Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-12 / 10. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1983. március 12. A közvagyon védelmében Idézet Jozef Böbék elvtársnak, az SZSZK belügyminiszter-helyettesének bszámolójából: „Az SZSZK kormánya által 1972-ben kiadott tűzbiztonsági határozat részletes útmutatást nyújtott és nyújt az illetékes szerveknek azzal kapcsolatban, bogy milyen feladatok várnak rájuk a tűzmegelőzés terén, milyen megelőző Intézkedések sorát kell életbe léptetniük a közvagyon védelme érdekében. Az elmúlt tíz évben a hivatásos tűzbiztonsági szervek, az inspekciók, az önkéntes tűzoltók, valamint a közintézmények és a termelőegységek nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a határozatok a gyakorlatban is megvalósuljanak. Persze az eddigi^ tapasztalatok azt igazolják, hogy az anyagi, s egyéb értékmnfatókban mérhető ráfordítás, melyet államunk előirányzott a tűz megelőzésére, lokalizálására, nem hozták meg a kellő eredményt. Az emberi hanyagság, a felelőtlen hozzáállás révén a vörös kakas az elmúlt években is „aratott“, s százmillió koronás értékek váltak a tfiz martalékává. A különböző okok keresése közben rá kell mutatnunk arra is. hogy a jövőben milyen tényezők kísérik majd a termelést. A tudómé nyos-műszaki haladás ugyanis magával hozta azt, hogy az Ipar, ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság Is egyre több különböző vegyi összetételű anyagot használ fel a termelés folyamán. Tehát a termelésben évről évre nő a gyúlékony anyagok mennyisége, így a tűzveszély is komolyabb. Az elmondottakra szigorúan fel kell hívni minden gazdasági vezető, szervezet, intézmény, s egyén figyelmét. Ma már műszaki- és káderszempontból felkészültebben kell harcolni az értékeket pusztító tűz ellen. Ott, ahol nem értik meg ennek a jelentőségét, ahol „lekezelik“ a tűzvédelmet, ott bizonyos idő elteltével óriási lemaradás mutatkozik majd.“ Ezek a valóban figyelmet érdemlő szavak az SZLKP Központi Bizottsága és az SZSZK Tűzvédelmi Főfelügyelőségének közös sajtóértekezletén hangzottak el. Annak érdekében, hogy ezeket a konkrétumokat pontos adatokkal is kiegészítsük, az alábbiakban közöljük a múlt év tűzeseteinek számbeli mérlegét, s azokat az összehasonlító adatokat, melyek tükrözik a valóságot. A Szlovák Szocialista Köztársaságban tavaly 1219 tűzeset pusztitott, melyek összesen 85 millió 897 ezer koronás kárt okoztak. A tűzesetek következtében 39 személy életét vesztette, 118-an pedig komoly sérüléseket szenvedtek. A tűzoltóknak, s az üzemek dolgozóinak áldozatkész beavatkozása révén összesen 336 millió 52 ezer kroonás értéket sikerült megmenteni. Tavaly 81 tűzesettel volt kevesebb, mint 1981-ben, s a károk is 24 millió 952 ezer koronával voltak kisebbek. A pontos kimutatások azt Igazolják, hogy a termelőegységek közül — számbelileg — a legtöbb tüzeset a mezőgazdaságban történt: a 271 tűzeset következtében összesen 27 тШ16 139 ezer korona értékű kár keletkezett. Két dolgozó meghalt, 12 személy pedig megsebesült. Bár tavaly 18 tűzesettel kevesebb fordult élő mint az előző évben, a keletkezett kár értéke viszont meghaladta a 13 millió koronát. A legtöbb tűzeset a szövetkezetekben történt: összesen 186. Az Itt keletkezett károk értéke 10 millió 435 ezer korona volt. Tanulságképpen érdemes megemlíteni azt is, hogy hol keletkeztek a legnagyobb károk: az épületekben és berendezésekben 113 esetben pusztított tűz, s ezt a kazal és a raktártüzek követik. A tűz keletkezésének okát vizsgálva a legnagyobb károkat — több mint 10 milliő korona értékben — a nyílt lánggal való manipuláció — hegyesztés, tűzrakás stb. — okozta. Ezt követik az üzemelés folyamán felforrósodott alkatrészek által kiváltott tüzek, az öngyulladás és egyéb tűzveszélyt rejtő források. A felsorolt tények valóban mindenkit gondolkodásra kell hogy késztessenek: vajon hol vannak a legnagyobb hiányosságok, hol szükségesek a sürgős intézkedések. Mivel a mezőgazdaságban van a legtöbb gond, az említett értekezleten a szakemberek részéről olyan észrevételek, Javaslatok hangzottak el, melyeket az illetékeseknek meg kell szívlelniük. Annak ellenére, hogy ez a tény már számtalan fórumon elhangzott „kilószámra“ készültek erről figyelmeztető iratok, az egyes mezőgazdazettek, akik nem „pótfunkcióként“ végzik küldetésüket. A másik ismétlődő gond — a tűzbiztonsági előadók túlterheltsége. Kezdődik ez a járási mezőgazdasági igazgatóságokon, ahol a tűzvédelmi előadó rendszerint több más olyan funkciót is betölt — mechanizátor, munkavédelmi technikus —, melyek elvégzése külőn-külön is egész em bért kíván. Hasonló, sőt még rosszabb a helyzet a szövetkezetekben, aminek következtében jóformán nem jut idő az ellenőrző szerep betöltésére. Ezt az állítást egy konkrét ténnyel Is alátámaszthatjuk: Tavaly a mezőgazdaságban a járási tűzrendészet! felügyelőségek 18 ezer 72 esetben tártak fel tűzbiztonsági hiányosságokat. Itt jogosan felmerül a kérdés: vajon „hol volt“ a járási, az üzemi előadó, s az adott termelőegység tűzrendésze« bizottsága? Az általa eszközölt ellenőrzések talán pozitívak voltak? A gondok sorát folytathatnánk. A tűzvédelmi tanfolyamok — Ismét csak ki kell mondani — névlegesek. A közvetlenül felelős egyének általában elfogadható szaktudással rendelkeznek, a dolgozóknak viszont többnyire Tűzoltóink felkészültsége és akcióképessége tavaly is milliós értékeket mentett meg Fotó: Tóth József sági nagyüzemek vezetői — úgymond — nem veszik komolyan a tűzmegelőző intézkedések fontosságát, s a termelés „fékjeként“ tekintenek az egészre. Az elrettentő példák felsorakoztatása helyett meg kell említenünk egy nagyon súlyos hiányosságot: a termelőegységek legtöbbjénél, ahol korábban a tűz komoly károkat okozott, továbbra sem történtek kellő tűzvédelmi intézkedések. Ez arra vevethető visza, hogy a felelősségrevonás nem volt eléggé következetes, s fgy a felelős egyének a későbbiek során sem szorgalmazták a korábbi hiányosságok kiküszöbölését, a megbízható megelőzés megteremtését. A gazdasági vezetőknek egyszer és minkorra meg kell érteniük, hogy' az úgynevezett „megtakarításokkal“ — történetesen ha nem cseréltetik ki a régi villanyvezetékeket egy épületen — több millió koronás károkat okozhatnak. Štefan Ciöilla, az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese az értekezleten egy nagyon aktuális gondról is szólt: A mezőgazdasági üzemek legtöbbjében a tűzvédelmi bizottság szerepe jóformán csak névleges. Ezen szervnek komoly döntési joga van, szankciókat hozhat az adott esetben, ennek ellenére a legtöbbször sajnos „behódol“ saját gazdasági egysége vezetőségének. Elhallgatja a hiányosságokat — például Szlovákia több állattenyésztő telepének a villanyhálózata elavult —, s a több termelés gyanánt „hallgatólagosan“ beleegyezik olyan termelési módszerek gyakorlásába, mint a túlterhelt szárítók üzemeltetése stb. Tehát a tűzmegelőzés olyan komoly tartalékokkal rendelkezik, melyeket a legrövidebb időn belül fel kell tárni. A bizottságoknak tehát olyan szakemberekből kell állniuk, akik valóban szakképhiányos a felkészültsége. Nem egy tűzvédelmi felelősnek csupán a felkészítésről szóló okirat — a dolgozó részéről történő — aláírása a fontos, mivel az esetleges felelősségrevonás során a kezükben érzik ezt a fontos argumentumot. Persze az említettek nem általánosíthatók. Éppen ezért jó lenne, ha a jó példá „ragadóssá“ válna, ha mindenütt méltó szerepet tanúsítanának az oktatásnak. Ugyanis azokon a munkaterületeken, ahol jól felkészített szakemberek dolgoznak, ott a tűz keletkezésének lehetősége úgyszólván kizárt. Emii Hnidka, az SZSZK Tűzrendészet! Főfelügyelőségének parancsnoka komoly hiányosságokra hívta fel az érdekeltek figyelmét: a tűzbiztonsági előírások ugyanis előtérbe helyezik a tűztámadás intenzitását. Ebből a szempontból — a mezőgazdaságban uralkodó viszonyokból kiindulva — ismét elmarasztalóan kell szólnunk. Nagyon sok ugyanis az olyan kézi tűzoltókészülék, mely nem üzemképes. A másik gond a felkészületlenség: nem ritka jelenség, hogy a szövetkezet objektumát őrző személy a nyugdíjas korhatárt magasan túlhaladta, akinek tűz esetén nemcsak a beavatkozás, hanem a telefonálás Is gondot okoz. Amint azt a tűzvédelmi szervek Is hangsúlyozták: az első beavatkozásra való jó felkészülés milliós károktól mentheti meg a gazdaságokat.. A tűzvédelmet ne kezeljük kampányfeladatként! Ugyanis ma már nemcsak az aratás a „nagy tüzek“ ideje, a vörös kakas az év többi szakaszában Is garázdálkodhat. Tehál mindannyiunk ügye az, hogy jó szervezéssel, kellő felkészültséggel megelőzzük a tűzeseteket, a tetemes népgazdasági károkat. KALITA GÄBOR Ilyen közepes teljesítményű tűzoltó berendezéssel minden gazdaságnak rendelkeznie kellene (A szerző felv,) SOKSZOROSAN KAMATOZÓ BEFEKTETÉS ■v v ❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ A * ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦I« ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ Mindaz, amit a szellemi tőke gyarapítására, a politikai-szakmai továbbképzésre, valamint a szerzett ismeretek és tapasztalatok észszerű hasznosítására fordítunk, egyik alapvető előfeltétele a korszeri mezőgazdaságnak, megalapozója további fejlődésének. Szüntelen, la nem állítható folyamat, amely a dinamikusan növekvő tudományosműszaki haladás ismereteinek beáramlását teszt lehetővé a mindennapi gyakorlatba. A mezőgazdaság területén a központilag szervezett továbbképzés formál szerteágazóak. Közülük kétségtelenül a legelterjedtebb, min* denki számára hozzáférhető Ismeretszerző forrást jelent a haladó tapasztalatok iskolája keretében folytatott szakoktatás. Éppen ezért alapvetően fontos kérdés, miként élnek a gyakorlatban az Ismeretek gyarapításának ezzel a lehetőségével. Miként szervezik és Irányítják, hogy a későbbiek során minél több gyakorlati hasznot meríthessenek a szerzett Ismeretekből? Az sem lényegtelen, milyen a színvonala, s a mondanivalója megfelel-e a gyakorlat követelményeinek? A felvetett kérdésekre kézzelfogható választ kerestünk, mégpedig azoktól, aki részesei az oktatásnak ős saját benyomásuk alapján értékelhetnek. A több száz szövetkezet közül, — ahol évek óta rendszeresen szervezik a haladó tapasztalatok Iskolája keretén belüli szakoktatást — választásunk a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla szövetkezetre esett. ■ Zátory Irén, a személyzeti osztály vezetője ekképpen tájékoztatott: — Szövetkezetünkben a haladó tapasztalatok Iskolája Idei tanfolyamába összesen 1Ö6 műszaki-gazdasági dolgozó kapcsolódott be. Az előadásokat a hodosl (Vydrany) művelődési házban tartjuk, amely megfelel ennyi ember befogadására. A tv-műsor megtekintése után előadás, majd vita következik az adott témakörrel kapcsolatban. Véleményem szerint hasznos az oktatásnak ez a formája, melyet hatékonyabbá tesz a vizuálisan szemléltetett tananyag. A 87 százalék körüli részvétel a haladó tapasztalatok Iskolájának népszerűségéről tanúskodik. Akinek nem áll módjában részt venni az előadáson, az áttanulmányozhatja a szlovák nyelvű tananyagot, vagy ennek a Szabad Földművesben közölt magyar nyelvű változatát. A lapot hétszáz példányszámban rendeljük, s így minden szövetkezeti tagnak jut belőle. ■ Fábián László munkabiztonsági technikus is pozitívan vélekedett. — Nagyon színvonalasnak tartom az ágazatvezetóink köréből kijelölt lektorok előadását, akik a látottak és hallottak alapján összefoglalják a számunkra legfontosabb tanulságokat, amelyeket szövetkezetünk adottságaiból kiindulva érvényesítenek. A tananyagot érdekes, gazdaságunkban is alkalmazható haladó hazai és külföldi tapasztalatokkal és ismeretekkel egészítik ki. Az előző évi tanfolyam keretében — hogy csak egy példát említsek — ekképpen szereztünk részletes ismereteket a nedves kukorica betakarítási és tárolási módszeréről, amelyet tavaly első Ízben ki Is próbáltunk. Ш Molnár Ferenc az ellenőrző bizottság elnökének véleménye ekképpen hangzott: — Feltétlenül szükséges, hogy a haladó tapasztalatok iskolájának egyes tananyagaival valamennyi vezető megismerkedjen. Ami gyakorlatilag szövetkezetünkben meg is valósul. Ezt azért tartom lényegesnek, mert így mindenkinek módjában áll teljes