Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-19 / 7. szám
s az ntólisztítás. A kevesebb élőmunka-ráfordítással csökkentjük az egységnyi termésre jutó költségeket is. A gazdasági növények, tehát a murokrépa alávetésként vagy másodnövényként való termesztésében is, a nagy hozamok elérése a talajnedvesség szabályozása nélkül távlatilag elképzelhetetlen. Ez az a tényező, amelyre utal a mezőgazdasági gyakorlat, s amely gátolja a murokrépa termőterületének bővítését. A kapás takarmánynövények jelenlegi ÉS TÄVLATI BIOLÓGIAI ANYAGA CSEHSZLOVÁKIÁBAN A takarmányrépa hazai fajtajegyzéke 6 fajtát tartalmaz, ezek a következők: Bučiansky žltý valec. Rubra, Triga, Kostelecká, Haka, valamint az egycsírájú Bara. A murokrépa esetében 'két két fajta áll a rendelkezésünkre, mégpedig: a Táborská žltá és a Viäňovská žltočervená. Á CSSZK-ban az utóbbi évek folyamán üj poliploid takarmányrépa-fajtákat Ismertek el. Olyan triplold anyagot nyertek, amelyet nagy gyökérhozam és kiváló alkalmazkodóképesség jellemez. ígv nemesítették ki hazánkban a tömegtipusú Triga és Haka nagy termőképességű új takarmányrépa-fajtákat. A 6. ötéves tervidőszak utolsó évében engedélyezték köztermesztésre az első egycsírájú csehszlovák ta’karmányrépa-fajtát, a Barát. Ez poliploid jellegű, nagy gyökérhozamú (15 százalékon felüli), magas szárazanyag-tartalmú, gépesített betakarításra alkalmas és jól tárolható. A Triga fajta nagyüzemi termesztésében rekordhozamokat értek el, így a Kamenicel Efsz-ben (Ždár nad Sázavou-i járás) hektáronként több mint 150 tonnás hozamot, a Vlkovi, Dolné Heŕmanice-l és a Mešíni Efsz-ben Is több mint száz tonnát takarítottak be hektáronként. Az SZSZK-ban az egyedüli körzetesltett takarmányrépafajta a Bučiansky žltý valec, amelyet válogatással az Eckendorfi sárgából nemesítettek. Ennek a fajtának a jó termőképességét bizonyítja az is, hogy a takarmányrépa-fajták csehszlovák fajtajegyzékében változatlanul jő helyezése van és megállta a helyét az olyan államilag elismert kéthasznú és nagy beltartalmú takarmányrépákkal való versenyben is, mint amilyenek a genetikailag többcsírájú Hako, Triga, Kostelecl Bares és a Rubra. Mivel az utóbbi időben sor került ennél a répafajtánál is a betakarítási technológia tökéletesítésére, termesztésével továbbra is számolni kell. Ennek a követelésnek jogosultságát az állami fajtakísérletek 1979—81. évi eredményeinek átlagai is igazolják (tonnában számított hektárhozam). Fajta CSSZK % SZSZK % CSSZSZK % Buč. žltý valec 112,7 100,0 88,3 100,0 103,7 100,0 Triga 112,0 99,3 88,9 100,8 103,6 99,8 Hako 116,5 103,3 88,8 100,4 106,3 102,4 Bara 94,7 80,7 73,5 83,1 84,8 81,6 A fentiekből kitűnik, hogy a Bučiansky žltý valec a területegységre számított szárazanyag- termelés szempontjából a csehszlovák fajtajegyzékben szereplő engedélyezett takarmányrépa-fajták között jelenleg az élvonalban áll. A gyökérhozaraban a Bučiansky žltý valec fajtát a Triga és a Hako fajták a burgonyatermő körzetekben kissé túlszárnyalják, ám a szárazanyag-termelésben olyan megbízható eredményeket biztosít, hogy egyelőre az egyik legjobb fajtának tekintjük az SZSZK egész területén. A gyökér- és főként szárazanyag-hozamú egycsírájú répafajták nemesítése a mezőgazdasági gyakorlat szempontjából igen kecsegtető, mivel éppen ezek a répafajták teszik lehetővé a legnagyobb munkatorlódás Idején a kézimunka-ráfordítás minimális mértékre való csökkentését. KAPAS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK A GAZDASÁGI ÄLLATOK TAKARMANYOZÄSÄBAN A kapás takarmánynövények fontos szerepet töltenek be főként a szarvasmarhák takarmányozásában. A répa karbamiddal kombinálva a kérődzők táplálásában optimális eredményhez vezet. Egységnyi szárazanyag-értéke megközelíti az egy kiló gabona takarmányérlékét, viszont a répa a könnyen emészthető tápanyagok szempontjából egy hektárnyi területről két, sőt háromszor annyi hozamot ad, mint a gabonafélék. Ezért kell a gazdasági állatok takarmányadagjába több kapástakarmányt sorolni. A takarmányrépa, takarmány-cukorrépa és a murokrépa ízletes és tápértéke is kedvező. Szárazanyagukban nagy töménységben találhatók a könnyen oldódó tápláló anyagok, főként a cukrok, amelyek emészthetősége 90— 95 százalék körül mozog. A nagy cukortartalom normalizálja a bendőben lejátszódó folyamatokat, kedvező hatással van az emésztőcsatorna mikroorganizmusainak tevékenységére, lehetővé teszi a nem fehérje jellegű nitrogéntartalmú anyagok jobb hasznosítását, s támogatja a máj detoxikálő (méregtelenítő) működését. A kapás takarmánynövények felsorolt kedvező tulajdonságai az alacsony rosttartalmon kívül növelik a takannúnyadag emészthetőségét és hasznosítását. Ha a szarvasmarha takarmányadagjában 15—30 kilo takarmányrépa van, a tnrimés takarmányuk száraz anyaga 12—23 százalékkal jobban hasznosul. A tehenek Így annyi kaióriaértékkel többet vesznek fel, amennyi 4—8 liter tej termelésére elegendő. Ezzel szemben a nagy nitrogéntartalmú tömegtakarmányok, amelyek egyik alkotórészét a rossz minőségű kukoricaszilázs vagy a fehérjedús szilázs képezi, a szarvasmarháknál emésztési zavarokat Idéznek elő, a bendőben nagy menyiségű karbamld termelődik, ami nagyon megterheli és károsítja a máj működését, ketózist okoz és megbontja az ásványi anyagok egyensúlyát. Az anyagcsere-vizsgálat megmutatta, hogy a szervezetben Ilyenkor megszűnik a fehér vérsejtek képzése, alacsony a karotintartalom és fokozódik a vér hemoglobin-részaránya. A kapás takarmánynövények közül a murokrépának van a legnagyobb provitamin-tartalma, ezért a mi viszonyaink között főként a növendékállatok takarmányadagjának a megfelelő kiegészítője. Az elmondottakból kitűnik, hogy a cukorrépa és a takarmányrépa a nitrogéntartalmú anyagokban szegény takar* mányadagoikban hasznosul a leghatékonyabban. Ezeket a takarmányféléket szintetikus nitrogéntartalmú anyagokkal és kiegészítő ásványi anyagokkal dúsítjuk (pl. 1 kiló nyers cukorrépát 10—12 gramm karbamlddal, 8 gramm foszforsavas takarmánykiegészítővel és 10 gramm takarmánymésszel dúsítunk). Egy kilogramm répához 6—7 gramm karbamid, 4—5 gramm foszforsavas takarmánykiegészítő és 5—6 gramm takarmánymész adagolását Javasoljuk. Természetesem az említett takarménykiegészítő anyagok mennyiségét a takarmányadag komponenseiben található tápanyagokkal és a szabványos táplálóanyag-szükséglettel kell összehangolni. gyakorlati példaként megemlíthetjük, hogyan helyettesíthető a gabonadara, esetleg a melasz takarmányrépával. Ezt a Jersíni Efsz-ben próbálták ki, ahol a takarmányrépa a növendékmarhák etetésében teljes mértékben helyettesítette az abraktakarmány egy részét. Takarmányféléik Átlagos napi és egyedi takarmányfogyasztás kg-ban kontroli-csoport kísérleti csoport Réti széna Takarmányrépa + 2,50 2,50 takarmány-cukorrépa — 12,00 Melasz 1,00 — Szalmadara Takarmány kiegészítő 5,00 5,00 HZG keverék 2,00 1,00 Karbamid 0,12 0,12 AD-foszfát 0,10 0,10 Átlagos napi súlygyarapodás kg-ban 0,895 0,968 A takarmányrépa (20 százalékos szárazanyag-tartalom) és a fűszilázs kombinációjának a tejtermelésre gyakorolt hatását Krobn és Andersen 1979-ben kísérletezte ki. A kísérlet eredményei: Kiegészítő abraktakarmányok Napi tejtermelés Zsírtartalom száraz anyagban kg-ban százalékban Fűszilázs kiegészítve: 6 kg árpadarával 3 kg árpadarával és 22,2 4,40 3 kg takarmányrépával 22,1 4,20 6 kg takarmányrépával 24,8 3,96- Mind a kutatás eredményei, mind a számtalan mezőgazdasági üzem gyakorlati tapasztalatai bizonyítják, bogy a takarmányrépa és a takarmány-cukorrépa a szarvasmarhák takarmányozásában megbízhatóan csökkenthetik az abraktakarmányszükségletet. A takarmányrépa ezen felül lehetővé teszi a takarmányadagban levő szintetikus nitrogéntartalmú anyagok, például a karbamid hatékony hasznosítását. Ezért a következő évek folyamán fokozott figyelmet kell fordítanunk a takarmányrépa és a többi kapás takarmánynövény termesztésére, betakarítására, tárolására és takarmányozására. Ezen az úton jutunk el elsősorban a tejtermelés növeléséhez az abraktakarmány-szükságlet párhuzamos csökkentésével. — * — A haladó tapasztalatok iskolája V. tananyagának témaköréhez fűződik az a tv-program is, amelynek közvetítésére 1983. február 28-án 18.40 órai kezdettel kerül sor. A műsort március 3-án 15.25-kor és március 10-én 9.30-kor megismétlik. Haladó tapasztalatok iskolája V. tananyag A kapás takarmánynövények helye a vetésforgóban írta: Ing. Rudolf BUCKÓ, CSc. A KAPÄS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉNEK NÉPGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE, FŰKÉNT AZ ABRAKTAKARMANYOK HELYETTESÍTÉSÉNEK SZEMPONTJÁBÓL A mezőgazdasági termelés hatékony belterjesítése napjaink sürgető feladata, amely egyúttal az állattenyésztési termelésre fordított erőtakarmányok részarányának csökkentését célozza. A belterjes állattenyésztési termelés szükségleteinek fedezésében a fő hangsúly a terimés takarmányokra hárul. A terimés takarmányokból összeállított alaptakarmányadaggal az egyedenkénti 6—6,5 literes napi tejtermelési átlagot, a marhahizlalásban pedig a tápanyagszükséglet 62—67 százalékát akarjuk biztosítani. A kitűzött cél eléréséhez vezető utakat ismerjük. Meg kell változtatni a növénytermelés szerkezetét, belterjesben! a terimés takarmányok termelését, csökkenteni a betakarítási és tárolási veszteségeket, továbbá javítani a megtermelt takarmányok hasznosítását. A növénytermelés szerkezeti átépítésében fontos szerepe van a kapás takarmánynövények, főként a takarmányrépa, a takarmány-cukorrépa és a murokrépa termesztésének. Részarányuknak a vetésforgó szerkezetében nincsen döntő jelentősége, ám a hasznosítható tápanyagok termelése szempontjából — amelyekkel főként a szarvasmarhák és a sertések takarmányozásában az abraktakarmányokat részben helyettesíthetjük —, továbbá tápértékt szempontból is a kapás takarmánynövények érvényesítése a gazdasági állatok takarmányozásában indokolt. Ezért helyénvaló, ha a vetésforgóba iktatjuk őket. A kapás takarmánynövények nagy termőképességűek. Termesztésükkel egy hektárnyi területről tízezer ikilú. keményítőérték is nyerhető. Hasznosítható energiaértéküket illetően kétszeresen túlszárnyalják a gabonaféléket és a silókukoricát. A takarmányrépa és a takarmány-cukorrépa előnyeihez tartozik az állatok egészségi állapotára és termékenységére gyakorolt kedvező hatáson kívül az is, hogy ízesek, kevés rostanyagot tartalmaznak és jól emészthetők. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdasági állatok maximális szárazanyag-mennyiséget fogyasszanak és így fokozódjék e takarmányok hozamnövelő hatása is. A KAPÄS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉNEK NÖVELÉSÉRE KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGEK Csehszlovákiában a növénytermelés szerkezete, valamint az éghajlati és talajadottságok lehetővé teszik a kapás takarmánynövények belterjes termelését, hozzávetőlegesen 150 ezer hektárnyi területen. A kapás takarmánynövények vetésterületét az első szakaszban az egyéves takarmánynövények, a második szakszban pedig — a belterjes termelési technológiák érvényesítésével — részben a gabonafélék rovására akarjuk bővíteni. A takarmányrépa a szélsőséges hegyvidéki viszonyok kivételével bármilyen természeti adottságok között termeszthető. A kapás takarmánynövények, főként a takarmányrépa nagyobb arányú termelésének alapvető feltétele az egycsírájú vagy mechanikus úton kezelt vetőmag biztosítása. jelenleg rendelkezésünkre áll a takarmányrépa kézi munka nélküli (csupán kézi utánegyeléssel végzett) agrotechnikájának értékelése,' továbbá a kétmenetes betakarítás komplex gépesítése ugyanúgy, mint az ipari cukorrépa esetében. Ennek a betakarítási technológiának az alkalmazása sajátos agrotechnikát követel. Ehhez megfelelő minőségű — szántóföldi körülmények között legalább 70 százalékos csírázóképességű — egycsírájú vagy koptatott vetőmagok, helyrevető gépek, a répagyökér egyenletes fejlődését elősegítő forgókéses sarabulók használata szükséges. Továbbá — még mielőtt a levélzet befedi a sorközöket — a talajhántolást kell elvégezni. Ez a technológia főként a közepesen kötött talajok esetében alkalmazható. A takarmányrépa egymenetes betakarítását a kétsoros betakarítógép szállításától függően fokozatosan fogjuk érvényesíteni. A répatermelés egyes technológiáival kapcsolatos kézi munkaráfordítás: Technológia Kézi munkaráfordítás ha/ó hagyományos módszer 250—300 csökkentett kézimunka-szükséglet minimális kézimunka-ráfordításos 100—120 termelési mód kézimunka-ráfordítás nélküli 45—65 termelési mód 5—30 Az egy tonna vermelt kapástakarmány termelési önköltségei 55 tonnán felüli hektárhozam esetén 200 korona körül alakulnak. A répa tárolására egyszerű, legalább 200 tonna befogadására alkalmas, szellőzőberendezéssel ellátott vermeket használunk. ahol a terményt 3 méteres magasságig halmozzuk fel. Az ilyen tárolási módszernél a tárolási veszteségek a téli időszak alatt 15 százalék körül mozognak. A répát a veremből a mezőgazdasági üzemekben szokványosán használt rakodógépekkel szedik ki. A répatestre tapadt föld — az eddigi tapasztalatok szerint — a tárolás és a későbbi kezelés folyamán leválik, így a répa takarmányozás előtti mosása vagy tisztítása szükségtelen. A takarmányrépa mechanikus kezelésének módja az istállók felszerelésén múlik. Ott, ahol az állatok takarmányozását mozgó vagy stabil gépsorok segítségével oldották meg, a répát előzőleg össze kell zúzni. Országos viszonylatban a kapás takarmánynövények termelésének a következő elosztásával száinnlunk: ф cukorrépa (Dobrovická A) 10 */» Ф átmeneti — kéthasznú — típusú takarmányrépák (Kostelecká, Bares, Bara) 30 % ф nagy szárazanyag-tartalmú takarmányrépák (Rubra) 12 °/d ф kis szárazanyag-tartalmú takarmányrépák (Triga, Hako, Buč, žltý valec) 40 °/o ф murokrépa 8 % Az egyes termelési körzetekből, talaj összetételétől, a mezőgazdasági üzemek szakosításától és a takarmányozási rendszerektől függően a következő szerkezetet javasoljuk: 9 a répatermelő és a kedvezőbb adottságú burgonyatermelő körzetek mély termőrétegű talajain termesztésre elsősorban a kéthasznú cukorrépa- és takarmányrépa-fajtákat javasoljuk. A sekély talajokon nagy szárazanyag-tartalmú répafajtákat ajánlatos termeszteni. 0 a kedvezőtlenebb burgonyatermelő és a hegyvidéki termelési körzetekben a bőtermő, kis szárazanyag-tartalmú tömegrépák érvényesülnek.
