Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-12 / 10. szám

12 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1983. március 12. A hatékonyság növelésével % Ünnepélyes légkör Jellemezte a szőgyénl (Svodln) Barátság Etsz kétnapos zárszámadó közgyűlését. Az első napon a magyarszőgyéni, a második na­pon pejlig a németszőgyéni és a barti részleg dolgozói értékelték a múlt év kimagasló eredményeit, és jóvá­­hagyták közös gazdaságuk idei termelési és pénzügyi tervét. Az 5340 hektáros efsz tagsága Jogosan ünnepeltl An­nak ellenére, hogy a hosszantartó szárazság Itt Is ked­vezőtlen hatással volt a növénytermelés eredményeinek alakulására, hogy csupán hetven hektárnyi öntözhető területtel rendelkeznek, a Járási ranglétra legfelső fo­kára kerültek. A növénytermelési és az állattenyésztési ágazat egy hektár mezőgazdasági területre jutó terme­lési értéke 13 ezer 945, illetve 11 ezer 896 korona volt, amely 3780, illetve 3901 koronával haladta meg a Járási átlagot. A szövetkezet elnöke. Kovács Ferenc agrármérnök által előterjesztett beszámoló elégedettséget és büszke­séget tükrözött az arcokon. Bizony büszkék is leketnek arra, hogy a tervezett 128 milié koronás bruttó mező­­gazdasági termelést tízmillió koronával túlszárnyalták, A Barátság Efsz ünnepe bogy egy hektár mezőgazdasági területre számítva 25 ezer 842 korona értékű terméket állítottak elő, amely 42 százalékkal volt több a járási átlagnál, hogy az elmúlt gazdasági évet a tervezett 14 millió korona he­lyett 36 millió korona tiszta haszonnal zárták, hogy az egy hektár mezőgazdasági területre számított tiszta ha­szon 6765 korona volt, 4129 koronával több a Járási átlagnál. A kimagasló eredmények az üzemirányítás és munka­­szervezés hatékony módszereinek, és nem kevésbé an­nak köszönhető, hogy a múlt esztendőben, az előző év­hez viszonyítva, sokkal Jobban kidomborodott a két községben élő szövetkezeti tagok egysége, közös erő­feszítése. Az objektív tényezők hatását a dolgozók Jó munkájával a technológiai fegyelem szilárdításával nagymértékben enyhítették. A növénytermelési eredmények alakulására rendkívül pozitívan hatott a cukorrépa-termelés. Ezt a fontos ipa­ri növényt 315 hektáron termelték. Annak elenére, hogy a tavaszi szélviharok következtében kétszázkilencven hektáron újra kellett vetni, hogy évek óta gyenge pont­ja volt a szövetkezetnek a cukorrépa-termelés, a múlt évben az előző év valóságához viszonyítva hat tonnával nagyobb hektárhozamot értek ei, s ezzel túllépték a já­rási átlagot. A répát 15,3 százalékos cukortartalommal értékesítették, hektáronként több mint 5,3 tonna cukrot termeltek. A szövetkezet több éven át a babtermesztés országos gesztora. A múlt évben 144 hektáron termeltek babot, s jő eredményt értek el. A hosszantartó szárazság elle­nére másfél tonnás hektárhozamot érte el. A kiváló ered­mény eléréséhez az is hozzájárult, hogy a kézi betaka­rítással hektáronként legalább három mázsával csök­kentették a veszteséget. A gazdálkodás jövedelmezőségének fokozásában ran­gos szerepet tölt be a szőlészet, amely a termelési és áruforgalmazási tervét — a 18,4 tonnás hektárhozam következtében — 170, a tervezett nyereséget pedig 197 százalékra teljesítette. A szövetkezet lényegében 1975-ben kezdett komolyan foglalkozni az állattenyésztés fejlesztésével. Ekkor az évi bruttó termelés értéke csaknem 40 millió korona volt. A gyors ütemű fejlődést bizonyltja, hogy tavaly­előtt 60 millió 300 ezer, tavaly pedig 63 millió 600 ezer korona értékű termelést értek el. A legszembetűnőbb fejlődés a tejtermelésben tapasz­talható. A tervezett 3500 literes tehenenként! évi fejési átlagot tavaly 201 literrel túlszárnyalták, az évi tej­forgalmazás tervét 106,9 százalékra teljesítették — 244 ezer liter tejjel adtak többet a közellátásnak. A hűsforgalmazás tervét csak 96,9 százalékra teljesí­tették. A lemaradás részben az abraktakarmány-hlány­­nyal, részben pedig azzal magyarázható, hogy a szarvas­marha-állomány keresztezése folytán — a hústermelés rovására — előtérbe került a tejhozam növelése. A ba­romfihús értékesítést tervét ugyanakkor közel öt szá­zalékkal túlteljesítették, s a közös vállalkozásként mű­ködő közös sertéshizlalda is némileg túlteljesítette terv­feladatát. A jövedelemképzésben az állattenyésztési ága­zaton belül legnagyobb szerepe a tejtermelésnek és a baromfitenyésztésnek volt. A szövetkezet vezetősége és tagsága, az állattenyész­tés továbbfejlesztésének lehetőségeit keresve arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy lényegesen növekedne a ter­melés és annak gazdaságossága, ha a már hagyomá­nyosan gyenge eredményt elérő dolgozók felzárkózná­nak a legjobbak közé. Valóban nagy különbségek van­nak. Például míg a tehenészetben Nágel Emerencia 4486, Gábris Rozália 4372, Turcsik Béla 4184, Nyitrai Fran­ciska pedig 4119 literes évi fejési átlaggal jeleskednek, addig a sereghajtók, például Bartal Lujza csak 2968, Denye István pedig 3171 literes fejési átlagot értek el. Míg Valkö Rozália és Hauszknecht Magdolna 21,9 ma­lacot választott el egy kocától, addig Gregor Júlia és Újhelyi Mária csak 13,2, Petrás Rozália és Kovács Mag­dolna pedig 15,1 darabot. A sertéshizlaldában a 0,535 kg-os átlagos napi súlygyarapodással Kollár Béla, Jónás Ferenc és Michlián Pál mutat Jő példát. Ezzel szemben Kovács Mária ás Valent Lujza csak 0,354 kilót. A múlt év folyamán sokat tettek a gazdaságfejlesz­tés terén Is. Építkezésekre és gépek vásárlására 18 mil­lió 500 ezer koronát fordítottak, a beruházások évi ter­vét tizenkét százalékkal túlteljesítették. Jő ütemben ha­lad a barti tehenészeti telep építése, amely valószínű­leg ez év Júliusától üzemelni fog. Több munkafolya­matot, Így például az utak menti gyom kaszálását, a ta­­karmánykészltést, egyes gyümölcsfajok szüretelését és a szőlő termesztését gépesítették, s a tehenészeti tele­pet új technikával szerelték fel. Az olvasót nyilván érdekli az Is, hogy a szövetkezet tagsága mennyit keres. Jól keresnek 1 Az állandó dolgo­zók havi keresete eléri a háromezer koronát, de eseten­ként meghaladja a háromezerötszázat is. A tagság azon­ban nem akar a szövetkezet rovására gazdagodni. Elő­térbe helyezi — ezt tette a múltban is — a gazdaság­­fejlesztés anyagi feltételeinek megteremtését. Tehát nemcsak a mának él, hanem a Jövőbeni boldogulásnak zálogát a gazdaság fejlesztésében, a termelési folyama­tok korszerűsítésében látja. A javadalmazási alap a termelés növekedésével párhuzamosan — szinte évről évre növekszik. A szövetkezet 960 dolgozója munkabér­ként a múlt évben 30 millió 260 ezer koronát merített ki, 2 millió 560 ezer koronával többet, mint egy évvel korábban. A szövetkezeti tagok évi alapkeresetük ará­nyában negyven százalék különböző pótjutalmat kaptak. Ez a negyven százalék a havi személyes értékelések alapján kifizetett 13 százalék, a nyereségrészesedésként kifizetett 17 százalék, valamint a termelési és árufor­galmazást tervek teljesítéséért kifizetett 10 százalék célprémiumbői tevődik össze. A szövetkezet az Idei évre még igényesebb eredmé nyék elérését tűzte célul, mint egy évvel ezelőtt. A me­zőgazdasági bruttó termelés értékét 131 millió koroná­ban határozta meg, ami két és félmillió koronával több a tavalyinál. E tervfeladat teljesítéséhez adottak a fel­tételek. Az emberekről való gondoskodás, a munkakedv növe­lését szolgáló Intézkedések, amelyek már eddig Is a termelési eredmények növekedéséhez vezettek, példás helytállásra ösztönzik a szövetkezet tagságát. Erre utal többek között az is, hogy az efsz-tagok tö­megesen vesznek részt a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége által hirdetett és szervezett járási versenyben. S nem Is akárhogyanl A múlt évben például a szántó­földi munkák, főleg a terménybetakarítás gyors és ki­fogástalan végzésére Irányuló versenyben tizenöten az első és a második helyezést érték el. A szövetkezet épl­­tőcsoportja és adminisztratív dolgozóinak kollektívája pedig a járási verseny abszolút győztese lett. A zárszámadó közgyűlésnek egyik emlékezetes moz­zanata volt a versenygyöztes dolgozók megjutalmazása, helytállásuk méltatása. De nem kevésbé az Is, hogy a szövetkezet vezetősége elismeréssel adózott és ezer-ezer korona jutalmat adott annak a huszonhét dolgozónak, akik a múlt évben nyugdíjasok lettek, valamint 500— 500 korona hüségpénzt juttatott ötvenéves dolgozóinak. Ünnepi jellege volt a szógyénl Barátság Efsz zár­számadó közgyűlésének. Kívánom, hogy egy év múlva Ismét Jó ős eredményes munkát, kiválóan Jő eredmé­nyeket ünnepeljenek. PATHÖ KAROLY Ésszerűbb gazdálkodással A Királyhelmecl (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaság hat és fél­ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. Nyolc település határát ölelt fel. A gazdaság szakembereinek nem könnyű a feladata, hiszen eléggé kedvezőtlen talajadottságok között kell szervezniük a termelést. Ennek ellenére tavaly 19 millió 600 ezer ko­ronával növelték a termelést. L e c z о István igazgató fgy tekint vissza az elmúlt évre: — Ne várja tőlem valamiféle titok feltárását. Nem azért, mintha félnénk közhírré tenni ezeket, hanem mert nincsenek. A dolgozóink körében nem volt nagy változás; s a gazdálkodá-Leczo István, a Királyhelmecl Állami Gazdaság igazgatója (A szerző felvétele) sunkban ma is a hagyományos mező­­gazdasági alaptevékenység uralkodik. Csak éppen a dolgozók érdekeltségét növeltük, hogy értelmét lássák a mi­nél jobb munkának: jobban odafigye­lünk a szervezésre, s a termelési szerkezetet úgy választottuk meg, hogy a növénytermesztés és az állat­­tenyésztés minél jövedelmezőbb te­gyen. Az elmúlt év nem kedvezett a nö­vénytermesztésnek. Négyszázhatvanöt hektár repce kifagyott. A léherét 63 hektáron a víz károsította. Ezeket s területeket tavaszi árpával, naprafor­góval, lucernával és hüvelyesekkel helyettesítették. A búza és az árpa 3,34 tonnás átlaghozamot eredménye­zett. Kukoricából 645 hektáron négy hibridet termesztettek. Amíg a Pionier hibridből hektáronként 5,28 tonna termett, addig a CS—195-ösböl csupán 2,18 tonna. Ez nagyon lerontotta az átlagot. Végeredményben kukoricából 3,67 tonnás átlagtermést értek el. A cukorrépa 270 hektáron 43,35 tonna átlaghozammal fizetett. Napraforgót elég nagy területen, kettőszázhuszon­öt hektáron vetettek; hektáronként 1,25 tonna termett. A zöldség, a gyü­mölcs és a szőlő hozamai a jégverés miatt a tervezett szint alatt marad­tak. A gépesftésl üzemág dolgozóinak öntudatos magatartása külön említést érdemel ebben a gazdaságban, hiszen ez a munkaközösség az utóbbi időben élen járt az Idénymunkák és a gépja­vítások gyors elvégzésében. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy hozzánőttek a gazdaság mindennapi termelési problémáihoz. A talajműve­léssel, az agrotechnikai határidő be­tartásával alapjában véve nincs baj. Az adottságokhoz mérten igyekeznek mindig teljesítőképességük legjavát nyújtani. A legjobb eredményt Rácz Ferenc, Petrlk Ottó, Petrlgán András, Varga József, Mátyás István, Kiss Ist­ván és Varga Miklós traktorosok ér­ték el, s 71 ezer liter üzemanyagot takarítottak meg. Eltűntek a trágyadombok az Istál­lók körül, naponta hordják szét a trá­gyát a határban. Tavaly 1290 hektárt istállútrágyáztak. Jelentős területen végeztek talajmeszezést és altalajlazf­­tást. Az üzemi pártszervezet közelmúlt­ban megtartott évzáró gyűlésén, vala­mint értékelő termelési tanácskozá­sokon célul tűzték ki, hogy a termő­föld minden négyzetméterét kihasz­nálják, nagy gondot fordítanak a nö­­vénysűrfiségre és a szántóföldi mun­kák minőségére. Az állattenyésztés szakaszán az el­múlt év folyamán komoly fejlődés ment végbe. Tavaly hatszázöt tehenet selejteztek ki — 125 darabbal többet a tervezettnél —, s ezeket saját sza­porulatukból pútolták. Sikeres ta­­nyészmunkát végeztek. Ezt az a tény is igazolja, hogy tavaly 155 előhasi üszőt adtak el. Marhahúsbúi 342, ser­téshúsból 462, juhhúsból pedig 16 ton­nát adtak közellátásra. A húsértéke­sítési tervüket 100,3 százalékra telje­sítették. Tejből 4 millió 158 ezer litert értékesítettek, ennek 98 százalékát az első minőségi osztályban. A tejel­adási tervüket 376 ezer literrel túltel­jesítették. Tavaly a tej 629 ezer koro­na jövedelmet hozott a gazdaságnak. A tervezett 1499 borjúszaporulattal szemben 1642 darab borjút neveltek fel, ami kiváló eredménynek számít. . Takarmánykészletiik? Talán soha nem volt olyan nagy mennyiségű tö­megtakarmányuk mint az idén. Kiválú minőségű széna, szenázs, szilázs, szá­­rítmány és takarmányrépa áll rende­­kezésűkre. A borjak napi súlygyara­podása 0,76—0,82 kilő között mozgott, az üszőneveidében a napi súlygyara­podás 0,65 kilú volt. Dicséret Illeti azokat, akik az elmúlt évben minden nehézség ellenére megállták a helyü­ket, akiket az állattenyésztés szaka­szán élmunkásként tüntettek ki: Bod­nár Katalin, Élles Bertalan, Iván Má­ria, Nagy Lajos, Demjén István, Hor­váth Erzsébet, Lesko Mária, Lesko Márta, Rab Erzsébet, Lesko Ilona, Moknáčová Lýdia. Végül a Királyhelmeci Állami Gaz­daság pénzügyi helyzetéről csupán annyit, hogy a tervezett 500 ezer ko­rona veszteség helyett 2 millió 756 ezer korona nyereséget értek el. Az össztermelésük meghaladta a 90 mil­lió koronát. Az állami gazdaságnak minden le­hetősége megvan rá, hogy eredmé­nyes munkát fejtsen ki, és az idei tervfeladatokat megvalósítsa, hiszen rendelkezik megfelelő földalappal, gépekkel, lelkiismeretes dolgozókkal és jól felkészült szakemberekkel, akik eredményes munkával szorgalmazzák, hogy megvalósuljanak pártunk XVI. kongresszusának határozatai. ГГ.Т.Рч РРПТЛТ лч A szőgyéni szövetkezet jó példát mutat • szemes kukorica és a bab termesztésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom