 milliárd 217 millió korona értékben juttat árut társadalmunknak. A fejlesztés keretében arra törekednek, hogy tovább javuljon a termékek beltartalml minősége, tartóssága és választéka.

Nagykereskedelmi árakban számítva az Idén álltólag mintegy 75 mílltó korona értékű új terméket hoznak majd forgalomba. A fejlesztési program keretében fontos feladatok várnak még megoldásra.

A kiállításon összesen 20 terméket kínáltak a szakértőknek. A legnagyobb érdeklődést a néhány zöldség összetevőből készített „savanyúságok“, kompótok és gyümölcs-sűrítmények keltették. Az érdeklődést természetesen a régitől eltérő, tetszetős csomagolás is felkeltette.

.Megragadtam az alkalmat és megkérdeztem az iparág egyik szakemberét, hogy a boltokban mikor és hol kaphatók az ízléses csomagolású, megkapó öszetételű készítmények. A válasz sajnos nem volt biztató. Ez az árufajta sajnos még huzamos ideig nem vásárolható a boltokban.

Ezek után felmerül a magától értetődő kérdés, hogy akkor miért kellett a sorozatot bemutatni, az emberek érdeklődését felcsigázni. Az volna az Ideális, ha a kiállításon felsorakoztatott árukül^nlegességeket a fogyasztó a kiskereskedelemben máris megvásárolhatná. Tulajdonképpen ez a gyártmányfejlesztés célja, nem pedig a szenzációhajhászás, a meddő érdeklődés felkeltése.

Söriparunk ugyancsak bő választékot kínált. Főképpen olyan termékeket, amelyek kiviteli szempontból értékesek, de a hazai piacon is kedveltek. /

Szlovákiában 3 évtizeddel korábban évenként mintegy 27 ezer tonna malátát gyártottak, ma viszont az Ögyallai (Hurbanovo) Sör- és Malátagyár egyedül 33 ezer tonnát forgalmaz évente. A szlovákiai sörgyárak hajdanában évente 950 ezer hektoliter sört forgalmaztak, most meg 5 thillló 700 ezer hektotliter az évi forgalmuk, s ebb^l alig fél millió hektoliter kerül exportra, a többi Itthon fogy el. Az alkoholmentes üdítő italokat újabban kizárólagosan hazai alaoanyagokból gyártják. Évente mintegy 2 millió hektolitert forgalmaznak. A kedvelt üdítő italok között említhető például az ARABELA és a nagy tételben még nem gyártott ZUZANA frissítő ltalféfeség.

Csak néhány olyan Iparágat ragadtunk ki, amelyek a közellátásban is jelentős feladatot teljesítenek. Közben persze mások okulására egy-két rendellenességre is felhívtuk a figyelmet, mert ugyebár ne a kirakat készítése legyen a fontos, hanem főleg az, hogy ugyanazt az árut, amit a kirakatba helyezünk, a boltokban Is megkaphassuk. HOKSZA ISTVÁN

Napjainkban a lakásszövetkezetek járási választmányai azon fáradoznak, hogy következetes alapossággal előkészítsék a küldöttek testületének soron következő, tavaszi tanácskozását és a szövetkezeti választásokat. Éppen ezért úgy gondoltuk, nem árt, ha egy-egy járásban megismerkedünk a szövetkezeti lakásépítés eredményeivel és távlataival, érdeklődünk a lakásszövetkezetek vezetőinek és lakó vagy mielőbbi lakáskiutalásban reménykedő tagjainak örömei és gondjai felől. Tesszük ezt elsősorban azért, mert immár falun is egyre jobban terjed a szövetkezeti lakásépítési forma, s mint megtudtuk, újabban az efsz-ek munkaerőgondját enyhítő lakásépítés is a lakásszövetkezetek hatáskörébe tartozik.

EGYRE TÖBBEN KÉRNEK LAKÄST

Aki Csallóközben él, vagy legalább is gyakran vendége a Duna legnagyobb szigetének, az tulajdonképpen nem is tartja számon, hogy hol és mikor gyarapodott a házgyári lakások száma, mikor vették birtokukba a lakók az újabb toronyházat vagy lakótelepet. Mindig bontanak, meg építenek valamit, s az építők munkáját többnyire csak az új lakásra várók kísérik figyelemmel.

Kováčik István, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Lakásszövetkezet elnöke így összegezi az utóbbi öt év eredményeit:

— A Szlovákiai Lakásszövetkezetek Szövetségének III. kongresszusa óta járásunkban Is sokat fejlődött a szövetkezeti lakásépítés, őszinte leszek, nem volt könnyű dolgunk, de azon fáradoztunk, hogy eleget tegyünk a társadalmi elvárásnak. A legfelsőbb pártfórum kimondta, hogy előnyben kell részesíteni és gyorsabban kell fejleszteni a szövetkezeti lakásépítést, melynek ezentúl a kiemelt vállalatok munkaerő gondjait is enyhítenie kell. járásunkban jó ütemben haladt z építkezés hiszen öt év alatt kétszere sére nőtt a szövetkezeti lakásalap. Az év első napján összesen 4712 lakás egységünk volt. s ezekben hozzávető levesen 17 ezer lakót tartottunk nyilván.

Amikor a sok is kevés

Beszélgetés a szövetkezeti lakásépítésről

Mint ismeretes, ■ lakásszövetkezetek őszi. kerületi konferenciáit követően, december elején összeült a Szlovákiai Lakásszövetkezetek Szövetségének IV. országos kongresszusa. A tanácskozás résztvevői öt év munkájának eredményeit összegezve megállapították, hogy a szövetkezeti lakásépítés az értékelt időszakban tagadhatatlanul sokat fejlődött, komoly szerepet vállalt a CSKP XV. kongresszusán meghatározott feladatok teljesítéséből, illetve a XVI. pártkongreszuson jóváhagyott.

gazdasági és szociális fejlődést szorgalmazó elképzelések megvalósításából. A kerületi konferenciákat és az országos tanácskozást a kritikai igényesség jellemezte, Így a főbeszámolóban és a vita során is sok szó esett a még mindig nagy számban és a tűrhetőnél lényegesen gyakrabban jelentkező fogyatékosságokról, és természetesen a tervidőszakban még reánk váró feladatokról.

— Ez annyit jelent, hogy ebben a járásban nem kell évekig várakozniuk a lakást igénylő, szövetkezeti tagoknak?

— Örömmel igent mondanék, de a helyzet sajnos távolról sem ilyen kedvező. Az igény, a szövetkezeti lakásépítés iránti érdeklődés meghaladja az erőnket, a lehetőségeinket. De talán beszéljünk konkrétan. Eddig 1817 lakáskiutalási kérvényt tartunk számon s minden szakbizottsági és elnökségi ülésen újabb kérvények sorsa felől kell döntenünk, holott nagyon jól tudjuk, hogy az igényeket akkor sem lehet kielégíteni, ha történetesen száz százalékra teljesítjük az ötéves lakásépítési tervet. Ugyanis eredetileg 1247 lakásegység felépítését és átadását vettük tervbe. Azért mondtam, hogy az építés jó ütemben halad, mert két év alatt 583 lakásegységet átadtunk; s a harmadik évet is jól kezdtük, mert Somorján (Šamorfn) egymás után adjuk át az új lakótöm bőket. Igen ám, csakhogy az újabb rendelkezések értelmében egy híján hétszáz lakásegységet fenn kell tartani azoknak a kiemelt üzemeknek, melyek szövetkezeti lakás előnyös juttatásával igyekeznek megoldani a munkaerőgondjaikat.

— Mennyire érdeklődnek az élsz ek э szövetkezeti lakásépítés iránt?

— Ez tulajdonképpen önerős lakás építési forma, a lakásszövetkezet égi sze alatt. Igény van, de ha az üzem j <-<«. elén, hogy az építkezést besoroljuk

a tervbe, akkor már nem olvan égetően fontos a dolog; az építőcsoportnak mindig találnak valamilyen fontosabb — esetleg terven felült jövedelmet nyújtó — munkát. Legutóbb huszonhat lakásegységet kellett volna átadni és újabb tizennyolcnak az építését megkezdeni, de a feladatot nem teljesítettük, mert a mezőgazdasági üzemek ráérnek.

FÄJÖ PONT A KARBANTARTÄS

A lakásszövetkezetek küldötteinek országos tanácskozásán többen aláhúzták: egyre nagyobb gondot okoz,

hogy éveken át elhanyagoltuk s még mindig nem készültünk föl a már meglévő lakások folyamatos karbantartására, javítására. Ez a megállapítás, sajnos, a dunaszerdahelyi járás viszonylatában is érvényes.

— Járásunkban a szövetkezeti lakásalap értéke túlhaladja az 520 millió koronát, viszont a karbantartást szolgáló anyagi-műszaki alap értéke nem éri el a kétmillió koronát. Nincsenek karbantartó központjaink, hiányoznak a gépek, a berendezések és a szakemberek Is. Nagymegyeren (fialovo) már épül az első karbantartó részleg, s bízunk benne, hogy legkésőbb májusban átadhatjuk rendeltetésének. Ezt követően még az idén megkezdjük a dunaszerdahelyi és a somorjal központ építését. Mivel Somorján igen komoly a javító-karbantartó szolgáltatás iránti igény — ebben a városban már ezerötszáz lakásegységünk van —, és a karbantartó részleget pillanatnyilag két sze- 1,-előtáska képviseli, azonnal ideiglenes karbantartó központot létesítünk.

— Sokan állítják, hogy azért kell javításra meg karbantartásra sokat költeni, mert a kivitelező vállalatok nagy hibaszázalékkal dolgoznak. Az elnöknek erről mi a véleménye?

— Tény, hogy a kivitelezők sokat késnek és bizony sokszor az elvégzett munka minőségével is baj van. Az utóbbi években főleg a bratlslavai Družbyt nemzeti vállalat dolgozói okoznak sok kellemetlen percet — meg fölösleges kiadást — szövetkezetünk tagjainak. A rendszeresen Ismétlődő gond gyökerét én a felületes ellenőrzésben látom. Lehet-e komoly ellenőrzésről beszélni, ha az elvégzett munka minőségét ugyanaz a knb ellenőrzi, amely az épület Időbeni átadásáért felelős?

— Ezen aligha tudnak változtatni. Viszont biztosan akad olyasmi, amin tudnak is meg akarnak is javítani, ízelítőül említsünk meg néhány közeli feladatot.

— Legfontosabb a karbantartó részlegek kiépítése, de erről már beszéltünk. Nagyon fontos, hogy az illetékes partnerekkel együttműködve, színvonalasabbá tegyük a különféle szolgáltatásokat (fűtés, melegvíz-szolgáltatás, szemét-elszállítás stb.J, meggyorsítsuk a lakótelepek rendezését, a lakossági létesítmények hálózatának kiépítését. Meg kell találnunk a módját, hogy az embereket megtanítsuk a szövetkezeti vagyon megbecsülésére és óvására, az önkormányzat munkájának értékelésére, s nem utolsó sorban a szövetkezeti alapszabályzat megtartására. Hogy csak egy példát említsek: tagjaink nem fizetik rendszeresen a lakbért. Kétezer lakástulajdonos összesen több mint egy millió koronával adósa a lakásszövetkezetnek, ami igen kedvezőtlenül befolyásolja a tervszerű gazdálkodást. Ugyanakkor nagyra értékeljük, hogy sokan bekapcsolódtak a lakótelepek csinosításába és a lakótömbök önerős karbantartásába. A társadalmi munkában létrehozott 442 ezer koronás érték lakásszövetkezetünk számára -— nyugat-szlovákia! viszonylatban — a harmadik helyet biztosítota a szocialista versenyben, (ká)

I

/