Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-02 / 39. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. október 2. Tömegsport a Saram mentén A máit látószerve I. „ARCHÍVFELVÉTELEK“ A rozsnyói (Rož­ňava ) járásban több évtizedes ha­gyománya van az amatőr filmezés­nek. A hetvenes évek elején egyes üzemek, illetve a Rozsnyói Járási Mű­velődési Központ keretében alakul tak filmes szakkö rök. Ténykedésük akkor még nem volt szervezett, sem rendszeres. Tagjaik csak kedvtelésként művelték a múltör­­zésnek eme érdé kés és izgalmas formáját. Persze jó ideig nem ts akadt olyan ember, aki irányította, buzdí­totta volna őket. Amíg egy tettvágy­tól megszállott, te­hetséges fiatalem­ber színrelépésével Berente Arpád, a klub vezetője A CSKP XV. kongresszusa határo­zatai értelmében a Csehszlovák Test­­nevelési Szövetség az illetékes társa­dalmi szervekkel együtt egyre foko­zottabb figyelmet fordít a tömegsport fejlesztésére. Nemcsak a fiatalokat, de a felnőtteket, a korban előbbreha­­ladottakat is igyekeznek megnyerni az egészséget őrző testmozgásra. Jő példával járnak elől ezen a té­ren Garamkálna (Kalná nad Hronom) községben, ahol a tömegeket mozga­tó sportban kiváló eredményeket ér­nek el. A járási versenyekben több csapattal Is szereplő labdarúgó-szak­osztályon kívül sok híve van az atlé­tikának és a turisztikának. 0 0 0 Kósa Béla pedagógussal a délutáni edzés szünetében beszélgetek eredmé­nyekről, tervekről. Irányítása mellett negyven 10—14 éves fiatal ismerke­dik az atlétika szépségeivel. Edzé­seiket kedvező körülmények között végezhetik, hiszen az Iskola sporttele­pén korszerű atlétikai- és kézilabda­pálya — 300 férőhelyes lelátóval le­áll a tanulók rendelkezésére. — Bár az atlétika nem annyira közkedvelt a fiatalok körében, mint Szárazon ... mondjuk a labdajátékok, az elmúlt tíz év alatt több kiváló eredményt értünk el — mondja Kósa Béla, ami­kor helyet foglalunk a lelátó egyik padján. — Horňák Jaroslav egy or­szágos versenyen 3. helyezést szer­zett 1500 méteren, Abelovský Pavel, Václavová Nadežda, Jamrichová Jana Szlovákia bajnoka lett. Kósa Henrik a „Smena Futóversenyén“ már 1. és 2. helyezést is szerzett. Az elmúlt Időszak alatt 22 kerületi bajnoki cí­met szereztek versenyzőink. A Cseh­szlovák Rádió trnavai versenyén meg­nyertük a 60 méteres futást, a ma­gasugrást, távolugrást, súlylökést, ge­relyvetést és a krlkettlabda-dobást, így a falusi Iskolák közötti ver­senyben országos méretben a 2. he­lyen végeztünk. Tanyasi, Ziak, Páti, Csekey összetételű csapatunk a 4X60 méteres váltófutásban szlovák csúcsot állított fel. Tanyasi bekerült a szlo­vákiai diákválogatottba Is, és a pre­šov! úttörőolimpián a 2. helyen vég­zett. — Hazai pályán milyen versenye­ken bizonyíthatják képességeiket a versenyzők? — Egyik legrangosabb versenyünk a „Felszabadulási Futóverseny“, me­lyen 12 számban Indulnak a fiatalok. Itt már komoly ellenfelek Is vannak, hiszen a verseny nemegyszer váloga­tott futók részvételével zajlott. Úgy tervezzük, hogy a jövőben Magyaror­szágról Is hívunk meg versenyzőket erre a jelentős rendezvényünkre. Ez­zel nem csupán a verseny színvona­lét, rangját kívánjuk emelni, hanem népszerűsíteni Is a szépséggel teli, sokrétű versenyzési lehetőséget kí­náló atlétikát. Beszélgetésünk alatt nem állt meg az „élet“ a sportpályákon. A gepex borítású futópályán szorgalmasan rót ták a köröket a lányok, a magasug rók nagy igyekezettel birkóztak a2 egyre magasabbra kerülő léccel odébb a vasgolyó tompa puffanása jelezte a súlylökők szorgalmát Fe gyelmezett, lelkiismeretes munka folyi mindenütt, bizonyítva azt, hogy a kál na) fiatalok tartani kívánják az ed­dig elért színvonalat. 0 0 0 A turisztikai-szakosztály vezetője Tóth Géza pedagógus, aki a kerületi turisztikai-szakosztály politikai-neve­lési bizottságának elnöki tisztségét Is betölti. A szakosztályban 45 felnőtt és 25 tanuló fejt ki rendszeres tevé­kenységet. Számos, tömeget mozgató, nagyságban jelentős rendezvényre ke­rül sor minden évben. A téli Időszak­ban a selmecl hegyekben 15 kilomé­teres gyalogtúrát rendeznek. Počú­vadlo környékén, rendszeres résztve­vői az újbányái (Nová Baňa) Téli Tu­ristatalálkozónak. A tavasz érkezése a vízitúrák kez­detét jelenti, amelyek sorát a „Hús­véti Garam-túrával“ nyitják meg. Ezen a Tungsramgyár turisztikai szak­osztályának tagjai is gyakori ven­dégek. A 90 kilométeres túra ki­indulópontja Hronská Dúbrava. Egyik pihenőjük a psiarel partizánemlékmű­nél van, ahol leróják tiszteletüket a Szlovák Nemzeti Felkelés hőseinek emléke előtt. Az egyik legkedveltebb akciójuk a magyarországi résztvevőkkel közösen lebonyolított Kálna—Szigetmonostor közötti vízitúra. A 20—25 fiatal ter­mészetbarát kajakon, kenuval vág ne­ki az útnak, melynek során megtekin­tik a környék nevezetésségeit is. A felnőttek számára a TID, a „Nem­zetközi Barátság Dunatúra“ jelentett igazi élményt. Az NSZK-bell Ingol­­stadtból indultak és a bulgáriai Szi­­lisztránál értek célba. Ezen a ko­moly felkészültséget és „vlzjártassá­­got“ Igénylő túrán, mely a Csehszlo­vák Víziszövetség rendezésében ke­rült lebonyolításra, a kálnal turiszti­kai-szakosztály minden tagja részt vett, Tóth Géza, Tkáčik Michal és Miroslav pedig az egész szakaszt vé­gighajózta. A hosszú víziút jó lehető­séget biztosított a Duna mentén élő népek megismerésére, a barátság el­mélyítésére. A szakosztály további „hazai“ ren­dezvénye az az évente más-más kör­nyezetben lebonyolított vlzitúra, amelynek központi Jelszava: „Ismerd meg hazádat!“ Idén a Hernád Hra­bušice és Kassa (Košice) közötti sza­kasza volt a „helyszín“. A vlzitúrák ősszel érnek véget; a „Garamzárást“ kisebb ünnepséggel kapcsolják össze. A következő Idény ... és vízen kezdetéig „szárazon“ rendezik akciói­kat; gyalogtúrákat a NOSZF jegyé­ben, az év végén pedig a hangulatos „újévfogadásra“ került sor. — Versenyszerű tevékenységet vé­geznek-e a szakosztály tagjai? kérdeztem Tóth Gézától. — Természetesen. Főleg a honvé­delmi versenyeken veszünk részt. Ezeken több alkalommal is sikeresen szerepeltek úgy a fiúk, mint a lá­nyok. — A szakosztály sokrétű tevékeny­ségéhez jelentős anyagi fedezet is szükséges. Hogyan tudják ezt bizto­sítani? — Elismeréssel kell szólni arról, hogy a helyi efsz sokoldalúan tá­mogatja a község sportéletét, így a turisztikai-szakosztály munkáját is se­gíti. Komoly gondunkat oldotta meg például azzal, hogy rendelkezésünk­re bocsátotta a Garam-parti zöldség­­kertészet egyik gazdasági épületét, melyben ml a vlzisportnak teremtet­tünk otthont. A még eredményesebb tevékenységhez évente mintegy tíz­ezer koronára lenne szükségünk, fel­szerelésünk karbantartásához és ki­egészítéséhez. Igaz, tagjaink neip egy kelléket vásároltak már saját pén­zükön is, de a nagyobb beruházások­hoz támogatásra lenne szükségünk. — Van érdeklődés a szakosztály munkája iránt, jelentkeznek új tagok a meglévők sorába? — Minden évben bővül a „család“ egy-két taggal, de nem találjuk ki­elégítőnek a fiatalok áramlását szak­osztályunk felé. A Garam-parti em­bert kell, hogy vonzza a folyó ro­mantikája, az egészséges vízisport. A fiatalok és Idősebbek között egyaránt sokan vannak, akiknek jó példáját követni lehet: Lipták Ján, Janüo Ras­tislav, Gál Ľuboš, Ledényi István, No­­votný Róbert, Tkáčik Michal, Tkáčik Miroslav és mások már felismerték, hogy a turisztika szép, egészséges és hasznos időtöltés. Mi várunk minden­kit, hiszen azt szeretnénk, hogy ha szakosztályunk minél nagyobb töme­geket mozgatna egyre eredményeseb­ben szolgálná a tömegsport ügyét 0 0 0 A garamkálnai sportszervezet meg­kapta „A járás legaktívabb falusi sportszervezete“ kitüntetést, valamint a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Központi Bizottságától „A testnevelés fejlesztéséért“ kitüntetés 3. fokozatát. Ebben nagy érdeme van az atlétika és turisztika szakosztálynak is. A község sportszervezetének mint­egy 160 tagja van, ezek jelentős há­nyada aktív sportoló. Itt is a labda­rúgás a legnépszerűbb: két felnőtt, egy Ifjúsági és egy diákcsapat küzd a bajnokságban a minél jobb helye­zésért. Akik az aktív labdarúgást már befejezték évente kupamérkőzéseken bizonyítják, hogy az évek múlása leg­feljebb a gyorsaságunkat koptatta meg egy kissé, semmi esetre sem a sport iránti szeretetüket. A község sportszervezete Jamrich Pavel elnökkel az élen egyre kedve­zőbb feltételeket teremt a tömegsport fejlődése számára. Ezt bizonyítja a közelmúltban épített új öltöző, a le­látó és a korszerűsített futballpálya. Az anyagiakban való gyarapodást je­lentősen elősegítik a tagok is, akik társadalmi munkával járulnak hozzá a feltételek javításához. Jó pártfogó­ja a „Družstevník“ sportszervezetnek a helyi földmfivesszövekezet Is, mely­nek elnöke, Varsányi Gyürgy agrár­mérnök messzemenően támogatja a község sporttevékenységét Ennek a közös munkának az eredménye az eddig elért siker, amely egyben biz­tosítéka a további jó eredményeknek Is. BÖJTÖS JÄN0S IA szerző felvételeiJ a rendszertelenül működő szakkörökből klub szüle­tett ... II. MEGŐRIZNI A MÜLTAT Beszélgetés Berente Árpáddal a rozsnyói GEMERFILM-KLUB vezetőjé­vel: — Mióta filmezel? — Gyermekkoromtól. Alig nőttem ki a földből, s már kölcsönkamerá­val csellengtem a természetben és az emberek között. — Mtért, a lencséken keresztül ta­lán másnak láttad a világot, mint a két szemeddel? — A, dehogy. Mindig is az anya­got figyeltem és tiszteltem, amelytől elválaszthatatlanok a jelenségek. A változó anyag az egyetlen valóság, s nekem mindig hiányérzetem volt, ha elvesztettem egy-egy darab múl­tat, tegnapot. Az Elet látószerve egyedül az Ember. Viszont a kamera az egyetlen, amely a történéseket életre keltheti, a halódó