képet kapni az országos vonatkozású adatokról, az országos helyzetről. Ezeket saját eredményeinkkel összehasonlítva, rámutathatunk arra, miben vagyunk jobbak, miben gyengébbek az országos átlagnál. Pontosabban fogalmazva, melyik ágazat fejlesztésében választottunk helyes útirányt és melyikben kell nagyobb igyekezetét kifejtenünk a kívánt szint eléréséhez. Figyelmemet különösképpen a cukorrépa termesztésével kapcsolatos tananyag ragadta meg. Köztudott, hogy ezen a téren akad még bőven tennivaló. Csak méltányolni tudom a növénytermesztési főágazatvezető színvonalas előadását, amelyben aprólékosan részletezte a termesztési technológia egyes folyamatait, miközben rámutatott a gyakorlatban előforduló hiányosságokra. A tv-műsorban megismerkedhettünk a cukorrépa-termelés korszerű gépi eszközeivel, amelyeket igyekszünk majd be is szerezni. ■ Alföldi László a műszaki szogáltatások vezetője Így nyilatkozott: — Az egyes témakörök nagyon tartalmasak voltak. Főként a termelést közvetlenül érintő tananyagok keretén belül ismertetett újszerű megoldásokból, gyakorlati tapasztalatokból több hasznos ötletet merítettünk. Például a cukorrépa-termesztésről szóló Ismertető anyag nyomán hozzá is fogtunk egy újítási javaslat megvalósításához. Lényege az, hogy az önjáró répafejelő gép egyszerű módosítással — külön alváz szerkesztésével a karajozó elemeket a saraboló elemeivel váltottuk fel — a sorközi művelésre Is alkalmassá válik. Előnye óriási. Elsősorban a hagyományos sarabolőkkal szemben kétszeresére növelhető a kerületi teljesítmény, mivel az önjáróra, két hatszoros saratioló-egység szerelhető. Ez pedig végső soron energia és munkaerő-megtakarítást jelent majd számunkra. Hiszen a sarabolók üzemeltetéséhez nincs szükség erőgépre, traktorosra, sem pedig segédgépkezelőre. A tavaszi munkák kezdetéig a gép elkészül. A sorközi talajművelést ezzel végezhetjük majd. Persze a jő ötleteket, tapasztalatokat a múltban Is Igyekeztünk meghonosítani. így oldottuk meg például a kukoricaszár begyűjtését, s a tapasztalatokból merítve szántuk rá magunkat a magasnyomású takarmányelökészltő berendezés (destruktor) létesítésére, amelyben naponta különböző élelmiszeripari és vágóhídi hulladékból nyolc tonna takarmánypépet készítünk a sertéseknek, s ezáltal egy kiló sertéshús kitermelésénél 0,35 kiló erőtakarmányt takarítunk meg. Gondolom, az elhangzott vélemények meggyőzően érvelnek amellett, hogy ott, ahol a dolgozók téli oktatását színvonalasan szervezik, ahol odafigyelnek, s fogékonyak az új iránt, ott a szerzett ismereteket, tapasztalatokat kamatoztatni is tudják a termelés hatékonyabbá tétele érdekében. Természetesen ahhoz, hogy az új ismereteket alkotó módon érvényesíteni is tudják, a gyakorlatban megfelelő szakképzettség és a továbbképzés valamennyi formájának hatékony alkalmazása szükséges. Erre pedig a Dukla Efsz-ben fokozott figyelmet fordítanak. A műszaki-adminisztratív dolgozók közül 16-nak főiskolai, 66-nak pedig középiskolai végzettsége van. A fizikai dolgozók 46,6 százaléka megszerezte a szakoklevelet. Az előző két esztendő folyamán a szövetkezeti munkaiskola keretében 19 állatgondozó és 17 gépesítő szerezte meg a szükséges szakképesítést. Az idén a kertészetben és szőlészetben dolgozókat vonják be az oktatásba. A gépesltők és traktorosok közül tavaly 69-en vettek részt a Gellei (Holice) Gép- és Traktorállomás által rendezett tanfolyamon, amely arra hivatott, hogy a dolgozók elsajátítsák az évről-évre újabb típusú gépek kezelését és karbantartásátľ A szövetkezet vezetősége minden eszközzel támogatja a szakképzettség növelését, s a minél több szakember megnyerését. Lehetővé teszik a tagoknak, hogy főiskolai vagy középiskolai képesítésüket az esti levelező tagozaton szerezzék meg, s több főiskolásnak, középiskolásnak és szaktanintézeti diáknak ösztöndíjat folyósítanak. Csak természetes, hogy ilyen kedvező feltételek mellett minden új ismeret termékeny talajba hull, s a szerzett tudás sokszorosan kamatozik, nemcsak a közös, hanem az egész társadalom javára. KLAMARCSIK MARIA