múltból a jelenbe és a jövőbe vetítheti... — Milyen és mennyi közötök (kö­zöd) van a filmművészethez? — Az alapvető különbség: ml min­dent „kicsiben" csinálunk. A szándé­kainkban talán van valami hasonló­ság; a valóság, a hétköznapi emberek kiest vagy nagy tetteinek megörökí­tésében. — Képezed magad valamilyen mó­don ebben a „szakmában“? — Természetesen. Nagyon sok fil­met végignézek, tanulmányozok. Szak­folyóiratokat járatok, s van egy kis szakkönyvtáram is. — Milyen az összmunka a klub­ban? — Egyszer látogass el közénk, majd meglátod... Elmentem. III. KRÓNIKÁSOK PREMIER PLÄNBAN A helyiség ajtaján benyitva nyüzs­gő hangyaboly kellős közepén alá lom magamat. A hangyaboly jelké­pes, a szorgalom valóságos. Sokáig tart, amíg számbaveszem a „környe­zetemet“. Asztalok, polcok mellett filmszalagok, készülékek fölé hajol­va tesznek-vesznek a klub tagjai. Min den talpalatnyi hely foglalt. Vetítő­gépek, magnók, hangszórók, mikrofo­nok és egyéb műszerek tömkelegé lelzi, hogy ez a kis zug több egysze­rű szórakozóhelynél. Akár stúdiónak vagy laboratóriumnak is nevezhet ném. — Elnézést, de hogy tudtok ilyen káoszban dolgozni? — A rendetlenség csak látszólagos — helyesbíti meglátásomat Berente Arpád. — Különben is csak a rutin­munkákat végezzük el ilyen összejö­veteleken, a komolyabb teendőket mindenki otthon csinálja nyugodt kö­rülmények között; hazaviszi a szük­séges felszerelést. — S nem zavar titeket ez az örö­kös cipekedés? — Nincs más választásunk — mond­ja Szengler Péfer, aki foglalkozását tekintve hivatalnok. — Egy helyiség­ben képtelenség ennyiünknek egy­szerre dolgozni. — Mennyi filmet készítettetek már eddig? Gömörl Zoli, az egyik legaktívabb amatör filmes válaszol: — Archívumunkban — mutat egy nagy szekrényre — közel kétszáz „al­kotásunkat" őrizzük. Ez öt év termé­se, amióta létrejött a klub. Többnyire feldolgozott filmek ezek, amely azt jelenti, hogy megjárták a vágóasztalt és hangcsíkot ts viselnek az „olda­lukon“. — Mi mindenre tanú ez a sok ki­lométernyi celluloidszalag? — kérde­zem a ,fiivilben“ tévészerelő Zingi Sándort. — A járásban történt jelentősebb politikát, kulturális és sportesemé­nyek „szellempalackja“ ez a tenger­nyi kazetta — fejezi ki magát szel­lemesen. —- Mi mindenütt ott va­gyunk felvevőgépeinkkel, ahol törté­nik valami fontos, megőrzésre érde­mes esemény. A járás jelenének — hétköznapjainak és ünnepnapjainak krónikásai vagyunk. — Mennyi filmes között oszlik meg ez a tengernyi sok teendő? Baztn László — kőműves — ön­kritikusan válaszol: — Tizennyolc tagja van jelenleg a Gemerfilm-Klubnak, de ezeknek csak mintegy felét érdekli a rendszeres munka. — Egy aktív tagnak mennyi ideje megy rá erre a hobbira, mondjuk he­tente? — Hát vagy húsz-negyven óra. At­tól függ, hogy ki mennyire aktív — mondja Tomány Károly, bányamér­nök. — Mtlyen sikereket értetek már el filmjeitekkel? — Több első, második és különdí­­jat nyertünk már a kerületi és or­szágos fesztiválokon. Czintel jánost pedig egyik néprajzi témájú filmjével meghívták az amatőr filmek AACHEN- ban megtartandó világfesztiváljára. KORCSMAROS LáSZLÖ A stáb... Jobbról balra: Gömöri Zoltán, Berente Arpád, Szengler Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom